OKT

OKT fórum 

lista a hozzászólások időrendjében

<<< 18.sz. túra: Nógrád - Becske20.sz. túra: Mátraverebély - Mátraháza
19.sz. túra: Becske - Mátraverebély
Vöröss Bejárás: 2017.05.20. Rögzítve: 2017.05.21 22:17:27

 2017. 05. 20. Mátraverebély - Bableves csárda

Mátraverebélyről indult ez a túra. A szakasz alapvetően jól jelzett, a Mátraverebély szélén álló templomtól a domboldalra bokros részen visz az út, köveken, vékony ágakon megtalálható a jelzés. Ösvény kicsit később már nincs igazán, csak a letaposott fű, de oszlopokon is vannak jelek, és ha mindig kicsit jobbra tart az ember, a mezőn is, ahova kivisz az út, akkor meg lehet találni az erdőben a nyiladékot, ahol erdőbe vált. A füzet, ugye, még 2009-es kiadású, de alkalmi túratársaim GPS-e szerint ez a két szakasz kb. 27 km, tehát így tervezzetek vele. Meglepő, de ebben az irányban bejárva rengeteget liftezik az út, szintben összesen több mint 1000 métert felfelé, lefelé pedig majdnem 800 métert! Ezt persze nem magamtól tudom, de érdemes rá számítani a terhelés tervezésekor. Nagybárkányban kis kitérő a kocsma, kis táblákon kék pecsétjel jelzi az irányt, és kb. 200 métert kell menni balra fordulva az úton. A presszó-kocsma kerítésén, a kiskapu bal oldalán a léceken található a doboz. Két órakor értünk oda, és a szembe jövő túratársak útbaigazítása szerint beköszöntünk-bekiabáltunk az ajtón. Igaz, hogy csak háromkor nyitnak, de a kedves hölgy, aki éppen takarított, beengedett minket, hogy leülhessünk kicsit. Még rendelni is lehetett - ez aztán a jófajta vendéglátó szemlélet!

Nagybárkány után az erdőben van az egyetlen hely, ahol most el lehet keverni, egy Y alakú elágazásban a helyes, JOBB oldali elágazásban pont a kissé mélyen futó útra dőlt egy nagy bokor vagy bokros fa, pont nem lehet jól látni a jelzéseket ás a jó irányt. Igaz, hogy az Y-elágazás csúcsában van egy fa, rajta jelzéssel, de ez lehetett volna a bal oldali úté is, és olyan egyértelműen visz tovább az út most balra, hogy nem jutott eszünkbe térképet nézni. Tehát ha olyan szakaszra keveredtek, ahol hirtelen el kell kezdeni hajolni, és szúrós ágakon átkelni, vagy alattuk átbújni, akkor érdemes visszamenni, meglesz az út, ha átmásztok-leereszkedtek egy földháton egy kis árokba. Tehát ha Nagybárkány felől jöttök, a JOBB oldali, nehezebben megtalálható út a jó út. Kb. 50-100 méter múlva már a jelzések is meglesznek. A Cserhát-gerincen, valahol a Macska-hegy és a Purga között továbbra is megvan az a hajolós szakasz, amiről írtam, sok szúrós ág lóg be elég mélyen az útra egy 4-5 méternyi szakaszon. A jelzések csak a Bableves csárda feletti réten fogyatkoznak meg, de ott már egyértelmű az útvonal. Segíti a tájékozódást, hogy egyes földek talán villanypásztorral, talán valamilyen más zsinórral vannak elkerítve, no, azokon NEM kell átkelni, velük egy irányban, kicst távolabbi párhuzamos úton kell menni. A víz a három héttel ezelőttiekhez képest szinte eltűnt, csak az utolsó szakaszon találni sáros részt, a többi, előtte található pocsolya kerülhető, bár az este eleredő eső ettől még csinálhatott dagonyát, azt már nem láttam. Állítólag nagy zuhé volt, én Pásztón hallottam egy utastól, és a vasutas is mesélte, hogy északról ronda nagy zuhék indultak el.

A pecsétek rendben megvoltak, bár a Mátraverebélyi már kicsit kopott. A túrán az egyik út melletti forrás vizét is megkóstoltam és még élek; a Szálláska-völgyben, a Forró-kút utáni szakaszon egy fán található forrásjelzéstől balra, egy kis letörés aljában van egy csordogáló forrás. (Egy balra mutató nyíl jelzi, nem ösvény vezet oda, hanem le kell lépni kb. 1 métert az út bal oldala mellé, ott folyik ki. Egy üdítősflakont húztak a kivezető csőre, talán, hogy lehessen belőle inni, a vizet pedig egy másik, félbevágott flakon vezeti el a föld alá... Kicsit vasas lehet a víz, mert a műanyag flakon már pirosodik, de finom.)

Fontos, hogy veszélyes későn érkezni a Bableves csárdához, mert közlekedés estefelé már nincs, a Hollókőről 8-kor induló busz Szécsény felé visz és a stopp sem igazán jelent esélyt. Vagyis érdemes úgy tervezni, hogy a Bableves csárda ne a túra végpontja legyen, bár ez csak egyszeri tapasztalat.

Vöröss

 
Vöröss Bejárás: 2017.05.01. Rögzítve: 2017.05.02 22:08:46

Hollókő - Bableves csárda - Garáb-nyereg

Még mindig sár, és ragadós dózerutak. Pecsétek (az a kettő...) rendben. Ilyen cuppogós időben az időbecslést a füzetben illik komolyan venni. A jelzésekkel, bár eltévedni igazán nem lehet, nem vagyok teljesen eléágedett. Pontosabban az útjelző táblákkal. Néha egészen furákat mutatnak, és szinte soha nem a legközelebbi pecsételőhelyet jelzik. Rendben van, hogy köztes dolgokat is kiírnak, sőt, ez nagyon hasznos, de szerintem MINDIG kellene legyen egy tábla pluszban, ami azt mutatja, mennyi van még a következő pecsételőhelyig.

Sorolom a számomra nem evidens dolgokat, és bevallom, bénáztam is, de leírom, mert hátha más is :-) ...

1) A hollókői parkolóból el kell indulni a vár felé vivő úton, majd amikor már látszik a vár, ott kell élesen visszafordulni balra. Ezt szerencsére tábla is jelzi, de azt nem, hogy ilyenkor csupa sár az út. Van egy alternatív útvonal is ettől balra, ami felvisz a hegyre és elvileg a nagy rét sarkára ér vissza, de én nem mertem végigmenni, visszatértem a kékre, nem akartam eltévedni. 2) A mezőn hinni kell a táblának, hogy a hosszú, a mezőn hosszában keresztülvivő úton kell továbbmenni, nem szabad jobbra fordulni. (Itt valamilyen számomra félreérthető jel miatt kevertem el, de az oszlopon lévő útjelző táblának kell hinni. Messze egy bokorcsoport/ facsoport egyik vastagabb törzsére van festve a jel, de térképpel nem lehet eltévedni. Én sajnos bíztam az eddigi jó jelöltségnek, amit az elmúlt hetekben errefelé tapasztaltam, és itt még nem vettem elő a térképet... 3) Alsótold után a műúton hol jobb, hol bal oldalon tűnnek fel a jelek a fákon, az eddigiekhez képest ritkábban. 4) Ahogy a jelzés a műútról balra tér, és kaptatunk felfelé a mezőn, lesz olyan hely, ahol csak kék kereszt van az oszlopok útjelző tábláin, de meg lehet találni a jelzéseket, csak nem kell zavarba jönni a hülye irányító tábláktól. /Ez kétszer is előfordul egy rövidebb, még az erdő előtt lévő szakaszon./ Aztán az út erdőbe tér, és szinte végig olyan, mintha mesterségesen ki lenne kövezve.

A Bableves csárdában tényleg érdemes enni, nagyon finom a levesük. Pecsét rendben, a terasz egyik oszlopán lévő dobozban. Ahogy a mezőre kiérünk, az az után következő, gerincre felvezető út még nagyon sáros, de legtöbbször ki lehet az erdőszélre váltani, nem éri meg bokáig sárosnak lenni. Aztán a Tepke alatt már eltűnik a sár és egészen a Garáb-nyeregig nem is nagyon tér vissza. 5) Viszont a Tepkén, bár látszanak a jó irányba vivő ejlzések, valakik nagyon elbaltázták az útjelző táblát az oszlopon. Aszerint ugyanis jobbra kellene fordulni, holott teljesen egyértelmű a térkép szerint is, hogy követni kell tovább a gerincet, egyenesen az addigi irányt követve. A kilátóba érdemes felmászni, ha nncs különösebb tériszonya valakinek, mert a kilátás megdöbbentő, még ilyen borús időben is, mint ami most volt.  A Garáb-nyeregig aztán már csak egy helyen kell hajolni és egy szúrós részen keresztültörni, 2-3 méter lehet az egész, de a jelzések egyértelműek. A nyeregben szálltam ki a túrából, már nem mentem el Nagybárkányig. Lementem a kék négyzeten Garábra, de itt megszakítani a túrát csak akkor érdemes, ha ott van valakinek szállása. Egyébként nagy valószínűséggel kutyagolni kell a betonúton egészen Felsőtoldig, hogy stoppot, buszt stb. kapjon az ember. Elég csendes zsákfalu Garáb, így forgalma sem nagyon van.

 
Vöröss Bejárás: 2017.04.23. Rögzítve: 2017.04.24 12:03:48

Cserhátsurány - Hollókő

A szakasz jelzettsége jó, a pecsétek rendben megvannak, nem is ez a leglényegesebb ebben a bejegyzésben. Nem találtam olyan helyet, ahol el lehetne tévedni. Viszont a hét eleji eső-hó, és a most hétvégi eső-jégeső-havaseső kombó olyan mértékben megviselte az utakat, hogy "kissé" morcos lettem. A Nógrádsipek felé vezető úton a Hegyes-tetőig (kb. 4 km Cserhátsuránytól) vezető út még csak-csak elmegy, de az utána következő, szántások mellett vezető utak, illetve az erdei dózerutak vendégmarasztaló sara... Hát, csúnyákat mondtam. A Hegyes-tető után kezdődő szakaszokon (szinte végig, Hollókőig) sok kisebb-nagyobb fa dőlt ki, és jócskán került letört méretes faág is az útra, amit kerülgetni kell. Bár nem látszik, de nagyon vizes a terep, és nem ott a legsárosabb, ahol patakokban csurog lefelé az úton! :-) Nógrádsipek után pedig néhol már híg-f.. jelleggel lehet megáztatni a cipőket - vagy tesztelni, hogy a bakancs vízálló-e még...

Általában igaz a szakaszra, hogy legtöbbször ki kellett váltanom az erdőszéli ritkásokba, illetve a dózerutak mellett néhol megtalálható régebbi erdészeti utakra, mert nem akartam nyakig sáros lenni. A szakaszon végig kidőlt fák, letört ágak nehezítik a haladást, és főleg Hollókő felett jött jól a két túrabot, elhajtogatni, illetve megbontani a belógó, haladást akadályozó tüskés ágakat, indákat. (Mondjuk, a botok a vizes szakaszokon is sokat segítettek, az amúgy csúszós, ragadós utakon könnyebb volt a haladás.)

Vagyis mostanában erősen ajánlott a bakancs, túrabot, türelem :-)

Röviden még a Nógrádsipeken a Korona sörözőnél elhelyezett pecsét lelőhelyéről. A Dózsa György úton vezet kifelé a kék, itt a 47. szám előtt nyílik (Surány felől nézve) balra a Mikszáth utca, azon végigmenve, megint balra fordulva kb. 20 méter után az utca jobb oldalán ott a fedett terasz, annak jobb oldali első oszlopára erősítve pedig megtalálható a doboz a pecséttel.

Vöröss

 
Vöröss Bejárás: 2017.04.16. Rögzítve: 2017.04.18 11:53:54

Becske - Cserhátsurány

Talán a legfontosabb tapasztalat, azon felül, hogy jól jelölt a túraszakasz, hogy itt is rengeteg változás volt az utolsó években, a 2016-os térkép még elég pontos, de egy túratárs 2013-as térképén (nem beszélve a 2009-es frissítésű pecsételőfüzetről) már teljesen más útvonal van, mint ami most aktuális.

Ezen felül Terény és Cserhátsurány között az egyik emelkedőn farakás látszik elzárni az utat. Ennek az útnak (Cserhátsurány felé nézve) a bal oldalán vezet egy kis ösvény, ott nyugodtan tovább lehet menni. Az útszakasz felső vége pedig tüskés ágakkal van sűrűn teleszórva, illetve inkább feltöltve. De semmi pánik, ott visz az út, csak oldalt ki kell kerülni ezt az útszakaszt.

Illik még szót ejteni arról, hogy régebben keresztülvitt a kék Szanda várának romjain, de most elkerüli. Viszont megéri felmenni, mert gyönyörű a kilátás. Fanatikusabbak (mint én) mehetnek "hátulról" kerülve, a zöld-zöld várrom jelzésen, de itt a zöld várrom jelzés elég meredekké és csúszóssá válik a legvégén. Ha valaki semmiképpen nem akarja kihagyni ezt a részt, akkor felfelé még mindig kevésbé látszik ez az útvonal veszélyesnek, mint lefelé. Lemenetben pedig lehet "használni" a kék rom jelzést, ami belefut egy négyes kereszteződésbe, és itt kicsit előre és jobbra visz tovább az út.

Kulturális érdeklődés, vagy kilométerhiány esetén pedig megéri ellátogatni a Becske határában megépült "Megvilágosodás-sztúpához" is, ez egy kb 1-1 km-es oda vissza utat jelent és szerintem megéri a gyaloglást.

És egy szállást érintő információ, ami a Mátraverebély felől érkezőket érintheti: a másik, Nógrádtól Becskéig vivő túra beszámolójában leírtam, hogy Becskén miért is éri meg a Mader fagyizó kiadó kis szobácskájában megszállni. Akit érdekel, olvassa el ott, leírom az árat, a sajátosságait, időszakos nyitva tartását stb.

Vöröss

 
gerfulop Bejárás: 2016.05.22. Rögzítve: 2016.05.25 20:51:00

Előző hétvégén mentünk végig a szakaszon Becskéről és elég sok helyen kellett tanakodnunk az útvonalat illetően mert a jelzések és táblák gyakran ellentmondtak mind a kéktúra füzetnek mind a térképnek.



Rögtön az első eltérés a Szandavár alatti nyeregnél tűnt fel ahol hirtelen lejteni kezdett az út viszont előtte volt egy rom jelzés. A térkép szerint a kéknek a váron keresztül kellene mennie, de az új fel festés kikerüli a várat, így aki elbambul azt fogja észrevenni, hogy vár még nem volt de már Szandaváralján találja magát. Szerencsére nekünk a nyeregben lévő kereszteződésben feltűnt, hogy valami nem stimmel, így felmentünk a várhoz és megcsodáltuk a nagyszerű kilátást.



A következő furcsaság Terényben fogadott minket, ahol eddig az országúton lehetett elérni Cserhátsurányt, de az új útvonal a dombokon keresztül viszi a túrázókat ugyanoda. Ezzel önmagában nincs is baj, de a kéktúra útjelző tábla amiket frissen raktak ki azt mutatja, hogy Szanda fele megyünk, ami félrevezető, mert akkor visszafele haladnánk és szerencsétlen túrázót könnyen összezavarja.



Újdonság, hogy Felsőtold előtt a patakon átívelő hídnál valahol jobbra kanyarodik az út, de vagy mi voltunk nagyon bambák, vagy látványosabban kellett volna felfesteni. Korábban kiment a főútra a kéktúra és azon keresztül érte el a Bableves csárdát. Jó lett volna nem aszfalton menni, de a térképeken még a régi útvonal van, és az új út sem volt megfelelően felfestve.



A Bableves csárdánál egyből a hegy felé kanyarodik az út egy földúton keresztül, és így nem kell a Pásztó felé tartó főúton trappolni, ami szintén egy jó újítás, megfelelően fel van festve, ezzel nem is volt probléma.



Sámsonháza után a kék egy nagyon szép völgybe visz be de egyszer csak villanypásztor zárja el az utunkat. Szerencsénkre odafele találkoztunk egy pásztorral aki erre előre felhívta a figyelmünket, és megmondta, hogy a kéktől kissé jobbra van egy kevésbé kijárt út és az is ugyanoda visz. Valóban kb 500 méter után összeért a két út. Azonban nem sokkal ezután egy táblához érünk ami szerint balra kell fordulni ba az erdőbe és Márkháza 4,5 km van ráírva. Délután 5 után elég kellemetlen meglepetés amikor kiderül, hogy a hátralevő 4 km helyett még el kéne menni Márkházára és még onnan Mátraverebélyre, ami jókora kerülő. A térkép szerint ráadásul egyenesen kell továbbmenni és mobilos kéktúra térkép applikáció szerint is. Később kiderült, hogy az út nem megy el Márkházáig, csak egy kisebb hurkot csinál és így betér Szentkútra is a bazilikához illetve a forrásokhoz. De akkor nem Márkházát kellene írni az útjelző táblára, hanem Szentkutat és mindjárt egyértelműbb lenne.



