Túrabeszámolók


Óbudavár

dnvzoliTúra éve: 20162016.05.12 18:33:23

 Óbudavár teljesítménytúrák



10-es,1-es,0,1-es táv


2016.05.08.


Vasárnap hajnalban hazaérek a munkából és elkezdem ébresztgetni a családot.Úgy volt,hogy mindenki jön,így az 5-1-0,1 trió van betervezve.Az hamar kiderül,hogy négyen biztos nem leszünk,így a terv módosul a 10-1-0,1-es hármasra esetleg a 10 után még becsúszhat az 5-ös is,de erről majd beszéljünk inkább a 10-es céljában.:)


Na tehát anya kiesett.Tovább próbálkozom a keltegetéssel.Egy ideig úgy áll a dolog,hogy ketten megyünk,az utolsó pillanatban aztán Peti is feléled.


Hármasban autózunk le tehát Óbudavárra.


A rajthoz közel sikerül leparkolni,a távol itt már azt jelentené amúgy,hogy a falun kívül:):)


Benevezünk a 10-esre,elfogadom az indító pálinkát is,kimondottan finom.Átbeszélem az útvonalat a szervezőkkel aztán megindulunk délnek.


Elhaladunk a templom mellett,majd lekanyarodunk balra a Szent Márton pihenőparkba.Felderítjük a helyet,különös figyelemmel a Mosóház-kútra.A 60-as években még itt mostak a falusi asszonyok az itiner tanúsága szerint,most fedett kerti tóként üzemel az amúgy meglehetősen bővízű forrás,béka,ebihal,aranyhal úszkál benne és a medence nem túl tiszta sajnos.


Nézelődés után a „Kábosztáskerti úton” folytatódik a menet,hűsöt adó ősi fák árnyékában,fergeteges madárcsicsergés közepette.


Kiérünk az aszfaltra,a katonasírig ezt koptatjuk.A fájdalmasan fiatalon elesett katona emlékhelyénél aztán felkanyarodunk a hegynek.


Nem túl hosszú az emelkedő,a hegy inkább egy jól megtermett domb.A tetejéről megpillantjuk a Balatont.


Újra aszfaltra érünk,majd egy kőkereszt után pincesorra jutunk.Jobbunkon gyönyörű a kilátás,hegyek,völgyek,szőlősök,szóval olyan igazi Balaton-felvidéki a panoráma.


Durván félúton járhatunk,mikor feltűnik a Szent Balázs templomrom.


Pontőrség székel a rom tövében,zsíros kenyérrel,vízzel kínálják a vándort.Az egykori építményből amúgy elég nagy rész maradt fenn,főleg ha azt vesszük alapul,hogy a Balaton-felvidék amúgy számos templomromából sokszor csak egy-egy faldarab,vagy épp csak a lábazat egy része maradt az utókorra.


Körbejárjuk a helyet,még egy megtermett kékfejű gyíkot is látunk a gyerekek nagy örömére.


Pecsét a lapra aztán irány vissza a kőkeresztig,utána szalagozást követünk.


Kiérünk egy rétre.A sarkánál még látunk egy halovány piros-fehér nejloncsíkot és megyünk az előttünk haladók után.Szép ez a rét,csak éppen a szalagok tűntek el...:)Később sem látni egyet sem.Előveszem a turistatérképet.


Nem mai gyerek a Balaton térképem,többször kiderült már,hogy a jelzések már mások a terepen,mint ezen,de az tisztán látszik,hogy nem jó az irányunk.Ott a hátunk mögött meg épp megy egy nagyobb csapat a rét sarkánál a másik irányba.Visszagyalogolunk mi is oda.


Az a jó irány,a bokrokon ott is van az a fakó kis szalag.Nem nagy probléma ez a kis elkeverés,az „igazi”,boltban tekercsben kapható piros-fehér sávos szalagnál azonban nincs jobb,az minden körülmény között a legláthatóbb az összes színvariáció közül.


Megvan tehát a jó irány,a templomrom itt lesz valahol a jobbunkon.Itt a rét szélén már amúgy jelzésen kellene lennünk,szerintem a Z+-on,ilyet azonban én nem látok sehol.Elérkezünk viszont a villanypásztorokhoz,akkor ezek azok,amit a főrendező úr a rajtban említett,amit ő kikerült szalagozással.Mi most egy nagyobb csapathoz csatlakozva úgy döntünk,hogy átbújunk alatta és így folytatjuk utunkat egyenesen előre.A balunkon körülbelül látom,hogy merre kerülhetett a szalagozás.


Hát,ha nem jön épp kifelé a romtól egy csapat tuti elmegyünk mellette így viszont begyalogolunk pecsételni a kis facsoportban megbújó falmaradványhoz,ami a Herendi-templomrom névre hallgat.Na ez aztán tényleg csak egy darab fal,ami az egykoron itt álló Herend községnek állít emléket,ami a törökdúlás alatt semmisült meg.Az ismertetőnk azt írja,az egykor itt élő emberek hozták létre aztán a mai Herendet.


