Túrabeszámolók

Tatabánya 30

A 2014-es évad záró túrája, Kata, apám, Elemér bá', B. András és két laboros társaságában.

A starthoz apámmal és egy igazi régi motorossal, Elemér bá'-val jutottunk el kocsival (yeah!), ami a korábbi évekhez hasonlóan Felsõgallán volt. Kata és társai egyenesen Pestrõl érkeztek, hogy bevessük magunkat a Vértes vadonjába!

Az elsõ szakasz cviszonylag nyugodtan telt, Kata norvég csokival ajándékozott meg, ami kifejezetten ízlett és kb. az elsõ ellenõrzõpontig vigyorogtam tõle. Gyógyszerész/laboros barátaink el-elmaradoztak tõlünk, így az élbolyt hosszú kilométereken keresztül apámmal s Elemér bával alkottuk. A Vértes erdei így õsz közepén legszebb arcukat mutatták, a fák ezer színben ragyogtak, hál' a jó Égnek, felhõknek nyoma sem volt. Az Új-osztásnál elhelyezett pontnál ért be minket B. András, a laborosok még mindig az erdõ vendégszeretetét élvezték ki tudja, hol. Végül Kozma elõtt kevéssel értek utol minket. Innentõl egyikõjükkel beszélgettünk erdélyi és külhoni magyar dolgokról, talán kevésbé nem is láthattuk volna hasonlóan a dolgokat. Igencsak felpaprikázott állapotban néztük meg a kozmai kápolnát, majd folytattuk utunkat Várgesztesig. Itt én elszakadtam a csoporttól, és a célig egyedül nyomultam: nem álltunk jól szintidõvel, és figyelmeztetni akartam a rendezõséget, hogy mindenképp tároljanak be legalább hat kitûzõt számunkra.

A túra sikeresen zárult, a célba érõ apámmal s Elemér bá'-val kocsiba ülve távoztunk. Jövõre természetesen ismét eljövünk!