A végén van még egy kisebb eltérés, mert korábban a kék egyből a falu központjába vitt be, most a falu délnyugati szélén lévő templomhoz visz le, de ez igazából már mindegy volt.


Célszerű lenne egy javított kéktúra füzetet kiadni, mert a jelenlegi amit februárban vettem, nem tartalmazza ezeket a változtatásokat.  

 
heged81 Bejárás: 2015.09.__. Rögzítve: 2015.09.14 16:30:51

Mi Mátraverebélytől mentünk Alsótold Bableves csárdáig. A szakasz hossza a módosításokkal megnőtt kb. 3-4 km-el (így összesen kb. 28 km lehetett), de az biztos, hogy megérte a nyomvonalat módosítani ugyanis így eléri a mátraverebélyi kegytemplomot, amit nem rég újítottak fel. Csodálatos hely, jó érzés volt ott lenni. A túraszakasz egyébként kiválóan jelzett végig! Köszönjük a jelfestők pontos munkájukat és a praktikus megoldásokat.


A Tepke csúcsán fantasztikus a kilátás. 

 
Vagdalthús Bejárás: 2015.03.09. Rögzítve: 2015.03.10 10:09:30

 Kedves túrázók!


Immár kész a Szandaváralja és Terény közti szakasz felújítása is. Igyekeztünk kihozni a maximumot a terep adta lehetőségekből, ez a Terényhez közelebb eső részre vonatkozik, ahol a szántóföld az úr, de pl. villanyoszlopokra festett ún. maxi jelzés, vagy a magasles környékén kis leszúrt karókra festett kék sávok is navigálnak. Reméljük, így nagyobb túraélményt ad a szakasz, amely szép kilátópontokkal örvendeztet. A Szanda várától Szandaváraljára ill. Terény és Cserhátsurány közti, új nyomvonalon vezető szakaszok felfestése is rövidesen megtörténik, mihelyt megkapjuk a zöld jelzést a természetjáró szövetségtől.


 

 
szehr Bejárás: 2015.02.15. Rögzítve: 2015.02.16 12:03:43
Cserhátsurányból (Nógrádsipek felé vezető kék jelzésen)kiérve a kereszt "kerítésén" található a kéktúra jelzés bal oldalon, amit a bokor már szinte benőtt, így balra tartva kell folytatni a túrát a szántóföld szélén (tegnap itt rettenetes sár fogadott minket) majd az erdőbe érve szép havas útszakasz következett, amit ismét a sár váltott fel közeledve Nógrádsipekhez, fakidolgozás miatt tönkretett utak és a tehenészeten keresztülvezető út (villanypásztorral szegélyezve!) is nagyon nehezen járható volt. Vasárnap lévén a Coop zárva volt, így a József Attila utcán mentünk végig a Korona Sörözőig (József Attila utcának majdnem a végén, 67. szám alatt található) majd visszatértünk a kékre, a faluból kiérve az erdőben ismét rettentően sáros útvonal várt ránk, mi csak Dobogó-tetőig mentünk a kéken tegnap, onnan letértünk a sárga, majd sárga + jelzésre Cserhátszentiván felé, ahol az erdőből kiérve a sárga + jelzések eltünnek, így ismét a sárban kötöttünk ki, majd nagy nehezen beértünk a faluba.
 
Qtty Bejárás: 2015.01.03. Rögzítve: 2015.01.19 21:06:13

 Becske-Szandaváralja-Terény-Cserhátsurány útvonalon mentünk. Becskétől jól követhető jelzések vezetnek fel Szandavárhoz. Most vásárolt térképünk van, de a Zöld jelzés nem a vár után, a térkép szerint, hanem korábban csatlakozik be a Kékbe, nem sokkal azután, hogy elhagyjuk a Felhagyott andezitbánya műútját és elindulunk a vár irányába. Az Y elágazásban természetesen balra, a Kéken kell menni, de fogunk nemsoká találkozni még a Zölddel... A várnál végetér a Kék, a Zöld L jelzésen lehet leereszkedni, ami természetesen a Zöld jelzéshez visz le... Itt-ott megpillanthatunk ereszkedés közben néha egy-egy Kék színt. Ahogy a Zöld L beletorkollik a Zöldbe, balra kell rajta fordulni. Ezen kell haladni Szanda felé, Kék jelzés nincs, de jól tartható az északi irány, indián vérrel megáldottak néha felfedezhetnek egy-egy törzsön kábé 1 négyzetcentiméternyi kopott, halovány kék festéket, de ahogy olvasható itt a fórumon, a szakasz felújítása tavaszra várható. Térképpel és iránytűvel nem lehet eltévedni. Szandától Terényig szintén jól lehet követni a jelzéseket, annyi, hogy ahogy kiér a jelzés az erdőből kábé félúton, nem igazán lehet észrevenni a balra leágazást, úgyhogy van rá esély, hogy továbbmégy egyenesen a szántást kettémetsző szekérúton, de no problem, a műútra a kőkereszthez kiérve rájössz, hogy ezt benézted, és balra fordulva hipp-hopp Terényben vagy. Terényből mi a patakot követtük, mivel utálunk aszfalton túrázni, jól követhető, amíg az utat nem keresztezi egy kerítés, amit szintén nem jelöl az új térkép.

 
korbela Bejárás: 2014.10.11. Rögzítve: 2014.10.12 20:17:58

Hollókőtől Cserhátsurányig a jelzettség megfelelő. Terényre még könnyű átjutni, de onnan már mindenképpen szükségetek lesz vagy sok szerencsére és/vagy térképre és leírásra. Ahhoz képest, hogy a terényi útvonalmódosítás 2009-es, a jelzettsége nagyon gyenge. Szandavárba is inkább egy zöld rom jelzés kalauzol fel, mint a kék. A várból eljutni Becskére több váratlan és nem jelzett kanyarral fűszerezett szórakozás :) A pecsétek rendben voltak -köszönet a fórumozóknak, hogy felkészülhettünk a nógrádsipeki bélyegző helyére- de Becskén a mai délután a fagyizó nem volt nyitva (szavazni mentek?) így nem volt pecsételő hely.


Ezen a hétvégén Dobogó-tetőtől Cserhátsurányig felváltva, de folyamatosan nagy csapatokban támadtak a külföldi vérkaticák :) és a tapadós füllegyek :(

 
korbela Bejárás: 2014.09.28. Rögzítve: 2014.09.28 22:12:33

A fórumozók jelzései alapján Mártaverebélyt inkább a Mária úton hagytuk el. Ennek ösvénye a gótikus templom mellől indul és jól karbantartott, pazarul jelzett útvonal. Mindenkinek ajánlom a szentkúti kis kitérőt (kegytemplom, forrás, Szent László-hasadék, remetebarlangok), szerintem, ha a Kék útvonalát ésszerűen korrigálják, akkor hamarosan úgyis arra fog vezetni. Szentkúttól a kék négyzeten haladtunk a kékig, mely innentől Hollókőig mindvégig jól jelzett, térkép nélkül is járható (ami nagy szó). A Nagybárkány - Tepke szakasz szerintem is a kék egyik legszebb része, a táj változatosságában a kilátóból bárki meggyőződhet. Felsőtold után az erdő gyérítése miatt az  út jelenleg elég pocsék, sáros állapotban van, de a Farkas-kúti dűlő rétje mindenért kárpótolt. Sajnos a vár legalább jövő tavaszig zárva, az ófaluban a kövezet lehet, hogy idén még elkészül. Cserhátra fel, Cimborák!

 
Hagymácska Bejárás: 2014.08.__. Rögzítve: 2014.08.24 22:51:04

Bár még bőven van vissza az OKT-ből, azt tudom mondani, hogy idáig ez a szakasz volt a kék legrosszabbul jelzett része. Pontosabban ez a Becske - Hollókő utáni etapra igaz. Ha előtte nem tájékozódunk a fórumon, elég nehéz lett volna megtalálni az utat. Jelzések csak elvétve vannak, az elágazásoknál sokszor egyáltalán nincsenek, csak jó pár száz méter múlva tűnnek fel. Jó lenne, ha állítanának útmutató táblákat, ezekből nem sokat láttunk. Igaz, ez nem olcsó. Ami viszont költséghatékonyabb, és hómentes időszakban használható is lenne, ha itt-ott festenének jelet a kövekre. 


A rosszul jelzett szakaszok ellenére az egyik legkedvesebb, legemlékezetesebb OKT-s szakaszom lett a Becske - Mátraverebély közti útvonal. 

 
carevics Bejárás: 2014.06.01. Rögzítve: 2014.06.01 22:39:54

Hollókő -> Becske


Hollókőtől kezdve már sokkal jobbak a jelzések, és végig járható az út, csak egy-két erdészeti rész gyötri meg a bokát. Cserhátsurány után sajnos hamar kiér az országútra, és egyhangúan megy Terényig. Ezt valahogy javítani lehetne, mert eléggé lehúzó majdnem egy órán át az aszfalton kopogni. A szandavári emelkedő vége meredek, de azért bőven teljesíthető. Viszont utána megint csak eltűnnek a jelek Becskéig, két helyen csak GPS alapján tudtuk belőni, hogy merre tovább, mert pont a kereszteződésükben és környékükön nincs egy darab festés sem. A szandavári geológiai tanösvény jelenleg járhatatlan állapotban van.

 
carevics Bejárás: 2014.05.11. Rögzítve: 2014.05.11 17:22:53

Mátraverebély > Hollókő


Próbáltunk az OKT atlasz leírása alapján útbaigazodni Mátraverebély határában. Nem ment, továbbra sincs jel. A falu után balra mentünk a bozótosba, megtaláltuk a fenyőre festett jelet is, aztán semmi, csak a fagyűjtők által vágott alagutak, amelyek egy idő után abbamaradnak. Nem jöttünk rá, hogy melyik lenne a kék, de ami biztos: nem az, amelyikre a szélessége, használtsága alapján gondolnád, hanem valami teljesen lehetetlen, benőtt vadcsapás, amelyik jobbra ágazik le - valahol, mert az első 200 méteren egyiken sincs jel. Két óra bolyongás után úgy döntöttünk, hogy irány mindig felfelé, és majd a gerincen átvágva megtaláljuk az utat. Masszív, tüskés aljnövényzet, ha nekitámaszkodsz, megtart. Macsetét vigyetek, mert sok helyen tényleg nem lehet átvágni. Nagy nehezen elvergődtünk egy vadászlesig, és onnan a korábban említett jelzett útra értünk.


Innentől végig jól jelzett Felsőtoldig, ahol a falut elhagyva, a négy(!) kéktúra jellel is megjelölt híd után megint elvesztettük a jelet. A megoldás: a hídon átérve rögtön jön egy elágazás. Bal oldalon, a bozótosban rejtőző villanyoszlopon, öt méter magasban mutatja a jel, hogy a jobbra kell fordulni... mivel szemmagasságban keresnéd a jelet, nem fogod egyből észrevenni. Utána simán megy minden egészen a Hollókő előtti rétig, ahol ismét nincs egy darab jelzés sem, úgyhogy csak érzés alapján mentünk. Valahol a mező közepén jobbra kell elfordulni, a munkagépek nyomát követve, ezt szerencsére eltaláltuk.

 
Múzsla Bejárás: 2014.02.01. Rögzítve: 2014.02.03 06:00:15

A Tepke kilátó és a Purga emelkedője közötti részen a jelzés a dózerútról a fák közé lett terelve. Nagyon hangulatos az új rész, jobban kapcsolódik az ötszázas csúcsok mentén futó útvonal stílusához, ráadásul nem kell tartani a túlzott sarazástól sem.

 
Jesper Olsen Bejárás: 2013.08.31. Rögzítve: 2013.09.01 10:42:22

Bableves csárdától Sámsonházáig jártuk be ezt a szakaszt. A jelzésekkel nem volt gond, a Tepkéről a kilátás pazar (jó lenne egyszer itt több időt tölteni). Legtöbb gondunk a rovarokkal voltak, nagyon "éltek" és rajtunk élősködtek. Kullancs viszont nem akadt szerencsére. (15 éve jártam erre, szintén nyáron, akkor sokkal több susnyás, benőtt részre emlékszem, viszont [pl. Garábi-nyeregtől a Tepkéig] mintha több kipillantási lehetőség lett volna a Mátra és a Cserhát nyugati része felé.)

 
Grósz Család Bejárás: 2013.06.15. Rögzítve: 2013.06.24 10:59:12

 Mátraverebély-Nagymezőpuszta


Mátraverebélyt elhagyva először kaszált réten, majd susnyás, benőtt cserjésben visz az út. Vagyis vinne. Jelzés nincs. Turistautat nem látni, viszont mindenfelé a "favágók" által kitaposott csali ösvények vezetnek. Ezek az erdőbe érve, derékba vágott fák között véget is érnek. Mi teljes tanácstalanságban voltunk, merre is kéne menni. (Mint később kiderült, -egy másik párral folytatott beszélgetés után, - aznap ők is ugyan így jártak, sajna.) Hosszas keresgélés után, ösztöneinkre hagyatkozva megcéloztuk a Csapás-tetőt légvonalban. Aztán egy erdészeti útra kiérve melett a jelzés is. Egy fán több is, 5 méterenként.  Innentől viszont végig jól jelzett az út. Igaz a Szálláska-völgyben egy időre ismét eltűnt a jelzés, de itt már sejthető a helyes útirány. Sámsonházán gyönyörű a geológiai bemutatóhely és közvetlenek az emberek. Nagybárkányban a kocsma-vegyesbolt délben bezár és csak du.3-kor nyit, de kérésünkre a tulaj kedvesen ideadta a pecsétet és még ki is szolgált minket. Nagymezőpusztán a csárdában szintén kedves a kiszolgálás és jó a pecsét is. Az árak is jók.


Eddigi útjainkhoz képest erre sokkal több volt az árnyék nélküli, mezőkön haladó rész. Nyáridőben nagyon tikkasztó. És rengeteg volt a kullancs is. Söpörni lehetett.

 
Janka és Zoli Bejárás: 2012.05.28. Rögzítve: 2012.05.28 17:49:16

Becske - Nagymezőpuszta


1. Becske után az erdőből kiérve a mező alján jobbra kell fordulni, a két kínálkozó út közül a bokorsor mögöttit kell választani. A tájékozódást kék szalagok segítik.


2. Az erdészház mellett a három út közül a középsőt kell választani, szintén kék szalagok segítenek.


3. A Szandavár után egy erős kereszteződés előtt mutatja a nyíl a jobbra haladást (szekérút). Utána azonban hosszan nincsenek jelek, de az a jó irány.


4. Szandaváralja és Terény között a szántóföldek között egy kereszteződésben, egy távolabbi villanyoszlopon található a jel. Messziről alig látható.


5. Hollókő vár után, kiérve a völgybe az első tanösvényes táblán még van jel. Viszont a tábla előtti balra letérő szekérúton kell folytatni az utat, a völgy közepe felé.

 
kovtams Bejárás: 2012.04.11. Rögzítve: 2012.04.25 15:48:23

Cserhátsurány - Becske


Nem volt gondunk a jelzésekkel, egy helyet kivéve: Trény felől Szandaváraljára a villanvezetéket kerülgetve egy szántóföld közepén találja magát az ember, ahol nincsen jel (nem is volt mire festeni, sarjadó vetés minden irányban), itt jobbra kell fordulni, az alattunk látszó falu még csak Szanda. A másik irányból értelemszerűen balra kanyarodva, dombnak felfelé, úgy hogy a falu a hátunk mögött legyen. Az én régebbi Cartographia térképemen se a villanyvezeték se az út nincs jelölve itt :( 


Terényben betévedtünk a csipkemúzeumba, ahol kaptunk egy szép pávás pecsétet (hivatalosan itt nem kell bélyegezni) és érdekes idegenvezetést is.


A Becskei Vadászból az utolsó üveg alkoholmentes italt hoztam el (előző alkalommal a traubikat ittuk meg, most a kólát), bocsánat, ha valakinek hasonló igénye lenne, a kőhíd mellett a buszmegálló után van egy kisbolt. Bélyegző egyébként kifogástalan.


 

 
keep Bejárás: 2011.09.24. Rögzítve: 2011.09.25 12:03:36

 Becske-Cserhátsurány, avagy Vadásztól Vadászig :)


Szép idő, napsütés, meleg, semmi sár.


