Bakony 200 - Csak csúcs táv
Hogy mit keresek egy amatõr országúti bicikliversenyen? Jó kérdés. Nem vagyok országútis. Csak egy kis hétvégi kocabiciklis. :)
Szóval Apámnál már évek óta hagyomány a 100+Csúcs táv, így tavaly én is kipróbáltam magam a kb 60 km-es "csak csúcs" távon, ami Veszprémbõl felmegy a Kab-hegyre, onnan pedig vissza. Tavaly gyakorlatilag 0 felkészültséggel (nagyjából az lehetett abban az évben a második tekerésem) teljesítettem a távot. A Kab-hegyen már készen voltam, onnan visszaérve a tapolcai útra pedig már olyan fáradt voltam, hogy tekerni is alig bírtam. Sikerült teljesen eléheznem, a végén remegõ kézzel vettem át az oklevelet. A frissítési lehetõség a túra végén szó szerint életmentõ volt. :) Slusszpoén, hogy hazafelé a 4 biciklibõl pont az enyém esett le az autó tetejérõl cirka 110 km/h -nál. Talán azért, mert az volt az egyetlen monti. Szerencsére baleset nem történt, a bicó is viszonylag jól megúszta, így csak kb 20 000 Ft-omba került a full-szervíz, + a váltókarcsere.
Idén viszont minden más volt. A tavaszi túráknak köszönhetõen az alapedzettségem összehasonlíthatatlanul jobb volt mint tavaly, és sikerült bicóra viszonylag jól rágyúrnom. Egy hétig intenzíven terepeztem, majd ezt megfejeletem a Tési-fennsík 50 TT biciklis teljesítésével. Igaz ott nem mentek olyan jól a dolgok, de tudtam, hogy 6 nap pihi segíteni fog.
Az elvárásaim tehát nagyok voltak. A tavalyi idõm 3:24 volt, ezt akartam legalább 20 perccel megjavítani, de valójában szerettem volna 3 óra alá bemenni. 9 órakor rajtoltam, és már az elején jó tempót sikerült diktálnom - magamhoz képest persze. Eltévedni szerencsére itt nem lehet, mert az aszfaltra minden keresztezõdésben fel van festve az összes távhoz tartozó irány-információ.
A tapolcai úton néhány életveszélyes közlekedési szituáció (elõzõ autó szembe, nekem pedig menekülni kell az útról) után érzésre nagyon gyorsan elértem az ajkai leágazót. Le is csekkoltam az idõt, hogy visszafelé jövet tudjak majd kalkulálni. Kereken fél óra volt az eltelt idõ. Fölfelé szerencsére már nem volt forgalmas az út, és tekerésbe is kezdtem belelendülni. Úgy éreztem, hogy a tavalyihoz képest nagyon jól megy. A Kab-hegy csúcsra hipp-hopp felértem, pecsételtem, és már fordultam is. Tavaly itt legalább 5 percig álltam. :) Amúgy nincs annál nagyobb elégtétel, mint amikor a csúcsról vidáman suhanva lefelé látja az ember a felfelõ jövõk elgyötört, küzdelemmel teli arcát. :D Lefelé találkoztam Apámmal is, aki akkor kezdte el a csúcs megmászását. Tavaly még jócskán fölfelé mentem, amikor a "lassabb jármûvek húzódjanak félre" szlogennel elsuhant mellettem.
A tapolcai útra visszaérve lecsekkoltam az idõt, és örömmel láttam, hogy a tavalyi legjobb idõn belül vagyok, még akkor is, ha háromnegyed órával számolok visszafelé, és nem féllel. Erõltettem hát a dolgot továbbra is, igaz kulacscsere miatt meg kellett állnom egy percre. Veszprémben még egy kis "sprint" is belefért, és 2:31 lett a vége. A tavalyi legjobb idõ 2:39-volt, így iszonyúan meg voltam elégedve magammal, hogy egyrészt kb 50 percet javítottam az egyéni csúcsomon, másrészt, hogy alámentem a múlt évi legjobbnak. IDén gondolom már komolyabb mezõny jött a "csak csúcs" távra is, mert a legjobb idõ most 2:15-lett. Persze szerintem ezen is fognak majd bõven javítani a jövõben, de az az igazság, hogy a legjobbak a 100, 100+csúcs, és 200 távokon indulnak. Nekik biztosan nem okozna gondot a 2:15.
Én minden esetre nagyon elégedett voltam, és a fél órás pihegés után csigatempóban újra elindultam az útvonalon, hogy összeszedjem Nagypapit. Nagypapiról tudni kell, hogy elmúlt 70 éves, de minden évben indul valamelyik távon a Bakony 200-on. Idén például az 50-es távot teljesítette.
Apám is egyénei rekordott futott a 100+csúcs-on (4:30), szóval jó volt a hangulat, és még a bicómat se hagytuk el hazafelé. Jó volt egy kicsit biciklizni az elmúlt hetekben, mert már kezdtem unni a sok gyaloglást. Ahogy mondják: "a változatosság gyönyörködtet". :)
A jövõt tekintve viszont picit gondban vagyok, mert nekem már nem lesz egyszerû megdönteni az idei idõmet. Ahhoz már dierkt országútira kellene edzenem. Dehát nem vagyok én hülye... :)
Jandi |
