Mirõl mesélnek a kövek 18
GPS-el mért távolság: 18,1 km, barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintemelkedés: 430 m.
Hajnalban, amikor megszólalt az ébresztõóra, az OMSZ honlapján megnéztem a radar és mûholdképet. Úgy láttam, késõbb lesz egy kicsit kevésbé csapadékos idõszak is, ezért úgy döntöttem, alszom még egy órát. Ráérek kilenc körülre Gántra érni. Így is lett. Üdvözöltem az ismerõsöket, gyorsan beneveztem. Szóltak, a kiírással eallentétes irányba kell teljesíteni a túrát, illetve az elsõ pontot áttették a célba, így az lesz az utolsó. Kicsit nehezen sikerült elindulnom, mivel éppen befutott nevezni, egy autóbusznyi gyerek, egy kis torlódást okozva.
Végre úton. Nem is esik annyira. Rosszabbra számítottam. Mire fölértem a Kitelepítési emlékmûhöz, sikerült egy kicsit kimelegednem. A látástávolság meglepõen nagy, így jó a kilátás is. Mentem tovább. Az Anger-réti volt bauxitbányák esetében, nem csak mi túrázok, hanem a krosszmotororsok is rájöttek, milyen jó kis motokrossz pályát jelent a bányagödör. Tovább menve, a bányamúzeummal szemben gyerekcsapat mászta meg a hegyoldalt. Volt, aki életveszélyes sebességgel jött lefelé, szerezve a kísérõ tanároknak néhány õsz hajszálat. A hátizsákot is elhagyta, amikor már kb. két méteres léptekkel száguldott lefelé, lassításra képtelenül. Késõbb a földtani tanösvényen láttam, megúszta.
A földtani tanösvény bejáratánál az elsõ ellenõrzõ ponton, a dolomit keletkezésérõl kaptunk ismertetõt, illetve az elsõ lyukasztást a térképre. Megkezdtem a tanösvény bejárását. A menetvonal elég alaposan ki volt szalagozva, ráadásul, amikor a második ellenõrzõ pontról megláttak, integettek is, jelezve, merre menjek. Itt a bauxit lencse keletkezésérõl kaptunk tájékoztatást, illetve az éghajlati változásokról, és a tektonikai mozgásokról. A vaskiválással borított fekübörcök meglehetõsen látványosak. Eddigre egy túratárs ért be, akivel együtt tettük meg a hátralévõ szakaszt.
Amint mentem a következõ állomásra, látszott, milyen rombolást végzett a tanösvényen az esõ. A fekübörcöket is kikezdte. El lehetne gondolkodni, hogyan lennénk képesek megóvni õket. Az utolsó itteni állomáshelyen, a térség valahai vízi élõvilágáról kaptunk információt. Mit õriztek meg a számunkra az üledékes kõzetek. Itt csak egész pici foraminiferák maradványait láthattuk, de beszéltünk róla, hogy a bakonyi
Ördög-árok alsó végénél, gyakran lehet ennek az óriási változatával (Szent László pénze, ami több centiméter átmérõjû) találkozni. Persze ahhoz képest, hogy egy sejtû, ez a 2-3 mm is nagy. Nem maradt más hátra, mint kikapaszkodni a bányagödörbõl, s irány a sárga jelzés. Ekkor már épp csak szemerkélt az esõ, ami hamarosan meg is szûnt. A zöld jelzés eléréséig, a néhai Vértesi kerekezés montis távjának nyomvonalát teljesítettük, fordított irányban. Meglepõen jól járható, akárcsak a zöld jelzés, a zöld barlangi jelzésig. A meredek lejárónál két szalag rossz helyen volt. Hibásan azt követtük, annak ellenére, hogy épp azt meséltem, mennyire nem volt egyszerû a Kozma montis teljesítménytúrán föladogatni itt a bicikliket. Hátha azóta megváltoztatták az ösvényt. Nem egész száz méter után, rájöttünk ez nem lesz jó. Visszafordulva, hamar meglett, a helyes útvonal s szépen lassan leértünk a Báracháza-barlanghoz. Itt a barlangban talált õsállatleletekrõl volt szó. Meglehetõsen sok mindent találtak itt.
Visszamásztunk a hegy peremére, s megkezdtük a Gántra vezetõ szakaszt. A jelzések jól követhetõk, bár itt is tetten érhetõ az a rossz szokás, ha távol van egymástól két jelzés, akkor a szalagot tutira a jelzéshez rakják, még csak véletlenül sem a köztes szakaszra. A Gém-hegyrõl szép a kilátás. Leereszkedés közben, újra elkezdett szemerkélni az esõ. Beértünk a célba, ahol az áthelyezett ellenõrzõ pont várt még ránk, ahol a Gánt környéki bauxitbányászat történetérõl kaptunk ismertetõt. A célban megkaptuk a kitûzõt, beszélgettünk egy kicsit, ettem egy kis zsíros kenyeret, amit jó meleg teával öblíthettem le. A meleg tea különösen jólesett az esõs, hûvös túra után.
A túra, ahogyan ettõl a csapattól már megszokhattuk, jól szervezett. Az útvonalról több helyen is szép a kilátás, az ellenõrzõ pontokon kapott tájékoztatás pedig érdekes.
A gyerekcsoportokat elnézve, azt kell mondjam, a gyerekeket a legkevésbé sem zavarta az esõ, nincsenek cukorból. Sõt, nagyon is vidáman voltak. A cudar idõ, nekik csak érdekesebbé teszi a túrát. Kedves szülõk és tanárok! Kár volt megijedni az esõtõl, és lemondani a túrát. Szerintem, sehol sem a gyerekeket ijesztette el. Egy-két ruhadarabbal többet kell kimosni, szárítani kell a hátizsákot? Nagy ügy! Viszont sikerült a kölyköket egy jó élménytõl megfosztani.
A túra ár/szolgáltatás aránya kiváló. 800 Ft-ért színes térképet, itinert, az állomások rövid leírását és kitûzõt kaptunk. Saját térkép szükségtelen. Az elsõ ellenõrzõ ponton müzli szelet, a célban pedig zsíros-, margarinos- és lekváros kenyér, hagyma, savanyúság és meleg tea volt az ellátmány.
|
