Túrabeszámolók


Vértesi Maraton/Félmaraton/Minimaraton

Mazsi20Túra éve: 20072007.06.19 15:12:09
Lowe Alpine maraton
44,18km, 1090m

Korán, 7 órakor érkeztünk a rajt helyszínére, volt bõven idõ készülni, reggelizni az templom mellett a padokon, még László Szilvinek is jó utat kívántam a futóversenyhez.

A futók rajtolása után 8-kor indultunk útnak. A faluból kivezetõ úton hasznos volt a szalagozás, az erdõbe érve a piros jelzés már többé-kevésbé követhetõ volt. Az itiner az elsõ közel 6 km-es szakaszra 315 m szintemelkedést mér, ennek ellenére sokáig nem volt komolyabb emelkedõ. Átverekedtük magunkat egy ronda susnyás szakaszon, ahonnan kiérve a szalag bal kéz felé, egy lejtõ irányába mutatott. Furcsa volt, mikor fogunk már elindulni fel a Körtvélyesre, ennek ellenére letrappoltunk a lejtõn, nyomunkban 15 éves forma fiatalok egy kisebb csoportjával. A lejtõ végén egy aszfaltozott útra értünk, és már világított is a fáról a piros kereszt jelzés. O-ó, térképre pillantás, oké, már kevesebb mint 5 km-nél sikerült elkavarni, nyomás vissza. Végre irányba álltunk, és megkezdtük az elég kemény kapaszkodást Körtvélyes felé. A nap már ekkor tûzött rendületlenül, sejthetõ volt, hogy meleg lesz a helyzet :-/

Körtvélyes után a piros jelzésen nagyobb sebességre kapcsoltunk, hogy behozzuk a kis kitérõ miatti lemaradást. Nemsokára a Szép Ilonka-forrásnál lévõ 2. EP-hez értünk, ahol csokit kaptunk. A félmaratonon induló résztvevõk már visszaindultak Szár irányába, mi folytattuk utunkat Vitány-vár felé. Hamarosan utolért minket az elõbb említett tinitársaságból az egyik srác, meg is jegyeztem, hogy jól otthagyta a haverokat :-) "Hát persze, mert mindig megállnak!" - és tovább iramodott. Vitány-vár alatt frissítõ pont várt minket, majd a zöld rom jelzésen egy tüdõkiköpõs emelkedõ a várba. Meg kellett küzdeni a pecsétért. Itt újra találkoztunk a nyulak nemzetségébõl származó, rohanó, fiatal túrázóval :-)

Hasonlóan meredek ereszkedés után már az OKT jelzésén találtuk magunkat, a Mátyás-kút - Várgesztes felé vezetõ, sokszor járt, kedvelt útvonalon. A kék sáv és az aszfalton vezetõ kék kereszt elágazásánál a kispistázók a mûutat választották. Elképzelhetõ, hogy vannak akik megszívták ezt a döntést, mert Mátyás-kút felett egy titkos ponton "A becsületes játék az egyetlen út!" feliratú pecséttel gazdagodtak az útvonalkövetõk.

Várgesztesig kellemesen hullámzott az út, sajnos az Oroszlány 40 dzsungelharcát most sem úsztuk meg az irdatlan susnyásban. A Zsigmond-kõre most nem kellett felmászni, sem a gesztesi várba, a falu közepén volt az EP, valóságos terülj-terülj asztalkámmal :-) Volt minden, gyümölcs, ropi, mogyi, pogi, csoki, magnézium pezsgõtabletta, lekváros kenyér, szörp, és a kedvenc zsíros kenyér dizájn Lowe Alpine paprikaszórással :-D

A falu végén egy kicsit jobban kellett figyelni, hogy a megfelelõ irányba induljon el az ember, de néhány perc után belõttük magunkat a sárga sáv jelzésen a Hirczy-emlékmû irányába. A Bodzás-árok után egy hosszabb aszfaltozott szakasz következett, a nap tûzött, a talpam fájt és morciztam.
A Hirczy-emlékmûnél megint volt lehetõség egy kis nassolásra.

Ezután a Sárkánylyuk-völgyön keresztül észak felé vettük utunkat, hogy ismét felkeressük a Szép Ilonka-forrást. A fáradtság jelei idejekorán jelentkeztek, a forróság nagyon kivette az energiámat, erre a 7 km-es szakaszra így 1:40-et számoltam, még így is bõven a szintidõ alatt voltunk. Ezért meg is lepõdtem, amikor 1:15nél felbukkant a pont. Megjutalmazva magunkat, amniért ilyen jók voltunk, egy luxus 20perces pihenõt tartottunk, :-) felkészülve az utolsó, 12 km-es szakaszra. Gyorslábú fiatal barátunkat itt látttuk utoljára :-)

Nagy nehezen feltápászkodtunk és elindultunk. A térképen az a piros jelzés extrahosszúnak tûnt :-/ A napsütés ellenére távoli, majd egyre közeledõ mennydörgést hallottunk, nem volt éppen kellemes élmény, bár egy kis esõbe éppen nem haltunk volna bele, tükörtojást lehetett volna sütni a baseballsapkámon :-/ Egy ideig együtt mentünk egy középkorú, rutinos túrázó házaspárral+fiukkal, majd az aszfaltozott szakaszra érve nagy sóhajtással leültem a fûbe, elõre sajnáltam magam a hátralévõ néhány kili miatt a betonon :-/ Éreztem a talpamon életre kelõ vízhólyagokat, nem volt éppen kellemes. A falu határától pár száz méterre még egyszer megpihiztem, gyakorlatilag a fél mezõnyt magunk elé engedtük, de én nem bántam. A sok ücsörgés ellenére 9:25-ös idõvel érkezünk meg (szintidõ 11óra), így elégedettek voltunk. Nagyon szép oklevelet és kitûzõt kaptunk. Tombolán nyertem még egy napszemüvegtokot is, kár h egyelõre még nincs bele napszemüveg. Összefutottunk a Börcsök-házaspárral is, Veronika néhány perccel utánunk érkezett. A falu számos vendégátóipari egységének egyikében még ittunk egy üveg búzasört, majd miután felszálltunk a vonatra, már jött is zivatar.

Összességében: a 900 ft-os nevezési díjért tökéletes ellátást kaptunk, a szervezés profi volt, a szalagozás hasznos, az itiner egyszerû és könnyen követhetõ, minden nagyszerû. :-D