Szombat reggel a viszonylag több alvás mellett döntök, és a rajt-intervallum végét célzom be. Kocogósra tervezem a távot, ezért a vonaton reggelizem, és kevés cuccot hozok. Már a Bicskérõl Csabdiba vezetõ buszozás alatt alapos, és kedves segítséget kapunk a Sörszalon megtalálásához.
A rajtban minden feleslegesnek ítélt cuccomat leadom megõrzésre. Egy korty folyadékot sem viszek magammal, ez késõbb a számomra is érdekes elgondolásnak tûnik :-) Kapok alapos itinert térképpel, vízhatlan tartóval. Szerencsére kellemes, néha ideális túraidõ volt egész nap. A futócucc szinte bizsereg rajtam, tehát 9.35-kor rajt és tûz!
Kis kocogás után utólérem egy kedves túrázó ismerõsömet, így kicsit beszélgetve, gyalogolva lesz meg az emelkedõs, utcai rész. Aztán kocogok tovább, szerencsére nem nézem el a mûútról a P leágazását. A Mayertanya után hosszú, jól futható lejtõ jön a vasztélyi mûútig. Innentõl minden házcsoportban a tükröspusztai ep.-t látom, de kár izgulni: van egypár kanyar és tanya a környéken. A birkanyáj mellett óvatosan haladok el, csütörtökön már volt egy érdeke,s nyájõrzõ-kutyás élményem Virágos-nyereg környékén. Lassan utólérek egy-egy túrázó párost, és egyyszercsak az elsõ ep.-nél vagyok. Innen magányos kapaszkodás következik a Somlyó felé.
Hosszú, egyenes emelkedõ, jólesik a kocogós-kapaszkodás. Majd elérem a hegyet, és minden elágazásban a K jelzést keresem, de természetesen csak a kulcsosház elõtt kicsivel jön be a jelzés. Addig egy alapos mászás következik, alaposan megcsappant futókedvvel. Valahogy a víz is hiányzik :-) Szerencsére az ep.-n van életmentõ ásványvíz, és sima víz is bõven, meg vagyok mentve. Azaz el vagyok keseredve, mert a deréktáskában lévõ kalciumos pazsgõtabik közben úgy döntöttek, hogy tartókájukat elhagyva a por alakba váltanak :-( Hát ez nem jött be, ezekbõl már nem iszom. Teljes joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, hogy ha vizet nem hoztam, akkor pezsgõtabit miért, de......hagyjuk :-)
A mérgelõdés végeztével, viszont komoly örömködés következik. Ugye nem kell mondanom : K100 útvonal, pihenten, nappal, lefelé. Élvezem, hogy ahol május végén, hajnalban tisztességes zombiként nyomom, most futhatok lefelé. Már ezért megérte eljönni a túrára! A gyalogosok kedvesen elengednek, meg is köszönöm nekik természetesen. A halastavaknál azért pihenõsre fogom, sajna a nap is elkezd tûzni rendesen. Az aszfalton elolvasok egy két csanyai szösszenetet, majd jöhet is a keverés. Eggyel elõbbi keresztezõdésben fordulok balra. Itt páran már tanácstalankodtak, nekik segítettem tehát a rossz irány kijelölésében :-) Jót kocogok tehát a rossz úton, kanyar ide, kanyar oda, de P jelzés sehol. Ez egy idõ után persze ciki lesz. Fehér pólót látok balra, pár száz méterre egy szekérúton, biztos az az ep. Közeledek felé, csakhát egy kerépárt toló nagyegyházi lakost üldözök, aki épp visszafelé tart a faluba. De megígéri, hogy segít nekem is visszatalálni , tehát megyek vele egy aszfaltútig, amin elindulunk szépen visszafelé. Már épp elszontyolodnék - persze tudtam, hogy ismeretlen túrán futkosni az álmoskönyvek szerint sem jelent túl jót - de hopp! egy oldalelágazásban egy ttúra ep.-re hasonlító csoportosulást látok. Kis kerülõvel de megérkeztem. Kapok ásványvizet is - és amíg a pontõrhölgy a sok kavarás miatti szalagozást beszéli meg a fõrendezõséggel - legurítok suttyomban három pohárral. Szomjam oltva, minden meg van bocsátva azonnal persze :-)
Irány az oly nehezen meglelt P jelzésen Óbarok. Kocogósan érek a faluba, balról a sziklák tényleg szépek. A leírás szerint itt elhagyjuk a P jelzést, az autópálya alatt elhaladva irány a sörözõ ep. Idõben jól állok, amúgy is a túraévkönyben 30-asnak írt túra a leírás szerint 27 km csak. Tehát már csak egy 5-ös. A szintidõ felezéshez (4 óra) még van 50 percem. Döme63 és Elágazás kis csapata épp szembe jönnek. A krimóban sok túrázó sörözget nyugodtan, nem kicsit vagyok marslakó ezzel a hülye szinidõfelezésemmel a perceket számolgatva :-) Mindegy, most ez van. Ráadásul tovább rontom a sorsomat azzal, hogy kólát szeretnék inni, de csak valami kimért, méregdrága, vizezett löttyöt kapok. Jajjj és b+! Ezt gyorsan lehajtom, és irány Csabdi.
A kis csapatot visszaelõzöm, a bánya felé jó irányba terelnek, köszi! Számomra jön a túra legkevésbé kellemes része. Tûz a nap ezen a nyílt részen, és futni sincs már kedvem, mert elfáradtam. Az út egyre kanyarog, egy idõ után szinte folymatosan emelkedve, Csabdinak se híre se hamva. Már csak 15 perc a 4 órás teljesítésig, de még mindig csak mászok fölfelé. Aztán végre fenyves dombtetõ, és kemény, poros lejtõ, de még van 10 perc tehát futás! Hát érdemes ezért kitörni a nyakam lefelé csúszva-futva? A kérdés persze költõi, tehát természetesen igen. Felbukkanak lent a házak, már itt is a templomrom. Aztán a mûútra leréve (6 perc), nagy és hatásvadász sprinttel érek a Sörszalonhoz vissza. Mérésem szerint 3.55 lett, de hivatalosan 4 óra, mert a célidõt kicsit késõbb iratom a lapra. Sebaj, tehát 13.35 körül értem be. Kellemes kis túra ez a Csabdi30. Ha lesz jövõre, és úgy jön ki a lépés, akkor szívesen jövök el megint.
|
