Balaton 20
A kék jelzésre váltás (bár a Vörös templom előtt is, sőt után is volt határozott kék jelzés) elsőre nem sikerült, míg végre a harmadik őslakosnak tetsző lakos útbaigazítása sikeresnek bizonyult és felverekedtem magam a Jókai-kilátóhoz (első ellenőrzőpont). A kilátóról nagyon szép panoráma nyílt a Balatonra, de meglehetőst hűvösnek és szelesnek bizonyult legfelül.
A arácsi ellenőrzőponthoz (Lóczy Lajos sírja) nagyon magabiztosan jutottam; emlékoszlopának megtekintése csak visszafele úton sikerült.
A Koloska-völgyi erdei műútmenet kedvemre való volt, sőt a pihenőpont barátságos és mosolygós vendégfogadtatása is.
A Noszlopy-kilátó meredek úton való megközelítése és elérése csak akaraterőmnek és megbízható botjaimnak volt köszönhető; kutyául elfáradtam. Kellemes meglepetésként még Téry Ödön emlékévi kitűzőjét is megkaptam a pontőröktől.
A sárga jelzéssel jelölt ösvény használhatóságáról, barátságos voltáról és adrenalinnövelő voltáról majd legközelebb nyissunk vitát; a lényeg az, hogy a siskei vízműtelepnél (valóságos erődítmény) sikerült kibukkannom a zöldből és innen már egyenesen a fogadó zsüri ölelő karjaiba futottam.
Mai jutalmam egy újabb kitűző, oklevél, kézszorítás és dicsérő szavak. A ropogós cseresznye csak a ráadás volt. | 