Túrabeszámolók


Nosztra

stabatTúra éve: 20172017.02.22 23:45:55

Nosztra 30


Fél kilencre érek a rajtba, István odahat, hogy elindulhassak még, amúgy nem fogadtak kitörő örömmel fél órával a 30-as táv rajtja után. Hideg, ködös idő volt, mikor otthonról indultam, majdnem dzsekiben és táskával kezdem a távot, de aztán az ajtóból mintavétel után visszafordulok, megszabadulok minden cucctól (csak a bögrém viszem magammal) és élvezem az utat. Csabával nyomjuk végig a távot terepkocogva. Az előző hetek bakancsos túrái után ismét cipőben, ami óriási felüdülés. A Kopasz-hegyet szemből támadjuk, nagyon jó ez a kis újítás. Lefelé mintha csúszna, de nem vészes. A Bükkös-árkot gyorsan ledaráljuk, kis tea Nagyirtáson, de ott sem időzünk nagyon. Előbb Stefánt előzzük, a bunkóság határát nem is tudom, hogy alulról, vagy felülről súroltam a találkozáskor, kicsit megállhattam volna, majd Tomit, Lajost a Nagy-Galla előtt érjük utol. Párat odamondogatunk egymásnak, aztán fel, le. A Galla után sunyin csúszik a jég, majdnem földre vitt. Már éppen lecsalnám a kis kanyart (ahogy szoktam), mikor meglátom a szalagot, na, ha valaki ezzel szenvedett, akkor kerülök. Csaba a szétcsúszó lábai, a víz és az itiner miatt kissé lemaradt, fentről mondom neki a rövidítést, de nem csábul el. Aztán a zuvári leágazásnál úgy kell rászólni, hogy most már felfelé kell jönni. Zuváron már tombol a tavasz, nem a kedvenc lejtőm, de átverekszem magam a köveken. A Csák-hegyre fel 5 lejövővel találkozunk, fent van banán, ez éppen jókor jön. Valaki a meddőhányón technikázik a kutyájával, inkább nem nézzük. Még egy utolsó futással próbálunk valakit utolérni, Nosztrán ez is megadatik, végül 4 és fél órával esünk be a célba egészen feldobódva, amit a zsíros, lekváros és egyéb kenyerek, meg a finom tea tovább fokoznak.