OKT

OKT fórum 

lista a hozzászólások időrendjében

<<< 9.sz. túra: Zirc - Bodajk, Csókakõ vm.11.sz. túra: Szárliget - Dorog
10.sz. túra: Bodajk, Csókakõ vm. - Szárliget
grobpeti Bejárás: 2017.10.21. Rögzítve: 2017.10.27 19:14:33

A Várgesztes-Szárliget közötti szakaszt jártuk be a múlt héten. A jelzések kiválóan fel vannak festve, a ködös idő ellenére sem tévedtünk el. Két hely van, ahol kicsit jobban figyelni kell: az egyik a Mátyás-kút, ahol az oszlopon minden létező útirányt jelző tábla kint van, kivéve a kéket, jól le is mentünk a forráshoz, miközben egy éles balkanyart vesz a kék jelzés. A másik közvetlen Szárliget előtt a mezőnél kell nagyon figyelni. Nyáron lehet, hogy jobb, de mi a beszántott mezőn próbáltuk tartani az irányt. Végül csak megtaláltuk a Szárligetre bevezető utat, de a mező szélére igazán kikerülhetne egy kék jelzéses oszlop. Ezt a két apróságot leszámítva minden rendben volt. Források vizére ne nagyon számítsatok, egyben láttunk csak kis vizet.

 
Vöröss Bejárás: 2017.06.04. Rögzítve: 2017.06.06 22:58:15

Gánt-Várgesztes

A szakasz alapvetően jól jelzett, egyetlen esetet kivéve a kérdéses helyeken (nincs sok) a jeleket meg lehet találni betekintéssel, vagy kis sétával. A lombok néha takarják a jeleket, így nehezebb megtalálni őket, de kis figyelemmel jól lehet tájékozódni. Viszont érdemes figyelni a mindszentpusztai pecsételőhely után, ott, ahol erdőirtás miatt hiányoznak a jelek. A térképen jobbra térő utat nehezen lehet megtalálni. Figyelni kell, egy jobbra, talán derékszögnél is élesebben induló úton kell elindulni, és nagyon hamar balra letérni egy kis ösvényre. Az első jel egy meghagyott nagy bükkfán van, a kis ösvény kezdetétől 20-30 méterre. Erre figyeljetek! A pecsétek alapvetően rendben vannak, a kőhányáspusztai Steinau vendégház előtti dobozban még zárható, jól használható mini pecsétpárna is van.

Ez volt az első túrám úgy, hogy kisebbik lányom is jött velem, és nagyon lelkes volt, miatta másztam fel az Oroszlán-kőnél a Csáki várromhoz. Igazán már csak a falak maradványai vannak meg, viszont azok jó hosszan. Valószínűleg az omlások töltötték fel az oldalát, de szerintem megéri azt a kis kitérőt. A várgesztesi várral viszont megjártuk, még mindig zárva van, senki nem tud róla semmit, mikor lehet újra bemenni, szétnézni.

A túra szép, lányom egy villanásra rókát látott, és tele van vadnyommal az erdő. A kőhányáspusztai kútból ittam; én nem vettem észre, hogy ki lenne írva, hogy nem ivóvíz, és "jelentem, még élek". :-) Egy dologra figyeljetek: ha most nyáron, melegben járjátok be ezt a szakaszt, a Gánttól induló rész nagyon sokáig megy mezőkön, az erdők közötti ligetes részen, ahová besüt a nap erősen, erre készüljetek.

Vöröss

 
korbela Bejárás: 2015.05.25. Rögzítve: 2015.05.25 19:58:59

Szárligettől a Gánt utáni Géza pihenőig mi is példás jelzettséggel találkoztunk, amit a korábbi években kihelyezett irány és távolságmutató oszlopok remekül kiegészítettek. A 2013-as atlasztól eltérő módon a kéken Géza pihenőhöz lehet eljutni (valószínűnek tartom, hogy a kék sáv és a kék + jelzést a közelmúltban megcserélhették és erre a szokásos módon a helyszínen semmi sem hívja fel a figyelmet). Géza pihenő után a jelzések már nem frissek, olykor hektikusak, egy-egy hiányzik is.


A pecsétek végig rendben vannak. Azon tudnék vitatkozni, hogy az új pihenők helyszinének kiválasztása mennyire ésszerű és kinek is készültek valójában, de ha már be kell menni a teljesen kihalt Mindszentpusztára a pecsétért, akkor olyan jól esne, ha legalább egy pad lenne ott (ugyanis Kőhányáspusztától Gántig nincs semmi ilyesmi).


A vár Csókakőn július elejéig zárva, építkeznek (jut eszembe Várgesztesen állítólag szereztek pénzt, lehet, hogy elkezdődik valamilyen veszély elhárítás és talán kinyitnak egyszer).


A meteorológia mindent bevetett, hogy eltántorítson miket az eső ígéreteivel, de mi nem hagytuk magunkat és csodálatos élményben volt részünk 23-24-én. A vértesi erdők szokatlanul változatos összetételűek, sokféle életkorúak (számos idős példányal) köszönet és elismerés az illetékesek értékes munkájáért :)


Gánton szálláshelyül ajánljuk Bauer Annát (20/573-1297) aki csinos házában megkülönböztetett figyelemmel fogadja a kéktúrázókat (köszönet az almáspitéért).

 
berenike Bejárás: 2015.04.18. Rögzítve: 2015.04.22 14:27:05

 9 fős csapattal tettük meg a Szárliget - Várgesztes szakaszt.


A jelzések mindenhol kitűnőek, frissek, szépen felújították pihenőhelyeket a Szarvas- és a Mátyás-kútnál, a Zsigmond-kő alatti tónál és a gesztesi vár alatt. A forrásokat (Béla-forrás, Mátyás- és Szarvas-kút) újrafoglalták. Új látnivaló Szárligeten az OKT vonala mellett a kisvasúti emlékhely, de érdemes pár érdekességhez is kisebb kitérőt tenni.


Talán kevesen tudják, hogy Csákányospusztán valaha üzemelt egy sípálya. Ennek maradványai megtekinthetők a jelzéstől balra a házak feletti dombon. A Mária-szakadék szépségeit nem ecsetelem külön, mert itt úgyis végigvezet a kék, viszont a szakadék végén látható temető egész biztosan megér egy megállást, nemkülönben egy kitérőt a hozzá tartozó egykori település, Körtvélyespuszta a kis kápolnájával. Ez kb. 1-1,5 km oda-vissza. További könnyen megközelíthető látványosság az újrafoglalt és működő (I.) Béla-forrás a Mária-szakadék végénél (egyenesen tovább, mikor a kék jobbra tér, KO jelzésen).


Úgy tűnik, a várnál is lesz ásatás vagy felújítás hamarosan, egyelőre csak kiírták, hogy építési terület és tilos bemenni. :-( (Ezt persze nem vettük komolyan.)


Sajnos a Rockenbauer-fa környékén elég csúnyán dolgoztak a favágók, és bedöntötték a fákat a jelzett útra - itt most nehéz haladni, érdemes a mélyút helyett a párkányt választani. Újabb letérési lehetőség a Gráciák-bérce, mikor a Rockenbauer-fa után a mélyútban haladó jelzés kiér a dózerútra, ahol a K jobbra tér. Hamarosan jobbra lesz az egyik fán egy fehér háromszög jelzés. Itt mehetünk fel a kilátópontra. Szintén újdonság, hogy a Szarvas-kútnál a faház tetejében meg lehet aludni. A forrás itt csak csepeg, de kis törelemmel lehet belőle vizet nyerni. A Mátyás-kút viszont folyik rendesen, sőt itt még hintázni is lehet. :-)


Utána a K négyzeten kb. 2-3 km-es kitérővel érdemes elmenni a Robinson-kunyhó romjához, ahonnan gyönyörű a kilátás. A Zsigmond-kő kilátóhelyéhez pedig ennyit se kell gyalogolni a kékről.


Várgesztesen a síléckerítést tudom említeni, mely szintén rövid kitérő a K+ jelzésen balra a falu szélén az egyik háznál. Sajnos a vár maga még mindig zárva van, előtte azonban a szerpentinről jobbra fel tudunk menni egy lourdesi barlanghoz egy meredek lépcsősoron. Bár ez nem hiszem, hogy bárkit is kárpótolna a kimaradt várlátogatásért.


 

 
Pulmy Bejárás: 2014.12.18. Rögzítve: 2014.12.20 15:04:15

Dec.18.-án jártuk be a Vértes ezen szakaszát,a jelölések végig tökéletesek voltak.


Szárligeten reggel nem volt  a helyén a bélyegző,így a MÁV-os stemplit kértük el.


Szárliget után felszántották a kék eddigi nyomvonalát,de a gazda gondoskodott az


egyedi jelzettségű kerülő út kijelöléséről.


Várgesztesen a Gesztes Marketben bélyegeztünk,mert a kocsma nyitvatartása elég hektikus.


Részletek:boglariturazok.blogspot.hu/2014_12_20_archive.html


 


 


 


 

 
carevics Bejárás: 2014.10.30. Rögzítve: 2014.10.30 19:18:06

Példaértékűen jól jelzett szakasz. Könnyű túra, alig van szintkülönbség, és külön öröm, hogy alig vezet köves-erdészeti úton vagy aszfalton - döntően erdőben, jól járható ösvényeken, úgyhogy a "kevés látnivaló" ellenére is nagy kedvenc lett. Vízvételi lehetőség csak a településeken van. Vitányvár és a gesztesi vár is le van zárva felújítás miatt.

 
Pulmy Bejárás: 2014.10.28. Rögzítve: 2014.11.02 16:19:10

 Okt.28.-án a szakaszból a Kőhányás-Bodajk távot tettük meg. A jelzések és pecsétek példa értékűek!


 Talán egy helyen kell az átlagnál jobban figyelni,Gánt után a lovardánál nem egyértelmű a jel,de az Öreg-Tölgyek


jól útbaigazítanak. 


 Gánt után Kápolnapusztához mindenképp érdemes kitérni.A szakasz majd végig a Vértes rengetegjében vezet,


élvezetes.


 


Frissíteni csak Gánton és Csókakőn lehet,mashol hazai kell.


 


 


Részletek:


boglariturazok.blogspot.hu/2014/11/okt-kohanyas-bodajk-vadasz-ul-hosszu.html

 
fulopg Bejárás: 2014.06.05. Rögzítve: 2014.06.12 18:39:07

Végig tökéletesen jelzett szakasz, csak figyelni kell, hogy mit mutatnak különban mit sem ér. Nem a legtöbb látnivalóval rendelkező szakasz, viszontvannak nagyon kiemelkedőek, például a folyamatos felújítás alatt levő Csókakői vár. Két nap alatt szeltük át a Vértest, ezen napok beszámolója alább olvasható:


1. nap: (Bodajk -) Csókakő - Kőhányáspuszta


2. nap: Kőhányáspuszta - Szárliget

 
Jesper Olsen Bejárás: 2014.05.01. Rögzítve: 2014.05.02 14:20:08

 Szárligettől Kőhányás felé haladva tettük meg az utat. Az OKT egyik leglátványosabb, élménydús része ez a kb. 18 km, emellett geoláda-hegyek is várják megtalálóikat. A jelzettséggel semmi gond.

 
Jesper Olsen Bejárás: 2014.03.15. Rögzítve: 2014.03.15 22:02:49

 Bodajktól Gántig mentünk. A jelzettség jó. A csókakői váron kivül kevés érdekességet tartogat ez a szakasz, de ha kisebb kitérőket teszünk (pl. Géza-pihenő, Redl-emlék), akkor élménydúsabb túrát lehet "összehozni". A km-idő táblák adatai "érdekesek", de nem feltétlenül a valóságot tükrözik.

 
zöldfülű Bejárás: 2013.08.22. Rögzítve: 2013.08.22 19:07:17

Csákányos turistaháztól Szárliget felé poroszkálva, az új elterelésen meglátogattam a birkaólakat és lakóikat :) A 4lábúak csak bárgyún bámultak, ám 2lábú őrzőik igencsak rossz szemmel néztek rám :( Siettem hát, ahogy csak lehetett, és kicsivel a betonút előtt a szekérút, amin jöttem, LE VOLT ZÁRVA. Bár könnyűszerrel át lehetett lépni, de úgy tűnt az egész szituáció, mintha magánterületet sértettem volna - miközben még kerültem is a régi úthoz képset :(((

 
okt50tomi Bejárás: 2012.11.03. Rögzítve: 2012.11.04 17:32:59

Szárliget-Gánt


Táv: 33,2 km, Szint: +936/-945 m (TUHU-n mérve, kitérőkkel együtt)


Szárligetre az első vonattal mentünk, amivel 7:02 percre érkeztünk Szárligetre (meglepő módon a vonat pontos volt ). Pecsételés, aztán indultuk is Gántra. A vértes táj és időjárás mind a négy évszakot bemutatta számunkra az utunk során. Reggel köd, majd napsütés, aztán szél. Majd újra köd, napsütés, majd megint köd. A Vitányvárhoz és a Zsigmond-kőhöz is kitérünk. Ezeket mindenkinek csaj ajánlani tudom.  Az út végig jól van jelezve, csak pár apróságra kell figyelni:


Szárliget-Várgesztes:



  • Mikor a romos tanyánál jobbra fordulunk, a patakon átkelve egyenesen kell tovább menni a tanya irányában. Itt kezdődik az elterelés (jelek is ezt mutatják). Ha balra fordulunk, akkor a lezárt úton megyünk. Bár szerintem értelmetlen volt ez az elterelés, mivel ha kocsival megy valaki a csákányos turistaházhoz, akkor ezen a "lezárt" magánúton lehet csak megközelíteni... Szóval kocsival át lehet menni, csak gyalog nem 

  • Vitányvár úton, mikor balra kell fordulni és kerítés mellett kell menni, az egyik elágazásban nincs jel. Itt egyenesen kell tovább haladni 

  • Mátyás-kút után van egy gazos rét, ahol a gazon keresztül van jelölve az út, de a rét szélén a gaz kikerülhető széles dózer úton.


