Túrabeszámolók


Andezit

tibi75Túra éve: 20152015.04.12 21:54:33

 Andezit 15

 avagy kirándul a család a Cserhátban



Hétközben már tervezgettem a 30-as távot, de végül úgy alakult hogy ezen a gyönyörû tavaszi (kora nyári) napon a család hölgykoszorúja is velem akart tartani, így aztán a 15 km-es táv lett a befutó.

Jobb is így, gondoltam végül, mert legalább megnézhetem a kéktúra új nyomvonalát Szandaváralja környékén.



Meglepõen sokan voltak a rajtnál, nem is gondoltam volna, a sorszámunk szerint is már majd' 400-an indultak el a túrán. A Vadász presszó helyett ezúttal a Máder-fagyizó adott otthont a rajt helyszínének, szerintem hangulatosabb is volt így, a szép kis parasztház udvarán jól érezték magukat a rajtoló, és pár óra múlva a túra után a már megfáradt résztvevõk is. Jövõre itt akár bográcsozni is lehetne ha sikerül megszervezni, egy jó kis gulyásleves még beleférne!



Becske utcáit elhagyva hamar elõtûnt az elsõ emelkedõ, a Megvilágosodás Sztupa dombja, amely némi szuszogtató lépcsõzés után azért hamar megadta magát, és már meg is kaptuk az elsõ plecsniket. Érdekes hely ez, annyi bizonyos, mindenesetre a kilátás sem volt rossz innen a környékre.

Jelzetlen utak következtek Szandaváraljáig, többnyire erdei földutak, enyhe emelkedõkkel fûszerezve, a jó szalagozás, és a letéréseknél nyomtatott táblácskák tökéletesen mutatták az irányt, nem lehetett eltévedni. 


A falu elõtt a domboldalban motocrosspálya, nem is tudtam hogy itt van ilyen, majd késõbb egy tekintélyes marhacsorda tagjai szolgáltattak látnivalót, és egyúttal õk is szemlélgettek minket méla érdeklõdéssel.

Szandaváralja, OKT bélyegzõhely, pihenõpadok.

Itt lett kialakítva a második ellenõrzõ pont, ahol némi meglepetésre croissant, zsíros és vajaskenyér is volt ellátás gyanánt, frissítõként vízet és szörpöt készítettek ki a gondos szervezõk, mindent köszike, viszont azt a lila káposztát sürgõsen hanyagoljuk legközelebb amit a jó kis lila hagyma-karikák helyett lehetett a kenyérre szórni! :-)

Még valami:

Bélyegzés... többen bélyegeztek kéktúrás füzetekbe is, ez O.K., de azt sosem értettem hogy ha valaki bélyegezni tud, akkor mi a fenének nem képes visszatenni a bélyegzõt a kis ládikába, miért hagyja ott mint eb a szaharát, csak úgy lógva a láncon? Süti a nap, vagy éppen ázik így, de akár egy suhancnak is hamarabb kedve támad letépni.

Profi, nagyhangú túrázók voltak egyébként akik ott hagyták, igyekeztek úgy elõadni a szertartást hogy mindenki tudjon róla hogy õk éppen mit csinálnak., csak ezt az utolsó mozdulatot felejtették el.

Mindegy, a plecsnit visszatettem... Közben megszemlélhettem a tájékoztató táblát amit a terelésrõl tettek ki a jelzésfestõk, és mit ád a Kaporszakállú, valaki tollal neheztelõ megjegyzésekkel látta el ezen irományt, és mint késõbb kiderült véleményünk éppen egyezett a titokzatos úriemberrel (hölggyel) a terelést illetõleg.



"Amitõl tartottunk abban már benne vagyunk" mondaná a Vezérlõ Fejedelem hû krónikása, Mikes Kelemen, azaz a kéktúra a bélyegzõhelytõl kb 200 méterre egyszer csak jobbra tér, egy kis fahídon át vág neki a Szandavár nyergéhez vezetõ út kaptatójának.