Becske után egy helyen elnéztük a kéket és párhzamos úton kapaszkodtunk fel a dombra, de legalább jó lesz a turistautak.hu térképrajzolóinak :)


Általában rendben volt, csak néhol kellett korrigálni magunkat vagy erősebben nézelődni.


Füzetből nekem is régebbi jelzéses volt, de előtte készültünk a turistautak.hu adatbázisa alapján, így számoltunk az extra távval és a közúton gyaloglással is, ami nagyon nem esett jól, de túléltük.


Szép szakasz, a várból csodás a kilátás, a falvak aranyosak, főleg a terényi régi házak tetszettek.

 
vilmabertajuni Bejárás: 2010.02.21. Rögzítve: 2010.02.22 14:01:51
Ez volt 2009. május 2-án kezdett kék túránk 40. napja. (Garáb-Nagymezõpuszta-Felsõtold)
És az elsõ, amirõl beszámolót írok. Ezen a napon szánalmasan keveset tudtunk teljesíteni, részben a menetrendi kötöttségek (Garábra Bp-rõl legkorábban 11.04-re lehet odajutni, részben a túratársak miatt. Vilma (9) volt a szûk keresztmetszet ezúttal (õ szokott a leggyorsabb lenni), Berta (7)jól és jó kedvvel ment, és Juni (16 hónap) a hátizsákban aludt. Miután mostanra napi olvasmányom ez a fórum, illetve a Volán és MÁV menetrendek, úgy döntöttem, hogy csatlakozom. Részben azért is, hogy ha valaki azt hiszi, hogy gyerekekkel nem lehet megcsinálni a kék túrát, annak felhívjam a figyelmét, hogy lehet. (1995-ben egyszer 47 nap alatt végigmentünk 16 hónapon belül - most Berta 6. születésnapja után újra elkezdtük. Kisebb szakaszokra kellett bontani az utat és csak 56 nap alatt fog menni, de egy éven belül készen leszünk így is, ha minden jól megy.)

Tegnap végig derült idõ volt és csodaszép volt az erdõ, az ágakra ráfagyott a hó. Viszont, amikor Garábtól a kék jelzésig mentünk felfelé, látszólag hóba, valójában vízbe léptünk. A hó töretlen volt egy ideig és késõbb is csak négy "átlagos" túrázóval találkoztunk össze, akiknek a Tepke volt a célpontja. Egyértelmûen, jól jelölt szakasz volt, nem volt szükség a térképre sem. A kilátó után nemsokkal a megolvadt hó kis patakot formált és ez éppen a kijelölt ösvényen folydogált. Mi pedig a bokrok között másztunk a gazban. Emiatt olyan idõveszteségre tettünk szert, hogy ismerve már korábbról a Felsõtold-Hollókõ jelölés bizonytalanságait és azt, hogy vasárnap 17.17-kor lehet legkésõbb Pestre visszajönni, nem mertünk továbbmenni Hollókõig. A betonutas szakasz nem volt annyira kellemetlen, de egy kilométeren keresztül- a BAbleves csárda környékén - azon is folyt a víz és az autósok persze nem lassítottak, hanem szépen végigfröcsköltek minket. A vízben gázolás, majd a betonutazás után egy fél órát ültünk a nagyon kellemes felsõtoldi buszmegállóban (van a közelében csap is! ) és a 16.03-as közvetlen járattal visszatértünk a Stadionokhoz.
Az igazolásról annyit: Garábon nem volt semmi nyitva, így csak a buszjegyünk van, a Bableves csárdában egy gyönyörû lenyomatot adó bélyegzõt és egy kedves (!) pincért találtunk, akivel pár percig el lehetett beszélgetni, bár sajnos nem volt idõnk leülni és fogyasztani. (AKkor még azt hittük, hogy menni fog a Hollókõ.)
Amíg a buszt vártuk, Felsõtold faluközpontba váratlanul elõbukkant egy könyvtáros, aki vasárnap délután valamilyen hártálékos munkát végzett, így véletlenül szert tettünk egy szép bélyegzõre. Az illetõ nem találkozott korábban a bélyegzés problémájával, és kezdetben gyanakodott, hogy mire akarom felhasználni. (A kocsma nem volt nyitva, a szomszédos presszóban nincs bélyegzõ. De nyilván ez nem is probléma, ennyire kis darabokban nem érdemes a túrát csinálni - általában.)
Ez a csúszás viszont azt jelenti, hogy a megadott szakaszon lesz még két könnyebb darab (Nógrádsipek-Felsõtold, GAráb-Mátraverebély), de a Becske-Nógrádsipek húzós lesz.
(Nyilván jobb lenne ottalvósdival, nagyobb szakaszokat teljesíteni, de akkor egyedül kellene 5 ember összes holmiját vinnem, miközben a baba is egy csomagnak számít - emiatt amit lehet, egynapos szakaszokra bontunk.)
Mindenkinek jó túrázást! Folyt. köv. remélem a következõ szombaton és vasárnap.
 
vViktor Bejárás: 2009.12.33. Rögzítve: 2010.01.03 14:43:25
Becske - Cserhátsurány
Bejárás 2010.01.02

Becskérõl indulva túlképp Szandaváraljáig a jelzések jók, egy helyen kellett keresni csak, a vár elõtt ahogyan a kék elér egy betonozott utat, ott jobbra kell indulni. Ezen a szakaszon az út is járható, bár néha csak egy nyomon, sár az évszaknak megfelelõ mennyiségû. Szandaváraljától Terényig az új rész kikövetkeztethetõen jelzett, a régi jelzést nem is láttuk. Ezen szakasz igazi sárdagasztás, végig a szántóföld határában visz. Terénytõl egy órányi beton jön, ami a sár után nem is annyira elviselhetetlen :-) . A betonról való letéréstõl Cserhátsurányig már csak mérsékeltebb a sár, de így is éppen elég.
 
vViktor Bejárás: 2009.12.27. Rögzítve: 2009.12.27 21:23:23
G (dzsí) tollábol, jobban én sem írhattam volna :-)

OKT Hollokõ-Cserhátsurány


Vviktor társaságában, a megbeszéltek szerint ugrottunk fel a buszra a Népstadionnál, majd érkezés után a hollókõi Szabó kocsmában bélyegeztünk, kóla-jéger kombóval, bélyegzõ rendben. Igen jó tempóban értünk fel a Dobogó-tetõ magasságába, meglepõ mód, kevés sár társaságában. Na de majd lefelé a Malom-völgyben... nem jött be, elég elfogadható volt a terep - nem úgy mint a novemberi Cserhát túrán, húú - , szerencsére a föld minimálisan fagyott volt, így nem lettünk térdig sarasak. Bõ két óra alatt be is értünk Nógrádsipekre, ahol letértünk a Korona presszóba, igazán remek hely, fél hubi 240 Ft pl :), bélyegzõ rendben. Nógrádsipek után felfelé a dombra már volt gondunk, a tehenészettõl nagy volt a sár, próbáltunk a domboldalon oldalazni, több-kevesebb sikerrel. Aztán szerencsére változott a terep, ismét felfelé haladtunk jó ideig, majd egy balkanyar után lefelé Cserhátsuránynak. Igazán szép a kilátás a falura, ahová jó tempóban be is értünk, s a Vadász kocsmában bélyegeztünk, bélyegzõ rendben, 5 dl õszilé, valamint 3 cl helyett saccra minimum 4 cent egri bikavér törkölypálinka összesen 370 Ft.. :) A kanapé-fotel bútorzat a helyen igazán parádés, a nagyképernyõs TV-rõl nem is beszélve. A busz pontosan érkezett, irány Gyarmat, majd Pest.
 
matus Bejárás: 2009.11.21. Rögzítve: 2009.11.22 21:13:56
Nógrádsipek->Becske

Szombat hajnali indulás BP-rõl autóval Balassagyarmatra, ahonnét a 6:30-kor induló busszal Szécsénybe, onnét 7:30-kor tovább Nógrádsipekre. Túra reggel 8-kor indult. (Kizárólag tömegközlekedéssel csak 11-re értünk volna Sipekre, az már eléggé késõ)

Az utunk során továbbra is jó hasznát vettük gyorkosattila leírásának és kék szalagjainak, amelyekbõl sajnos elég sok a földön végezte, így visszahelyeztük õket. A jelzések viszonylag rendben voltak, nyilván sokat segített a vegetáció visszahúzódása is, pl. Sipek után én spec láttam a kék négyzetet is a megfelelõ elágazásban, ahonnét hiányolták. Ennek ellenére számos keresztezõdésben azért nem árt észnél lenni. A Terény felé való útvonalmódosítás végig jól jelzett, követhetõ.

A sár helyenként igen nagy (fõleg az erdészeti utakon), gumicsizma megfelelõbb lett volna sokszor, mint a bakancs. Elég nagy köd volt végig, ennek is megvolt a speciális hangulata. Nekem tetszett. De Szandavárat megnézem még verõfényes napsütésben is. Szép vidék ez, takaros házakkal, mûvelt területekkel.

Túránk du 4 óra körül ért véget Becskén, 16:28-kor jött a Balassagyarmatra tartó busz, mellyel 17:00-ra már ott is voltunk, majd vacsorára már Budapestre is értünk az autós logisztikával.
 
matus Bejárás: 2009.10.10. Rögzítve: 2009.10.12 00:04:53
Mátraverebély-Nógrádsipek

Elõször is köszönet gyorkosattilanak a pontos leírásért és a kihelyezett szalagokért. A jelzés sok helyütt rendben van, sok helyen meg nagyon nem, és sokszor az elágazásokban nem egyértelmû s felfestés, részleteket a korábbi hozzászólásokban lehet látni.

Ezért csak pár benyomást írnék le
Mátraverebély tényleg szociotúra, az utcán rengeteg a kószáló kutya, és bizony rendesen kerülgetik az embert.
Szentkút megéri a kitérõ a kék négyzeten. A Szálláska völgy nem volt vészesen susnyás, hiába, õsz van. Sámsonházán a kék romjelzésen Fejérkõ vára szintén megéri a kitérõt.
Tepke gerinc nagyon tetszett ebben a szép õszí idõben, nem kevésbé a kilátó. A Nagymezõtõl az aszfaltozás nagyon nem jött be de ez van. Szép õszi idõ volt.
Szállásunk Felsõtoldon volt a Bableves Csárda egyik vendégházában.

Másnap irány Hollókõ, gyorkosattila említ a feluból kimenet 2 Y elágazást, a végén a jobb oldalit kell választani. Majd kisvártatva egy olyan mezõn kell átmenni, amely körül van kerítve villanypásztorral, és épp tehenet legeltetnek rajta. Be- és kijárás megoldható egy szigetelt fogantyú segítségével. A kijáratánál van a Hollókõi tájvédelmi körzet tábla.

Nógrádsipek felé azon a környéken, ahol a déli irányba tartó jelzés nyugatra vált egy jó nagy kóborkutyából álló falka fogad :-(. Necces volt.
Hála a mai esõzésnek Pusztavárhegytól Nógrádsipekig igen nagy a sár, a falu elõtt borzalmasan nagy.
 
matus Bejárás: 2009.10.10. Rögzítve: 2009.10.11 23:46:15
 
gyorkosattila Bejárás: 2009.08.28. Rögzítve: 2009.09.04 18:34:51
19. sz. túra: Cserhát-hegység. Mátraverebélytõl Becskéig.

Szandaváralja => Becske

Reggel indultam tovább. Szandaváralján van még egy-két használatban lévõ gémeskút a falu területén belül. A temetõ is bent van – az út mellett a hegyoldalban és még kerítése sincs. Jól látszik a faluból a vár, de nincs közel. A helységbõl kivezetõ úton meredeken felfelé kaptatunk, aztán a vízmûnél (balra) lefordulunk jobbra a földútra. A baloldalon lesz egy tábla, ami szerint innen 2.4 km a vár a Kéktúra ösvényein. Utána egy másik tábla, mely szerint a balra elterülõ szántóföld „MAGÁNTERÜLET TILOS AZ ÁTJÁRÁS”. Ez a tábla még néhányszor elõkerül a baloldalon. Nekünk nincs dolgunk velük, mert a jelzés nem arra vezet. Szántóföldek és akácosok között baktatunk egyre feljebb. A térkép szerint a Szõr-part nevû területen haladunk keresztül. Kiérünk egy dús, bokros, fiatal fás, eléggé nyílt területre és aztán újra láthatóvá válik a vár is. Elágazások jobbra, balra, a jelzések itt-ott feltûnnek. Hiányzanak a megerõsítések, kissé bizonytalankodhat a túrázó. Ráadásul sok helyen kopottak, benõtte õket a növényzet, rosszul láthatók. Az ilyen tájakon a vékony fákra felfestett kék jelzés is aranyat ér – alig van ilyen sajnos, tehát keresgélni kell az útvonalat! Egészen addig megyünk felfelé, ahol a Zöld jelzés belecsatlakozik a Kékbe. Ott váratlanul a Kék jobbra kanyarodik felfelé egy ösvényre és egy útmelletti sziklán szinte világít a jelzés Innentõl erdõben gyalogolunk tovább. Hamar egy kijelölt tûzrakóhelyhez érkezünk, majd innen egy nagyon meredek szakaszon fel a hegy csúcsára erõsen sziklás, köves ösvényen. A vár maradványairól páratlan panoráma nyílik körbe. Messzebb a Berceli-hegyen jól látható a kõbánya telepe. Már lebányászták a magaslat felét és a bányagépek okozta zaj idáig elhallatszik.
A jelzés a szomszédos Szanda-hegy felé veszi az irányt. Szép erdei úton, enyhén lejtõs sétával jutunk le a Bányatelep aszfaltútjáig. Itt jobbra kell fordulni! Rögtön feltûnik egy sufniban gyártott „Behajtani tilos!” tábla a piros mezõben a következõ feliratokkal: „Belépni tilos!”, „Gyalogosan és jármûvel”, „Magán terület!” Alatta egy másik riasztóan sárga tábla ezzel a szöveggel: „Bányaüzem területére idegen személynek belépni tilos!” Kézzel ráírva a következõk: „Omlásveszély!”, „Sem gyalog, sem jármûvel” Azért nekünk mégis be kell lépnünk erre az útra, igaz csak kb 100 métert kell megtennünk, mert hirtelen le kell térnünk róla balra. Egy kis ösvény indul be a sûrû erdõbe, egy kis akáccsemetén baloldalon fehér szalag jelzi a letérés helyét, lejjebb az ösvény mindkét oldalán a fákon ott a Kék. Kicsit zavarbaejtõ ez a szakasz. Lefelé a hegyrõl nagyon dzsindás, csalános, akácos, sûrû bokros részek is vannak. Néha az ember afrikai dzsungelben érezheti magát. Aztán egy meredek lejtõ után kiérünk a Babka nevû völgybe, ahol rögtön jobbról egy szép vadászház csodaszép kertjével találkozunk. Elõttünk ott van a turistaatlaszban emlegetett transzformátorház rajta a jelzéssel. Folytassuk utunkat felfelé. A villanypóznákon ott láthatjuk a jelzéseket, de aztán a vezeték elkanyarodik jobbra, nekünk pedig egyenesen kell továbbhaladni felfelé az alig járt, füves-gazos szekérúton a bokrok között. Néhol egy-egy fán még feltûnik a Kék, bár alig lehet észrevenni. Egyszer csak balról megszakad a bokorsáv és egy út csatlakozik be a miénkbe. Láthatóvá válik a bokrok mögötti domb és a szántóföldek, valamint egy vadászles rajta Kék jelzéssel. Ez a bokrok takarása miatt nem könnyen vehetõ észre (kék szalaggal megjelöltem a helyet), de itt ha tudjuk, hogy le kell kanyarodnunk balra és figyelünk nem lehet eltéveszteni. Menjünk fel a szántóföldek között a dombra! Utána átvágunk egy erdõs szakaszon és máris Becske szélén vagyunk. Megejtõen szép a ligetes faluszéle. Találunk az utunk mellett a központban élelmiszerboltot és a hídon átsétálva meglátjuk kissé jobbra a Vadász büfé fehér épületét (Fõ utca 70). Becskén a jó minõségû automata bélyegzõ rendben volt, a csaposlány nem volt túl szívélyes és az emberek a kocsmában is elég zavaróan méregettek. (Két helyen kell bélyegezni az új igazolófüzetben!) A kissebbség létszáma a településen jelentõs lehet, a legtöbben a kánikula miatt félmeztelenül flangáltak. Nem nagyon találtam semmi marasztalót ebben a helyiségben, tehát vettem a hátizsákomat és hamar a távozás híves mezejére léptem.
 
gyorkosattila Bejárás: 2009.08.27. Rögzítve: 2009.09.04 18:29:41
19. sz. túra: Cserhát-hegység. Mátraverebélytõl Becskéig.