Kőhányáspuszta- Mindszentpuszta:



  • Mindszentpuszta előtt nem sokkal szintén egy gazosba vezet be az út, amit nehéz észrevenni. 


Végül 16:38-kor érkeztünk Mary néni vendéglőjéhez, ahol nagyon nagy forgalom volt, így várni kellett a bélyegzőre. Mi türelmesen vártunk, így megkaptuk a pecsétet és a 17:11-es buszt is elértük. 

 
Sothy Bejárás: 2012.10.22. Rögzítve: 2014.04.08 08:47:02

OKT 101-es szakasz - Csókakő (81-es főút) - Gánt


http://sothyblog.blogspot.hu/2014/04/20121022-orszagos-kektura-okt-101.html

 
Mars3696 Bejárás: 2012.10.22. Rögzítve: 2012.10.27 09:59:06

 Pappuska, Keriferi! Írtam a Csókakő rovatba: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/okt_forum


Velünk ugyanolyan tahó volt az illető, mint Veletek. :((

 
Pappuska Bejárás: 2012.10.22. Rögzítve: 2012.10.24 07:39:44

 Szép napot! Mi Fehérvárcsurgón éjszakáztunk és hétfőre csak a Fehérvárcsurgó-Csókakő szakaszt akartuk teljesíteni, mert eléggé kifáradtunk. Semmi említésre méltó nem történt a szép őszi nap örömén kívül, leszámítva hogy a Vadászban velünk is minősíthetetlenül viselkedett a kocsmáros. Nem is akartam itt szóvá tenni, de úgy látom nem egyedi a bánásmód. :((


Szerintem lehet, hogy pont utánatok értünk oda KeriFeri, mert láttunk egy fiatalabb párt indulni pont mielőtt odaértünk volna (a hölgyön piros póló, az úriemberen terepszínű mellény).


A kocsmáros az első perctől bunkón viselkedett velünk is. A bélyegzőt és a párnát elénk vágta, mintha nem tudom mekkora szívességet tenne vele hogy odaadja. Rendeltünk mi is sört, aztán kiültünk bélyegezgetni. Fél perc múlva kijött és el akarta vinni a bélyegzőt. Mondtam, hogy várjon már, még nem végeztünk. Beviszem neki, nem fogjuk elvinni. Úgyis megesszük a szendvicsünket még. Erre kijelentete, hogy azt biztosan nem, mert ez nem "csövesmelegedő", aki nem fogyaszt, az ne is üldögéljen. Nem hittem el, amit hallok, főleg úgy, hogy ott volt az asztalon a pohár és a korsó még félig, amit az előbb ő csapolt le. :(((


Közben a nejem elment a mosdóba, ez a tahó meg utána ment és lekapcsolta a külső villanyt, amíg bent volt.


Ezekután nem ettük meg a szendvicseinket, hanem lógó orral továbbmentünk. Ilyet mi sem tapasztaltunk még, pedig sokfelé megfordultunk az évek alatt. Mindig normálisan fogadtak mindenütt. Még a legszőrösebb szívű kocsmáros is megenyhült, amint rendeltünk valamit, hiszen a mi pénzünk ugyanolyan jó, mint bárki másé.


Reméljük, a bélyegző nem sokáig lesz ennél a minősíthetetlen alaknál.

 
KeriFeri Bejárás: 2012.10.22. Rögzítve: 2012.10.23 10:02:47

Bodajkról indultunk, gyönyőrű napsütésben. 


A kocsmában a bélyegző rendben van, a kocsmárossal jót beszélgettünk. Bár korán indultunk neki, a meleg a Bodajk-Csókakő szakaszon már eléggé megnehezítette a járást az aszfalton és sajnos a forgalom is szokatlanul nagy volt. Főleg a főút és Csókakő közt. Bizonyára a szép idő miatt.


Csókakőn bementünk a Vadász Sörözőbe , ahol eléggé kellemetlen élmény ért minket:

A barátnőm ivott egy kávét és meg kikértem egy üdítőt és a bélyegzőket. A lenyomta és a párna teljesen rendbe is volt, viszont a kocsmáros olyan megjegyzést tett az egyik törzsvendégnek úgy hogy azért mi is halljuk, ami elgondolkodtatott, hogy jó helyen tartja-e a szövetség a bélyegzőjét. Az uriember kijelentette, hogy a "f... már tele van ezekkel a bunkó kéktúrázókkal". :(


Ezt nem igen értetük, hiszen nem voltunk bunkók, illedelmesen köszöntünk és normálisan kértük el a bélyegzőt. Ráadásul fogyasztottunk is, habár tudtommal az nem kötelező. Nem értettük, hogy a modortalanság a személyünknek szól vagy valóban a kéktúrázókkal van baja a kocsmárosnak. Nem is akartunk vitába keveredni vele, ezért gyorsan visszaadtuk az OKT pecsétet és eljöttünk. Mindenesetre igen rossz szájíz maradt bennünk, hiszen nem olyan régóta kezdtünk neki szabadidőnkben az OKT bejárásának és Irottkőtől idáig mindenki nagyon normálisan, vendégszeretően bánt mindenütt velünk. Reméljük, hogy ez a hozzáállás csak valami nagyon kirívó, egyedi eset és egy kicsit azt is, hogy ok nélkül, de a személyünknek szólt a dolog, nem a Kéktúrának.


Innen elég rosszkedvűen indultunk tovább. A várat sajnos felújítják és gyakorlatilag nem lehetett semmit körbejárni, így a fellépcsőzés potyán történt.


Az erdőben rengetegen voltak, a fantasztikus idő kicsalogatott mindenkit. Ez kicsit elmúlasztotta a borongós hangulatunkat és a csókakői kaptatón felmászva már eseménytelenül, de kicsit megnyugodva sétáltunk tovább. A kék jelzés nyomvonalán többen gombászgattak, 1-2 emberrel szóba is elegyedtünk. Mesélték, hogy elég régóta semmit sem termett az erdő, most a korábbi esőzés és a beköszöntött jó idő láthatóan nemcsak a túrázókat, hanem az erdő kalapos lakóit is előcsalogatta.


Gántra a kellemes délutáni napsütésben értünk be. Gánt határában kicsit félrevezető a jelzés a sarkon lévő faoszlopra festve. Itt jobb lenne egy nyíl, ami a falu felé mutat, mert valahogy az az érzése az embernek, hogy a kerítés melett egyenesen kell továbbhaladni. :)

 
Menyus Bejárás: 2012.08.18. Rögzítve: 2012.08.22 16:02:38

Összességében jól jelzett, karbantartott út. Szépek és korrektek a tájékoztató táblák, bár a Korcsmáros dombon Gánt távolsága finoman szólva kissé el van méretezve. A Mátyás-kút gyengén de adta a vizet. Jó lenne egy kicsit karbantartani jelzésfelujitás szempontjából a Mindszentpuszta- Kőhányás puszta közti utat, mert vannak elágazások, amelyeket "be lehet nézni." Most még nincs nagy vész, egy pár jelzés felfestésével korrigálható.


A pecsételőhelyek fórumán irta Attika001 a Csákányospuszta elterelést. Kiegészités a korrekt leirásához:


Ahogy a műutról balra fordulunk, és követjük a bokrok vonalát a jobbra lévő dombon látunk egy kőalapon lévő kb 2 méter magas kettős vaskeresztet. ha jobbra fordulunk, ezt kell becélozni, és kiérve a földútra, ismét jobbra fordulni. Az út föld, és nem köves! Ja, és katonai jármű szekrénye van kint, az ut ellenkező oldalán egy lakókocsi. A juhász nem egészészen értette ezt az elterelést, és mintha nem is igazán tudott volna róla hivatalosan.


 

 
hdanee Bejárás: 2012.06.04. Rögzítve: 2012.06.05 08:25:48

Csókakői elágazás - Csókakő - Gánt


Mivel a vonatok április közepe óta nem állnak meg Csókakőn, a 81-es út csókakői elágazásától kezdtük túránkat, ahová busszal jutottunk el. A faluba kis forgalmú aszfaltúton vezet az OKT nyomvonala. Csókakőn több kisebb bolt és kocsma várja a turistákat. Működő közkutat azonban nem láttam. A posta magasságában található sörözőben lakik a jó minőségű pecsét. A várba feltétlenül menjen fel, aki arra jár, mert nagyon szép kilátás nyílik a környékre onnan. A várba a Vár-völgy felől célszerűbb felmenni a kéktúrázónak, mert az kisebb kitérő az OKT útvonaláról és szintet sem veszít - ellentétben azzal, aki a falu felől, a parkolótól megy fel.


Csókakő szélétől közepes nehézségű emelkedő visz fel a Vár-völgyön át egy erdészeti útig. Innentől egészen Pátrácosig szintben halad az OKT, jól járható erdészeti és szekérutakon, amelyeken helyenként magas ugyan a fű, de ez nem zavaró és belógó ágak sem nagyon zavarják a haladást. A teljes most bejárt szakaszra jellemző, hogy jók a jelzések. Igaz, a Kocsmáros-dombon található útirányjelző táblán érthetetlen okból az áll, hogy huszonegynéhány perc alatt elérhető onnan Gánt - ami azért, lássuk be, nem volna kis teljesítmény :) Pátrácos után ismét rövidebb emelkedő következik, de a zöld jelzés keresztezése után az Antal-árkon keresztül ereszkedni kezd utunk. A kék kereszt betorkollása után nem sokkal vége az árnyas szakasznak, legalább fél órás kitett szakasz következik egy hosszabb völgyben. Innen rövidesen látni lehet Gánt szélső házait is, melyeket elérve a falu nyugati szélén vezet be az utunk a templom mellett található központba. Itt egy gyors jobb-bal kanyarkombinációval el is érjük a vendéglőt, ahol jó minőségű pecsét és kiváló konyha, valamint hűtött italok várják a megfáradt túrázót.


Összességében tehát egy jól jelzett, könnyen járható szakasz ez, kevés emelkedővel,  így bátran ajánlható akár kezdő túrázóknak is.

 
Janka és Zoli Bejárás: 2012.04.09. Rögzítve: 2012.04.09 17:39:12

Gánt - Várgesztes


A Disznó-völgy földútjáról egy aszfaltozott útrta érünk. Jelzéseket nem láttunk, de jobbra kell fordulni, ahogy az a térképen is szerepel.


Amúgy a szakasz rendkívül jól jelzett, nincsen tévesztési lehetőség.

 
Janka és Zoli Bejárás: 2012.04.07. Rögzítve: 2012.04.07 19:25:59

Csókakó vmh. - Gánt


A szakasz továbbra is jól jelzett. A Vén-csernél a fakitermelés ne zavarjon meg senkit, egyenesen kell továbbmenni.

 
hdanee Bejárás: 2012.03.31. Rögzítve: 2012.04.01 10:19:32

Kőhányáspuszta - Mindszentpuszta - Gánt


Kőhányáspusztára csákvári átszállással jutottunk el Budapestről. Itt a pecsét a turistaház előtt található és van működő nyomós kút is. Széles erdészeti utakon kapaszkodtunk fel a Batonna-hegyre. A környéken fakitermelés folyik, a jelzések ettől függetlenül jól követhetőek, de ebben előfordulhatnak változások. (Szerencsére nem úgy tűnik, mintha tarvágás készülődne.) A Csáki-vár felé vezető elágazás elérése előtt egy völgybe kanyarodik az OKT útvonala, itt már víz mosta ösvényen kell haladni. A várhoz az erős szél miatt nem mentünk fel, valószínűleg hamar "lefújt" volna minket onnan. Eddig egyébként egy kisebb (kék)túrázó csapatot követtünk - más túrázóval nem is találkoztunk a továbbiakban, csak kerékpárosokkal és az erdészet dolgozóival. A Csáki vár alján a műút helyett az erdőben kanyarog egy keskeny ösvény, ott vezet a kéktúra útvonala. Végleg letérve a műútról, erdészeti utakat és ösvényeket követünk a továbbiakban. A Som-hegy oldalában vaddisznókra lettünk figyelmesek, szerencsére nem haragudtak meg, amiért megzavartuk őket. Mindszentpuszta elérése előtt van egy rövidebb susnyás, most nem okozott gondot, de nyáron bizonyára fog még kellemetlen perceket szerezni az arra járóknak.


