Püspöki forráskör 35 (a kiírásban még 40 volt)
Ritkán jutok el a Mátrába, így most kapóra jött ez a túra, hogy tömegközlekedéssel is elég könnyen elérhető a rajt, és a hazajövetel se gond a túra után, így hát belevágtam. Nagyon korai kelés és vonatozás után reggel 7 órára meg is érkeztem Szurdokpüspökibe a rajtba, icipici fejetlenség azért volt az indítással, de azért elég gyosan ment, az itinert megkaptam, a térképek csak később érkeztek, aztán kértem is egyet, amin viszont nem volt bejelölve a túra útvonala, ezt ugyan meg is mondta a térképet osztó rendező, és hozzátette: Majd értelmezd... Oké, nekem nem okoz gondot a térképolvasás, de azért ha már adnak térképet, legalább bejelölhették volna az utat rajta, tekintve, hogy a túra egy része jelzetlen úton halad. Mindegy, vágjunk bele! Az itinert olvasva ugyan bizony párszor csak tévelyegtem volna, ha nincs az út kiszalagozva. A szalagozásról azért majd néhány mondatot később.
Akkor az útvonal:
Ki Szurdokpüspökiből, és a község határában mindjárt itt az első EP, a Szentkereszt-kút, a felszentelés évét felírom az itinerbe. Szépen kiépített a kút környéke, tetszett nagyon! Vissza Szurdokpüspökibe, majd egy elég hosszú unalmas aszfaltos szakasz, majd a vonatsínek melletti úton gyaloglás a 2. EP felé, ami a Jobbágyi vasútmegállónál volt, közben látszott már a Nagy-Hársas, ami impozánsan emelkedett Jobbágyi felett. Tehát számkód felírás, és másszuk meg a megmászandót! Jó kis lihegtető emelkedő, meredek, de néhány helyről szép kilátás, ami arra is jó, hogy azt megcsodálandó szusszanjak egyet, de csak nem akar eljönni a hegy teteje... Mire felértem, már nem voltak gondjaim a fázással (reggel induláskor kicsit hűvös volt), fent a tetőn egy geodéziai torony, kiírva rá, hoy felmászni tilos és veszélyes, de az ajtaja feltörve, létra vezet felfelé, lent meg teleszórva szeméttel... :( Innen jelzett úton, a piros sávon, majd jó sokáig a piros kereszten haladt a túra, leereszkedve a hegyről, majd megint kis emelkedő, ismét lejtő, és el is érkeztem a 3. EP-hez, a Dagonyáshoz, ahol csakugyan volt egy szép nagy sáros dagonya, gondolom a környék vaddisznóinak ez a wellness parkja :) Itt emberes EP volt, a pontőr kedvesen fogadott minden odaérkezőt (ezen a szakaszon a rövidtávosok szembe jöttek velünk). Innen lejtős úton, szép erdőben haladva értem el a 4. EP-t, a Köszvény-kutat. Nem túl bizalomgerjesztő neve ellenére a vize igen jó, fel is töltöttem a palackomat. A környékbeliek is ide járnak vízért, többen is töltögettek sok-sok palackot, és vitték az út mentén álló kocsijukhoz. Ez a pont szintén "emberes", a pecsét mellé egy nagyon finom őszibarack az ellátmány, pár pillanat alatt eltüntettem, nagyon jól esett. Az 5. EP innen csak pár lépés, kis kitérő a piros keresztről, meg is találtuk a forrást, de a kitett számkódos papírt nem leltük sehol, pedig többen is kerestük. Hogy kinek kellhet egy ilyen papír, mert valaki letépte az biztos, azt elképzelni se tudom. Végül a forrás kifolyójába vésett évszámot írom az itinerre, hogy legyen ott is valami. Megint emelkedünk, egy tanya mellett elhaladva éppen fekete bivalyok sétáltak ki a legelőre. Az út itt nem mindenhol erdőben, hanem legelők-bozót mellett is haladt, szép kilátásokkal a környező hegyekre. Közben