Nógrádsipek => Cserhátsurány

Bélyegzés a Korona presszóban (szerencsémre a busz jóval dél elõtt érkezett meg a faluba – ahogy buszosbandi írta alább a presszó „Hétköznap 12 és 15 óra közt ZÁRVA!!!” –, majd indulás az újabb ötnapos túrám elsõ szakaszára. A falu végén a majorban a tehenek most is szépek voltak, nagy érdeklõdéssel figyelték, hogy mit járkálok arra. Két termetes kutya is kiszabadult a teleprõl, és egész meglepõdtek, olyan váratlanul ott teremtem mögöttük, de nem bántottak, csak megszaglásztak. A villamos távvezeték alatt hamar átsétáltam és szépen bandukolhattam tovább felfelé a Nyesés nevû területen a Hegyes aljában. Itt balról van egy jó állapotú vadászles Kék jelzéssel. Valahol itt kellett volna találkoznia az OKT-nak a Kék négyszög jelzéssel, de én nem láttam meg. Egy ponton a Kék a szétjárt szekérútról lekanyarodik balra egy füves, jellegtelen, begazosodott, bokros kis erdei útra. Lekanyarodási jelzés a keresztezõdés elõtt van a jobb oldalon egy fán, de benõtte az aljnövényzet és kis figyelmetlenséggel eltéveszthetõ. (Kék szalagot tettem a jobb oldalon a növényzetre!) A bokrok közül kiérve az elsõ bal oldali fán már ott a jelzés újra.
Hosszasan sétálhatunk felfelé a Hegyesre, a tetõn feltûnnek a bal oldalon sajátos csúcsok, mert kicsit olyanok, mintha magas halmokat emeltek volna távoli õseink a hegy tetejére. Érdekes és szép látvány! Mikor ezek hosszú sorát elhagytuk és szépen lejtezünk a hegyrõl és egy szép kis erdei tisztás végén egy „Y” útelágazásban meglátjuk a jobbra vezetõ Piros jelzést (felette sárga pöttyös kör jelzés), ami Nógrádmarcalba vezetne minket. Ott láthatjuk a balra vezetõ Kékünket is, ami Cserhátsurányba visz. Ez a keresztezõdés nagyon jól van jelezve, probléma nem lehet. Nemsokára bal oldalról megszûnik az erdõ és hosszan szántók váltják egymást. Fantasztikus kilátásban lesz részünk, alattunk feltûnik Cserhátsurány, mögötte a Vicsi-hegy – a Bodóvölgyet is láthatjuk –, balról pedig szép sorban elhaladunk két szépséges domb mellett (Pap-hegy, Kasza-hegy). Felejthetetlen élmény volt számomra ez a szakasz. Jelzés csak ritkán van, de annyira egyértelmû az útirány, hogy nem lehet eltéveszteni. Keresztezõdések sem zavarnak be a képbe. Az út végén jobbról is megszûnik az erdõ, egy út is érkezik, de mi menjünk a falu szélsõ házai és az bekerített kereszt felé. Az utca végén ott a fahíd és ott a súlykorlátozás tábla is. A faluba bevezetõ utcában a jobb oldalon lesz egy romos templom. A tornyát felálványozták, remélem mihamarabb elkészül, szép lehetne. A településen jól vezetnek a jelzések, elhaladunk az Önkormányzat kis épülete elõtt is (Érdekes a hátulsó falánál milyen támpillért építettek neki!), majd jobbról egy pici tavacska.
A bélyegzés a hdanee által leírtak szerint: „Nógrádsipek felõl érkezve a kék végigmegy a falun, majd kiér egy horgásztó mellett a Cserháthaláp-Cserhátsurány-Herencsény fõútra. Itt balra tekintve láthatjuk a Flamingót, majd ha ehhez közelebb kerülünk, bal oldalon találjuk a Vadászt.” A Vadász kocsmában jó minõségû a bélyegzõ, a Flamingóban jóindulattal közepes, de olvasható. Mindkét helyen udvarias, készséges volt a kiszolgálás a hölgyektõl. A Flamingóban találkoztam egy fiatal kéktúrázó párral, akik éppen pecsételtek. Õk Szandaváralja felõl érkeztek a faluba. Pár szót váltottunk, aztán sietõsen folytattam utamat tovább a következõ településre.

Cserhátsurány (Terény) => Szandaváralja

Jobbról az említett kis mocsarasodó tavacska szélén fapadokkal. Nagyon hangulatos lehet esténként. Aztán az út emelkedni kezd, irányt vált balra (le a fõútról), és kivezet egy utcán Cserhátsurányból. Kopasz, gazos, elhagyott szántók és legelõk között visz a köves utunk, majd átmegyünk a Fekete-víz csúnya kõhídján. Nem messze egy csuda kis dombocska nõtt itt ki a földbõl. A térkép szerint ez a Halom hegy és 203 m magas. Utána ott is vagyunk a Szanda-pataknál. Elsõ pillantásra a gaz és az akácok miatt nem vehetõ észre, hogy baloldalt egy kis gyalogoshíd is átvezet rajta – a jármûvek számára itt alvázmosás következik. A Kernigõk nevû szép területen átsétálunk és kiérünk a Cserháthalápot Terénnyel összekötõ kisforgalmú mûútra. Balra kanyarodunk és indulunk Terénybe az országúton. Hosszasan megyünk rajta, tehát láthatósági mellényt fel kell venni! A jelzések megfelelõen vezetnek, az út egyértelmû. A régi OKT jelzés egy kis hídnál lekanyarodik jobbra Csukorpuszta felé, de már lefestették, SENKI NE MENJEN ARRA! A nyomait felfedezhetjük még a betonhídon, egy betonoszlopon, de az új jelzések egyértelmûen mutatják, hogy menjünk egyenesen tovább Terény irányába. Nekem még a 2007-es kiadású igazolófüzetem van és abban is a régi OKT jelzés szerepel, nem is beszélve a 2003-as kiadású OKT turistakalauzomat.

TERÉNY szép kis, csendes falu a Cserhátban. A falu elején a köszöntõtáblán ott virít a Kék. Jobbról hamarosan feltûnik az impozáns fehérre meszelt templom és a hozzá kapcsolódó épületegyüttes (paplak?). Itt kell lefordulni a fõútról a templom utcájára jobbra felfelé. Ezen az utcán több szép régi parasztház látható, amiben most is laknak, nyilván ez a falu magja. Kisebb tekergések után kiérünk Terénybõl. Gyümölcsfás úton visz az út a határba. A szántóföldek szélén egy árok kis hídjára festve mutat a jel egy szekérútra, ami merõlegesen visz délnyugati irányba. A távolban egy kis erdõsziget, még messzebb egy hegy teteje. Vágjunk neki a szántóföldek közötti szekérútnak. Nemsokára jobbra egy kidõlt faoszlopon Kék jelzés (én felállítottam azt az oszlopot, de nem hiszem, hogy sokáig marad úgy). Ahogy egyre magasabbra érünk a Zsabica-hegyre visszatekintve szépen látszik Terény egészében. Az erdõszigetnél a szekérút balra kanyarodik. Miután felértünk a tetejére a Novina nevû területre érünk, mely jelenleg nagyrészt mezõgazdasági mûvelés alatt áll (lankás, kies táj). Lefelé megyünk a szántóföldek között és elõttünk feltûnik Szanda (nem Szandaváralja!). Mikor már majdnem odaértünk a faluhoz egy termõföld állja utunkat. Vagy balra, vagy jobbra kell mennünk, de jelzés az égvilágon sehol! Egyszerûen nincs itt semmi, amire fel lehetett volna festeni a jelzéseket. Jobbra lefelé látunk távolabb egy magaslest. ARRA KELL MENNÜNK, AZ VEZET SZANDAVÁRALJÁHOZ! Az építményre tekertem egy kék szalagot, mert a két OKT jelzés egyikét – ráadásul pont azt, ami Terény felé esik – valaki fehérre lemázolta. Az ez utáni 1-200 méteren néhány helyen van keresztezõdés, a jelzések pedig ritkák. A szekérút egyre inkább nyugati irányt vesz és szuszogtató emelkedõbe vált. A cél a Hucskó-hegy csúcsa, amin a(z átjátszó) torony áll. Miután már majdnem lejöttünk a hegyrõl átmegyünk a villamos távvezeték alatt és balra kanyarodunk. Itt is van egy kis jelzés hiány, mert fahiányos és nehezen belátható, gazos a terület és néhány más út is itt találkozik a falu felett a miénkkel. A régi OKT jelzés is itt csatlakozott a jelenlegivel, de most hatalmas ismételt festések segítenek megtalálni a helyes utat. A település szélsõ házai mellett meredeken tartunk lefelé, majd „szellõs kis térre érünk”. Jobbra egy fahíd, háborús emlékmû, buszforduló. Bélyegzõ a tér közepén az oszlopon. Minõsége rossz. A felette látható OKT irányjelzõ táblákon a feliratok: Szandavár 4,6 km 1ó 20p és Cserhátsurány 9,4 km 2ó 50p. Ottjártamkor a központban lévõ nagy fehér házból legalább 10 000 W teljesítménnyel szólt a mai tánczene, „kellemesen” behangosítva szinte a falu egészét. Elõször azt hittem valami fesztivál, vagy koncert van a faluban, de aztán rájöttem, hogy csak a fiataloknak zenét hallgatni volt kedvük egy kis kerti munka közben, hát kitették a hangfalakat az ablakba.
Szállásom az önkormányzat vendégházában volt: szepinora írta: „Szállás a szandai önkormányzat által üzemeltetett túristaszállóban. Mindenkinek ajánlom. 20 ember részére emeletes ágyas elhelyezés, 1 db fürdõszoba és 1 db konyha. A gondnok hölgy nagyon kedves,... Foglalás az önkormányzatnál.” És Vlaszij pedig ezt: „Itt javasolt szálláshely. Önkormányzat vendégháza! 1500 Ft /éjszaka! Nagyon jó!!!!! Atlaszban lévõ szám helytelen.
Szanda önkormányzatának a tel száma helyesen: 06-35-548-006” A megadott telefonszámon kell megbeszélni a részleteket. Nekem a takarítónõ nyitotta ki a vendégházat, aki a Szondi út 6 szám alatt lakik (nincs messze a vendégháztól). Az áraik sem változtak! A fürdõszoba fullos, csakúgy, mint a konyha (gáztûzhely, mosogató, hûtõgép, mikró). Melegvíz van bõségesen. Ajánlom ezt a helyet!
 
Forester Bejárás: 2009.06.06. Rögzítve: 2009.06.15 10:31:52
A bejárás a http://pekari.extra.hu/kek.htm -en olvasható.
 
gyorkosattila Bejárás: 2009.06.05. Rögzítve: 2009.06.07 18:33:28
19. sz. túra: Cserhát-hegység. Mátraverebélytõl Becskéig.