Mindszentpuszta előtt a kék sáv és az kék négyzet jelzések rövid szakaszon összefondónak. A pecsételési helyet is a kék négyzeten lehet elérni, de segítségképp az elágazásnál kék pecsét jelzés is mutatja a helyes utat. A túrafüzet szerint 300 métert kell megtenni a pecsétig, amelyet a legelső ház kerítésén helyeztek el. Visszatérve a kéktúra útvonalára, 10-15 percig még felfelé kellett kapaszkodni (de nem meredeken), ezután már lejtett az út Gántig. Kényelmes, széles utakon visz az út el a Leányfej-szikla és kisebb fenyvesek mellett. Az erdőből kiérve elforgatható sorompó állja utunkat, ez jelzi a legelő határát. A legelőn épp lovak ebédeltek, ekkorra már mi is kedvet kaptunk az étkezéshez, de kénytelenek voltunk még hosszú percekig gyalogolni ehhez az egyébként kellemes völgyben. Gánt előtt egy juhakol épülete jelzi a falu közeledtét. A falu előtt kétszer is működő villanypásztort kell keresztezni, a szigetelt foganytúnál fogva szabaddá tehetjük az átjárót.


Gánton a főutat elérve balra található a Vértes vendéglő, az egyik pecsételési hely. Kitűnő konyha és hűsítő italok várják a túrázókat. Vele szemben vegyesbolt található, kicsit tovább haladva pedig elérjük a buszmegállót, ahol kocsma is üzemel. Mi mindenesetre a vendéglőben ebédeltünk, majd átmentünk Csákvárra megnézni a Nagykanizsa elleni NB III-as focimeccset, ehhez kapcsolódva pedig megvizsgáltuk a település vendéglátóipari egységeinek egy jelentős részét is. Tapasztalataink rendkívül pozitívak. :)

 
gyorkosattila Bejárás: 2011.09.14. Rögzítve: 2011.09.20 21:08:14

10. sz. túra: Vértes-h.

(Bodajk-Csókakő v.mh.–Szárliget vá.)



Rövid összefoglalómban leginkább az egyes szakaszok kisebb-nagyobb problémáiról fogok írni szubjektív módon. A hibákért, pontatlanságokért elnézést kérek!



Csókakő => Gánt



Bodajkról átgyalogolni Csókakőig nem a Kéktúra legemlékezetesebb szakasza. A hivatalos helységnév tábla mellett egy székely rovásírásos tábla is tudatja velünk a község nevét.

A község igazi központjában, ott, ahol minden fontos intézmény van, ott a Vadász vendéglő (Kossuth L. u. 52.). Lehet, hogy ez a hivatalos neve, de a felirata szerint ez egy söröző. Takaros, új építésű, teraszos, sárga színű épületet kell keresni felfelé menet az út jobb oldalán. A ház előtt egy „Várakozni tilos” KRESZ tábla van, a homlokzaton egy S. világító sörreklám. Az OKT pecsét minősége jó, de van őzikés pecsét is! Kicsit feljebb gyalogolva van egy kis élelmiszerbolt (Mini ABC) a jobb oldalon. Mivel a Vadász söröző csak 09:00-kor nyit a napot korán kezdő turistáknak ez egy lehetőség, hogy bélyegezzenek. Nyitvatartása H-Sz: 05:00-20:00, V: 07:00-12:00. (Vagy még feljebb a Vár ABC-ben is lehet helységneves bélyegzőt kérni)

A település erősen épít az idegenforgalomra, több szálláslehetőség, Turinform iroda, múzeum (Kemencés-ház), borkóstoló várja a faluba érkezőket. A falu kétségtelenül szép, rendezett. Viszont a templom körüli villanyoszlop erdő miatt nem lehet rendesen fényképezni, de máshol is nagyon zavaró az igénytelen betonoszlopok és rusnya légvezetékek és trafók látványa. Ez sokat rombol a falu látványán, pedig láthatóan mindenhol igyekeznek csinosítani, szépíteni. A vár alatti parkoló és pihenőpark kombóban nyomós kút van, ez bizony aranyat ér! Még innen is impozáns látvány a vár, de ha egyszer elkészül a felújítás igazán fennséges lesz. Innen aztán jó húzós kaptatón lehet feljutni a várhoz, illetve a Vár-völgyön a Határnyiladékhoz.

A Gántig vezető úton semmilyen probléma nincs, szebbnél szebb erdei látképek annál inkább. Gánt felé egyre több a szikla, sziklafal.



Gánton mindkét helyen bélyegeztem, a bélyegzők minősége kiváló. A Gránás turistaházban szálltam meg (Gánt, Béke tér 17 A falu központjában futballpálya mellett található.). Internetes elérhetőség: http://www.vertesvendeglo.hu/ Áraink egy fő részére 1800,-Ft/éj + 150,-Ft ifa ( ágyneműhuzatot vagy hálózsákot hozni kell), igény szerint tudnak ágyneműhuzatot biztosítani, ennek van egy mosatási díja 500,-Ft Itt a szobákhoz közös zuhany és WC használat tartozik. Ha a turista a Turistaházhoz érkezik és nincsenek ott a tulajdonosok, telefonon elérhetők a 06-22-354-013 telefonszámon. A Märy néni étterme érkezve (címe: Hegyalja út 59.) érkezve elkísérik a szálláshelyre. (Kapcsolattartó: Zimmermann Róbert) A szállás minősége az árnak megfelelő, de tiszta az ágynemű és kényelmes az ágy. Én jól tudtam aludni, egyedül voltam az egész hatalmas – eredetileg 18. században épített – épületben és kivételesen a gondnoki helyiségben alhattam. Van hűtőszekrény, televízió, meleg víz. Ebben a szobában még tűzhely is volt, de alapértelmezés szerint nagy szobákban emeletes ágyakon lehet aludni és közös a zuhanyzó és a WC! Nagy a belső udvar, sátrazáshoz is megfelelő a hely. Magasabb igények kielégítésére is felkészültek, természetesen magasabb árakon (4000 Ft/éj/fő, de az nem ebben az épületben van).



Gánt => Mindszentpuszta



Gánt után egy helyen megzavartak az ősrégi jelzések. Már közeledtem a Mindszentpusztai turistaházhoz, amikor a Mindszenti-árokban egy meredek kaptató után a mélyútból felérkezve a fákon megláttam a nagyon kopott kék négyszög jelzéseket a fán (vannak errefelé piros pöttyök is, bár ezeket nem jelöli a tuhu.hu sem). Ezek pedig a térkép szerint csak Mindszentpusztánál érik el a Kéket. Szóval eléggé furcsállottam, mert itt nem találtam balra letérést, sem a közelben házat, semmi ami arra utalt volna, hogy itt van a Mindszentpusztai turistaház. Az egyik korábbi hsz. szerint pedig még pecsét jelzés is van a fán, de azt sem láttam semerre. Mivel semmit sem találtam továbbindultam lesz, ami lesz alapon. Az ugyancsak katasztrofális állapotban leledző kék háromszög jelzés csatlakozási pontjánál újra keresgéltem a turistaházat, de semmi (ez a jelzés az én atlaszomban nem is szerepelt!). Mentem tovább és végre megtaláltam az elágazást és a kiváló jelzéseket.

A régi képek, amiket találtam a neten már nem érvényesek, a pecsétládikát áthelyezték az első ház kerítésére jól látható helyre, színvonalas módon. Én itt szerettem volna megszállni eredetileg az első túranapom végén, de elutasítottak. Arra hivatkoztak, hogy mivel ebben az időszakban a területen vadászat folyik, arra kérték őket a vadászok, hogy ne fogadjanak turistákat a turistaházban. Ennek a kérésnek ők minden jel szerint engedelmes végrehajtói voltak, hiszen engem is kapásból elutasítottak és ottjártamkor tanúja lehettem az üresen kongónak látszó háznak. Hiába, a vadászok szava törvény. Az út túloldalán lévő telken lázas munka folyt ezidőben.



A mindszentpusztai pecsétek megvannak a helyükön. A gumissal több próbálkozás után is csak erős közepes minőségű lenyomatot sikerült produkálnom kevés tintával és nem erősen nyomva. A fémpecsét kiváló minőségű!



Mindszentpuszta => Kőhányáspuszta



Innen egy olyan erdőrészbe vezet a Kék útvonala, ahol ilyentájt jól be lehet lakmározni a fekete szederből, de dúsan terem errefelé a páfrány is, ami kicsit meglepő volt. Viszont a Disznó-völgy aljában, ott, ahol a turistaút megérkezik az aszfaltúthoz hirtelen útlezárás torlaszolja el az utunkat. Ezt éppen akkor csinálták az erdei munkások, a vastag acélsodronyt kifeszítették és lelakatolták keresztben. Velem nem sokat törődtek, ez inkább az autósok és kvadosok meg motorosok miatt van. Oroszlánkő vára (Csáki-vár) után jó kis kaptató van, szép meredek dombok jobbról-balról.



Kőhányáspuszta pecsételőhelye jól látható, feltűnő helyen van és kiválóan vezetnek oda a pecsét jelzések. A stempli jó lenyomatot ad. Megjegyzem, hogy melyik épület itt az, amelyiket a pecsételőhelyek listája kulcsosháznak nevez, azt nem tudom. Talán a Steinau vendégház lenne az?? Valaki próbálta már, van ott pecsét? A környéken többször találkozunk egyfajta kék színű nyomóskúttal. Én itt használtam először és mondhatom nagyszerű lehetőség volt a felüdülésre, tisztálkodásra. Jó, hogy vannak ezek a kutak!



Kőhányáspuszta => Várgesztes



Várgesztes: hétköznap a vár zárva van, de ezt a presszóban nem tudta felszolgáló hölgy és még a vendégek közül is csak egy hallott róla (internet előnyei!). Viszont utánajártak és most már tudják ők is. :-) Jó lett volna ott megszállni , de apoka és mások kellemetlen tapasztalatai miatt erről már eleve lemondtam és kerestem magamnak valami mást. Értelemszerűen a várbeli bélyegzés lehetősége is elúszott emiatt, tehát csak a Vadásztanya sörözőben (Arany János utca 62.) bélyegeztem az emlegetett automata bélyegzővel megszokott négyzetes, pecsételős lenyomatot erős közepes minőségben. Szolíd külsejű, sárga színű épület Kőhányáspuszta felől érkezve az út baloldalán. A homlokzaton nagy S. világító sörreklám díszeleg. A közös udvarban egy vegyesbolt (Marika vegyesbolt) található, ahol egész tűrhető a választék; étterem nincs a faluban. A korán érkező turistákat ez a vegyesbolt segítheti ki, hiszen hétfőtől szombatig már 07:00-kor nyitnak, vasárnap viszont zárva van. Túrám második napján a szállásom a várgesztesi Vadászházban volt. www.vadaszhaz.fw.hu Kapcsolattartó: Bátki Tibor, egy közvetlen, barátságos úriember. Cím: 2824 Várgesztes, Vértes u. 12. Ára: 4.000 Ft/fő/éj (fürdőszobával). Email: batkitibi kukac citromail pont hu, vagy a 06-30/9936-090. Elhelyezés 2-3 ágyas szobákban. Nekem nagyon jó véleményem volt a szállásról, tisztaság, új berendezési tárgyak, igényes kialakítás. Ami negatívum, hogy az én szobámba nem jutott TV (Megoldottuk, kinyitott számomra egy olyan szobát Bátki úr, ahol volt) és hogy a hűtőgép közös volt az emeleti szinten elszállásoltakéval. Itt ért váratlanul a hír, miszerint a Somlyóvári kulcsosházban nem tudnak fogadni szállásra a holnapi napra, hiába egyeztettem le jóval korábban. Történt ugyanis, hogy a tisztelt gondnok úr eltörte a kezét és így képtelen volt ott maradni velem éjszakára, engem pedig nem mert otthagyni egyedül, hátha valami rossz fát teszek a tűzre. Ezzel borult minden tervem, lázas szervezkedésbe kellett kezdenem. Aki tudja, milyen útközben szállást keresni mobiltelefonról, az tudja, miről beszélek. Otthonról nem tudtak segíteni, támogatni. A holnapi szakaszt kettébontottam, úgy döntöttem nem megyek fel a Somlyóvári kulcsosházhoz, hanem Szárligeten keresek szállás, utána pedig elmegyek Tornyópusztáig és onnan majd keresek valahol szállást a környéken.



