Túrabeszámolók


Lepke (Vasas nagy 8-as)

sunflowerTúra éve: 20072007.03.28 15:41:44
Lepke 25, Keszthelyi-hegység, 2007.03.17.
Másodmagammal vágtam neki ennek a túrának. Kocka sajnos végül nem tudott velünk tartani ahogy csapatunk 3. tagja sem viszont Barnával még elõzõ este beszéltük hogy a túra végén a célban majd összefutunk. Budapestrõl 7kor indultunk és mázlink volt mert sikerült megoldani az autóval való leszállításunkat. Így 9re már a vonyarcvashegyi állomáson voltunk. Az odautazás is már élmény volt! Miután letértünk az autópályáról a Balaton északi oldalán vezetõ kisebb úton kanyarogtunk egészen a rajtig. Itt a felvidéki vonulatoktól kezdve a Badacsony jellegzetes csodaszép bazalthegyéig és a Balaton napsütésben pompázó vizéig fokozatosan tárultak a szemünk elé a természet alkotásai. Nagyon élveztük az utat! Az állomáson szerencsére nem voltak sokan így hamar megszereztük az itinert ami hát nem volt épp a legtutibb de mivel velem volt a digitális iránytûm meg elõzõleg végignéztem otthon az útvonalat nem aggódtam. És a jelzés is végig tökéletesen követhetõ volt sztm így eltévedés szóba se jöhetett.:) Írtam Barnának hogy most rajtoltunk õ a nagytávon nyomult már jóval korábban elrajtolt így kb együtt végeztünk. Sajnos utunk eleje aszfalton vitt kifelé a településrõl, már alig vártam hogy beérjünk az erdõbe. 1. állomásunk a Berzsenyi kilátónál volt. Pecsételtünk és feltöltõdésképp elmajszoltunk egy szendót majd felmentünk a kilátóba megcsodálni a tájat. Nagyon klassz volt! Egy ezzel kapcsolatos írásban olvastam hogy állítólag tiszta idõben el lehet látni a Mecsek csúcsaiig is, háát én nem láttam el odáig pedig azért elég tiszta volt idõ, a nap legalábbis ragyogott. Az élmények és egy itt lévõ kincsesláda begyûjtése után tovább indultunk. A táj most igazából nem attól volt szép hogy magas hegyek kilátók mély völgyek voltak hanem attól volt olyan magávalragadó hogy tanuja lehettünk az erdõ tavaszi ébredésének. Melegen sütött a nap egy két madárka már visszatért hozzánk a nagy vándorlásából és mikor megálltunk hogy belehalgassunk az erdõ hangjába folyamatos zörgés és motoszkálás jelezte hogy megindult az élet a téli csend után. Utunk során ibolyák kankalinok és tavaszi héricsek sokaságával is találkoztunk. Nagyon szuper volt! A 2. ep után következett a 8as felsõ kisebbik köre (mert hogy az útvonal a térkepen egy nyolcast formált egy felsõ kiskörrel és alsó nagykörrel innen a régi név is) ami eléggé száraz és kietlen volt. Erdõ helyett szántások mezõk vadászlesek és ember által munkált terültek mellett gyalogoltunk. A nap olyan erõsen sütött mintha nyár lett volna. Mondtam is nyáron 40 fokban milyen gyilkos lehet itt mászkálni.:) Kiérve a kiskörbõl újra az erdõben jártunk a 4. ep a Szent Miklós forrás közelgett. Ez nagyon szép volt. A forrás egy völgyben folydolgált és hideg iható frissítõ vizet adott! Sokan összegyûltek itt kicsit sziesztáztak pihentek az emberek, egyfajta piknik hangulat volt. Mi is merítetteünk egyet a vízbõl útravalónak is vittünk de nem idõztünk sokat folytattuk utunkat inkább hogy meglegyen a szintidõ. Nemsokára visszaértünk a Büdöskúti pihenõhöz (a 8as közepe) ahol teát és zsíroskenyeret kaptunk. Itt találkoztam 2 kedves ismerõssel Zalánnal és Joe-val. Nem hittem hogy látok itt még Pestrõl ismerõsöket dehát az ember sokmindent megtesz egy szép tájért vagy egy jó ttúráért.:) Õk a 40esen voltak nem akartam feltartani õket így elváltak útjaink. A köv ep-nél a Padkõnél viszont ismét találkoztunk így mostmár nem úszhatták meg a fotózást.:) Itt újabb ládával is gazdagodtunk, bár kicsit szorongtam azon hogy mindenki szeme láttára kellett elõbányászni a kincset dehát nem volt mit tenni sajnáltam hogy a tulaj ilyen közel rejtette el a ládát a kövekhez. Volt itt egy kilátó is bár ez nem nyújtott akkora katarzist mint vártam. Ezután már visszafelé ballagtunk a vasutállomás felé és élveztük a napsütést a kellemes meleget a szárnyait bontogató tavaszt. Az utsó ep. már Vonyarvashegyen volt kicsivel az állomás és a cél elõtt a Szent Mihály dombi kápolnánál. A kápolna nagyon szép volt bár az épülésének története kicsit szomorú. Itt találkoztunk Barnával jó volt újra látni és váltani pár szót, már rég nem találkoztunk. Együtt visszaballagtunk az állomáshoz és begyûjtöttük a kitûzõt és az oklevelet. Nagyon szép kitûzõ kaptunk rövidke pályafutásom talán egyik legszebb darabja lett.
Nagyon élvezetes túra volt nem túl nagy szinttel kellemes tempóval olyan igazi tavaszi idõben egy olyan hegységben ahová nem jár olyan sûrûn az ember. Nagyon jól éreztük magunkat!

Képek itt: http://kep.tar.hu/sunflower84/50446421#2