Nagymezõpuszta Bableves csárda => Hollókõ

Mivel az volt közelebb – és már elég fáradt voltam – Alsótoldon a Told Gold panzióban szálltam meg. A Bableves csárdától a Felsõtoldig az úttest mellett vezet a Kék. A haladás Alsótoldig elég veszélyes mutatvány, mert nagy a száguldozás és sok a szûk szakasz, ahol nincs padka és szegély van az út szélén. Itt egyszerûen nem lehet máshol menni, csak az úttesten és amikor jön egy busz, vagy teherautó rendesen félre kell állni, nehogy elsodorjon. Alsótoldon hatalmas mázlim volt, mert az egyetlen élelmiszer üzlet+presszó kombó nyitva volt! [A buszmegállóban van] A panziós elmondása szerint olyan délután 5 körül szokott kinyitni és hatig tart nyitva, de sietni kell, mert lehet, hogy hamarabb bezár. A Kinley-rõl sohasem hallott az eladó hölgy és a kitett zsömlékbõl egy darabot sem adott nekem, hiszen azok valakinek félre vannak téve, nem ám csak úgy vásárolgatunk a kitett árukból. Egy zacskót alig bírt elõhalászni az egyik szekrény aljából, de végül nagy nehezen sikerült. Az egész bolt egy komédia, mégis talán vannak, akiknek ez az egyetlen vásárlási lehetõség ezért erre is szükség van. A szállásomról elmondhatom, hogy a legjobb ár-érték arányt itt tapasztaltam. 4000 Ft-ért töltöttem el itt egy éjszakát és nagyon meg voltam elégedve. A vendéglátóm udvarias, mosolygós, vidám fiatalember, a recepciós hölgy pedig mindent flottul rendezett el. Hûtõgép nem jár a szobához [a folyosón volt ugyan egy, de aljzat nem volt hozzá] A berendezés kiváló minõségû, modern, kényelmes ágyak, tisztaság, stb. A fõztjük is kiváló, nekem nagyon ízlett a rántott gomba burgonyakrokettel és nem is volt égbekiáltóan drága. Reklám! Címük: Alsótold, Nagymezõ út 147/2 Tel.: 06 32 380 112; 06 30 964 75 04
Alsótoldról Felsõtoldra ismét az országút mellett sétálhatunk, de itt legalább járhatunk már a padkán. Jópofa Alsótoldon a Fazekas mûhely cégtáblája. Egy hatalmas köcsög az út szélén lóg a levegõben . Felsõtold is nagyon kellemes, hangulatos kis falu. A központjában ott van a Cserhát vendégház, eltéveszteni sem lehet, kicsivel arrébb pedig a Szent Imre katolikus kápolna vendégháza. A templomnál le kell fordulni az országútról balra a szántóföldek felé. Itt rögtön egy jelzésfestési hiba van! A villanyoszlopon balra mutató nyíl jelzi, hogy le kell fordulni, de – helytelenül – a rossz irányban van egy frissen festett Kék jelzés egy közlekedési jelzõtáblán. Ugyanakkor teljesen hiányzik a jelzés belátható távolságon belül a jó irányban. Ez így zavaró és megtévesztõ! (Kérem szépen a rossz helyre felfestett jelzés törlését és egy vezetõ jelzés felfestését a nyíl által jelzett irányba!) Elhagyva a kis kápolnát és a falut a mezõn a következõ jelzés a hídon van, ott persze egyszerre négy is! Minek ide négy jelzés? Mindegy, inkább több legyen, mint kevesebb. A híd után jön a másik félrevezetõ jelzéskombináció. Van egy jobbra „Y”-szerû jobbra elágazás, ahol a beton villanypóznára festett jelzés szerint kanyarodjunk jobbra, de ugyanakkor a baloldali úton is ott van a kék jelzés. Ez megint nagyon félrevezetõ és zavaró. (Kérem a tisztelt jelzésfestõket, hogy ne hagyják így!) Aztán újabb „Y” elágazás, itt a baloldali fa törzsén van a szépen megfestett jelzés, de a sok lelógó ágtól, lombtól alig vehetõ észre, itt megint kicsit dzsungelharcoskodtam, hogy jobban észrevehetõ legyen. Kicsit arrébb egy szomorú látvány. Valaki kivágott, egy olyan karvastagságú fát, amin jelzés volt és most ott fekszik az ösvény mellett a fûben. Méghozzá elég frissnek látszik a festés, valaki mégis kivágta és ledobta az út szélére. (Alighanem valahonnan ez nagyon hiányzik legyetek szívesek pótolni!)
Az út ezután egy erdei területen halad, majd kiér belõle és balról feltûnik egy rozzant gémeskút és mellette farakások. Innen kezdõdik az a hosszú rét, legelõ, ami egészen Hollókõig tart és sok gondot okozott a jelzésfestõknek is és a túrázóknak. Elismerem, hogy nem könnyû a helyzet, de itt alig-alig van más irányba tartó út, mint egyenest Hollókõre, tehát mégsem annyira nehéz a terep. Valaki széles fehér mûanyag szalagok fák lombjára, törzsére akasztgatásával elég jól felismerhetõvé tette az OKT útvonalát, köszönet érte. Ugyanakkor úgy látom, a jelzésfestõk is kitettek magukért és ahol csak lehetett jól látható helyekre pingáltak szép kékeket így most már jól végigjárható ez a szakasz is. A vár elõtt feltûnnek a tanösvény tájékoztató táblái, tudhatjuk, hogy közel a falu. Ide csatlakozik a tanösvény túrajelzése, és a várhoz vezetõ kék L. A tájvédelmi körzet jelzõtáblától odavezet a várhoz a kék L turistajelzés. A Kéktúra jelzéseit követve mi beérünk a faluba és a temetõnél érjük el azt – itt egy vendéglõ is van [Vár büfé] meg nagy parkoló. Aszfaltúton megyünk le a falu központjába és onnan az Ófaluba. Mivel korán érkeztem sem a Szabó kocsma, sem egyik Tourinform iroda nem volt kinyitva. Kénytelen lettem volna várakozni egy jó fél órát, hogy az emlegetett intézmények végre kinyissanak 8 órakor, de ekkor Fortuna istenasszony kegyesen rám mosolygott. Egy kedves hölggyel, aki velem egy irányba tartott lefelé a képekrõl és filmfelvételekrõl már jól ismert utcán szóba elegyedtem. Kiderült, hogy pont a Tourinform irodába megy, ugyanis õ a takarítónõ és kérésemre készségesen odaadta a bélyegzõket. A gumibélyegzõ valóban nem egy nagy szám, de azért olvasható. A fából faragott pecsételõ meg egy igazi kuriózum. Nagyon köszönjük az ügyeskezû mesternek ezt az egyedi, sajátságos kis mûalkotást! Szép, hogy sok asszony még viseli egy-egy darabját a helyi népviseletnek. Errefelé ezt más asszonyoknál is észrevettem és nekem nagyon tetszik, Isten tartsa meg ezt a szokásukat! Leginkább már csak a kendõt, inget, szoknyákat már nem igazán.
A faluból csendes esõ közben folytattam ötnapos túrámat az utolsó célpont felé, Nógrádsipekre. Ahol a kövezett fõutca véget ér van egy elágazás, ott kicsit rosszul látható, de ott a jelzés a baloldali fa törzsén – és ismét velünk tart a sárga pöttyöskör jelzés is. A vár alatti cserjés, bokros területen teszünk egy kanyart, megint elszórva találunk jelzéseket, de egész jól követhetõ így is. A vár impozáns látványt nyújt innen alulról is. Ismét találkozunk a tanösvény jelzésével és egy jelzõtáblával, amire nincs felírva semmi (?). Arrébb egy fontos lekanyarodás jobbra. A szekérutunk kettéválik, az egyik út egyenesen folytatódik a másik balra lefelé ível. Balra kell menni, elõrébb eldugva a fák árnyékában és az aljnövényzet takarásában ott mosolyog a Kék jelzés. Kicsit megtisztítottam a dús növényzetet elõtte, hogy jobban észrevehetõ legyen fentrõl. (Esetleg lehetne kicsit fentebb festeni a jelzést, hogy a magas fû, gaz ne takarja el ilyen könnyen) Ezen a lejtõn végigsétálva kiérünk egy domb tetejére, amirõl leláthatunk a völgybe, mert az oldalát tarvágással megtisztították és most fû borítja. Jobbról ide csatlakozik egy másik út. A helyszínt nem tudom beazonosítani, valószínûleg a Bükk-völgybe levezetõ útról van szó. A lecsupaszított hegyoldalon nincs semmilyen jelzés, de mi csak sétáljunk le így egy völgy aljára érkezünk, ahol egy szép nagy fán már ott a kék. A völgy lejtése az élesen jobbra vezetõ úton folytatódik egyenesen továbbhaladva kb. szintben maradunk, vagy kicsit emelkedünk. A területen az út mellett baloldalon jelenleg egy piros tárcsázó vontatmány álldogál, az elõtte lévõ fán Kék jelzés látható, de mivel ez a keresztezõdés elõtt van nem teljesen egyértelmû az irány. Egyenesen elõrébb villanypásztor zárja le utunkat, utána iszonyatos sártenger és teljesen széttúrt, majdnem átjárhatatlan út. Az embernek kétségei támadnak afelõl, hogy erre vezetne az OKT?! Pedig így van, erre kell továbbmenni, a villanypásztor elõtti fán a sárga pöttyöskarika jelzés jó segítség. (Hiányzik itt egy-két ügyesen elhelyezett Kéktúra jelzés, jó lenne pótolni!) Tehát tovább arra, amerre a sárga jelzés vezet felfelé és 20-30 méterre elõre az egyik fán olyan szögbõl, hogy messzirõl még véletlenül sem lehessen látni ott a Kék. A sárga pöttyöskarika jelzés itt is jól láthatóan van felfestve ugyanarra a fára. (Itt nem jó a láthatósága a jelzésnek, talán jó lenne két irányból láthatóvá tenni, nem csak szembõl) Utunk felfelé tart és egyre meredekebb. Hatalmas fakitermelés nyomai körülöttünk mindenhol. (Talán ennek estek áldozatul a jelzéssel ellátott fák is, akárhogy is volt elég ritkán láthatunk belõlük.) Az út kanyarog a dombok között, elágazások itt-ott, jelzés dettó. Egy mély völgyön átvágó útszakasz elõtti elágazásnál is így van [talán a Gyertyános-környékén van ez a terület?]. Az egyik útszéli hagyásfán egy régi szürkével lefestett jelzés látható, de ellenkezõ irányból. Itt ez az egyetlen nyom kb 200 méteren belül. Sem távcsõvel, sem szabad szemmel nem látszik más. Miután felmászunk a dombon majd csak az erdõben látjuk meg az elsõ Kék jelzést újra. Innentõl ismét jól vezet minket a turistajelzés. Szép, árnyas erdõben kb. szintben haladunk sokáig. Elérkezünk oda, ahol a kék háromszög jelzés jobbra elindul felfelé a Földvár-tetõ északi csúcsára. Továbbmenve a következõ jellegzetesség a sárga jelzés megérkezése balról. Ez egy olyan ponton van a Dobogó-tetõ aljában, ahol egy szép nagy békanyálas pocsolya van az erdõ közepén. Engem ez egy kicsit a keleméri õslápra emlékeztetett. Aztán, mikor megkerültük a Földvárat a Keresztes-hegy oldalában lévõ többszörös keresztezõdéshez érkezünk, de itt az oda-vissza irányt jelzõ Kék jelzés jól tájékoztat a követendõ útról. Ezután egyenletesen ereszkedni kezdünk. Helyenként rettenetesen széttúrt erdészeti utakon, sárkerülgetõkkel játszadozva botladozunk lefelé. A Pusztavárhegy térségében a táj rendkívül vegyes képet mutat. Hol bükkös, hol akácos, hol irtások, hol fiatal erdõk, de lépten-nyomon a fakitermelés nyomai, elsõsorban a számunkra az, hogy az út esõ után, alatt nagyon nehezen járható, kis nemodafigyelés esetén a boka kibicsaklása, elesés borítékolható. Végre aztán megérkezünk a Huta nevü helyhez, ahol jelzõtábla tájékoztat minket, hogy Nógrádsipek 2.4 km. Az út ezen utolsó pár kilométere elég egyhangú. Jobbra a Csóka-hegy, balra Malom-völgy, lejjebb a Malom-völgy helyett a Köles-tarló nevû terület, de legalább a minõsége jó. Teljesen egyértelmûen vezet lefelé semmi tévedésre nincs lehetõség, legfeljebb a falu elõtti elágazásnál kell picit nézelõdni, keresgélni az keresztezõdésben, de sima ügy. Így érünk be a faluba és ne is menjünk tovább a Dózsa György úton, mert a bélyegzõ itt van a falunak ennek a végén a Korona presszóban. Ahogy az elõttem szóló írta „Hollókõ felõl érkezve a buszvégállomás (Nógrádsipek, autóbusz-forduló) utáni utcán kell jobbra fordulni, majd követni az aszfaltutat, ami egy idõ után már csak balra folytatódik, egyenesen csak földút megy. Nos, itt még néhány lépést kell tenni és a jobb oldalon, kissé megbújva találjuk a presszót.” Címe: József Attila u. 67. Fortuna istenasszony újra áldásra emelte felém szerencsét hozó kezét és sikerült bélyegeznem. Annak ellenére, hogy 12. 30. után érkeztem oda – tehát a délelõtti zárás után és a délutáni nyitás elõtt – mégis megnyílt elõttem a presszó kapuja. Készítettem pár képet magamról, a presszóval a háttérben, amikor megjelent a cukrászat fuvarosa a furgonjával és hozta a friss árut. Hát persze, hogy rögtön megjelent a tulaj hölgy és miután kiszolgálta az eladót nekem is odaadta a bélyegzõt. Elég morcos volt, hogy mit akarok ott és egyáltalán, de mikor látta, hogy szerencsére semmit sem akarok vásárolni, csak a pecsétért esedezem megkönyörült rajtam és odaadta. Kiváló minõségû lenyomatot adó pecséttel a stemplizés rendben megtörtént. Ezután kisétáltam a legközelebbi buszmegállóhoz és az egy órakor induló busszal Szécsényi átszállással hazajöttem Budapestre. Így tért véget az ötnapos OKT gyalogtúrám júniusban.
 
gyorkosattila Bejárás: 2009.06.04. Rögzítve: 2009.06.07 18:30:02
19. sz. túra: Cserhát-hegység. Mátraverebélytõl Becskéig.

Mátraverebély => Nagybárkány

A vasútállomáson a fémbélyegzõvel bélyegeztem, elég jó nyomatot ad. Maga az vasúti megállóhely szegényes, egyszerû, de kismillió hasonló van ilyen még az országban, semmi különös nincs benne. A bélyegzést jól szemügyre vették a munkába igyekvõ ’ingázók’. Némelyiknek kocsányon lógott a szeme úgy bámulta, hogy mit csinálok, talán még sohasem látott ilyet. A Móricz kocsma 8 órai nyitása nekem szóba sem jöhet, mivel több, mint másfél órát kellett volna erre várnom, így maradt az igazozófüzetben a vasútállomáson készített fémbélyegzõs pecsét. Kíváncsian néztem a helyet, ahol meg kellett volna érkeznem. Úgy láttam egy sûrû cserjés, bozótos területrõl jön ki a Kék, tehát ha ilyen volt feljebb is a táj szépségeibõl nem sokat lehetett látni.
Mátraverebélynek a vasútállomás és a 21-es fõút közötti szakasza normális szegény falu képét mutatja. A Zagyva szép, de most elégé apad. Az attól északra fekvõ településrészt nevezik cigánytelepnek. Ez a Vasút utca vezet keresztül a falun, és a cigánytelepen is. Elég széles az úttest és az elején normális házak vannak, csak késõbb lesz kissé lepusztultabb. Viszont az szembetûnõ volt itt is, hogy a cigányság a kutyákra sem fordít nagy figyelmet. Sok helyen ebek a házak elõtt, szabadon. Rossz volt látni, ahogy két ilyen féligkóbor kutya összemarakodott az úttesten. Annyira belemerültek a hadakozásba, hogy észre sem vettek engem, ennek viszont én örültem. Meglepõdtem, amikor egy középkorú, elhízott, nagyon csúnya asszony rózsaszín pongyolában jött ki az utcára kitolni a szemetest . Igaz, hogy van egy-két lepukkant ház, de amúgy a többség tisztességes, szép házakban lakik [parabolaantennák a falakon] és néhány kis ABC üzlet is van a soron, melyek – meglepetésemre – ilyen korán reggel is nyitva voltak. Itt is inkább a falu szélén vannak a leg lepusztultabb épületek és a legszegényebb lakosok. Már kerítés sincs és a házak is csak a szokásos minimáldizájnos kockaépületek, sokuk még bepucolva sincs. Sokkal rosszabbra számítottam, a helyiek nem foglalkoztak velem, egy-két ember tisztességesen köszönt nekem, békében átgyalogolhattam a telepen. Talán a korai idõpontnak is betudható volt, hogy így alakult, de szerintem Abaújszolnok ennél sokkal rosszabb. Az utolsó jelzés itt a faluban van innentõl kezdõdik az

OKPT, azaz az ORSZÁGOS KÉKPACA TÚRA!

Egy elég meredek kaptató visz ki a szántóföld felé és folytatódik fel a hegyoldalba, ahol már cserjés, bokros területbe csap majd át a táj képe. Visszanézve a falura és a Tarna völgyére gyönyörû látvány fogad. Sûrûn ajánlott nézegetni a térképet és figyelni a tájképet, mert könnyû eltévedni. Az okozza a problémát, hogy van néhány útelágazás a felfelé tartó irányban, és NINCS KÉK JELZÉS, csak helyenként, itt-ott, ahol éppen lehetséges kék színû festéknyomok a fákon, ágakon, kivágott fatörzseken. Az elsõ ilyen „Y” elágazás a villanyvezeték alatt áthaladva nem sokkal következik. Itt jobbra kell menni, látható egy kék folt az jobb oldali út egyik baloldali fácskáján. (Én itt keresgéltem szabályos kék jelzést sokáig, bementem balra, felmentem a domboldalon, de persze nem találtam semmit. Ezeken a csapásokon a falopók járkálnak be az erdõbe. Miért nincsen itt a megszokott, szabályos OKT jelzés?) Tehát jobbra egyenesen felfelé kell menni a szekérúton. Feljebb lesz egy „jelzés” egy barbárul kivágott akác törzsének maradékán. Még tovább egy kis ágacskán, ami kinyúlik az útra és mellette egy fán és így tovább. Ahogy beértem az erdõbe és kanyarodott az út balra egyre inkább megbizonyosodtam, hogy ez az OKT útvonala, csak egy kicsit sajátos megoldással van jelezve itt az út. Hosszasan így kell tehát követni a kék pacákat, de aztán végre megjelenik az egyik fán egy csodálatos, rikító fehér és kék Kéktúra jelzés a bal oldalon. A Csapás-tetõ nem túl magas oldalában haladunk el, át a nagyfeszültségû villanyvezeték alatt, majd jön a kék kereszt jelzés, ami levisz szentkúthoz. Itt mi balra megyünk. Ezután egy olyan szakasz következik, ahol a jelzésfestõknek bizony nehéz dolguk lehetett, de igyekeztek minden tõlük telhetõt megtenni. Cserjés, bokros, írtásos, állandóan kanyargó, kevés ember által járt ösvényen vezet az OKT. Tisztítottam a jelzések elõtti teret, tördeltem az ágakat, hogy láthatóvá váljék távolról is a jel és raktam ki kék szalagot is néhány helyre. A Szálláska-völgy mesébe illõen szép, de hipp-hopp már bent is vagyunk Sámsonházán. Csendes, kis eldugott falu, melyet fõleg szlovákok lakják. Érdekes látvány a falu határában a természetvédelmi oltalom alatt álló kõfejtõ és érdemes megnézni a várak szerelmeseinek Fehérkõ várát. A Kéktúra útvonala Pongormalomnál kanyarodik le az úttestrõl és szuszogtatóval halad felfelé a dombra, mely Nagybárkány és Sámsonháza között terül el. A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területrõl megkapó látvány tárul a szemünk elé minden irányban. Sajnos sokan szemétlerakónak használják az út melletti füves területet. El nem tudom képzelni milyen „ember” lehet az, aki itt képes ledobni a szemetet, sittet. Lassan feltûnik Nagybárkány templomának tornya az egyik dombon túl és ahogy egyre közelebb érünk fokozatosan elõbújik a falu, mely a dombok ölelésében fekszik egy völgyben. Jelölések nemigen vannak, de ide nem is feltétlenül kell és nem is hiányzik túlságosan, hiszen egyetlen szekérnyom van, csak, ami a két falut összeköti, nyilván azon vezet a Kéktúra. Nagybárkányon a Bárkány presszó nem volt nyitva abban a délelõtti órában, amikor ott jártam, de a posta és a polgármesteri hivatal igen, sõt a presszó melletti üzlet is. Mindenki nagyon kedves, elõzékeny és segítõkész volt, akivel szót váltottam ebben a faluba. Az önkormányzatnál is rögtön segítettek és szó nélkül adták a pecsétet, nekem úgy tûnt jól ismerik már ezt a Kéktúrás pecsételõs problémát. Szép, hivatalos, kör alakú pecsétet kaptam itt. Szóval, ha hétköznap napközben érkeznétek Nagybárkányba nyugodtan keressétek fel az önkormányzatot, vagy a postát, legvégsõ esetben az üzletet, ami mellette van. Céges bélyegzõt õk is tudnak adni.
Romák itt bõszen flangálnak a fõutcán, de nem nagyon foglalkoznak az emberrel, úgy tûnik itt a szlovákok és a magyarok vannak többségben.