Várgesztes => Szárliget



Másnap hajnalban, amikor útnak indultam nagyon kellemes meglepetés volt a falu határában a szép kis horgásztó. A Zsigmond-kőről a kilátás pedig csak a hab volt a tortán. Feljebb van egy fiatalos tölgyerdő, ahol átláthatatlanul sűrűn vannak a fák és csak egy keskeny ösvényen lehet áthaladni. Még itt is találtak módot a jelzésfestők, hogy a helyes irányt jelezzék a turistáknak, felfestve több helyen is a vékony fácskák törzsére a kék jelzést. Ez pedig tapasztalataim szerint igen ritka dolog, az ilyen területeken legtöbbször nem festenek semmit. Viszont itt – értem most ez alatt a Vértest és a Gerecse nyugati részét – a Kék jelzések kiemelkedően jók. Minden letérésnél sokszor több jelzés is van, gyakran alkalmazzák a fehér szegélyű kék nyíl jelzést az irány mutatására. Bőven akadnak a fontosabb turistaút kereszteződéseknél irány és távolság jelzőtáblák, ezek is nagyon hasznosak, de van olyan is, hogy a fákra felfestették a legközelebbi helység nevét és irányát, így segítve a tájékozódást. A jelzésfestők ötletesen minden lehetőséget kihasználtak, mindig láthatóságon belül vannak a jelzések, soha nem bizonytalanodik el a túrázó, mert több száz méteren eltűnik a Kék. Tehát nem spóroltak a festékkel és úgy választották ki a jelzésekhez a fákat, hogy nagyon könnyű legyen követni. A legszakszerűbben, a legokosabban, az egyszerű turista szemével nézve, hogy még az is könnyen végigjárhassa. Vértesben és a Gerecse nyugati részén nem is tévedtem el, szerintem másnak sem lehet gondja most, a jelzések frissek, jól láthatóak. Továbbá a Kéktúra útvonala is úgy van vezetve, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Legtöbbször széles, jól járt erdei utakon, amit láthatóan az erdészet is használ, nem csak hébe-hóba a turisták, így könnyű rajta menni – sem az aljnövényzet, sem a széttúrt utak nem akadályoznak. Nincsenek idétlen letérések kőgörgeteges, meredek hegyoldalakba, nincsenek több kilométeres aszfaltutas szakaszok. Végig a legszebb erdőrészekben halad a Kék, jól megközelítve a fontos látnivalókat, sziklákat, barlangokat, várakat, forrásokat, stb. Nagy köszönetet szeretnék mondani a saját és sporttársaim nevében azoknak, akik itt dolgoztak!

A következő említésre méltó helyszín a Mátyás-kút (Szári-kút) és a mellette lévő Kulcsosház. Terveim között szerepelt, hogy itt szállok meg, de nem tudtam kideríteni, hol lehet elkérni a kulcsot, így másképp oldottam meg a szállást. A ház rendbe van tartva, kellemes látvány, de az előtte lévő terület kicsit leharcolt. Rögtön két nagy a fakorlátra akasztott kék szemeteszsák csúfítja el a látványt az épület előterében. A kút teljesen kiapadt, csontszáraz, aki itt szállna meg, annak hoznia kell ide a vizet iváshoz, mosakodáshoz. Hangulatos hely, egy fontos erdei út is a közelben van, így könnyen elérhető. Utána kemény kaptató jön!

Ezután egy fontos erdei útkereszteződéshez visz a Kék, ahol a piros, a Mária-út és a kék kereszt jelzés egybefut. Itt vezet a MOL egy fontos kőolajvezetéke (feltételezem ez az Almásfüzitő és Százhalombatta közötti vezeték) Itt egy picit elveszik a Kék, a földben futó kőolajvezeték feletti irtáson megy egy rövid darabon. Egy ősrégi lekopott Kék jelzés látható az „ÁFOR 72” vas jelzőtáblán! Odébb lesz a fákon is jól láthatóan.

Hamar elérkezünk a Szarvas-kúthoz, ahol gyengén csörgedezik a vascsőből a forrásvíz. A bivakház egyre jobban lepusztult, elszomorító látni, de legalább vizet vételezhetünk és lepihenhetünk. Szükség is lesz rá, mert innen sokat emelkedik az út tulajdonképpen a Mária-szakadékig. A legközelebbi látnivaló a Rockenbauer Pál emlékfa a mélyútösvényben. Egy bükkfa törzsébe valaki kifaragta R. P. arcképét, de elég mogorvára és öregurasra sikerült. Főhajtással emlékeztem meg a kiváló sportemberről. Ez a szakasz eléggé bokaficamító. Meredek, tele van töredezett fadarabokkal, avarral és kövekkel.

Vitány várához elég meredeken vezet felfelé az út. A Kék nem érinti, de pár perces kitérővel a kék L jelzésen könnyen elérhető. „A XIV. században épült Vitányvár falmaradványai omladoznak, a jelzett ösvényről ne térjünk le és azon is legyünk óvatosak!” (Idézet a 2004-es OKT atlaszból) Csak megismételni tudnám e szavakat, a vár rendkívül romos állapotban van, szűk, néhol szédítő mélység mellett vezetett ösvényeken lehet bejárni, amelyek az omladozó és porladó kövek miatt már önmagukban is nehezen járhatóak. Jó, ha az ember erősen megkapaszkodik. Itt-ott a fal szétesett, átszakadt maradványai között kell átvágnunk magunkat, vigyázzunk a kilazult kövekkel! Egyébként nagyon hangulatos a várrom, gyönyörű sasfészek lehetett fénykorában! Az ösvényeken látszik, hogy sokan járnak ide megnézni a várat, bár szomorú is lesz az ember, hogy hagyják tovább pusztulni. A kilátás is pazar a várfalakról. Elég kimerítő az út ide feljutni, és a romokon ugrándozni is fárasztó, és pihenésre ez után sem lesz mód. A Makk-erdőben a Körtvélyes hegyoldalában egy mélyútban vezetik a Kéket, rengeteg itt a kidőlt fa, gyakran kell átmászni, alatta átbújni.

Az útvonal következő látnivalója a Körtvélyesi erdei temető. Elgondolkodtató, nyugalmas hely, az út mellett kanyarog a száraz patakmeder tele törmelékkel, jobbra-balra tekintélyes farakások. Lejjebb egy bükkfa törzsébe valaki Szűzmária képet faragott (hasonló módon, mint a Rockenbauer emlékfánál), alatta kereszt. A Mária-szakadék lélegzetelállító, a gyalogösvény a meredek oldalfalán fut sziklák és fák között. Az egész egy fenséges látvány. Csákányospusztánál nagy birkalegelő és ócska juhhodály sok kutyával. Az egyik (egy pumi kinézetű) onnantól utánamszaladt folyamatosan veszettül csaholva. Kb. 3 méterre állt meg tőlem, kezemben már ott volt a védőeszköz, szerencsére nem jött nekem. Innen is tiszteltetem a gazdát! A földúton gyalogolva az egyik dúsgazdag birtokos telkén vagy 10 kutya folyamatosan követett és ugatott a kerítés mögül. Elég zsibbasztó volt már egy idő után. A Birka csárdában az árak magasak, de a főztjük jó. Tanáccsal nem tudtak szolgálni, hogy Szárligeten hol tudnék megszállni. Ezen tanácsra azért lett volna szükségem, mert útitervem az említett okokból felborult. Így fáradtan, többször kibicsaklott bokával sétáltam be Szárligetre, egyetlen reményem, hogy még fiatal volt az idő (kora délután). Az első útba eső boltban nem tudtak segíteni, tovább mentem a falu központjába. Ott a Polgár Jenő hivatalában éppen fájront volt, készültek bezárni a házat. Beszédelegtem és beszédbe elegyedtem a kedves hölgyekkel, kértem segítsenek szállásügyben. A polgármester úr adott szállást nekem a könyvtár épületében – ez ugyanazon ház, ami a Polgármesteri hivatal is, csak egy másik traktus. Nagy mázlim volt, hogy elcsíptem őket, ez nagy előnye a korai túrakezdésnek. Az ára is kedvező volt 2000 Ft. A szállás további részleteiről érdeklődni a Polgármesteri Hivatalban lehet Mezei Ferenc polgármestertől. A Polgármesteri Hivatal telefonszáma: 06 (34) 433-896; 06 (34) 533-065; 06 (34) 533-064 Mezei Ferenc polgármester telefonszáma: 06/30-701-3532 Ár-érték arányban kiváló a szállás, színvonalas, igényes, jó szálláshely új berendezési tárgyakkal. Van TV, DVD-lejátszó, a fürdő és a WC külön helyiségben. Van három szoba a szállóvendégek részére.

A szálláson újabb szervezkedés indult szállás ügyben a holnapi napra. Az összes pénzt lebeszéltem a kártyáról, de sehol a közelben nem tudtak fogadni (a méregdrága luxuspanziót kivéve-felejtős). Szerencsére a faluban van egy üzlete a „magyar üzeltlánc”-nak, így ott fel tudtam tölteni a kártyámat és alaposan be is tudtam vásárolni. Újabb telefonálgatások, de semmi eredmény. Másnap kicsit félve a nap végétől vágtam bele az útba. 

 
Balúrázó Bejárás: 2011.08.06. Rögzítve: 2011.08.07 12:28:17

Bocsánat:


Csókakőtől szárligetig (2011.08.05.-08.06.)

 
Balúrázó Bejárás: 2011.08.06. Rögzítve: 2011.08.07 12:27:04

Csókakőtől Szárligetig (2011.08.02.-08.05.):


A jelek tökéletesek, valószínűleg a Kéktúra 50-nek köszönhetően :D. Volt pár olyan jelzés kirakva ami szerintem csak ideéglenes, mert nem biztos hogy sokáig fogja bírni. A sok eső miatt sok és nagy sár kátyu víz stb. volt. Szárligetnél néhol egy picit elritkult a jelzés, de nem volt vészes.


Aki eltéved az nem a jelek miatt, hanem mert elbambulta :D.

 
Sothy Bejárás: 2011.05.21. Rögzítve: 2011.06.30 12:21:40

Kőhányáspuszta - Gánt bejárás: http://sothyblog.blogspot.com/2011/06/20110521-orszagos-kektura-okt.html

 
szeltolo Bejárás: 2010.04.10. Rögzítve: 2010.04.11 13:34:11

2010. április 9-én fél 2 körül szálltam le a csókakői elágazánál. Gyalog indultam a faluba, és rögtön egy kedves házaspár lassított le mellettem, akik felvittek volna a templomhoz. Mondtam nekik, hogy túrázni jöttem, szóval szívesen gyalogolok. Minden esetre ritka az ilyen segítőkészség.


A vár mögötti Vár-völgy nagyon szép volt, mindenhol kora-tavaszi keltikék és salátaborglárka virított. A terep nem különösebben nehéz, az idő is kellemes. Kicsit feljebb nagyon szép látvány volt a bükkfák sűrű, szürke tengere. Egyébként igazán érdekessé a Hajdúvár felé válik az út. Innen ugyanis az Antal-árokban folytatódik az út, kellemesen ereszkedünk lefelé, és a völgy aljában árpilis elején tömegével virágzik a tavaszi hérics. Tele van vele Gánti-barlang környéke, és mindenütt ez a növény szegélyezi az utat, egészen a lovastanyáig. Gánt egyébként nagyon kedves falu, főként az új építésű része, ahol a kéktúra is halad. A Gránás túristaház is kellemes hely, de mivel csak 5 óra volt, eézrt csak pecsételtem, pihentem, és mentem tovább.


Mikor belépünk a Pap-völgybe, a látvány hasonló. A fák között mindenütt virágzik a hérics, és aki nagyon figyelmes, a völgy bejárata után, bal kéz felé néhány fekete kökörcsint is felfedezhet. Aztán csak megyünk fölfelé, és mintha nem akarna vége szakadni az útnak. Már erősen ment lefelé a nap, amikor megláttam a kulcsosházakhoz vezető kék négyzetet. Három srác várt ott, és kicsit csodálkoztak, hogy egyedül jöttem. Erre kiderült, hogy egy 100 fős cserkész csapatot vártak, így lemondtam róla, hogy ágyban töltsem az éjszakát. A szomszéd telken vertem fel a sátrat, és még világosban megvacsoráztam. Ezután befutottak a cserkészek, s hangos zsivalyuktól, illetve a világításért felelős aggregátor hangjától csak későn aludtam el.


