Szia emberek,a sárga túra..
A túra egyik távja másik városból indul,meg a másik táv is,persze a messzebb lévőt választom.A Nyugatiban ólálkodom,többedmagammal környékezem a sínen veszteglő járművet,kékmackós túratársnő és másik fejkendős az eltérő vallásúaktól osztják az út unalmát,gombákról és túrákról esik szó,aztán megérkezünk,a vonat pedig udvariasan félreáll,nem megy tova,csak értünk van a MÁV.A peront elfoglalja a mezei ugróról elnevezett szervező és társasága,számítógép is játszik,gyors a nevezés és a rajt is.Arcok Tatabányáról,Ottorínó,debreceni túratársnő,akit felsőruházati termékkel segítek ki,amit egy korábbi túrán vetett le és ottfelejtett..két hölgy a múltból,akikkel együtt tervezem a caplatást.Éjjel tizenegy,indulás.Csapatjuk a várost,sokadmagunkkal,tévedés lehetetlen,sorban haladunk,de nem lesz ez mindig így..most így van,az első pontig.Szerelvényigazítás,és hátrahagyva a népeket,az egyik túratársnővel előrevetődöm,toljuk a harmatosban a távot,néha géppel megerősíttetem az irányt,csillagok ugyanis csak mi vagyunk,a többi felhőkön túl.Hosszas bandukolás,különösebb szín nélkül,fejlámpák sora,csak kék melegítőalsós társnőm tartja kezében,mint mindig..Át kell mászni a kerítésen,megtörténik baj nélkül.Farakások és ellenőrző pont mellett fogyasztjuk a távot,aztán Klastrompuszta,alszik a vidéki nép,egy-egy ebállat tart bennünket szemmel és ezt ugatással tudatja velünk.Idősebb túratársat fogunk be,beteg lehet,nem szokta hagyni,hogy utolérjem..Mesélek a pálosokról,aztán megint ketten vagyunk,társaságunk lemaradt,beosztja az erejét takarékosan,így helyes..megyünk előre felderíteni..Kevés víz van a nyomokban,de társnőm ügyesen megfogja az egyiket,csobban.Efölötti elkeserédésében..vagy más miatt..állva hagy,és szélvészként tűnik el a hold irányában,azaz előre.A debreceni ér utól,meg a két keresztnevű is,futó kézfogás,látom,nőt kísér..helyes..tévelygés a jelen,mert pont itt nincs szalag,ahol bevált a sűrűbe,sebaj,az alföldi meghálálja a ruháztatást és jó útra térít..Pilisvörösvár következik,föl a kálvárián..odafönn két pontőr,a női dolgozik,a másik vigyáz rá,ezért sor van,de aztán aszfaltrajzok vezetnek a sramlihoz,itt pecsét és terülj-terülj asztalkám.Telefonon tájékozódok a csoportállásokról és a hadrendről,aztán egyedül haladok tova.Innen a fejlámpa nem szükségeltetik,történik a reggel.Az Antónia árokban érem utol társnőmet,akinek a kondíciója irigylésre méltó,próbálom vele a lépést tartani.Nagykovácsi,Muflon,jé,nyitva..kávét löttyintek a fejembe,aztán tova,már erősen kél a nap,mondhatni,pirkad..és a sárga sáv tartja magát a fákon,a Jegenye-völgynél frissítő pont,a Rozál vizénél ellenőrzés,a májusfánál néma csend..sebaj,irány fölfelé,jobb kondíciójú egyének húznak el mellettünk,sokan,nem hagyjuk magunkat,a Kötőkpadnál újra sor..aztán egy kevésbé látványos szakasz az Újlakira föl,és le,Hűvösvölgy,ifjú ikon az asztal mögött,nem csak a túrákon,a bitek között is otthonos..stempli és pizza,innen indul kistáv,kisFarkas és családja is most cihelődik.Megyek én is,túratársnőm még molyol,nem nőttünk össze..föl a Hárshegy,másik hátrahagyott túratársnőm gyermeke pontoz,és le a gyönyörű juhász csúf felesége irányába..át az úton,aztán egy másik arc,kistúrázik lányával,a tegnapi Karancs utáni levezető mozgás..irigykedem,és odahagyom őket(is)..Csacsi rét,szalonna sül és kerékpárosok száguldoznak,nem időzök,közben befog hátrahagyott túratársnőm,üldöz vagy csak örexem nagyon..?Irány a Sorrento,amit felfedezője után nevezett el a köznép,aki Nápolyt látta..Egyre több kistúrás,nyugdíjas tanárember az elmaradhatatlan társával,a ki annyira féltékeny,hogy még pontot is csak együtt őriznek..Kullancs ellen csomagolt barátném,ezúttal is jólöltözött,gyerekek,akiket a szülői önkény kikényszerített a hegyekbe kirándulni,szülők,akiket a gyerek magával rángatott,és a Huszonnégy ökrös,tájkép mindenfelé,főleg lefelé van..Látszik a törökugrató,ahol a legenda szerint leesett egy külföldi,lóval együtt,az lesz az utolsó pontja a mai túrának..Cirkálunk a városban,a sziklán fölfelé két ikon lefelé siet,lelkemre kötik,hogy jelenlétükről feltétlenül számoljak be,különben senki sem hinné el,hogy itt voltak..név nélkül megemlítem őket is,az egyik szakállas,a másik nem,az egyiknek negyvenkilences a lába,a másiknak nem, gondolom,innen egyértelmű ..Moiwa és a titkár,a gyöngébbek kedvéért..
Megfújatjuk magunkat a széllel,a szikla ugyanis széllelbélelt,legutóbb napsütötte volt..aztán lemászunk,a kútnál frissítek,bekísérem társnőmet a célba,ahol az ugrólábú és gyönyörű lányai nekem is osztanak,sőt egy régebbi teljesítésről is kapok igazolást..unicummal akarnék vigasztalódni,senki nem tart velem,így a kocsmárosnak nem lesz üzlete-
A busznál mosolygós társnő a múltból,a mai barátnémmal osztják az élményeket és kibeszélnek..
Remek kis túra volt,azt hiszem, ez mindig így is szokott lenni,remek szervezés,kiváló ellátás,a hegyek sem fájdalmasak,valahogy ezúttal is mindent sikerült elintézni,köszönjük Zalánnak,Miklósnak és az eltéseknek.. |
