Túrabeszámolók


Kincsesbánya

panareaTúra éve: 20162016.01.23 20:58:46

 Kincsesbánya 30


Telekocsival érkezés a rajtba, nem túl korán, 1/2 9 körül indulás... A fagy tartja magát, a Fehérvárcsurgói víztározó felé menet minden kis ágacska, fűszál jégkristállyal borított, és mivel szerencsére süt a nap, csillognak is, mint mini hegyikristályok... A terep remekül járható, nem csúszik és sár sincs, jól lehet haladni. Első EP a víztározó melletti üdülőnél, kis sorállás, mert itt még mindhárom táv indulói együtt haladtak, pecsét és egy banán, ami jólesik a hidegben. Tovább a piroson, majd remekül kiszalagozott úton, üdülőházak között, szép kilátásokkal a befagyott víztározóra, majd elég hosszú aszfaltos szakasz a kovetkező EP-ig, ahol egy müzliszelet az ellátmány a pecsét mellé. 


Innen volt a túra legszebb szakasza, a Gaja-szurdok, még sose jártam erre, de teljesen lenyűgözött. A patak jéggel szegélyezett mederben folyik, a víz színe gyönyörű zöldestürkiz, és a meder szeszélyesen kanyarog a völgyben, csodás látvány, az út a kék sávon kellemes, pihentető. A szurdokból jó meredek kimászás, szintén jól esik ebben a  hidegben egy kicsit kimelegedni, fentről még visszanézek a völgybe, majd irány tovább, Bodajk felé. A sípálya mellett lejönni nem volt a legkellemesebb a fájós térdem miatt, de szerencsére az előttem lévő szép kilátás a kisvárosra (mert Bodajk város ám) feledteti a kényelmetlenséget.


Leérve kis séta Bodajkon, majd a 3. EP a Gajavölgy vendéglőben, ahol a pultnál hosszú sor áll, amit nincs türelmem kivárni, így a rajtban kapott 100 Ft-os teakupont nem használom fel, iszom a sajátomat. Bodajkot a Kálvária felé hagyjuk el, jó kis kaptató, de nem bánom, felfelé jobban szeretek menni, mint lefelé. Fentről szintén szép kilátás, csak kicsit hideg van, ezért nem időzök fent sokat, irány a következő EP, az Alba Regia forrásnál, ahol kódot kellett felírni. Innen kis hullámvasutazás, majd az utolsó "nagyobb" emelkedő a Vasutas pihenőhöz, ahonnan lenézek búcsúzóul a csodálatos Gaja-völgyre, majd indulok tovább lefelé. Visszafelé az út a Fehérvárcsurgói víztározó másik oldalán vezetett, szintén üdülőházak között, akadt egy-két nagyon hangulatos régi házikó, az egyiknek a falán vasvillák felszegelve, a ház előtt nagyon régi, ki-tudja-hány-éves mérleg álldogál, a ház mellett baromfiudvar, hangosan kotkodáló tyúkokkal. Keresztezzük a műutat, majd fent a víztározó töltésén, majd a gátjánál haladunk az utolsó EP felé, ami helyileg ugyanaz, mint az első, az Üdülő. Pecsételés után vissza a gáthoz, és megint aszfalt, de szerencsére nem túl hosszú szakaszon, még kicsit be az erdőbe, de csakhamar itt a cél, a kincsesbányai iskola. 


Szép oklevelet és a kitűzőt átvesszem, majd irány a kajásasztal, ahol vajas/zsíros kenyér a választék, természetesen a vajasat választom, teával öblítem le. 


Remek túra volt, még sose jártam a Keleti-Bakonyban, de biztosan visszajövök még! Az útvonal remekül ki volt szalagozva, az itiner leírása + a színes térkép alapján eltévedni szinte lehetetlen, köszönöm a rendezőknek a szuper túrát!


A túrán készült fotóim:


goo.gl/photos/T1yWKZj21jNCfAvi7