Az éjszaka nem volt túl hideg, bár többször felébredtem. 6kor csörgött az órám, de végül csak 3/4 7kor keltem fel. Viszonylag frissen vágtam neki a következő szakasznak. Itt jegyzem meg, hogy eddig ez az egyik legjobban jelzett kéktúra szakasz, amin eddig jártam. Ettől függetlenül rögötn az első kanyarban elnéztem egy jelet, és kénytelen voltam egy 10 perces kitérőt tenni. Utána viszont sima volt az út Kőhányáspusztáig, igaz megint azt éreztem, hogy valahogy sosem lesz vége ennek a rövid szakasznak. A kápolnával szemben pihentem egy kicsit, majd indultam Várgesztesnek. Ez megint egy rövid szakasz volt, és elég gyorsan oda is értem. A várba való feljutás ellenben sokkal gyötrelmesebb volt, alig vánszorogtam fölfelé. A várban valami Disney-képzés volt, legalább is egy tábla szerint. Mindenhol fiatalok, csapatokba verődve, többeken Miki egér fülek. Nagy a nyüzsgés. A pressóban ittam egy sört, amit egyik feluban sem mulasztok el, igaz a pultos nem volt túl barátságos. Várgesztes egyébként kellemes hely, főként a horgásztó, és a körülötte lévő sziklás erdő.


És innentől kezdődött az igazi kálvária. Az út meredeken tartott felfelé, és egyre inkább kezdett elfogyni az erőm. Pár száz méter után egy hölgy jött szembe velem, két kislánnyal. Kellemesen elbeszélgettünk, lévén ők is kéktúráztak. Ők egy év alatt lenyomták az egészet, nekem pedig ez a 6. évem, és még csak Szárligetnél tartok Írottkőtől. Egyszerűen nincs rá több időm. A beszélgetés alatt legalább pihentem egy keveset. A hölgy azt mondta, innen már nem vészes az út. Hát, Szárliget felől lehet, hogy nem, hiszen sok a lejtős rész, én viszont szinte végig fölfelé mentem. Legközelebb a Mátyás-kútnál ültem le egy rövid ebédre. Az órámra pillantva láttam, hogy ha el akarom érni a 13 óra ötven valahány perckor (nem emlékeztem pontosan) induló vonatot, igencsak bele kell húznom. Siettem, ahogy tudtam, bár a terep ellenem dolgozott. Akárhányszor megláttam egy új emelkedőt, éreztem, hogy feleslegesen sietek. A csipőfájásom is kezdett kiújulni, szóval elég cefetül éreztem magam. A Rockenbauer emlékfa szép volt, kár, hogy erősen megkopott. Az idő hiánya miatt nem mentem fel Vitányvárba, majd siettem tovább a Mária-szakadékba. Ettől megint kicsit többet vártam. Azt gondoltam, hogy szűk lesz és sziklás, de valójában csak egy völgy. Viszont kétség kívül sziklás. Mikor kiértem a mezőre megint megpróbáltam kicsit kilépni, bár sejtettem, hogy vagy pont elérem a vonatot, vagy pont lekésem. Miután átmentem az 1-es úton, a poros szántóföld sem tett jót a kedvemnek. Aztán beértem Szárligetre, és megpillantottam a vasúti felüljárót. Gyorsan felsiettem a lépcsőkön, és megpillantottam, a vonatot. Épp becsukta az ajtókat.


Hát ez pech, gondoltam. A vasutassal szerencsére találtam egy másik lehetőséget tatabányai átszállással. Gyors pecsételés, és már jött is a vonat. Összességében azért nagyon jó volt, az idei első túra. Végre kiszabadultam a városból, és sikerült a természetben tölteni pár napot. A növények szempontjából talán jobb lett volna várni még két hétig, de így is nagyon szép volt az erdő. Remélem nyár elején sikerül eljutni a Szárliget-Dorog szakaszra.


 

 
apoka Bejárás: 2010.03.21. Rögzítve: 2010.03.22 17:54:28

Gánt-Szárliget 20-21


Egy hónap elteltével ismét Gánton vagyunk, az akkorival ellentétben,nagyszerű idő fogadott benünket.Most Andi apukája is elkisért minket így emelve a csapatunk amúgy is magas átlagéletkorát. Gánton találkoztunk a" Keleti Légióval"-négy szimpatikus kéktúrázó fiatalemberrel kik az egész nap során előttünk haladtak és este a Gesztesi várban búcsúztunk el.HAJRÁ FIÚK!


Gánt ezen a szombaton egyébként megtelt,mert geocaching(miért nincs magyar neve?)teljesítménytúra start ill. célpontja volt.A busz állomás előtti 3 o."érzelmi hivatalban"egy-egy sör elfogyasztása után indultunk. A th.ban stempli és irány a Vértes.Csak ismételni lehet:nagyszerűen festett nem túl nehéz szakasz.  Nekünk és velünk együtt ezen a napon az erdőbe kilátogatottaknak külön ajándék , a sok-sok nyíló hóvirág.Na ezt ajánlom mindenkinek.


Amit viszont nem,a Gesztes vár szállóját! Tudom mindenkinek más-más az igénye,de mikor a padlószifonból jön vissza a trutyi,wc kefe helyett valami retkes gombóc van,mikor kosz és igénytelenség látszik minden felé,mindezt 3000/kop ft-ért akkor ez nem ajánlható.Reggel a kelő nap már úton is találta kis csapatunkat.Az erdőben "svédasztalos reggeli" és visszatért jókedvvel élveztük a természetet.Mindig öröm kéktúrázó társsal,társakkal talákozni ,ez a mai napon is megadatott.A Csákányospusztai th. után találkoztunk "oiler85"túratársunkkal és kedves anyukájával.Bemutatkoztunk,néhány percet beszélgettünk majd elbúcsúztunk ,mert őket is bennünket is várt az út a KÉK ÚT.


Viszlát áprilisban. Apoka, Ferko, Andi, Papi (Papinak külön gratula és köszönet és várjuk áprilisban is! Ez szolg.köz.)

 
apoka Bejárás: 2010.02.19. Rögzítve: 2010.02.22 19:49:19
Csókakõ-Gánt
A reggeli vonattal érkeztünk Fehérvárra és átballagtunk az autóbusz állomásra a móri buszt keresve.Sikerült is rátalálnunk csak-miért nem a vasút elõl indul,hiszen ez a megszüntetett Fehérvár-Komárom szárnyvonalat is pótolja.
A Sandokán elõtt a csókakõi elágazásnál szálltunk le és kezdtük a túrát.A Vadász kocsmában reggeli(otthoni)egy pohár sör,természetesen bélyegzés és hajrá.A vár rejtve maradt a ködben a lábát azonban megérintettük.A Vár-völgy nem túl megerõltetõ emelkedõjét csak a 20-25cm-es olvadásnak indult hótakaró nehezítette.A Kocsmáros-dombra érkezve a hó nagyobb, az olvadás erõsebb.Valaki elõttünk járt, az õ nyomába lépkedtünk és így értük el a Hajdúvári vadászházat.Innen erõsebb, gyengébb ereszkedés után értünk le a hegyrõl,ahol a sárga keresztezi a kéket.
Itt már mindhármunk bakancsa vizes volt -belülrõl-és latyak,latyak , víz,víz! Az Öreg tölgyek tényleg gyönyörûek.Kis emelkedõ a falu szélén és érkezünk a "Vértesbe" a mai etap végére.Bélyegzés,kaja,sör és indulunk a szállásunkra, mert mindenki forró vízre,száraz ruhára vágyik.Szállás:Hegyalja út 39.a túristaszállóval szemben,tel.22 706 443:20 573 12 97. ár:2500Ft/fõ mindenkinek ajánlom.A kedves házinéni segitségével a szárítkozás,mármint a bakancsok hadrafoghatóságának tekintetében.Hajszárító,cserépkályha,konvektor s minden ami meleg, eszköz lett.Reggelre a szerelvény rendben,na gyerünk irány Várgesztes!
Itt azonban szomorú véget ért a háram naposra tervezett túránk.A péntekrõl szombatra virradó éjszakai esõ és a hirtelen jött olvadás miatt még a faluból sem tudtunk kimenni a hömpölygõ víz miatt.Próbálkoztunk a lovarda felé,majd másik irányba de csak víz,víz...
Az utolsó lökést az adta,hogy megjelent a víz ismét a bakancsokban.(merrell,kefas)Taktikai visszavonulás,következõ szállás lemondva és irány haza Anyucihoz ki már az induláskor mondotta:"Ti nem vagytok normálisak!"
Szakmailag:így a kéktúra végefelé járva(190km van még)ezt a szakaszrészt talájuk a legkorrektebben,legérthetõbben felfestett szakasznak.Köszönet érte.Javasolni lehet esetleg kezdõ túrázóknak.Viszlát márciusban!Apoka,Ferkó,Andi.
 
vViktor Bejárás: 2009.12.28. Rögzítve: 2009.12.28 20:15:45
Szárliget - Várgesztes

Jól jelzett, nagyon jól járható, nem saras szakasz!
 
vViktor Bejárás: 2009.11.21. Rögzítve: 2009.11.23 13:37:20
Csókakõ - Gánt - Várgesztes 11.21-22

Továbbra is tökéletesen jelzett a szakasz, térkép sem kell hozzá. Susnya nincs, a köd lehetett volna kevesebb.
 
Janka és Zoli Bejárás: 2009.10.03. Rögzítve: 2009.10.04 10:26:31
Várgesztes - Szárliget:

A szakasz végig jól jelzett. Nincs tévedési lehetõség. A Zsigmond-kõi kilátást ne hagyjátok ki. A ködös idõ ellenére szép látvány volt.
 
szepinora Bejárás: 2009.08.02. Rögzítve: 2009.08.03 10:10:31
Bodajk - Szárliget szakaszt tettük meg két nap alatt 2009. augusztus 1-2-án. Szállásunk Gánton volt a Gránás turistaszállóban.
Ezen a szakaszon a jelzések kifogástalanok, térkép nélkül végig lehet menni. Ha egy ici-picit elbizonytalanodtam, hogy jó helyen vagyunk-e, egybõ láttam egy jelzést. Az utak állapota is nagyon jó, könnyen lehet rajtuk haladni még így a nyáron is, amikor burjánzanak a gyomok. Köszönjük a festõknek és a karbantartóknak!
A Vértes az egyik kedvenc szakaszom lett a már bejártak közül, az eddig leírtakon túl vadregényes erdeinek, festõi völgyeinek köszönhetõen.
 
vViktor Bejárás: 2009.07.30. Rögzítve: 2009.07.30 17:17:55
Várgesztes-Szárliget(valóságban csak az 1es úti Birkacsárdáig mentem)

A jelzések jók, térkép nélkül is járható, az út néhol csak egynyomon, de járható.

Végre találkoztam kéktúrázó utánpótlással is! :-)
Egy apuka négy gyermekkel (kb 5-8 évesek) járta a kéket. Bodajkról indultak, és szeretnének elérni Dorogig kb másfél hét alatt. Sátorral,polifoammal megosztott tehercipeléssel.


 
okt50tomi Bejárás: 2009.07.11. Rögzítve: 2009.07.12 12:11:06
Bodajk - Gánt:
Bodajkon központjából indultunk. A csókakõi várig elég unalmas rész az aszfalton, azt leszámítva, hogy 81-es úton az életével játszik a turista! :) Csókakõ elõtt az út két oldalán lévõ fasor szépségével változatossá teszi a tájat.
A várba érdemes felmenni, lenyûgözõen szép látvány tárul elénk a Móri árokra és a Bakonyra. Érdekes látványt nyújtanak a Bakony lábánál lévõ szélmalmok.:)
Ez után hûvös és szép várvölgyben folytatódik az út. Majd az erdõirtások és sûrû erdõk váltogatják egymást egész Gántig.
Géza-pihenõhöz érdemes kitérõt tenni, nagyon szép kilátás van a környezõ hegyekre és völgyre. Mi ebbe a nagyon ronda környezetbe ebédeltünk! :)
 
allen Bejárás: 2009.05.02. Rögzítve: 2009.05.09 02:27:54
Várgesztes-Szárliget. Mottó: Szárazság.

Várgesztesrõl elindulva a Zsigmond-kõ emelkedõje kemény, szuszogtató, de a kilátás, ami fentrõl látható, megéri a kapaszkodást. Vitányvárig viszont már csak két helyen emelkedik az út kicsit meredekebben, de röviden szerencsére. A Mátyás-kúti pihenõhely sajnos elkeserítõ állapotban van. Vitányvár nagyon romantikus hely egy rövid megpihenésre, a romok hófehér kövei a sötétzöld erdõben jó fotótémát szolgáltatnak. Vitányvártól kellemes erdei úton, a régi körtvélyespusztai temetõt, majd a Mária-szakadékot elhagyva érkezünk a Birka-csárdához, ahol egy könnyû ebédet érdemes elfogyasztani. Szárligetig egy szeles mezõn kell keresztülvágni, közepén egy magaslessel. A vasútállomás a túra végcélja, de számomra a nap csak Somlyóváron ér majd véget.

