Nyerges 40 (20+40) Hazai pályán
Ezen a hétvégén a bõség zavarában lubickolhatott bárki, aki átnézte a túrakínálatot. Nekem azonban már hetekkel ezelõtt be volt vésve a nyergesi túra, a nemlétezõ naptáramba. Szombaton hajnalban csörgetett meg jó ismerõsöm, hogy mennénk-e mindkét távon. Cipõnk van, ellátmány szintén,hátizsák menetkészen, tehát semmi akadálya. A hosszabb túra lehetõségétõl fellelkesülve értem ki a Halastavaknál felállított rajt/cél sátorhoz. Kedves ismerõsöm azonban sehol, de utólag visszagondolva jobb is volt egyedül végigtolni a távot, talán ez volt az elsõ olyan túrám, ahol nem kellett senkihez sem igazodnom, ez meg is látszott a menetidõn.
Kora reggeli madárcsicsergésben, kellemes hûvösben értem ki a rajthelyre. 7 óra elõtt gyors csekkolás, majd a vonalkódos rajtoltatás után (nagy találmány, a végén nincs félreértés a teljesítés idejét illetõen), irány az elsõ, 20-as táv. Kellemes meglepetés volt, hogy az eddig alig látható zöld jelzés teljesen fel lett újítva, bár máig bosszant, hogy jó néhány térkép még mindig nem jelöli.... Félmaratonos futók elõzgettek, közöttük volt olyan is, akivel tavaly még gyalogos/séta tempóban túráztam. Hamar látótávolságban Mogyorósbánya, ahol csendesen, zárva árválkodott a Kakukk. Majd május végén lesz itt pezsgés. A Kõszikla szigorú emelkedõjét letudva, kék kereszten tovább Péliig. Ep. Az idõt nézve egészen jól álltam, tûz tovább. Az Öreg-kõ pihenõn nagyon kedves pontõrök vártak, remélem õk is élvezték a szombatot. Innen ereszkedés Bajótig. Elõttem haladóknál tanácstalanság az útvonalat illetõen, de hamar megoldódott a dilemma. Fõleg, miután meglátták a Magyar-hegyre vezetõ utca meredekségét. Magyar-hegy Ep. Lényegében innen féllábon, hátrafelé is be lehet érni a célba, de egy kisebb csoport, akik pontosan "ismerték" az utat, egészen másfelé indultak. Majd visszafordultak, egy lány kivételével. Remélem, még aznap célbaért..Lassan, a város elõtti bicikliút végtelen burkolata. Tökéletesen látható zöld végig, nem lehetett kis munka. Végül a cél, és frissítés után irány a 40-es.
A jó iramú 20-as után, kissé visszavettem a tempóból, kell még az erõ a Gerecséhez. A bicikliút felé menet, tanácstalan páros álldogállt. Arra azért nem számítottam, ami ezután következett. Mindjárt, az elsõ elágazásnál (tábla, nyíl, színjelölés,itiner igazított útba) megállt a tudomány, mert az itinerhez adott térkép szerint, jobbra kellett volna fordulni. Állították... Jeleztem, hogy az itiner tartalmaz szöveges eligazítást is. És arról meg nem is beszélve, hogy ha a térképpel együtt fordulsz, és nem a térképet fordítod, akkor megeshet az a hihetetlen tény, hogy a Duna Délre kerül, míg a teljesítménytúra útvonala Északra.. Annyira nem lehettem meggyõzõ, mert a srácok határozottan mutatták a nagy folyó elhelyezkedését Bajót felé, nem nagyon erõlködtem tovább. Hamar a letérés, volt aki egyenesen tovább.. Ez egy ilyen nap volt:-) Kellemes útvonal Lábatlanig, rövid, jó hangulatú csevegés a pontõrökkel, és irány tovább, mert innen kezdõdött el az igazi teljesítménytúra. A kellemes tavasz átváltott komolyba, Hajós-völgyig párszor leizzadtam kõkeményen. Emlékeim szerint ezen az Ep.-n legutóbb alma is volt, nem kellett csalódnom most sem. A nem túl bíztató emelkedõk elõtt frissítés, és irány a Fica-forrás. Több túrázót utolértem, jópárukon már erõsen látszott az a bizonyos "mitkeresekénitt" arckifejezés. A nemsokára ott vagyunk az Ep.-n bíztatás ilyenkor néha kevés, különösen, ha elõtted van a forrás elõtti nagy emelkedõ. Kaptatás után végre a kékre tért az útvonal, majd az Ep. Ezután a kedvenc szakasz Pusztamarótig, ahol a jó idõ ellenére alig voltak. Megállás nélkül a mûútig rohanás, és frissítés az utolsó nagy emelkedõ elõtt. Eseménytelen kilométerek Szentkeresztig, majd, immár másodszor,Öreg-kõ. A pontõrség kedve, és kedvessége változatlan volt, pár perces pihenõ belefért. A célig tartó szakaszt, a kisebb szintet tartalmazó Magyar-hegy nehezítette némileg, majd a Német-völgyi pincesor színesítette. Innen már laza kocogás a tavakig.
Kiemelném a rendezõ Egyesület nem kis munkáját, a zöld jelzés rendbetételét, a végig egyértelmû szalagozást, és külön köszönet a rugalmasságukért, korrekt hozzáállásukért, nem is beszélve az ellátás minõségérõl. Nem lehet véletlen a túra népszerûsége.
A beérkezés után beszélgettem a fõrendezõvel, aki elmondta, hogy kb. 2400-an teljesítették valamelyik távot. Nem is emlékszem, hogy volt-e olyan rendezvény a közelmúltban, ami ennyi embert mozgatott volna meg a környéken.
A 20+40 tt. adatai:
Össz. táv: 63,5 km
Össz. szint: 1566 m
Jövõre természetesen ismétlés.
Sattel |