Nagybárkány => Nagymezõpuszta Bableves csárda

A templomhoz egy jó meredek utcán kell felkapaszkodni, aztán tovább is a falun kívül egy dombra teljesen nyílt terepen. Visszatekintve nagyon szép a tájkép. A jelzésfestõk itt minden kis alkalmat megragadtak, hogy felfessék a Kéktúra és valamilyen sárga színnel jelzett túraútvonal [sárga pöttyökbõl kirakott kör alak] jelzését. Kedvencem, amikor egy hüvelykujj vastagságú, teljesen kiszáradt facsemetére festették ezt a két jelet. NAGYON KÖSZÖNJÜK EZT, MINDEN JELZÉS ARANYAT ÉR! A cserjés-bokros terület mindig problémás ilyen szempontból, itt pedig az erdõ elõtt egy jó darabon az van. Sajnos akad egy vagy két „Y” elágazás is ott kicsit keresgélni kell a bokrosban, de elõrébb megtalálható a Kék jelzés. Az Ördög-völgynél vigyázni kell mert a Kék egy 300 fokos fordulatot tesz. A rendes kék mellett jelzi egy furcsa kinézetû jobbra mutató kék nyíl is az útirány váltást! Kék szalag is lebeg az egyik bokron a biztonság kedvéért, jelezve a helyes ösvényt. Ezután jól jelzett erdei út következik [Köves-bérc, Varjú-bérc], és elérjük a villamos távvezetéket és még egy kis nekirugaszkodás után fent is vagyunk a Nagy-Kõ-tetõn, amin egy átjátszóállomás mûködik. Ide érkezik a kék háromszög jelzés is. Lefelé tartó utunk során a kék kereszt jelzés balra mutató nyila is feltûnik, ebbõl tudjuk, hogy ez már a Garábi-nyereg. Nemsokára a Tepke-sétaút elsõ tájékoztató táblája is megjelenik és ezzel megkezdjük hosszú vándorlásunkat a Macska-hegytõl a Barát-hátig végig jóval 500 méter feletti magasságban. Nem kevés párszáz éves fát láthatunk az út mentén. A csúcsokról pazar látványban lehet részünk, ahol kilátunk a fák közül, de a legdöbbenetesebb látványt és nagy tér élményt a Tepke kilátójában tapasztalhatunk meg. Ilyen szerintem kevés van az országban. Mikor ott jártam viharos erejû szél tépázta a tornyot félelmetesen sûvítve a vasszerkezet rudai között. Olyan érzésem volt, hogy ledönti a szél az építményt, persze ez csak képzelgés, de elég ijesztõ volt, mert egy kicsit azért megmozdult a leghevesebb széllökésekkor. A szekérúton kényelmes sétával ledöcögünk a Barát-háthoz, ahol a kék kereszt jelzés jön balról és együtt halad a Kékkel most már Nagymezõ felé.
Itt sajnos megint eltévesztettem az utat és nem láttam a balra lekanyarodást jelzõ nyilat fent a Barát-háton. Emiatt egyenesen továbbjöttem a szekérúton és a Cserin-lapos nyílt térségére jutottam ki. Megtévesztõ volt, hogy a fák törzsére szabályos közönként, jól látható fehér mûanyag szalagokat kötöztek, mintha csak azzal kívánták volna pótolni a jelzéseket. Én tehát ezen a szántóföldek és legelõk között vezetõ festõi szépségû szekérúton villanypásztorok által vezettetve kiérkeztem a Bableves csárdához. A Kék és a kék kereszt közös szakasza balra lekanyarodás után kiér az erdõbõl és mellette haladva éri el a forgalmas mûutat. Onnan jobbra kanyarodik és érintve a Nagymezõt beérkezik a Bableves csárdához. (Nem tudom, hogy mennyire észrevehetõ itt a lefordulást jelzõ nyíl, de én simán elmentem mellette, tehát ha esetleg mások is így járnak érdemes lehet figyelemfelkeltõbb jelzéssel ellátni ezt az irányváltást!)
A Bableves csárdában a bélyegzés délután rendben megvolt. A lenyomat szép a gumibélyegzõvel. A pincér srác kicsit szûkszavú, de láthatólag sok dolga volt, tehát érthetõ. Kellemes, hangulatos, hûs hely, jó felüdülés a tûzõ napsütés után. Egy üveges Schlossgold 350 Ft. Sajnos nincs itt szálláslehetõség, csak legközelebb Alsótoldon, vagy Felsõtoldon. Az elõbbi helységben lévõ vállalkozás a konkurencia vendéglátás biznisz terén, utóbbi értelemszerûen a saját terep.
 
kajtorpeter Bejárás: 2009.05.11. Rögzítve: 2009.05.17 21:38:09
Nagybárkány: kellemetlen élmény hogy nem nyitottak ki és így nem tudtunk pecsételni. Sámsonháza felé kullogtunk.
Sámsonháza rendezett, látszatra ~800 fõs falu de valójában csak 280 an lakják. Ott aludtunk az önkormányzati házban.
Régi ház, de tiszta szobba, fissen vasalt ágynemü, alacsony árak. (1200/fõ). csak ajánlani tudom.
 
okt50tomi Bejárás: 2009.05.02. Rögzítve: 2009.05.03 21:14:01
Nagymezõpuszta, Bableves csárda - Nagybárkány - Mátraverebély:

Jelzések végig jól követhetõk, egyedül Sámsonháza után a távvezeték alatt lehet eltévedni. Távvezetéket akkor kell balra elhagyni, amikor egy lekaszált rétre ér az ember a középén egy villanyoszloppal, amin balra egy sárga nyíl mutat.
Tepkén lévõ kilátóból pazar kilátás nyílik a környékre. Az út során fellelhetõ kék csúcs jelzésekre nem érdemes kitérni, mert az ösvényük annyira be van nõve, hogy járhatatlan vagy pedig olyan helyre vezetnek ahol semmi nincs és visszafelé nincs föl festve a jel! Ezáltal olyan mintha egy õserdõben csöppent volna az ember, viszont kiváló kalandtúrának! :)
 
hdanee Bejárás: 2009.04.20. Rögzítve: 2009.04.21 09:39:23
Nagymezõpuszta, Bableves csárda - Hollókõ - Nógrádsipek

A csárdától (bélyegzõhely) Alsótoldon át Felsõtoldig a közepes forgalmú mûúton vezet a kék, nem egy nagy élmény a forgalom miatt, ráadásul teherautók, kamionok is járnak erre. Az útról szép kilátás nyílik a környezõ hegyekre és a közöttük megbúvó településekre (pl. Cserhátszentiván, Garáb). Alsótoldon érdemes vizet vételezni, mert erre késõbb nem nagyon lesz lehetõség (Felsõtold egyetlen útunkba esõ kútja a harangtorony mellett nem mûködött). Van kocsma is és szálláslehetõség a Told Gold panzióban.

Felsõtoldon napközben semmi sincs nyitva, ezt meglehetõsen szomorúan konstatáltuk, bár tény, hogy nem egy metropolisz ez a hely. De egy kocsmát csak elbírna :) Itt végre letértünk az aszfaltról és enyhén emelkedõ úton, egy patak völgyében jutottunk el a Fekete-hegy melletti rétig. Felsõtold után figyeljünk, van egy hely a Zsunyi-patak hídja után, ahol a kék jelzés jobbra, majd rögtön balra visz (erre jobbra mutató kék jelzés is felhívja a figyelmünket) és mégis van egy megerõsítõ jelzés az egyenesen vezetõ, rövid szakaszon még párhuzamos úton.
A Fekete-hegy melletti réten a józan eszünkre hallgatva haladjunk, jelzések ugyanis elvétve vannak csak, igazából nincs is hová felfesteni azokat. Egy idõ után a jól kitaposott szekérút enyhe jobbkanyarral felvisz egy dombra. Ez elõtt a kék mindenféle jelzés nélkül letér a mezõre (csak néhány halvány autónyomot láttunk, azt követtük) és egyenesen megy tovább a dombot elkerülve. Végül elér egy keresztben futó földúthoz és itt jobbra megy, szintén jelzés nélkül. (Hollókõ felõl érkezve egy sárga festékkel felírt KÉK BALRA felirat figyelmeztet egy fészerre festve.) A keresztben futó földút felvisz a domb tetejére, innen folytatódnak a kék jelzések és már a vár is látható.

Hollókõ elõtt érdemes letérni a kékrõl és a Vár felé venni az irányt, így nem kell majd pecsételés után visszamászni ide. A várból az ófaluba vezetõ út egyértelmûen jelezve van. A falun belül a kék egy hajtûkanyarral fordul (a buszvégállomásnál), itt lehet pecsételni a Szabó kocsmában vagy pár háznyival arrébb, már a fõutcán a Tourinform irodában. A kék végigvezet a mûemlékegyüttesen. Hollókõn éttermek és szálláslehetõség várják a fáradt vándort.

Hollókõ után mély völgyek és viszonylag meredek kaptatók jönnek, ösvényeken és helyenként saras erdészeti utakon. A Dobogó-tetõre kitartó emelkedõ vezet. A Dobogó-tetõ környékén megpihenve figyeljünk a hangyákra, valamiért ezt a tájékot különösen kedvelik. A földvárat és Pusztavárat sajnos nem láttuk az útról. Dobogó-tetõ után hamarosan intenzív fakitermelés nyomai láthatóak, tapasztalhatóak: szinte végig bakancsmarasztaló sár nehezíti a túrázó dolgát. De legalább lejt az út. A Cserhátnak ez a része vadban gazdagnak tûnik, legalábbis máshol mi ennyi õzet és rókát nem láttunk, mint itt. (A róka nem szaladt el, amikor felbukkantunk, ez gyanús. A Csóka-hegy környékén jobb vigyázni vele, hátha veszett.) A jelzések ezen a szakaszon jók, de olykor az útról le kell térni párhuzamosan kitaposott, kevésbé saras utakra.

Nógrásipeken a pecsételési hely a Vadász kocsma. A kékrõl a letérés nincsen jelezve, de könnyû megtalálni: a faluba beérve az elsõ utcán kell jobbra végigmenni, majd ahol az út földútként megy egyenesen fel a hegyre, ott balra tovább az aszfalton. Jobb oldalon lesz a kocsma.
 
hdanee Bejárás: 2009.04.04. Rögzítve: 2009.04.05 11:47:10
Nógrádsipek - Cserhátsurány - Szandaváralja - Becske (- Becske alsó vmh.)

Nógrádsipek után stresszmentes életet élõ tehenek láthatóak, irigylem õket. Gépekkel szétjárt erdészeti utakon kell felküzdenie magát az embernek a Hegyesre. A szép kilátást nyújtó tisztás után lesz egy rövid szakasz, ahol a kék jelzés a susnyásba vezet, itt bátran javasolhatom a teljesen párhuzamos erdészeti út igénybevételét, ami jobbra nyílik. Javaslom, hogy vezessen erre a hivatalos útvonal is. A Hegyesnél nehéz megmondani, mikor ért már fel az ember, így ne higyjétek el, hogy már fent vagytok, mert még nem vagytok :) Az erdõben volt egy hosszabb szakasz, ahol a favágók a turistaútra döntötték a fákat, nagyon hálásak voltunk érte... Cserhátsurányba hosszan ereszkedik le az út egy szántóföld szélén, nyáron kitûnõ lehetõséget nyújt a leégésre, a panoráma ellenben pazar.

Cserhátsurányban elhalad az út egy romos templom, a Jánossy-kastély és egy másik templom mellett, pecsét a Vadász presszóban, a horgásztóhoz leérve balra. (A jel jobbra visz.)

Suránytól a terényi mûútig vezetõ szakasz vízszintes, helyenként lankás, szekérúton vezet. A bika barátságtalan. A Szanda-patak felett rozoga gyalogoshíd vezet át, ne ijedjünk meg, amikor megpillantjuk a kibetonozott gázlót, nem kell úszni :)

A terényi mûúton nem sokáig kell aszfaltot szaggatni, a kanális után jobbra visz a kék jel, érdemes figyelni a hídon a felfestést. Az út amúgy már nincsen beszántva, bár nem régóta járhatják gépekkel és autóval. A következõ jel skára, a magaslesen lesz. Szandaváralja elõtt több emelkedõ is van. Az erdõ egyébként vadban gazdagnak tûnt a nyomok alapján, sõt, egy ravaszdi még elõttünk is tiszteletét tette. Egyébként jól járhatóak az utak ezen a szakaszon.

Szandaváralján a pecsét a buszfordulónál egy villanyoszlopon van. A faluban van Vár feliratú útjelzõ tábla, de ez nem a kék útvonalán vezet, ne arra induljunk. A Szandavárhoz vezetõ szakasz eleje meredeken, a szandai mûúton vezet, majd letér jobbra. Jól járható szekérutak ezek is, de néhol izzasztóan meredekek. A célt, a várat hosszan körbejárja a kék jelzés. A várhoz igen meredek ösvény vezet fel, kissé benõve. A vár kõtömbjeire van egy meglehetõsen különleges kék jel festve: a fehér mezõ nyílban végzõdik, és a nyíl bizony fölfelé mutat. Igen, itt a köveken kell négykézláb felmászni. Ezt a szakaszt csúszós idõben nem ajánlom, nagyot lehet koppanni. Nyugat felõl valamivel barátságosabb a vár megközelítése.

A várból a kilátás páratlan, látható a Börzsöny, nyilván a Cserhát egésze, és a Mátra is.

A Szandáról lefelé már több helyen is bokros részen vezet az ösvény. Egy helyen a kék jel mellett a bánya területére való belépést élénken ellenzõ táblát találtunk. Ezt nem ártana kb. 100 méterrel hátrébb áthelyezni, mert ott el is hagyja az állítólagos bányaterületet (gyakorlatilag: erdõt egy rozoga aszfaltúttal) a kék ösvénye. Becske felett eléggé sok a benyúló bokor és kisebb patak is folyik az ösvény helyén, nem egy nagy élmény. De a faluhoz közeledve megint szélesebb erdészeti útra érünk.

Becskén a pecsét a központban található, a Vadász presszóban. Innen a vasúti megállóhely 25-30 perc séta a fõút mentén Nógrádkövesd irányában, alapvetõen lejtõs úton.

Összességében a szakaszon a jelzések jók, helyenként inkább csak megfelelõek, mert sokszor hiányoltam a megerõsítõ jelzéseket. Az elágazások azonban jól jelzettek. Kezdõknek csak ajánlani tudom a Nógrádsipek-Szandaváralja szakaszt, míg a Szanda várához vezetõ út már keményebb dió, bár az Inóci-vágással nem vetekedhet :)
 
Kókusz Bejárás: 2009.02.26. Rögzítve: 2009.02.27 14:23:38
Nógrádsipek- Szandaváralja

Eredetileg Becskéig mentünk volna, de a néhol lábszárközépig érõ hó átírta a terveket.

Egyetlen eltévedési pont van. Cserhátsurány után a földúton végig haladva kiérünk a mûútra. A mûúton haladunk kb. 500 métert és jobbra egy kanális mellett megy végig a kék. Valamikor út lehetett, de a parasztok teljesen beszántották. Négy darab betonoszlop lesz a kanális bal oldalán, az egyiken lesz a kék jelzés. A következõ jelzés, csak a kanális végénél található vadles oldalán lesz. Jó túrát!
 
prozak01 Bejárás: 2009.01.20. Rögzítve: 2009.01.20 21:39:45
Hollókõ-Nagybárkány

Az egyetlen probléma, hogy közvetlen busz hétköznap csak délután van Hollókõre, ezért én Pl. szécsényi átszállással jutottam el oda. Gyors pecsételés után neki is vágtam az elõttem álló majdnem 23 km-nek. Nagymezõig felerészt erdei/mezei vándorlás, felerészt aszfalt Felsõtoldon, majd Alsótoldon át. Az aszfalt jelen esetben jól jött, mert a hirtelen jött tavasz vizes-havas latyakot varázsolt szinte mindenhova..a csárdában alig volt valaki, de egyszer szívesen ennék itt, fõleg amikor jobb az idõ, mert most a múltkorihoz hasonlóan megint ködös-párás trutyiban túráztam..
A volt nagymezõi turistaház után (hogy most milyen funkciót tölthet be, nem tudom, mindenesetre zárva, és kutyákkal õrizve) jól láthatóan van jelezve a forduló a szántóföld széle felé, de amúgy is olyan jók a jelzések, hogy nem lehet eltévedni. Az emelkedõ a Tepkére szerintem nem annyira brutális, ahogy azt az atlasz írja (a kilátóra nem mentem fel, mert tiszta víz volt a lépcsõ, nem akartam leesni-meg a kilátás élvezeti értékén is rontott a pára), a Purgára meg a Macska-hegyre viszont emberes, lefelé meg aztán végképp az összeszûkülõ ösvényen.
A Garábi-nyereg után a terep könnyebb, az adótorony után szinte csak ereszkedik az ember, de utána a Sátoros-hegyre ismét iszonyat kemény emelkedõ. Menet közben a kilátás a pára ellenére körvonalaiban is szép volt Garáb, illetve a Mátra felé, az viszont meglepett, hogy mennyire felhallani a 21-es út moraját. A Sátoros-hegynél már jócskán átázott a bakancsom..
Utána viszont hamar elérjük Nagybárkányt. Papíron a presszónak épp akkor kellett volna nyitnia amikor leértem a térre, vagyis 4-kor, de csak egy tanácstalan, kutyás helybélit láttam a presszó elõtt, aki szintén a nyitásra várt. A forgalom a negyed ötös nyitásra sem lett nagyobb, én bélyegeztem, a kutyás meg közben reklamált a kocsmárosnál, hogy miért nincs töltött cukorka. Utána még háromnegyed órát vártam a buszra egy a telefonján lelkesen Bódi Gusztit üvöltöztetõ helybéli társaságában.
 