sok helyen szederbokrok, némelyik már érik is, eléggé lelassultam itt, mert folyton szedret szemezgettem, nagyon szeretem, és jól esett a melegben! Azt hittem, az itiner leírása alapján nehéz lesz megtalálni a 6, EP-t a Cserepes-kutat, de végül könnyen meglett, nagy kőkávás mély kút, az alján piszkos vízzel, itt most nem hiányzott a számkód, felírom, és megyek is tovább. Piros keresztről zöld sávra váltunk, és lemásztunk a völgybe, a Delelő-kúthoz, ami a 7. EP, szintén pontszemélyzet egy kedves hölgy személyében, Balaton szelet járt a pecsét mellé, el is fogyasztom ott helyben, a forrás remek vizével öblítem le. Frissítés után vissza kellett kapaszkodni a völgyből, egészen addig, ahol letértünk a piros keresztről, és a zöldön kellett tovább menni, szórványos kék kör jelzések (talán ez lenne ennek a túrának a jelzése, csak még nincs végig jelölve?) és szalagok is segítettek, hullámvasutazós terep, de szép, erdős, csak az út egy kicsit kövesebb, mint amilyet szeretek.... Kis Cser-kút, a 8, EP, szintén számkód, az itiner szerint a vize nem iható, hát nem is volt benne víz... Tovább a kék körön, most már nagyrészt lefelé, és hamar itt is a 9, EP, a Gúnár-kút, szintén kiszáradva (ez se iható az itiner szerint), számkód a helyén. Egy tanösvény vezet erre, meg több helyen kis tornyok építve kövekből, csoda, hogy le nem borultak... Lefelé a köves úton, keresztezzük a Mátrabérc útvonalát, és nemsokára egy nagyon benőtt, csalános-susnyás ösvényen vezet a kék kör, egy szalagot majdnem benézek, és rossz irányba megyek, de épp másik túratársak is jöttek mögöttem, akik szóltak, köszönet nekik. A dzsindzsás úton csakhamar elértük az utolsó, 10. EP-t, a Dolinkai meleg forrást, ami a nevével ellentétben hideg, de annyira vasízű a vize, hogy ki kellett köpnöm azt az egy kortyot amit próbáltam lenyelni. Itt is kedves pontőr volt, útba igazított, igaz sok már nem volt hátra, elérve az aszfaltos utat, csaknem végig kellett gyalogolni Szurdokpüspöki főutcáján a célig.
A célban átveszem a díjazást, és "kend magad" zsíros, vajas, lekváros vagy mézes kenyér az ellátmány, meg szörp szódával. Jól esett a túra után!
A túrával semmi baj, szép útvonal, kedves rendezők és pontőrök, de 2 dolgot azért szeretnék megjegyezni:
1. szalagozás: talán nem mindenhol a legszerencsésebb helyre tették ki, de nagyjából rendben volt, eltévednem nem sikerült. Viszont lehetett volna valami más szín a vékony sárga (néhol elég rövid) szalag helyett, a sok sárga virág, lomb közé besütő nap, sárguló fű között néhol azért nagyon kellett figyelni, mert jól beleolvadt a környezetébe.
2. itiner: Ez volt a legnagyobb negatívuma a túrának. Csak szöveg, semmi más, se távolság, se szintadatok, semmi... Nagyon hiányzott, azt se tudtam, hány km-nél járok, GPS stb. nem volt nálam. A szöveg is néhol értelmezhetetlen, mit kezdjen azzal egy túrázó, hogy "nemsokára kiérünk az erdőből", "kis idő múlva elérjük a Diós-patakot", "néhány km után elérjük a P- -ot", főleg úgy, hogy tényleg semmi km adatot nem tartalmazott az itiner.
Ez a két kis bosszantó dolog ellenére, ez egy nagyon jó kis túra, mindenkinek ajánlom, tervezem jövőre is ha lesz, remélhetőleg egy használhatóbb itinert kapunk majd! Köszönöm a szervezőknek, nagyon jól éreztem magam!!!
|