Az út végig kitûnõen van jelezve, még térkép sem kell a tájékozódáshoz. Összességében kellemes kis szakasz ez, amelynek különlegességei a fák törzsébe faragott képek királyok, szentek arcmásával. Jól járható utak vannak, csak sajnos olyan régen nem eshetett, hogy a máskor puhább, esetleg kicsit nedvesebb út most olyan száraz volt, mint a beton. Pozítívum viszont, hogy kullancsokkal, vagy más rovarokkal nem találkoztam. Jó utat mindenkinek!
 
allen Bejárás: 2008.06.21. Rögzítve: 2008.06.23 15:55:09
Az elõzõ túrát folytatva, másnap, Bodajkról indulva (a városban a kálváriadombra érdemes kitérõt tenni), Csõkakõig mûúton, réteken, szántóföldeken át halad az út, de ez a kb. 3-4 km a tûzõ napon nagyon fárasztó bírt lenni. Csõkakõn a vár a faluból lefényképezhetetlen a sok légvezeték (telefon, villany, stb.) miatt, kicsit bosszantó ez. Annál is inkább, mert a vár felújítása ha kis lépésekben is, de szépen halad. Fentrõl pedig csodaszép panoráma tárul elénk, a vár melletti sziklafalon mászók edzettek. A várhegy tövében kellemes pihenõhely, kúttal.

Ezután megkezdõdött a kaptatás a Vértes hegyei közé. Jelzések kitûnõek. Felérve, hosszan haladtam a Nagy-Bükk és a Pátrácos erdeiben, különösebb látnivalók nélkül, de az igazi látnivaló maga a természet volt. Az Antal-árokban ereszkedtem le Gánt felé, majd az utolsó 2 km a falu elõtt kevés árnyékkal, annál több homokkal, porral várt. Gánton szállásként a Gránás turistaházat választottam, de több más lehetõség is van, magánházaknál és a Vértes Vendéglõben, ahol kiváló a konyha, fõleg vadakból.

Harmadnap a Gántról kifelé tartó kék jelzés a legelõn keresztül, majd az utána következõ Pap-völgyben maga volt a pokol, tikkasztó szakasz egészen a Mindszentpuszta elõtti emelkedõig, ahol már nagyon vártam az erdõ árnyékot adó fáit. Visszatérve a kék jelzésre, észnél kell lenni, mert könnyû elvéteni a széles kocsiútról leágazó keskenyebb gyalogösvényt, amerre a jel visz Kõhányáspuszta felé. Itt a kis, árnyékos, erdei pajzsikás rész megkapó hangulatú.

Kõhányáspuszta rendezett utcája elején a pecsét rendben, a kút vize jó, hideg. Várgesztesig a szép bükkerdõ az egyetlen látnivaló, a völgyben a nagy meleg ellenére a vízmosás nem volt teljesen száraz, a három nap során itt volt a legnagyobb sár. Gesztes vára kedves kis erõd, szép kilátással, a turistaszálló tele kisiskolás csoportokkal. Jó utat mindenkinek!

 
buszosbandi Bejárás: 2008.03.26. Rögzítve: 2008.03.27 20:57:28
Gánt - Kõhányáspuszta
A jelzések Gántról kifelé, jó hosszú szakaszon réten vág át. A jelzések tökéletesek, A Mindszentpusztai bélyegzõ is prímán van jelezve. Vannak nagyon szép részek! A magasabb régiókban most hó volt...
Kõhányáspusztán a bélyegzõrõl sajnos a gumi leesett!!! Megkapartam a bélyegzõt, de nem volt nálam ragasztó! A gumit visszatettem a dobozba! Ha valaki olvassa, és arra jár, vihetne egy kis ragasztót! Mindannyiunk érdekét képviselné:):)
Szép idõt, jó túrázást:)
 
buszosbandi Bejárás: 2008.03.21. Rögzítve: 2008.03.21 20:37:47
Kõhányáspuszta - Szárliget

Kõhányáspusztát napi kb. 3 buszjárattal lehet elérni Székesfehérvárról, vagy Tatabányáról, de jól lehet használni innen való induláshoz.
Jól követhetõ jelzések!
Várgesztes után, a kék hrsz-n menjetek fel a tetõre! Nem bánjátok meg! A kilátás gyönyörû. A Vitányi várat sem érdemes elszalasztani.
Mindenkinek szép idõt, és jó túrázást:)
 
prozak01 Bejárás: 2008.03.17. Rögzítve: 2008.03.19 07:58:08
Mindszentpuszta-Gánt:

Mindszent szép helyen van, ám -bár ne legyen igazam -lassan a 24. órába érkezik. Beérve az elsõ ház még aránylag normális állapotban van, de a második, amelynek a kerítésén a bélyegzõ van (az Oroszlányi Bányász egykori kulcsosháza) teljesen romos -ez utóbbi mûemléknek is beillene, hisz a homlokzatán "1833" felirat..szemben úgy tûnik mintha elkezdtek volna anno egy felújítást, de most..az ablakok betörve, a cserép és a téglák meg hiába vannak mellette kirakva. Az egész olyan mint, egy kísértetfalu. Sajnos úgy tûnik az lesz a sorsa a helynek, mint Pl. a Stromfeldnek, vagy a Zsíros-hegyi turistaháznak. Viszont a Pap-völgy gyönyörû, szépek a sziklák, jó megpihenni a réteken. Gánt határában elkapott végül egy kiadós esõ.
 
tompata Bejárás: 2008.02.09. Rögzítve: 2008.02.16 17:36:33
Csókakõrõl indulva a várba felkapaszkodva a korai reggelihez páratlan látvány párosul. A várat átépítik, korlátozottan megtekinthetõ :) Innen mi átmentünk Gántra, ahol a Vértes fogadóban szálltunk meg - nagyon kedvesek, jó a kaja és a szállás. Másnap eljutottunk Várgesztesig: nagyon szép szakaszok vannak, elhagyatott ösvények, igazi erdei utak.
 
PSP Bejárás: 2007.05.13. Rögzítve: 2007.05.14 13:59:48
Bodajk - Gánt (és Szárliget - Gánt is)

Szokásos fotós, leírásos, szintábrás - szerintem :-) Szép a Vértes, bár néhol kicsit unalmas (de csak nagyon néhol...).

http://www.kektura.eu/10szakasz.html

[kektura.eu]
 
aezs Bejárás: 2007.04.22. Rögzítve: 2007.04.22 23:00:50
kõhányás-szárliget:gyönyörû idõ,sok szépség
a gesztesi vár rám nem gyakorolt nagy hatást, a zsigmond-kõtõl is szebb kilátást vártam, míg vitányvár nagyon megnyerte a tetszésemet
mi a zöldön mentünk fel, abszolút nem vészes, ellenben az atlaszban írtakkal
roppant hangulatos hely, ragyogó kilátással, mindenkinek ajánlom ezt a kitérõt
szintén nagyon elgondolkodtam körtvélyespuszta temetõjében, s a mária-szakadék is igen impozáns
a túrát a tavaszi virágokon kívül szárliget felé egy hatalmas birkanyáj színesítette
 
penci Bejárás: 2007.04.08. Rögzítve: 2007.04.09 18:50:43
Látnivalókban és élményekben gazdag túrát tehetünk a Vértesben. Sajnálom, hogy a környezõ látnivalók meglátogatására nem jutott idõ. Több kerékpárossal is találkoztam, nem véletlenül: az OKT vértesi szakasza egy jó erõben lévõ kerékpárosnak is teljesíthetõ.
Öröm volt látni, hogy a húsvét elõtti hétvégét viszonylag sokan töltötték a természetben. Az viszont már elgondolkoztató, hogy a túrázók helyett inkább olyanokkal találkoztam, akik egészen végcéljukig autóval mentek.
 
PSP Bejárás: 2007.03.25. Rögzítve: 2007.03.27 10:22:11
Szárliget - Gánt

Tomival tettem meg eme szakaszt, kitérõt csak a Vitányvárhoz tettünk (ami nagyon megérte). Részletes leírásom fotókkal, szintábrával, Google Earth file-val, stb. a következõ címen található:

http://www.kektura.eu/10szakasz.html

[kektura.eu]
 
aezs Bejárás: 2007.03.09. Rögzítve: 2007.03.09 19:15:07
gánt-várgesztes: a túra hosszabbnak indult, de a folyamatos szemerkélõ esõ a végére elvette a kedvünket az utolsó szakasztól várgesztesnél
addigis a jelzések kifogástalanok, nem használtunk térképet
még így esõben sem necces végigjárni az utat, nem voltak nagy dagonyák
 
visi Bejárás: 2006.10.23. Rögzítve: 2006.10.29 18:44:59
A Szárliget-Várgesztes szakaszon minden rendben, rengeteg vadonatúj jelzés, szinte alig lehet eltévedni... Az egyetlen problémás pont Csákányos-puszta elõtt van... Az elágazásnál lévõ jelzés nem nagyon látszik Szárliget felõl, de térképet használva ez sem probléma... Az elsõ elágazásnál kell jobbra elmenni.
 
IgaziHõs Bejárás: 2006.03.05. Rögzítve: 2006.03.06 11:35:42
A szakaszt három részletben tettük meg, és mindháromszor (igaz véletlenül) sikerült igazi téli túrát összehozni. Szárliget irányából gyalogoltunk Csókakõ felé.

Az elsõ szakaszt november végén teljesítettük, Kõhányáspusztáig jutottunk. Barangolásainkat feldobták az útvonal mellett fel-fel tûnõ fargványok! Nem tudom, hogy ki követte el, és milyen megfontolásból, de színesítette a túrát, bár a fákat sajnáltam. A Mária-szakadék klassz volt, a Körtvélyesi erdei temetõ nyomasztó, a Vitány-vár meg szeles. A Zsigmond-kõrõl viszont nagyszerû a kilátás!

A második szakaszt tavaszi túrának terveztük, tél lett belõle, de cseppet sem bántam. 20 cm tiszta hóban és erõs hóesésben indultunk. Oroszlán-kõ várából nincs kilátás, ellenben szemben, az Oroszlánkõi barlang feletti sziklákra felmászva fetárul a Vértes. Ez volt a második alkalom, hogy találkoztunk kéktúrázókkal. Mint mindszentpusztai hozzászólásokból kiderült, ChrisCarlos barátunkkal hozott össze a sors. Gánt felõl jöttek, Mindszentpusztánál futottunk össze. A pecséthez betérõ kék négyzet jel becsatlakozásakor táblák és nyilak jelzik a megfelelõ irányokat. Mindszent és a Leányfej szikla között kb. félúton feltûnt egy kék négyzet ismét. Nem az a helyes leágazás, Gánt felõl érkezve becsapós lehet, nem kell figyelembe venni.

A hamadik szakaszt egy héttel késõbb, szintén szakadó hóban tettük meg Gánttól Csókakõig. A jelek néhol ritkábbak, mint a Vértesben megszoktuk. Csak tovább kell menni egyenesen, a kanyaroknál mindig van jel. A Hajdúházi vadászház el van kerítve, pedig jó lett volna kicsit pihenni a teraszán a tetõ alatt. Utunkat késõbb elzárta egy bekerített irtás, táblán kérte az erdõgazdaság, hogy kerüljük ki a "kertet". A Vár-völgy elõtt egy darabig fehér téglalpokkal vannak lefestve a kék jelek, gondolom késõbb kerül rájuk csík is. A várba elvileg tilos bemenni, építik. Körülnéztünk, még nehéz elképzelni hogy fog kinézni, ha befejezik. A várba felmenõ lépcsõsorral szemben lehet feljutni a Kõlyukhoz, jól esett pár perc pihenõ fedett helyen a nagy havazásban. :-)
Csókakõ után lementünk a 81-esig, volt egy óra buszig, nagy szerencsétlenségünkre beültünk a Sandokán Panzióba enni. Nem kellett volna. Nagyon rossz ételeket kaptunk, kb. "ne, itt a kaja" stílusó kiszolgálással. Nem részletezem.