prozak01 Bejárás: 2009.01.04. Rögzítve: 2009.01.07 12:24:46
Hollókõ -Cserhátsurány

Hollókõn kezdéskor nagyon pangott minden, semmi sem volt nyitva, pedig vasárnap mentem. A legnagyobb élet a templom közelében volt a domboldalban, ahol néhány gyerek szánkózott. Még a kocsmában is csak két ember üldögélt, igaz azok elég hangosak voltak.
A falu után szerintem elég egyértelmûek a jelzések, én egyszer használtam térképet, mikor az egykori legelõn kellett átvágni. Utána az erdõben sokat tekereg az út, de nem volt gond. A táj szép, érintetlen, túrázóval meglepetésemre sehol sem futottam össze. Az egyetlen probléma az agyagos út, amely így fagyottan is elég sok gondot okozott a keréknyomok miatt (vajon milyen lehet nyáron..). Nógrádsipekre is ilyen körülmények között ér be az ember néhány mezõgazdasági gépet mellõzve. A Korona presszót az eddigi leírások alapján simán megtaláltam, a faluban aztán a templom után kell Cserhátsurány felé fordulni. Itt egy tehenészetnél hagyjuk el a falut, nekem különösen megkapó látvány volt a sok boci, hisz gyerekkoromban Zalában az anyai nagyszüleimnél sok volt belõlük a faluban.
Utána egy szántóföld mellett megy az út, igaz jelzések csak a párhuzamos, járhatatlan úton vannak. Én azon mentem eleinte -tele is lettem tüskével.
Majd a Hegyesre kapaszkodunk fel, innen amiatt volt picit egyhangú, hogy a kilátást a köd meg a sötétedés miatt nem nagyon élvezhettem.
Szürkületben értem Cserhátsurányba, a falu látványa azonban még így is nagyon megkapó volt. Bélyegeztem a Flamingó presszóban, de még volt 50 percem a buszig, amit gondoltam, na majd kint kivárok. Hát pechemre úgy kifagytam, hogy alig bírtam felszállni. Ezek után érdekes kontraszt volt, hogy a -7 fokos hideg után a buszban reggae zene szólt..(UB40: Kingston town)
 
prozak01 Bejárás: 2008.11.06. Rögzítve: 2008.11.07 13:06:06
Mátraverebély-Nagybárkány

Picit tartottam ettõl a szakasztól, de mint kiderült, feleslegesen tettem. A sokat emlegetett telepen nem volt gond. Utána Szentkút felé végül is nem tértem le, mert Verebélyrõl azért nem kora reggel indultam, és féltem hogy rámsötétedik, de ezt mindenképpen bepótolom. Ami viszont érdekes, az a nagybárkányi bélyegzés: du. 3-kor amikor odaértem, semmi élet (azon meglepõdtem, hogy du. 4-kor nyit a kocsma,eddig ilyet még sehol nem láttam) és mivel negyed 4-kor jött a busz (utána már csak 5-kor volt), így gondoltam, jó lesz a Nagybárkány-Pásztó buszjegy igazolásnak a következõ szakasz teljesítéséig, amikor majd mindenképpen stemplizek. Szerintem érdemesebb lenne a bélyegzõhelyet Sámsonházára áttenni, mert az ottani italbolt Pl. nyitva volt, mikor áthaladtam. A csatlakozásokat viszont olyan jól kaptam ki, hogy már este 6 után pár perccel Bp-en voltam.
 
tompata Bejárás: 2008.09.14. Rögzítve: 2008.09.14 20:02:02
Becske-Cserhátsurány: nagyon sok ilyenkor a szeder és a csipkebogyó, aki szereti, az mindenképp menjen gyorsan :) roskadozik az erdõ.

Cserhátsurány-Hollókõ: Szép, kellemes szakasz, "kezdõ" kéktúrázóknak ajánlott bemelegítõ szintekkel. Hollókõre érkezni nagyon jó dolog, és a Vár étteremben mindenképp kell valamit enni, mert isteniek a kaják!
 
prozak01 Bejárás: 2008.09.02. Rögzítve: 2008.09.03 11:09:54
Becske-Cserhátsurány

Becskérõl Szandavárig igaziból csak egy helyen kell nagyon figyelni: amikor az erdészházhoz érünk, a jelzés a gazban folytatódik a szûk ösvényen, nem a kerítés melletti szélesen. Onnantól azonban egyértelmû. A vár mellõl a kilátás nagyon szép, a rom maga is nagyon hangulatos, Vitányvár mellett most már ez a másik kedvenc várromom az eddig bejárt OKT-távon. Lefelé viszont észnél kell lenni, rettenetesen csúszik, és meredek is, csapadékos idõben nem ajánlatos megpróbálni. Szandaváraljától Cserhátsurányig is jól jelzett az út, maga Surány pedig nagyon kellemes hely, barátságos lakókkal.
 
tompata Bejárás: 2008.09.__. Rögzítve: 2009.04.19 08:47:31
Becske-Hollókõ Kéktúra szakaszról itt is:
http://kekturagasztro.blog.hu/2009/04/18/holloko_es_a_rantotthus
 
hdanee Bejárás: 2008.06.03. Rögzítve: 2008.06.05 11:24:35
Nagymezõpuszta - Nagybárkány - Mátraverebély

Fél 11-kor már nyitva találtuk a Bableves csárdát, pecsételtünk. Fõztjét dícsérik, ivóvíz csapból vételezhetõ.

Aszfaltszaggatással kezõdött a túra, nem túl nagy, de épp eléggé zavaró (turistabusz-)forgalommal. A letérést az aszfaltra festett jelzés mutatja, rögtön bele a susnyába. Utána szántás szélén vezet a jelzés. A szántásról való betérés az erdõbe nem egyszerû dolog, ugyanis több helyen is úgy tûnik, mintha már be kellene menni az erdõbe a sûrû növényzeten áthatolva, de ez csak egy bizonyos idõ után esedékes - mindenesetre az erdõben a következõ jelzés az elsõ sor bokron túl már látható lesz. Utána irány felfelé egy jó sûrû cserjésen keresztül. Az ösvény után már erdészeti út következik, a nyeregben már ott a tanösvény elsõ tájékoztató táblája.

Innen a gerincen felfelé kényelmes erdészeti út vezet sokáig. A Tepke csúcsán kilátó áll, szépen felújítva. A panoráma gyönyörû - egy kis Mátra, egy kis Börzsöny, egy kis Cserhát, de az alföldi lapály végébõl is jut egy kevéske a szemnek. Ha valaki visszafelé megy, számítson arra, hogy a kilátó felé való letérést (pontosabban feltérést) csak kb. 20 méterrel korábban jelzi egy valószínûleg utólag odafirkantott "KILÁTÓ -> 20m" felirat a sztenderd kék sáv jelzés alá-fölé írva.

A Purgára és a Macska-hegyre sem kell sokat mászni, utóbbi oldalából szép kilátás nyílik nyugat felé. Lejjebb valaki említette, hogy itt áll a mobilátjátszó-torony - nos, ez valójában már a Garábi-nyereg után van vagy a Nagy-Kõ-tetõn vagy a Köves-bércen.

A csúcsokra pár lépésnyi hosszú kék háromszög jelzések vezetnek fel, de ösvény már nemigen tartozik hozzájuk, kilátás meg még kevésbé.

Garáb hangulatos falunak tûnik, ha valaki ráér, a nyeregbõl egy rövid ereszkedés (no meg visszafelé egy rövid kaptató) az ára.

A nyereg után a feljebb említett két csúcs következik, egyiken mobilantenna jó zajos légkondival. Ezután sokáig ereszkedik az út, de a fenyves után a Sátoros-hegy nyergére még fel kell kapaszkodni. Onnan aztán lejt már az út. Néha mindazonáltal meg kell küzdeni a bokrokkal, én pl. egy vadrózsával viaskodtam egy jót, de már múlik az emléke :)

Nagybárkány elõtt kezdett forró lenni a hangulat, mert igencsak égetett a nap. Egy-két szemétdomb jelzi a "civilizáció" közelségét. A faluba a templom mellett érkeztünk le. Ivóvíz a kocsma elõtt, sör, pecsét a kocsmában, de munkanapokon papíron 4-tõl van csak nyitva, a bolt nyilván délelõtt is nyitva van valamikor. Hétvégén fordított a helyzet, a bolt korán zár, de a kocsma egy kis csendes pihenõt leszámítva kinyit délelõtt és délután is. Alternatív pecsételési lehetõség a postán.

Nagybárkány után meredek, tüzes kaptató visz fel egy dombhátra, ahonnan jól látszik Fejérkõ vára. Leereszkedve az országútra jobbra kell fordulni, rövidesen bal kéz felõl elmarad a geológiai feltárás alias volt kõbánya.

Sámsonháza szép hosszú település, szomjunkat a hûs, parasztházból kialakított kocsmában olthatjuk, ellenben a nyomós kutak nem mûködnek.

Sámsonházáról kifelé menet van néhány barátságos kerítés, mint érdekesség: egyik üvegcserepekkel van kirakva, a másik fûrészlapokból készült. Aki átmászik mindkettõn, vendégem egy sörre. A Szálláska-völgy sem sok árnyékkal kecsegtet (annál több a szemét) és az erdõ széléhez érve a jelzés sem a legegyértelmûbb, de egy percnyi bizonytalanság után látható a bátorító jelzés.

A Csapás-tetõ oldaláig jól jelzett és jól is járható az út, de ott, ahol utunk párhuzamosan vezet a távvezetékkel, bizony foghíjasak a jelzések. Pillanatnyilag ott kell balra fordulni, ahol a farakások vannak, de persze azokat viszonylag hamar el is szállíthatják. Mindenesetre a jó úton kis idõ múlva lesz jelzés.

Mátraverebélyt megpillantva már örül az ember, hogy látja a célt, de ez még korai. Ugyanis még egyszer le kell térni a kényelmes kis erdészeti útról és nekivágni a cserjésnek. Talán ez volt a legdurvábban benõtt szakasz eddig. Bozótvágó kés ajánlott. :)

A kullancsok ezen a szakaszon különösen barátkozósnak bizonyultak, ráadásul mûvészi érzékük sem elhanyagolható: két lábszáram hátulján eszményi szimmetriában helyezkedtek el. Igaz, a kullancsriasztó miatt hamar meguntak.

Mátraverebélyre egy elsõre nem túl bizalomgerjesztõ soron keresztül érkezünk be, de nyugodt léptekkel haladhatunk - a helyiek ugyan kíváncsian-gyanakodva végigmérnek, mint bárhol másutt, de egyébiránt nagyon jól elvannak magukban.

Pecsételni a falu túlsó végében, a Móricz kocsmában lehet. A vasúti megálló innen már csak néhány lépés, Hatvan felé 2008-ban mindig óra 58-kor megy vonat, munkanapokon óránként, hétvégén kétóránként.
Megjegyzem sajnos nagyon sok az ugyanilyen szakadt vasúti megállóhely, számomra a non plus ultra pedig Rudabánya állomás, amit már akkor szinte teljesen elhordtak, amikor még jártak a személyvonatok oda.
 
PSP Bejárás: 2008.05.12. Rögzítve: 2008.05.17 11:37:27
Pünkösd körül jártam be a még hiányzó szakaszt Becske-Nógrádsipek és Nagymezõ puszta-Nógrádsipek bontásban, tapasztalataimról itt olvashattok: http://www.kektura.eu/19szakasz.html

[kektura.eu]
 
kyuss Bejárás: 2008.05.10. Rögzítve: 2008.05.12 11:07:25
Mátraverebély – Hollókõ (2008.05.10-11.)
Szombat reggel indultunk, kellemes tavaszi idõben. A fémbélyegzõ „az ország leglepukkantabb vasútállomása” melletti fánál megvan. A fõúton átkelve a cigánytelepen már zajlott az élet. Általában barátságosak, a túrázókat már megszokták a lakók. Az út végig jól követhetõ, sok helyen kék festékfoltok és szalagok is vannak, ezek is a kék-sávot jelzik. A Szentkút után a völgybe leérve egy hatalmas tölgyfánál kell a nagyfeszültségû vezetékekkel párhuzamosan haladni. Sámsonháza templomtornya már messzirõl látszik. Hangulatos, parasztházból kialakított kocsmájában elidõztünk egy kicsit. A faluból kiérvén a romos háznál kell elhagyni a mûutat, a dombhátról csodás a kilátás visszanézve. Majd ereszkedés Nagybárkányra. Faluközpontban kocsma+bolt, benne pecsét. Meredek felfelé, a templomnál "S" kanyar, majd illegális lerakó-hegyek. Folyamatos emelkedés a Köves-bérc felé. Majd a gerincet elérve "hullámvasutazás", Macska-hegy elõtt van egy nagyszerû kilátópont, a Tátrát, Börzsönyt is lehet látni szép idõben. Majd a Purga és a Tepke, a nagyszerûen felújított kilátóval. Lefelé gyorsan a Bableves csárdánál vagyunk. (A csárda elõtt: az erdõbõl kiérve balra kell fordulni a mûút felé.) A csárdában sokféle bableves és sztrapacska. Ettünk már finomabbat (Panoráma büfé), de azért OK volt. Szállásunk Alsótoldon, az önkormányzat vendégházában volt, a kis harangláb mellett egy épületben a könyvtárral. Közelben vegyesbolt és talponálló is van. A Toldgold panzión túl van egy kis kocsma egy családi ház aljában, az egész kellemes, kiülõs. Másnap irány Felsõtoldra. Sajnos ugyanúgy, mint a Bableves csárda – Alsótold szakasz, ez is aszfaltúton vezet, sajnos elég nagy forgalom volt errefelé, nem volt egy életbiztosítás a padkán gyalogolni. (Jó lenne az aszfaltos szakaszokat minél inkább felszámolni az OKT útvonalán.) Felsõtold egy fokkal szebb falucska, mint Alsótold, a focipálya nagyszerû sátrazós hely, legközelebb kipróbáljuk! A harangláb után le kell térni balra, át a hídon, majd enyhe emelkedõvel be az erdõbe a kis csermely mentén. Amikor kiérünk az erdõbõl egy romos gémeskútnál, egyenesen haladjunk tova a mezõ közepén futó földúton. Balra illegális(?) cross-pálya nyomai láthatóak. Innentõl nem lesz jelzés, a földút nyomvonalát kell követni a dombtetõig. Itt már látszik a vár, és több információs tábla és a jelzések is újra elõbukkannak. Ereszkedés Hollókõre, pecsét a kocsmában. Az ófalusi épületek nagyon szépek, csak kicsit mesterkélt a hangulat. Sikerült néhány palóc népviseletbe öltözött nénit megfigyelni. Cigányzenés, puccos vendéglõzésre nem volt igényünk, (azt meghagyjuk az autós „turistáknak”) úgyhogy inkább a parkoló menti büfében, a napon sütkérezve hotdogoztunk egyet, majd néhány punk fiatal és egy japán csoport társaságában felszálltunk a 4-es pesti buszra. Jó lett volna tovább maradni, de ez az utolsó busz.
 
IgaziHõs Bejárás: 2008.05.03. Rögzítve: 2008.05.09 14:06:55
Mátraverebély-Nógrádsipek irányban:
Ez volt az elsõ esõmentes cserháti túránk. :-) A jelekkel szinte sehol sincs gond, egyetlen helyen kell figyelni, mégpedig felsõtold és Hollókõ között. Hollókõ elõtt a réten nincs jel, nincs nagyon hová festeni, de követni kell a szekérutat, tartani az irányt, segít a térkép. Mikor feltûnik a vár, már egyszerû.
Mátrverebélyt elhagyva kitértünk a Szentkúthoz, majd Garáb elõtt még felmásztunk néhány csúcshoz (kék hrsz.) Elsõ éjszakai szállásunk Garábon volt, a Répás vendégházban. Kellemes hely kedves házigazdával (telefon: 32/385-039, 30/9535-057). Másodszor Hollókõt vettük célba, de épp borfesztivál volt, így az összes létezõ szállás már foglalva volt. Végül sikerült egy kicsit igénytelenebbet találni, nekünk megfelelt (Kelemen Ferenc, 32/379-296).
Alapvetõen szép tájakon halad a túra, a falvak többsége elmaradott, de azt a rengeteg szemetet a falvak elõtt és után, valamint az udvarokon nem lehet a szegénységgel magyarázni.
 
