Túrabeszámolók


Pilis-vörös-vár terepfutó/gyalogos

SattelTúra éve: 20162016.03.14 09:57:21

PVV 40


Régi adósságot törlesztettem ezzel a túrával.


Pár éve még elő is neveztem, de az emlékezetes márciusi hó megakadályozta az odajutást, a következő években pedig munkámból kifolyólag lett reménytelenné a részvétel.


Idén azonban nem volt akadály. Korai érkezés Vörösvárra, majd Judit, és több túrázó is befut, irány a Sportpálya. Szép számmal jöttünk össze, az időjárási/terepviszonyok is ideálisnak ígérkeztek. Kicsit lassan ment a nevezés (rengetegen voltunk), így tíz perccel a meghirdetett időpont után indult a túra, tömegrajttal. A rajt előtti pillanatokat a mellettem álló srác vizslája nehezen bírta. Látszott, hogy már rengeteg túra van mögötte a gazdájával, a természet az életeleme.


Kimmel Peti visszaszámol, és rajt.


Nagy tempóban irány a Kálvária.  Szinte egybefüggő sorban érkeztünk a pecsétért, és a telefonos leolvasásért. Ezután a Sárga 35/70 útvonala visszafelé, jó darabon. A szép hosszú emelkedő szétzilált társaságokat, de újabbakat hozott létre. Vörös-hegy után Jeremcsuk Istiék trappoltak el mellettünk igen jó tempóban, később még több ismerősbe botlottam. A meredek lejtő után könnyű, gyönyörű erdei útvonal. Túratárs fekete túrakutyája, előre-hátra rohangálva követte gazdáját. Többek becslése szerint, a túra végére legalább 80 km-t fog megtenni. Lassacskán beérkezés Pilisszántóra, és a végeláthatatlan emelkedő…. Aszfaltozás, de keményen, erős szélben. Persze csitul az emelkedő, irány a zöld. Az átjárónál meglepetésre Papucsek Marcsi, és Zoli fogadja az érkezőket, és mindjárt fénykép is készül.  Zoliék a másnapi 50-esre készülnek, jó volt veletek összefutni.


Itt amúgy parádés etető pont lévén, sokan megállnak, mi még nem tervezzük be. Irány a tető. Terepfutók rohannak lefelé, fájdalmas kiáltás, egyikük bokája fordult ki. Lábra tudott állni, remélem nem volt súlyos.


 Az idei első napsütéses szerpentinezésem. Végre elfogadható látási viszonyokkal, hóvirág, vadvirág, és ibolya rengetegben. A tető alatt még ott virít utolsó mohikánként, egy kisebb hófolt.


Végre felérünk. A telefon nem tudja leolvasni a leolvasandót, de a hagyományos pecsét nem mond csődöt. Utóbbit jobban kedvelem, bevallom. Visszafelé nagyobb a tempó, de közben rádöbbenek, hogy bizony elszámoltam magam folyadékilag. Az etető pont szerencsére megvárt, így utántöltés, és kellő mennyiségű alma betömése után tovább, Hosszú-hegy felé. Jó hosszan.. Remek a talaj, előttünk egy túratárs, oda-vissza előzgetjük egymást, jó a tempó. Végre felérünk, majd a hegyről lejövetel előtt, Orbán Imrébe botlunk. Rövid üdvözlés után tovább. Kemény, bokaforgató, köves szakaszok. Lassan Csobánka felé, ismét egy jókor, jó helyen lévő etető pont. Gyümölcs, víz, minden mennyiségben, minőségben. Példaértékű eddig a rendezés. Tovább, keringünk , bolyongunk a Kevély alatt. Motorosékat is kicsalja a jó idő, de ők legalább köszönnek, félreállnak. Biciklisék kevésbé, a visszaköszönés luxusát sem engedték meg maguknak..


Lassan letérünk a vár felé, megfutjuk a lejtőt. Ep. Időveszteség nélkül tovább. Ez a rész nekem ismeretlen, jó kis hullámvasút, de élvezhető szakasz. Sajnos vége szakad, már ott a híd. Dombra fel, és a végeláthatatlan, szántóföldek közötti út. Ez monoton, ezért nagyobb tempóra váltunk. Lassacskán az Ipartelep, és a város külterülete. Több helyen is üzemelnek a füstölők, nehéz illatok terjengenek. Idén sem fog éhen halni a gazda, az utánpótlás pedig röfögve, és mit sem sejtve, békésen vakargatja az oldalát, az ól falán.


Aszfaltra fújt jelek segítenek, de már látható a cél. Beérkezés. Végre, az utolsó pár kilométer már nehezebb volt. Leolvasás, papírozás, gratulálás, köszönés.  Szokásos, nagyvonalú ellátás a végén. Mivel a presszó üzemel, így most az ásványvíz nem játszik, viszont két zöld dobozos, nem alkoholmentes, igen.


Egyértelműen szalagozott, jelzett útvonal. Az itinert szinte nem is vettük elő, csupán az Ep.-k alkalmával. Példaértékű ellátás, nagyszerű, kedves hozzáállás a rendezők részéről.


A túra útvonalának egy része nekem ismeretlen volt, de tökéletes választás a rendezők részéről.


Köszönet a túráért az MVTE-nek  , és a társaságért túratársamnak, Juditnak.


 



 



 




Sattel