EMCS 14+8+4 (2015.05.08.)
Kényelmesen reggel 9-re értem a rajtba, gyors nevezés, és indulás az első 14 km-es körre. Gyorsan rápillantok az útvonalra, aztán teszem is el az itinert és a térképet (amin azért egy kezdő túrázó nem biztos, hogy kiigazodik), mert ezerszer bejárt útvonalak, minden méter ismerős :)
Hamar leérek a lakott területre a zöld körséta-zöld + útvonalon, és jön a Gyémántos lépcső, most lefelé, erre inkább fordítva szoktam járni... Lefelé azért könnyebb... Zöld sávra váltás, és jönnek az emelkedők, de jólesik az igazi tavaszi időben... És már itt is a Tündér-szikla, most is megcsodálom, egy fotó is készül róla (van már belőle jópár, minden évszakból), aztán tovább felfelé, Disznófő és csakhamar fent is vagyok az Anna rétnél.
Az itiner itt azért egy kicsit feélrevezető annak, aki nem ismeri az utat. Szó szerint ezt írja: ""követjük tovább a Z sáv jelzést, amelyről egészen az Anna-kápolnáig nem térünk le". Nos, az Anna-kápolna ha közel is van a zöldhöz, de nem halad el előtte a jelzés... Találkoztam két túrázóval, akik bizony keresgélték a kápolnát, de aztán jöttek utánam, és megtalálták. Itt kód felírás, aztán sárga +-en a Csacsi-rét, ahol át kell térni a sárgára, régen itt többször elkavartam, de most rutinosan fordulok a megfelelő irányba a sárgán...
Lefelé először kellemes kocogás, közben eszembe jut a múlt heti Sárga 70, itt jöttünk felfelé már 50 km-nél többel a lábunkban túratársaimmal, a 2 Pistivel, azaz I. (első) és II. (második) Istvánnal :))) éppen talán a főzés és a kaják volt a téma :) És felidézve az emlékeket, érzem, hogy éhes is vagyok, de futok tovább lefelé, majd jön egy saras szakasz, ahol óriásit csúszok, de szerencsére sikerül talpon maradnom, hála a túrabotnak, különben akkorát puffantam volna, hogy Budakesziig elhallatszik :))) Lassabbra váltok kicsit, közben eszem egy müzliszeletet, mire befejezem, itt a piros +, kényelmes lejtő Budakeszi felé, ismét kocogás, aztán beérve a lakott területre, szokásosan elkavarok az utcákon, de aztán a főutat követve elérem a Himnusz emlékművet a második kódos EP-t. Innen pedig már csak kellemes könnyű séta a Szépjuhásznéhoz, ahová 2:03 alatt visszaértem, megkapom a kitűzőt és az oklevelet, csomagolt péktermékek, narancs, és nagyon híg málnaszörp az ellátmány, de legalább elég hideg, egy bögrével iszom, meg eszem egy sajtos valamit, és nevezek a második, 8 km-es körre. Új itinert adnak, pedig egyforma mind a 3 távé, lenne hely a kódoknak...
Ez a kör a zöld kereszt + zéháromszög útvonalon felvezet a János-hegy nyergébe, jó tempóban tudok haladni felfelé, itt meg a Téli Gyermekvasút túra jut eszembe, ahol itt lefelé kellett jönni a jeges úton, minden lépést kétszer meggondolva... Az emlékek felidézése közben hipp-hopp már fent is vagyok, a játszótéren begyűjtöm a pecsétet, és most hosszú lejtő jön a piroson, végig is kocogom, nem nagyon szoktam futni, de most jólesik nagyon, ismét Budakeszi, most nem kavarok el, a Himnusz emlékműnél még mindig ugyanaz a kód :) és az első körrel azonos útvonalon hamar vissza is érek a Szépjuhásznéhoz, ahol kapok még egy oklevelet, iszom egy pohár málnaszörpöt, és jelentkezem a harmadik körre, ami csak 4 km, mondom is, hogy nem kell még egy itiner, meg másik oklevél se, így a 8 után megelőlegezve odaírják, hogy + 4 km :) Azért végigmentem ezt is :))) Azaz ismét fel a János-hegy nyergébe, pecsét, onnan pedig a sárga kereszt-piros kereszt jelzésen vissza a Szépjuhásznéhoz, a két kis kört 2:30 alatt járom meg, a célban azért odamegyek pecsételtetni, hogy ne maradjon üres hely az itineren :)
Kellemes tavaszi túra volt, az itinernek és a térképnek azért voltak hiányosságai (táv és szintadatok egyáltalán nem voltak benne), de összességében egy jó kis túra volt!
|