Azt kell mondjam hogy ez a rész a Mária-forrásig azért telitalálat.

 Szép kis faluvégi utcácska következik folklór elemekkel körítve, majd késõbb a falut elhagyván egy gyönyörû kilátásokat nyújtó legelõn, vagy mondjuk úgy réten keresztül vezet az újonnan kialakított kéktúra nyomvonal a Mária-forrás felé.

A forrás maga nem ér meg egy kéktúra útvonal-módosítást, tizenkettõ egy tucat ebbõl, ráadásul az az ízléstelen, olcsó és igénytelen (nem gyõzöm jelzõkkel annyira gáz) budira hasonlító valami amit oda eszkábáltak még tovább ront az amúgy sem túl rózsás összképen.

Hagyjuk is, gyerünk tovább...



Jujj, mi az ott a bozótosban, kis nyulacska?

 Kisebb hölgytársaság a dzsumbiban éppen dolgát végzi, általános derültséget okozva ezzel, mert azt kihagyták a számításból hogy a túraútról éppen telibe látni a cselekményt, érdekes kis intermezzó volt, ezek szerint más is tud így járni, nem csak én állandóan! :-))

Az emelkedõ egyre meredekebb a vár nyerge felé, a széles szekérúton az új jelzések jól vezetnek. A nyerget elérve szusszanhatunk egyet, mielõtt nekivágnánk a Szandavár 529 méter magasan fekvõ, egykori erõsség romjait rejtõ csúcsának.

Csúcsforgalom van, a kis erõd szerintem ostromkor nem látott összesen ennyi embert mint amennyi most felfelé igyekszik, fent van, avagy dolga végeztével már lefelé tart.

A kilátás pazar.

 A szervezõk nagyon jól tették hogy ezt a pontot a terelés ellenére most is felhozták ide, mert ez a Cserhát egyik legszebb sziklacsúcsa, egyik legszebb kilátást nyújtó várromja.

Meglepi itt is van. Vizet ide felcipelni tízliterszámra képtelenség, de csokit azt hoztak fel bõséggel a gondos szervezõk, jó ötlet volt, kellett is a könnyû cukor az emelkedõben kissé elcsoffadt turistáknak!

Fotózni maximum egymást lehetett, a várromot nem nagyon, annyian voltak. No, meg a gyönyörû körpanorámát, a Börzsöny, a Naszály, a Karancs, meg a Mátra tisztán látszott, a szikrázó napsütésben.

Negyedórás pihenõ és fotózkodás után irány az utolsó 4 km Becske felé, szinte csak lefelé. A jelzések nagyszerûen vezetnek, itt említeném meg hogy egyébként a terelés tényétõl függetlenül, amirõl nem tehetnek a jelzésfestõk mindenhol nagyszerû, szemmel láthatóan profi munkát végeztek, a jelek szépek, szabványosak, jól alapozottak és megfelelõ sûrûségûek, jól vezetnek mindenhol, akár térkép nélkül is.

Még a Becskétõl kb 2 km-re lévõ neuralgikus pontnak mondható letérésnél is, a vadászháznál, ahol régebben sokan elkavartak. Most nem fognak egy darabig.

Becskére már hamar leérünk, szép kis falu, itt-ott felbukkanó palócos jellegû kis házaival tipikus "kéktúrás" helyszín, a kertekben dolgoznak, a kiskocsmákban isznak, tipikus hétvégi csendélet...

Kivéve a fagyizót, amely szerintem az éves forgalmát duplázhatta meg a mai nappal, és ilyenkor mindig az jut eszembe amit Roki mondott a Másfélmillió Lépés Magyarországon címû film végén:

"...a magam részérõl egyszerre vagyok szkeptikus és optimista, hátha egy parányit ettõl is tovább mozdul valami, és akkor már nem jártuk hiába végig ezt a..." csodálatos tavaszi napra szervezett több mint 12 km-nyi kis túrát.