Összességében a Vértes túraszakasz nagyon klassz, fõleg hogy végig hóban tettük meg.
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.02.18. Rögzítve: 2006.02.20 16:33:40
A Várgesztes-Szárliget szakaszt jártam be 2006. 02. 18-án. A jelzések jók, a tarvágásoknál – ahogy visi már leírta – nyilak jelzik a helyes irányt. A Zsigmond-kõi, ill. a Vitányvári kitérõ erõsen ajánlott, elõbbi az OKT vértesi szakaszának legszebb panorámája, utóbbi a rom monumentalitása és a kilátás miatt. A fába faragott képek is érdekes színfoltjai ennek a szakasznak, mint ahogy a kutak, a Körtvélyespusztai temetõ és a Mária-szakadék is – más-más módon. Csákányospuszta után, az istállók bejáratánál, mintha az Üvegtigrisbõl teleportálták volna, BÜFÉ feliratú lakókocsi áll. Közelebbrõl már egyértelmû, hogy melegedõ, pihenõ lehet a funkciója. Néhány kistermetû keverék pásztorkutya üvöltve rohamozott meg, de a „Ki nyírt meg?” válaszüvöltésemre elszeleltek. A Peter’s Hof mûremek (igazán nem érdemes külön kiemelni, az OKT máriaremetei szakasza tele van hasonló neoliberális Kalifornia-barokk építményekkel) kerítése mögött 3 szelindek (szerintem cane corso fajtájúak, de nem mertem hosszan bámulni õket) követette szemmel minden lépésemet. Ha rést találtak volna a palotát határoló kerítésen, nekik aztán üvölthettem volna, hogy „Ki nyírt meg?”
A Vértest télen, hóban jártam végig, ezért nem mertem két, hanem csak három részletre osztani, de nem bánom, nagyon jól éreztem magam ezen a 3 túrán.
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.02.04. Rögzítve: 2006.02.06 15:04:51
A Gánt-Várgesztes szakaszt jártam be 02. 04-én. Csikorgó hideg, palackba fagyott ásványvíz, gyönyörû erdõ, zúzmarás fák – nagyon jól éreztem magam. A jelzések jól követhetõek, az elágazásoknál többnyire nyilakkal megerõsített jelek, vagy kis jelzõtáblák mutatják a helyes irányt. A Csáki-vár utáni kapaszkodót követõen, már nagyjából a Batonna-hegyen vezetõ szintúton találtam az egyetlen jelzetlen keresztezõdést, itt a térkép alapján logikus egyenesen tovább haladás a helyes választás. Kb. 80-100 m múlva egy körülkerített, valószínûleg újratelepített tarvágás kerítésén már ott volt a jelzés.
A Csáki-vár romjai valóban csekélyek, a csúcs benõtt, kilátás semmi. A Som-hegy oldalánál, egy fiatalos fölött már szép kilátás nyílott, mint ahogy a gesztesi várból is. Forest Gump után szabadon: ennyit tudok errõl mondani...
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2006.01.21. Rögzítve: 2006.01.23 15:05:45
A Bodajk - Gánt közötti szakaszt jártam be 2006. 01. 21-én. A Vértesben a hó rendesen megizzasztott, tkp. csak egy, a menetirányommal szembe jövõ túracipõnyomot láttam egészen a kápolnapusztai tisztásig (onnan gyakorlatilag megszûnt a hó), ezekben a nyomokban próbáltam bukdácsolni, ezért a valamennyire letakarított aszfaltozott utak, ill. helyenként a kék jelzésen haladó erdészeti (?) jármûvek nyomai nagy könnyebbséget jelentettek.
A szakasz végig jól jelzett, csak a Vár-völgy felétõl (kb. ahol a P és a Z rom jelzések letérnek) a Kocsmáros-dombig (kb. ahol a kék háromszög jelzés csatlakozik) konzekvensen le vannak festve a jelek, de a festék alól átsejlõ kék csík és a térkép alapján jól követhetõ. Ezért csak néhány kitérõt javasolnék.
Borbarátoknak: http://www.moriborvidek.hu/index.php?L=1&P=adat&T=1&B=2
Én Bognár Endre Úr borászatába tettem egy borvásárlással egybekötött kitérõt (Bodajk felöl érkezve a római katolikus templomnál balra fordulunk a felfelé kapaszkodó Petõfi utcára, és innen a 2. v. 3. keresztutca jobbra a Nagysalló). A Petõfi utcáról a kilátás is nagyon szép a Móri-árokra.
Csókakõi vár: evidens kitérõ, bár, ahogy Visztula írta 2004-ben: a „belépni tilos és életveszélyes” és a „belépés csak saját felelõségre” táblák szépen váltogatják egymást, mint ahogy az ideiglenes állványzatok, létrák és korlátok is megvannak. A kilátás tiszta idõben (ritka szerencsém volt január közepén) pompás Csókakõ, a Móri-árok, Bodajk és a Bakony felé. Én a Visztula által is leírt, a térképen is jelzett rövid, viszont iszonyú meredek és csúszós ösvényen, lépcsõkön ereszkedtem le a Vár-völgybe. Az ösvény folytatása gyakorlatilag a Kõlyuk-völgy, a Kõlyuk is könnyen fellelhetõ a völgy bal oldalának szikláiban, kb. 15-20 m magasan, ott jártamkor szép jégcsapok díszítették.
Géza-pihenõ: könnyen megtalálható a Z jelzésen, valóban nagyon szép a kilátás a Horog-völgyre.
Kápolnapuszta: nehéz errõl írnom, az alig egy évre és 400 km-re visszatekintõ kéktúra pályafutásom legmegrázóbb élménye volt a villanyvezeték ÉK-i részén megbúvó kicsiny temetõ, különösen ennek: http://www.netlabor.hu/roncskutatas/modules/wfsection/article.php?articleid=8
ismeretében, valamint az emléktábla és a fejfák feliratainak (csak egy példa: Eisele Ferenc, Lelõtték, 1945. III. 16., Élt 60 évet) elolvasása után.
A „Másfél millió ...” forgatása során még meginterjúvolták Kápolnapuszta utolsó lakóját, de a temetõtõl kb. fél km-re található, egykori település helyén már csak egyetlen, megroggyant, összeomlás közeli állapotban lévõ ház található. A Vörösmarty-forrásnak is csak a foglalata van meg, a víz már máshol szivárog elõ.
 
oMB Bejárás: 2005.12.20. Rögzítve: 2005.12.20 21:31:18
Szárligettõl Gántig teljesítettük a túrát szakadó hóban, és már igy is volt vagy 10-15 cm-s hó - megszenvedtünk a pcséteinkért de a havas Vértes feledtetett minden kinlódást - EGYSZERÜEN GYÖNYÖRÛ VOLT !!!
 
visi Bejárás: 2005.11.20. Rögzítve: 2005.11.20 19:45:36
Szárliget-Várgesztes között az erdõirtásoknál a problémák megoldógtak. Az egyiknél jól látható kék jelek vezetnek az írtás szélén egy úton, a másiknál pedig a jól kijárt út "meg van vezetve" kék jelekkel, és ahol arról le kell arról térni egy kék nyilat tartó póznát vertek le, ami mutatja az utat.
 
Béci és Juca Bejárás: 2005.10.23. Rögzítve: 2005.10.28 17:43:33
A jelzések jók. Kivéve a Szárliget-Várgesztes közötti erdõírtásnál. Mi Szárliget felõl mentünk. Az írtás jobb alsó sarkán bukkantunk fel. Itt megszûnnek a jelzések, nagyjából átlósan kell átvágni, a bal felsõ saroknál folytatódnak a jelzések. Kellemes élmény volt, hogy a bokrok közül egy õz ugrott elõ és vágtatott az erdõbe.
Ja, a susnyás rész is "kellemes". A források közül a Mátyás és a Szarvas folyt. A Béla forrás sajnos nem.
 
kávé Bejárás: 2005.10.01. Rögzítve: 2005.10.05 12:46:15
A jelzések jók, a 'gobati' által említett tarvágásnál figyelni kell. Talán a tarvágás közepén lekanyarodó út a helyes. A Mátyás-kútban nincs víz, a szarvaskúti lassan csorog. A gánti bauxitbánya érdekes, kb. 2,5 km-re van a településtõl (a lovardától).
 
padler Bejárás: 2005.06.05. Rögzítve: 2005.06.06 09:32:37
Bodajkra érdemes szánni egy kis idõt, a látnivalók korrekten vannak leírva az atlaszban. A legjobban a kálvária tetszett.

81-es fõútnál Sandokan étterem 0-24-ig üzemel, egyszerûbb melegételekbõl széles választék, átlagos árak, a dizájn elborzasztóan eklektikus. Szállás is van, 4500 Ft/szoba.

Csókakõn a várba kétféleképp lehet felmenni:
1. A parkolótól a kéken továbbindulva hamarosan balra egy jól kiépített, de meredek lépcsõsoron (PL jelzés, kb. 120 lépcsõ), a tetején még kb. 20 m csúszós részen lefelé.
2. A parkolónál balra kanyarodva egy aszfaltozott utcácskára, itt jobbra fordulva aszfaltúton szép kényelmesen (az atlasz csak ezt jelöli).

Gánton a Bányatelep múzeumának megtekintését nagyon ajánlom. Az útvonalról nagyobb kitérõ, de busszal is megközelíthetõ.
 
gobati Bejárás: 2005.05.21. Rögzítve: 2005.05.22 15:43:51
Szárliget és Gánt között a Vitányvár és Várgesztes közötti szakaszon tarvágás folyik. Az út telis tele van ágakkal, fatörzsekkel. A hely pontosan Mátyás-kút és a K,K+,P elágazás között van. Mi szárliget felõl jöttünk, így a tarvágott rész menet irány szerinti jobb oldalán lévõ alig felismerhetõ "úton" kerültük ki, de nem bent az erdõben. Ez egy enyhén emelkedõ szakasz, aminek a végén balra a dózer útra fordulva már a kéken is voltunk.
 
Józsi bácsi Bejárás: 2005.04.09. Rögzítve: 2005.04.11 13:17:11
Csókakö és Gánt között az út jól járható, jelzések jók!
Gánt szélén, ahol a tölgyfák közül balra fordulonk a házak felé, a legszélsõ lovasmajort két csikónagyságu kutya lakja. Sportosak, mert a 100 méterre lévõ háztól startolnak rá a keritésre, és acsarkodnak. ne aggódjatok! a kapu nyitva van, igy az ebek azon ki is fognak jönni!
 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2004.06.__. Rögzítve: 2004.08.02 14:42:03
Olvassátok gyermekeim:


Bodajk – Várgesztes (35,1 km )


