Túrabeszámolók


Pásztó 50/40/25/15 Katona Sándor emléktúra

vajonmerreTúra éve: 20072007.05.03 17:55:39
Pásztó 40

Vasárnap a 6.30-as busszal kényelmesen jutok el a pásztói bejárati útig. Séta és máris az eléggé néptelen rajtban vagyok az iskolában. Kis beszélgetés a rendezõ hölggyel, sajnos nem hallok túl jó híreket a "Mátra" túra jövõjérõl :-( Nincs túl sok induló, a 37-es rajtszámmal kezdem a túrát 8.10-kor. Nagyon gyorsan gyûjtöm be a nap kavarását : még Pásztón. Sajnos a túra kivezetõ, és a célba vezetõ útvonala keresztezi egymást, és szépen ki is vannak szalagozva. Jó szemmel kiszúrom az egyik "bejövõ szalagot", egy templom mellett is elhaladok, a város határában zizzenek rá, hogy az Oskolamester házát kihagytam. Ez van tehát : máris kb. 25 perc veszteség, de legalább a 40km meg fog lenni :-) Tehát helyi erõk iránymutatásával szépen visszahúzok a városközpontba a másik templomhoz, szépen felírom az évszámot, és immár a 35 perc alatt megtett 1 km boldog tudatában vágok újra neki a Pásztóról kivezetõ útnak. Nagyon csúnyákat is gondolok közben (az "álomidõrõl" szóló légváram közben kipukkan ) persze, egy pillanatra eljátszom a gondolattal, hogy most kéne még gyorsan hazamenni :-) Több kavarós-sorstársat is útbaigazítok, hiába nem mindenki született Pásztóra!

Átsétálok Hasznoson, elég meleg van, a sima technikai póló megint jó választásnak bizonyul. Miközben ugrálok a jobbára járda nélküli hasznosi fõúton az autók elöl, konstatálom hogy 1 óra alatt sem értem a vágyott mátrai erdõk közelébe sem :-) Sebaj végre jön a földút, de nini!! Autók hada jön-megy ezen is, leszorítva a túristaútról. Motorok-terepjárók vernek fel nagy porfelhõket. Közben felugrom a Csertei-vár romjához az elsõ pecsétért. (6,2 km , 1 óra 20 perc menetidõ) Ezt egy csinos lánytól kapom, aki egy csokit is a kezembe nyom. A szalagozás miatti bánatomat nem itt öntöm ki :-)

Továbbra is jármûvek haladnak az úton ide-oda, egészen a Gombás-tetõig, ahol végre összeáll a kép : repülõnap van! Természetesen egy hatalmas gép száll le éppen hatalmas porba burkolva. Végre kiérek a sok bámészkodó közül, az esõ csepegni kezd. Fontos cuccaim a vízhatlan zsebbe mennek, az itiner pedig egy zacskóba. Szerencsére csak pár percig esik. Végre beérek a csendes erdõbe, 8 km-t kellett menni hozzá. Kellemes, jól kocogható lejtõ jön, ez a kis futás rendbe tesz fejben is. Végülis imádom a Mátrát! Zegzugos, néhol bokatörõ, meredek utakon haladok a Z-n Ágasvár felé. Néha elõzöm túrázók kisebb csoportjait. Sajnos rámjön a szükség, és bár reménykedem benne, nem jutok el a turistaházig. Marad tehát a szedres a szekérúton, a Camelbaket és a deréktáskát még menet közben hajítom le :-) 10.36-kor érek a 12,3 km-re lévõ ágasvári ponthoz. Egy korsó Kozel lecsúszik az elszenvedett és még elkövetkezendõ bajok enyhítésére.

A meredek, sziklás úton lefelé robogásba kezdek. Túrázók spiccelnek félre az útból elõzékenyen, próbálom futás közben is köszönni kedvességüket! Természetesen túlfutok a Z négyzet leágazásán, egészen túl a Csörgõ-patakon :-) Egy zöld kabátos túrázóval botladozunk a patak mellett, majd egy jó kis kapaszkodással elérjük végre a jó utat is. Végülis miért menne az ember 1330 méter szintemelkedést, ha mehet 1400-at is? Újból futásra váltok egy idõre, majd óvatosan botladozom a köves patakmederben vezetõ jelzésen Hutahelyig. Innen az igazán találó nevû Rohadt-bércen kapaszkodom Mátraszentimréig. Ez az ország legmagasabban fekvõ települése, azt hittem sose érek fel. 11.46 van és 17,5 km-nél van egy kocsma udvarán a frissítõpont. Itt idõzik Petami is, akin nem nagyon látom lobogni a túralázat :-) Betolok két szörpöt, és egy lekváros meg egy csalamádés, zsíros-kenyeret.

Már megyek is tovább. Újból összefutok a zöldkabátos túratárssal, akivel együtt haladunk a következõ ep-ig. Megint majdnem sikerül egymást megkeverni Bagolyirtás után az országúton, kell a Mátra térkép is. Elég cselesen indul meg a Z+ jelzés fölfelé, keményen kell kapaszkodni a fenyvesben. Tûz a nap : holtpont jön. Mazsolát és földimogyorót eszegetek. A szelídebbé váló szekérúton beszélgetve érjül el a Hidegkúti th. ep-t (27 km menetidõ : 5 óra 33 perc).

Szörpölgetés közben egyszercsak kellemes meglepetésre Hyatt érkezik pecsételni. Hozzá csatlakozom a hátralévõ távra. Jót beszélgetve érünk fel a Nyikom-nyeregig (31 km menetidõ 6 óra 18 perc). Itt kapunk csokit is a kicsit fura stílusú pontõrtõl. A sziklás-köves részen óvatosan, majd kicsit bátrabban kocogva, elõzgetve ereszkedünk lefelé egészen Pásztóig. "Elsírom" a rajt utáni kálváriámat Hyattnek, de végül õ ragasztja rám pozitív hozzáállását a szerinte jó túrához. Véleménye szerint pontosan el kell olvasni a leírást és ennyi :-) A jó szalagozáson besétálunk a célba (38 km összmenetidõ 7 óra 25 perc). Közben természetesen összeáll a fejemben, hogy hogyan esett meg ez a kavarós csúfság :-)

Átvesszük a díjazást, kapunk még szörpöt és egy kis tésztás pörköltet is, ami jólesik. Fél füllel hallom, amint bennfentes túrázók valami "Mátra LeFaGYSZ"-ról sugdolóznak. Mivel már hallottam "Pilis LeFaGYSZ"-ról is híreket, ezért nagyot mosolygok (ezekután remélem a Zemplénbe teszik) :-))) Hyatt kedvesen hazafuvaroz a meg-megeredõ zivatarban, remélem senki nem ázott nagyot a túrázók közül! Jó kis túra volt ez végül, csak azt a kezdetet, azt tudnám feledni! :-)