Előjön közben az Országos Kék,azon haladunk pár száz métert.A domboldalból nagyszerű kilátás nyílik az alattunk elterülő völgyekre,a messzi hegyekre,a Halom-hegy Kossuth-kilátójára.Valamint arra a Bádi-hegyre amin nekünk még át kell kelnünk,mögötte van ugyanis Óbudavár.


Elkezdünk emelkedni,valahol itt dől el,hogy ma az 5-ös táv már kimarad,sőt Peti még az 1-re sem akar jönni:)Pedig milyen nagy hanggal mondta úgy az 5. kilométer környékén a Szent Balázs templomromnál,hogy csak ennyi volt?Visszamegyünk és kész?Hát ez semmi nem volt!:)Én már akkor mondtam neki,hogy majd 10 körül újra elővesszük a témát.


Szóval emelkedő a végére.Beérünk a fák közé,a madarak elképesztő koncertet adnak,egy odúból fiókák csiripelése hallható.Tornapályára érünk ez a Línia az itiner szerint,a helyi tanösvény.A táblákon különböző tornagyakorlatokra van felhívás,már aki vevő rá-mi inkább kihagyjuk.:)


Agitálom a csapatot az 5-re,de látom,hogy halott 5let,amennyit most épp ereszkedünk a Mosóház-kútig,annyit kellene indulásképp emelkednünk,a gyerekeknek ehhez már nincs kedvük.Ha megszakítás nélkül kellett volna mennünk ma egy 15-öst ennyi szinttel valószínű nem lett volna gond,így viszont az újra indulás már nem megy.


Újra benézünk a forráshoz majd felcaplatunk a faluba.Megvan a 10!:)


Jöhet akkor a 0,1!


Megkapjuk az instrukciókat:a templomban kell bélyegezni,majd visszajönni a rajtba.


Nekivágunk az ország legrövidebb teljesítménytúra-távjának,mintegy fél perc alatt a templomnál vagyunk,bélyegezünk majd körbejárjuk az építményt.Az udvaron leülünk pár percre és elmélkedünk a háborúk szörnyűségén,olvasva az áldozatok névsorát.Az utolsó név valószínűleg egy kisgyermeké…..:((


Újra a rajtban!


Szóban kapjuk az itinert:menjünk el a Mosókútig,ott lesz egy földút,azon megkerülhetjük a falut,aztán ide kell visszajönni!


Így is teszünk,nekiveselkedünk mai harmadik túránknak.Noszogatom a gyerekeket,hogy szedjük a lábunkat,mára lokális zivatar sem kizárt és észak-nyugat felé az ég cudarul néz ki!:)


Mosókút harmadszor,majd megvan a dűlőút,felgyalogolunk a falu fölé.A templom mögött kisebb gazdaság szarvasmarhával,kecskével,szamárral.A szamarat megpróbáljuk megetetni,de nem jön elég közel.Hiába ez nem cirkuszi állat,azok,mikor idejönnek Győrbe nincs az a fűmennyiség amit meg nem ennének.Hozzászoktak,hogy idegenek etetik őket.Ez a csacsi úgy látszik nem.


Haladunk tovább,Magánterület,átjárás tilos!-adja tudtunkra egy tábla,akkor arra ne tovább,befordulunk balra a falu felé.Kápolnát találunk szép környezetben.A házak felett látszik a Balaton.


Jön a célegyenes,ma harmadszor.


Átvesszük a díjazást,hűtőmágnesek és kitűzők közül lehet választani.Sajnos itthon veszem észre,hogy 1-es díjazásból csak kettő van,nincs 1-es hűtőmágnesem,pedig úgy emlékszem volt olyan és én azt szerettem volna.:(Így viszont van egy plusz 0,1-es hűtődísz…annyi baj legyen,ha mód van rá majd legközelebb becseréljük.


Elfogyasztjuk a cél-babgulyást(5-östől felfelé a túra szolgáltatása),a gyerekeim még egy-egy szelet finom sütit is kapnak,nagyon finom-mondják és köszönik szépen!


Elbúcsúzunk,hazaautózunk.Veszprém felé tartunk,közben mögöttünk haragos kék az ég,a színekből ítélve valahol a Balaton közepe felé tombolnak az égiek....


Nagyon szép helyen jártunk,kellemesen elfáradtunk,a szenvedős véghajrá az 5-ös táv kihagyásával ma elmaradt,de talán ez nem is olyan nagy baj.


Köszönjük a lehetőséget!


Peti,Tomi,dnvzoli


Merre jártunk?Mit láttunk?Ha érdekel katt a linkre!


https://picasaweb.google.com/108946185154098013811/6283764802157084385?authuser=0&feat=directlink