... A bélyegzõ még mindig megvolt a vasútnál. Csókakõn a Vadász vendéglõ felirata hiányzik, a vendéglõ ott van jobb oldalt, ahol bal oldalt az ABC. A kõbánya hihetetlen módon megtöri a hegyoldal harmóniáját, talán 10 év múlva már eltüntetik a bokrok.
Felmentem a várba, ami le volt zárva (csak jogilag, fizikailag nem), de én egyre jobban bemerészkedtem. Érdekes keveréket jelentettek a „belépni tilos és életveszélyes” táblák a „belépés csak saját felelõsségre” felirattal. A várból szép a panoráma, még ha maga a vár kicsit szomorkás is a felújítás kellékeitõl (ideiglenes létrák, korlátok, „betonkeverõ” stb). Megtaláltam a térképen jelölt kis ösvényt, s azon mentem le a KÉKre. Itt egy nagy sziklába „botlottam”; nekem ez jelentette a Vértes kapuját.
A Határ-nyiladékban jobbra elindulva, s visszanézve, pont a nyiladék végén látszik egy „turmartiges Bauobjekt”, szerintem rádiótorony lehetett. A kanyarodó aszfaltútról egyenesen letérve jobbra egy cserjés mezõ volt, ahol tucatnyi ember csinált valamit. Soha nem gombászóként elõször gombászásra tippeltem, majd inkább gyógynövénygyûjtésre, szedrezésre.
Két kilométerrel késõbb olyan sáros volt az út, hogy jobbnak láttam a fák alatt gyalogolni. Meg is lepõdtem, hogy a ritkás fák alatt kizárólag fûszálak alkotják az aljnövényzetet. A problémám a 300-400 méterrel arrébb lévõ keresztezõdés oldotta meg, mivel ott balra kellett kanyarodni egy erdészeti kármûvektõl (sic) érintetlennek tûnõ szekérútra. Újabb pár száz méterrel odébb a nap folyamán elõször gyorsítottam meg a lépteimet, mivel sok volt a szúnyog. Pár perccel késõbb „én is” elérkeztem a bekerített részhez, ami igazából nem volt teljesen bekerítve, hiszen a kapu be volt döntve. A túloldalon viszont be volt csukva a kerítéskapu, de csak rozsdás kerítés vassal volt bekötve. Ezt kibontottam, s persze el is tört a rozsdás anyag, úgyhogy nem tudtam a helyére visszabújtatni. Ekkor láttam meg a fatáblát: „Kérjük a tisztelt túrázókat, hogy kerüljék ki a területet!”. Amúgy a kerülés nem is lenne egyszerû, hiszen a kerítés mellett nincsen ösvény. Nem mondom, hogy mindenki gázoljon át a területen, de inkább egy kis konfliktus, mint sok tüske!
A mûútra kiérve volt térerõ. Ezt csak a munkanapon túrázók illetve a telefonõrültek kedvéért mondom. :o) Az U alakú kanyar fordítójában érintõmentén elszálltam, s bementem az erdõbe a KÉKen, hogy egy idõ után zöld jeleket keressek. Kicsit féltem, mert mintha nagyon-nagyon régi jelmaradványokat láttam volna egy-két helyen. Félelmem alaptalan volt, mert egyértelmû, hogy hol kell letérni a Géza-pihenõhöz. Az atlasz írója nem „vágott fel”, tényleg van kilátás. Egy nagyon szép, 30-40 virágból álló virágfoltot láttam a pad mögött, balra esve, olyan bokorszerûen voltak egymás mellett a virágfejek. Lila színû, buci alakú valamikrõl beszélek, mint a régi mikrofonfejek, de hogy mi a növény neve, arról fogalmam sincs.
Visszatértem a KÉKre, majd a Hajdúvári vadászháznál kihasználtam újból a térerõt, s felhívtam a gánti Polgármesteri Hivatalt, hogy megtudjam, hétfõ nem szünnap-e a bányászmúzeumban. A válasz szerint nem, de ennek ellenére beszívtam, mert a telefont felvevõ hölgy elmondta, hogy egész héten zárva van a múzeum, valamilyen új kiállítási résszel bíbelõdnek. Ez nagyon fájt, mivel odafelé gyalogolni terveztem, visszafelé buszozni, s így 1 óra plusz idõt felhasználva lett volna fél órám nézelõdni a múzeumban. :o((( Persze a térerõ hátránya az, hogy ilyenkor megérkeznek a munkahelyrõl az SMS-ek, hangüzenetekre történõ figyelmeztetések, hívások. :o)))
Gánt elõtt tûzött a nap rendesen, ráadásul visszaverõdött a fény a szürkés-fehér talajról, úgyhogy örültem a pecsétnek a Gránás turistaházban, illetve még jobban az út mellett lévõ padok egyikén megejtett evészetemnek, ivászatomnak.
Mindszentpuszta felé haladva a KÉKet japán zászlóként kíséri a piros pötty (tanösvények jellemzõ jele). Hatalmas kidõlt fa keresztezte az ösvényt egy helyen, de már ki volt taposva az elkerülõ út. Késõbb még több akadály is nehezítette a járást, végül egy csalános-páfrányos-lapuleveles rész zárta a szinten haladást. Innentõl kezdve rövid, de erõs emelkedõ. Nagyon vártam balra a kék négyzetet, de elõtte még egy térképen nem szereplõ kék háromszöggel találkoztam, majd egy KÉK sávval. Utóbbi elhelyez(ked)ése abszolút szabálytalan volt, mivel függõleges volt a sáv. Az ok profán: egy az út mentén hagyott, kivágott fán volt a jel. ;-|
Volt még egy bogártámadásom, totál krafttal az orrnyergemnek repült. Az állat! :o) A kék négyzeten a bélyegzõhely felé haladva elõször egy fejfa mellett haladtam el, majd az elsõ ház mellett, ami büszkén, s figyelmeztetõn hirdette a magánterületek sérthetetlenségébe vetett hitet. Kár, hogy nincs errefelé egy fia lélek sem. Ráadásul a madár sem jár erre. Sõt írmagja sem maradt. :o))))))
A közepes minõségû bélyegzés után vissza a KÉKre. Picivel arrébb jobbra visz a KÉK, több nem szabványos jelzés figyelmeztet erre. Nem véletlenül, hiszen párszáz méterig nincs jel, s ahol van, ott bizony bevisz minket egy ösvényre. Jó ideig figyelni kell a csalánra és egyéb erdei huncutságokra. Ez az egy nyomvonalú út meg is maradt úgy egy kilométerig, egészen addig az elágazásig, ahol nyílheggyel ellátott fatáblára festett KÉK jelzés tart minket a jelzett úton (itt jobbra kellett fordulni). A mai nap során nem ez volt az elsõ szépen, igényesen jelzett keresztezõdés. Gratulálok a jelzéskarbantartóknak! Feltételezem, hogy a Fejér Megyei T.Sz.-nek.
Az út késõbb két töréssel balra kivisz minket egy mûútra, ahol a jobbra fordulás a gyümölcsözõ. Eddigre eléggé kipurcantam, mivel veszettül szúrt az oldalam. Úgy látszik, nekem ez is melegfüggõ. Az aszfalton üldögélve megtalált a kísértés, hogy azon haladjak olyan 500 métert, de végül gyõzött a fegyelem, s bementem a fák közé, követve a KÉKet tovább, hogy néhány perc múlva újra visszatérjek a KÉKkel együtt pár lépés erejéig a mûútra. A csáki várnál elindultam felfelé, de elõtte még egy kõre leülve megnéztem az atlaszban, hogy mi fog ott fent várni. Kicsit elszontyolodtam a „csekély maradvány” kifejezést látva, s gyenge állapotomnak köszönhetõen fel sem törtem a csúcsra, hanem visszafordultam, s továbbhaladtam a KÉKen. Kicsit helyrerázódtam, de csak addig, amíg ki nem értem egy hatalmas tarvágásos részre. Innentõl úgy kínlódtam Kõhányáspusztáig, mint egy halálraítélt.
Már éppen azon filóztam, hogy a túl sok folyadéktól szúr-e az oldalam, amikor megláttam a többek által is említett kutat, amibõl én is vettem egy kis vizet, sõt vagy fél liternyit ittam a helyszínen is. A szúrás aznapra elmúlt. Minõ meglepetés! Olyan jól azért nem voltam, hiszen dacára a bélyegzõhely-leírásoknak, kellett vagy 5 perc, míg megtaláltam a bélyegzõt.
Megfogadtam, hogy Várgesztesig mindenképpen elmegyek, még ha az eredeti célt, Szárligetet nem is sikerül elérnem, máskülönben nagyon rossz lenne legközelebb a közlekedés a Kõhányás-Szárliget szakasz megtételekor. Utoljára itt használtam a diktafont, azaz arra összpontosítottam, hogy kényelmes tempóban, szenvedésmentesen érkezzek meg a gesztesi várhoz, mert ki akartam élvezni a kilátást. Ez nem jött be, köszönhetõen a hétfõi napnak. Erre egyébként még a KÉKrõl letérés után nem sokkal egy padon ülõ, elesett ember figyelmeztetett (õ mondta, hogy hétfõnként zárva van a vár), aki kérte a segítségem, mivel aznap még nem evett. Sok budapesti kéregetõvel szemben õ valóban örült a tõlem kapott szendvicsnek, s nem rágott be rám, hogy nem készpénzt kapott.
Egy a megfelelõ bélyegzõ fogalmából fakadó kisebb félreértés után így a Nimródban kértem s kaptam pecsétet, ráadásul egy nagy futással elértem a buszt, amivel Tatabányáig utaztam, majd egy hosszabb várakozás után Bicskéig vonattal. Úgy látom, hogy a Vértessel még egyszer találkozni fogok a héten.
Epilógus: Szeretek rövid versecskéket írni, kb. 1 hete szültem egyet IRAK címmel. A túra végén, kicsit más jelentésárnyalattal, de esetemben is igaznak éreztem a négysorost.

IRAK

FELDERÍTVE
KIMERÍTVE
BEKERÍTVE
KITERÍTVE




Várgesztes – Szárliget (13,5km)

Majd egy hét telt el a túra óta, ami egy szabadnapos, ügyintézés utáni kis mozgás volt. Várgesztesig eljutni Szárligetrõl busz+busszal vagy vonat+busszal (természetesen Tatabányán át) azért legalább egy-másfél óra, pedig légvonalban nagyon közel van, de sokszor két óra is kell hozzá. Aki ezt a szakaszt ilyen hosszan teljesíti, annak érdemes reggel 4:20 körül indulnia busszal Szárligetrõl, vagy 15:55 körül. Ekkor a legjobbak a csatlakozások. Ez egy ilyen 4 órakor induló projekt!
Várgesztesen a Zsigmond-kõ cool volt, utána a rövid susnyás nem annyira. A Mátyás-kútnál egy kevés idõt eltöltöttem, mivel korrekt kis hely volt. A víz folydogált, csak elõször rossz helyen kerestem, mivel nem a feliratot tartalmazó kõnél kell, hanem attól 10-15 méterre. A faszobrok (vagy csak egy volt?) amúgy az erdei homályban picit félelmetesek voltak.
A kút után egy rövid ideig jó jelzés, majd teljesen eltûntek a jelek, csak a TB 30-as papírok segítették a haladásom. Amúgy jól felcsesztem magam, hiszen akkor még azt sem tudtam, hogy ez a tavaly októberi Tatabánya 30-as túra papírja (csak sejtettem persze, hogy a TB nem társadalombiztosítást jelent), arról meg végképp fogalmam sem volt, hogy bízhatok-e benne, a KÉKen tart-e. Viszont hibát én is elkövettem azért, mert amikor leértem a mûútra, akkor nem bíztam az ott megjelenõ jelben, ugyanis a térképen elnéztem azt, hogy a mûút keresztezése elõtt egyszer már érintjük azt. Szóval mentem volna keresztül a mûúton, tovább egy széles nyiladékon, ott meg ráadásul mintha valamilyen csõfektetés lett volna, úgyhogy sáros volt egy „picit”. A kavarás után inkább visszamentem, s az aszfalton maradtam, bár akkor már sejtettem, hogy merre kellene menni (párhuzamosan az aszfalttal, tõle balra, s szintben lejjebb). A balos kanyarhoz érve, de még pont elõtte fel akartam menni jobbra, de ez egy régi KÉK lehetett, csak éppen nem volt szabályosan érvénytelenítve néhány nagyon fakó jel. A trükk itt ráadásul az, hogy balra elnézve láttam, hogy jön fel egy KÉKkel jelzett ösvény. Ez is régi kell hogy legyen, ugyanis a kanyart bevéve egy másik KÉK jön fel balról, s folytatódik jobbra a mélyútban. Hihetetlen, hogy ennyi idõ után sem tudom nyugodtan megnézni az atlasz leírását, meg a térképet, csak kapkodok! Amúgy itt volt a Szarvas-kút valahol? Olyan ideges voltam, hogy nem is figyeltem arra, hogy hol van!
Vitány-vár elõtt egy ideig még újból jó a jelzés, R.P. képmását persze szintén nem vettem észre. Ráadásul errefelé történt, hogy egy helyen hatalmas puffanással esett le egy méretes ág az egyik fáról tõlem 10 méteren belül. Majd a jelzettség minõsége romlik, de a vár klassz. Itt éltem ki magam igazán mint turista.
Késõbb megint fos a jelzés (bocs az erõs szóért), de azért idõnként voltak egészen frissnek tûnõ jelek is. Nem is értem még most sem. A Mária-szakadék megint szép, de ekkor (fél 8 körül lehetett) már komoly félhomály volt, s csak régi jelzések. Errefelé nagy az autós forgalom, gondolom, hogy Csákányospusztáról jöttek illetve oda mentek az autók. A Vértesbõl szinte úgy menekültem ki a jelek okozta kaotikus érzület miatt, de amikor elértem az elsõ mezõt, akkor a széna illata kisöpört mindent nemcsak az orromból, de az agyamból is. Majd következett az atlaszban is említett Peter’s Hof nevû csodaszép rongyrázás. Viszont hogy milyen fantasztikus hangulata van ennek z utolsó másfél kilométernek. Egy relatíve alacsony pontról tényleg szépen látszik a Gerecsébõl egy jó nagy „falat”, pedig még a Mária-szakadék látványa sem volt régen.
Így mindent megbocsátottam a Komárom-Esztergom megyei Vértesnek, még azt is, hogy Szárligeten az elsõ humanoid, akivel elõször szembetalálkoztam, egy akkorsemköszönökhateköszönszelõszörsráadásultevagyazidõsebb volt.


A jelzések itt is egész jók voltak egy ideig, de Vitányvár elõtt kezdett bedurvulni a dolog. Ráadásul a vár elõtt egy helyen hatalmas puffanással esett le egy méretes ág
 
Lud Bejárás: 2002.11.17. Rögzítve: 2002.11.26 13:41:21
Bodajk vasútállomástól nyomtuk Kõhányáspusztáig. A pecsételõhelyek rendben, a jelzések úgyszint.
Csókakõ és a Hajdúvári vadászház között a Nagy-Bükk el lett kerítve - itt tábla jelzi a kb. 150m-es kerülõt.
 
vissza a listához

A szakaszhoz kapcsolódó helyek:

No.HelyUtolsó hozzászóláshozzászóló
51Csókakõ2017-08-06 23:17:20Vöröss
52Gánt2017-11-12 17:38:45nussy
53Mindszentpuszta2017-11-12 17:49:44nussy
54Kõhányáspuszta2017-11-12 17:56:47nussy
55Várgesztes2017-10-21 18:28:39grobpeti
56Szárliget2017-10-21 18:30:22grobpeti