IgaziHõs Bejárás: 2008.03.02. Rögzítve: 2008.03.07 12:10:11
Becskétõl Nógrádsipkeig sikerült eljutni.
A napsütéses, tavaszi hétköznapok után ránk szakadt a hétvége. Esõvel, jéggel és hüvösebb idõvel. Ennek ellenére élveztük a túrát, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy csimbókká ázva a bokáig érõ sárban minden percet vidáman énekelve töltöttük.
Tájékozódni nem kellett, a jelek sûrûek, könnyen követhetõk. Az esõ miatt mindenhol sár volt, de több helyen úgy látszott, hogy szárazabb idõben is dagonyázós az út.
Szanda hegyén találkoztunk "Tilos út" feliratú kék jelekkel, valószínûleg a bányához vezetõ mûútra értendõ, maga a jel követendõ. Nógrádsipek elõtt a szántóföld szélén az út agyagos, durván sáros. A majorban a tehenek, bocik szabadon kószáltak, valamint két kis kutya is elõkerült. Két lépésnél közelebb nem jöttek, türelmesn ugatva megvárták, amíg elhagyjuk a felségterületüket. Sipeken a pecsételés esetleges, nekünk nem sikerült.
A túrán egyébként mindkét napon haladt elõttünk valaki, két nyomot "követtünk" a sárban. Ahogy nézem, FoJo-ék nyomai voltak. :-)
 
Dragon. Bejárás: 2007.05.12. Rögzítve: 2007.05.17 12:15:00
Becske - Cserhátsurány:

A jelzések okésak. A Szandavárról az ereszkedés egy darabon nem volt túl mulattságos (némi sziklázás:)

Szandaváralján, ha leültök a buszfordulóban a padokra enni (ahol a pecsét is van) reméljétek, hogy felkeres Titeket is Jani bácsi. Mi vagy egy fél órán keresztül röhögtünk Cserhátsurány felé. Olyan szöveget vágott le az öreg.

Ja sapka, napkrém ajánlott a tûzõ nap ellen. A táv úgy 40%-a erdõmentes, szántó, vagy cserjés.
 
aezs Bejárás: 2007.05.01. Rögzítve: 2007.05.03 11:16:14
nagyszerû, élményekben gazdag túra, amik nagyon tetszettek:szandavár, a sok tehenészet(surány és sipek elõtt, alsó-és felsõtold között), az erdõ hollókõ felé és az erdõbõl kiérve a kilátás, hollókõ ófalu, bableves csárda által kínált meleg ebéd, kilátás a tepkérõl, az út a tepkétõl a macska-hegyig, kilátás nagybárkány felé haladva
kitérõt tettünk és érdemes volt:szentkút és sámsonházi kõfejtõ
kicsit kavartunk hollókõbõl kiérve, az atlasz leírása szerint haladtunk, s a panoráma panzió és a focipálya között mentünk be az erdõbe, eddig a jelek le voltak festve, de az erdõben voltak régiek
az erdõbõl kiérve balra kell haladni, majd következik a tanösvény egy táblája, ahol már csak zöld jelzés lesz, továbbra is balra haladunk, az elõttünk elterülõ rétet balról kerüljük(jobb oldalán a végén egy betonoszlop van, nem erre kell menni)
 
kriszta Bejárás: 2007.03.17. Rögzítve: 2007.03.18 14:27:32
Becske-Cserhátsurány (március 16.)
Jelzések pontosan, sûrûn felfestve. Szanda vár romjainál déli órákban tömeg, kilátás gyönyörû.

Cserhátsurány elõtt nagy sár, kamásli hasznos.

Szállás Cserhátsurányban a Keresztény Otthonban. (Telefonban Idõsek otthonaként jelentkeztek be, azt hittük, majd öreg nénikkel kell osztozkodni.)
Olcsó és tiszta, talán az egy wc kevés (nyolcan aludtunk ott). Konyhát lehet használni.

Cserhátsurány-Hollókõ (március 17.)

Jelzések végig rendben. Nógrádsipek elõtt a térképen "major", a valóságban nagy tehenészet, rengeteg kisbocival, sokáig bámultunk (mint borjú az új kapura).

Gyertyánosnál nagy fakitermelés, szomorú és ijesztõ látvány.

Hollókõ elõtt megint borzasztó sár: az ember egy faluba sem tud tiszta lábbal megérkezni! :-(

Vár Étteremben ebéd-vacsora: drága és kicsit tisztességtelen eljárás.
 
Szilvi és Feri Bejárás: 2007.02.03. Rögzítve: 2007.02.04 10:31:15
Hollókõ és Nógrádsipek között hatalmas sár, valamint egy helyütt kivágott és az útra döntött fák, gallyak, ágak nehezítik az elõrejutást. Jelzések mindenhol rendben.
 
Szilvi és Feri Bejárás: 2006.11.25. Rögzítve: 2006.11.26 09:09:23
Mátraverebélyrõl Hollókõre:

1. Mátraverebélyen szépen vannak jelzések, de ahogy az ember kiér a faluból, mintegy varázsütésre eltûnnek. Jó darabig csak a térképpel lehet navigálni, majd valami kék foltok jelennek meg itt-ott. Az elsõ rendes jelzés kb. három km múltán bukkant csak föl. Onnantól viszont szépen sorakoztak Hollókõig.

2. A mobil-átjátszó szerinünk a Macska-hegyen van (a magassági pont közvetlen tõszomszédságában).

3. Ahogy a Tepkérõl leér az ember az országútra: az országút elõtt a jelzés kijön az erdõbõl és pár száz méteren a szántáson visz - a mélyszántás (félméteres gödrökkel) alig járható, az erdõ (ahova bemenekültünk) a kóróival szintén.

4. Hollókõ elõtt a legelõn nincsenek jelzések, szerencsére a Farkas-kút messzirõl látszik, attól jobbra kell térni, mint utólag rájöttünk.

5. Közvetlenül Hollókõ elõtt a kék nem a mi (közepesen új) térképünk szerint visz, hanem némi kitérõvel majdnem a várig, ott vág le a faluba, majdnem a buszmegállónál lyukadunk ki.
 
PSP Bejárás: 2006.09.02. Rögzítve: 2006.09.04 18:16:51
Nagymezõ - Mátraverebély: Jelzések rendben, kritikus pontokon mindig van. Nagyon sok a szúnyog, és van egy pár kullancs is, de kifejezett dzsindzsa nincs... benõtt szakaszok vannak, de az ösvény mindenütt egyértelmû. Részletes lerás, képekkel, szintábrával itt:

http://papics.web.elte.hu/19szakasz.html
 
zomi Bejárás: 2006.07.29. Rögzítve: 2006.07.31 09:12:06
Becske - Nógrádsipek
A jelzések becske és cserhátsurány között kiváló de cserhátsurány és nógrádsipek között siralmas.
 
VBalint Bejárás: 2006.07.18. Rögzítve: 2006.07.27 18:39:37
Mátraverebélytõl Hollókõig
A mátraverebélyi cigánytelep nem volt olyan vészes, mint amilyennek képzeltük.
Sokat segítettek a kék szallagok (fõleg Nagybárkány és Alsótold között lenne nehéz nélkülük).
Sámsonháza és Nagybárkány közötti mezõ/domb kánikulában _nagyon_ meleg.
Nagybárkány után kék egyszer szépen bevisz egy olyan kökényesbe, amin csak átkúszni lehet, a szallag valahogy kikerüli, mert kiérve a szallag másmerre vitte a szembõl jövõket.
Puggáról jó a kilátás, de a tepkei kilátóról még jobb, ami nagyon jó állapotban van. Még Pugga elõtt van egy térképen nem jelzett rádiótelefon átjátszó torony.
Nagymezõ elõtt az országútra a 2001-es atlasz szerint másképp lehet lemenni mint a 2003-as szerint, a jelzés a 2003-as szerint van, kiér az erdõszéli kaszálóra és az erdõ mentén az országútig délre megy.
Felsõtoldon remek az árnyék a pálya meletti asztaloknál, sõt a buszmegállónál szökõkút is van! A pálya melett pottyantós rendszerû budi is van.
Felsõtold után mi is kimentünk a mezõre amikor még nem kellett volna, itt figyelni kell, mert az erdõn átvágni fárasztó.
Hollókõre a várnál lyukadtunk ki, nem a kéken.
A hollókõi bolt nyitvatartása: 7:30-15:30
 
mricsi Bejárás: 2006.07.09. Rögzítve: 2006.07.12 10:47:35
Bablevescsárda - Becske
Mivel Hegéékkel nagyjából egy idõben jártuk végig az utat sok újat nem tudok hozzászólni. Eléggé figyelni kell Felsõtold felõl Hollókõ felé, hogy ne menjetek túl, minket megsütött a nap és a sörtõl elbódultunk, így egy kis kerülõt rátettünk. Hollókõ után lásd Hege. Nógrádsipek után a nõi megérzésünk elhagyott és már a rovarokat se bírtuk, így korábban, Herencsény felé letértünk, ahol épp búcsú volt. A szakasz többi részén jók a jelek.
Kár hogy a Cartographiás térképeken Hollókõ környéki kék vár jel és a tanösvény nincs rajta, meg késõbb egy kék csúcs is hiányzik ahol a sárga elágazik.
 
Hege Bejárás: 2006.07.08. Rögzítve: 2006.07.10 11:48:02
Elég változatos a kép, ami a jelzéseket illeti. Nagybárkány és Hollókõ között kifejezetten tetszettek a mobil kék jelek. Hollókõ és Nógrádsipek között most újíthatják a jeleket, elég egyedi technikával: vannak régi jelzések, új jelzések, fehér alapok és natúr jelhelyek teljes összevisszaságban. Vannak még körben sárga pöttyök is, gondolom uniós jelzés akart lenni. Ezt is érdemes figyelni, mert együtt megy a kékkel, és pár helyen segíthet.
Nógrádsipek és Cserhátsurány között a nõi megérzéseire kell hagyatkoznia az embernek, mert jel nem sok van, az se nagyon látszik. A P jelzés szerintem Surányhoz közelebb megy, mint az atlaszban, és kisebb pontatlanságok máshol is vannak. A nagyobb baj az, hogy kegyetlen sok ezen a szakaszon a bögöly és a szúnyog és akadnak kullancsok is.
 
Yetike Bejárás: 2006.04.29. Rögzítve: 2006.05.02 07:48:06
Hollókö - Becske:

Nógrádsipek fölött amint leérünk a patakhoz, mindig a legszélesebb kocsiutat kell követni - jelzés sajnos nincs mindenhol...

Ezután többé-kevésbé végig rendben voltak a jelzések, egyedül Nógrádsipek után, közvetlenül a 2. dombra felmenet elött kevertünk el - a dagonya után jobbra kell letérni. A dagonyát egy újabb farönk "beiktatásával" sikerült leküzdeni - ennek annyira megörültünk, hogy elvétettük a jobbost.

Szintén figyelmet érdemel Becske fölött a vikkendház után (kb. 300 m) a balos: az alacsony les mellett elhaladva egyenesen át a dombon!
 
mricsi Bejárás: 2006.04.16. Rögzítve: 2006.04.18 17:25:43
Mátraverebély - Nagymezõpuszta.
A szallagokból és jelzésekbõl nincs hiány, tényleg ok a szallag egy-két bozótosban, de máshol eléggé felesleges, ugyanígy érzek a jelzésekkel is, minek 10 méterenként, ha elágazás nélküli, tök egyenes az út...
Nagybárkány után amikor már beérünk az erdõbe a sok szallagos után van egy hely ahol a szallag jobbra a jelzés balra visz, itt a szallagos a jobb, mert a jelzett vége erõsen bozótos.
 
MacGyver Bejárás: 2006.03.05. Rögzítve: 2006.03.06 20:57:06
Becske - Szandaváralja: elképesztõ rosszul jelzett út, fõleg friss hóban és tejföl ködben (mondjuk így a vár környékén való mászkálás se volt se kellemes se biztonságos). A vár elõtt, amikor egy felfele tartó bozótos útszakasz végetér, és beleágazik egy kb. szintben a hegyet kerülõ kijártabb útba, ott jobbra kell menni, párszáz méter után van jel. Fönn a várnál lehet hatalmasat kavarni, ugyanis fentrõl nem látni az utat, van több alig járt ösvény is, és csak lentrõl lehet látni jelzést, visszafele nézve. Meg utána nemsokkal van egy nagyon hosszú szakasz egy árva jelzés nélkül, ott találomra mentünk, de szerencsénk volt.
 
asciimo Bejárás: 2005.12.22. Rögzítve: 2006.01.08 18:05:46
Mátraverebélyrõl Nagybárkényra tartva figyelni kell eléggé, az elején nagyon kevés a jel. A mezõ szélén haladva egy kökénybokros fiatalosba térünk be balra, majd hosszan egyenesen, itt lesz csak az elsõ jel, aztán jobbra kell fordulni a jel után nem sokkal.
 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2005.10.29. Rögzítve: 2005.11.08 18:34:15
Nagymezõpuszta-Mátraverebély

A jelzések sokáig rendben vannak, a kirakott kék szalagok feleslegesek (talán a túra elején a szántóföldrõl az erdõbe invitáló kivételével).

Gond van viszont a jelzésekkel az Ördög-völgy „környékétõl” kezdõdõen, itt viszont a szalagok segítenek.

Nagybárkány elõtt egy helyen egyenesen kell menni (itt északnak tartunk), amit szalag is mutat, nem pedig jobbra, mégis a tõlünk jobbra esõ fa két átellenes oldalán van egy-egy jel. Egyik az ösvényünkre néz, a másik meg a jobb kanyart sugallja. A szabály tehát: ha van, akkor szalag, ha nincs, akkor jelzés.

Sámsonháza után egy nagy „egyenes” a villanyvezetékig, útközben ahol nem láttam egybõl jelzést, ott csak a patakra figyeltem, azaz hogy ne távolodjak el tõle. Az atlasz térképe itt válik elnagyolttá, mivel nem a vezetéktõl délre visz az utunk, hanem igenis egyszer-kétszer átkígyózik alatta az ösvényünk. Jelek azért vannak, csak senki ne akarjon a vezeték elõtt K felé fordulni, hanem pont alatta kell. 400 méter múlva egy villanyoszlopon jelzés, itt kell É-ÉK felé fordulni. Jelek beljebb vannak.

Eztán a jelzések sokáig elviselhetõ sûrûséggel követik egymást, kivéve a túra végén, onnantól szûnik meg szinte teljesen a jelzettség, ahol délre kell fordulni a szekérútról, be a bozótos gyalogösvényre.
 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2005.10.20. Rögzítve: 2005.10.21 11:57:09
Próbálom összegyúrni az eddigi tapasztalatokat a sajátommal.

Becske-Szandavár (okt. 7.)
A várig egy helyen kell csak jobban figyelni: amikor a Babka nevû résztõl NY-ra leérünk a pici dombról, akkor nem a mezõ szélén kell D-re fordulni, hanem 10 méterrel arrébb, a bozótsor mögé kell besorolni, s így lehet eljutni a házig, ahol lesz a balos. Természetesen a többi helyen is résen kell lenni, de mindenhol másutt van jelzés, legfeljebb elbújva.

Szandavár-Szandaváralja (okt. 7.)
Az atlasz leírásával szemben egyszerûbben is meg lehet fogalmazni a haladási irányt: a rosszul jelzett részen én végig balra tartottam az útvilláknál. (nem azonos a mindig balra kanyarodnival!!!).

Szandaváralja-Cserhátsurány (okt. 7.)
Jól jelzett, illetve egy helyen nem, de itt pl. P. Roland leírására is hagyatkozhattok ld a nyerget)

Cserhátsurány-Nógrádsipek (okt. 20.)
A feszület bal oldala mellett megyünk el, de inkább egyenesen, mint balra. Az erdõ sarka elõtt jel is lesz egy fán, iletve fehér nyíl az irányhoz.
P jelzéstõl 20-30 méterre már van egyelágazás, itt a balos a jó, majd a következõnél (300 m-re) már a jobbra letérés a helyes. Itt a sárga szalag már le van szakítva, eztán a szürke és a kék jelzések felváltva vannak.
Az újabb sárga szalag után alapvetõen egyenesen kell menni, akkor is, amikor balról beköszön egy füves terület (itt van 30 méterre egy szürke jel, majd újabb 30-40 méterre egy fehér jelzésalap (mindkettõ jobb oldalon)
A hegyrõl leérve út van balra nem jó, 5 métert elõre lépve út balra és jobbra, itt a balos a jó, s a tisztás tényleg jobbra esik tõlünk. Eztán már csak mindig enyhén be kell "dõlni" jobbra egészen a szántóig.

Nógrádsipek-Hollókõ (okt. 20.)
Hagyatkozzatok P. Rolandra, a négyes elágazásnál viszont pontosítanék. Igazából van egy útvilla, s a jobboldali útvillából lesz egy újabb útvilla úgy 20 méter múlva.
Már az elsõ villánál a balost kell választani. Az lehet a zavaró, hogy itt folyik át a jobb oldali úton vagy inkább alatta a patakocska, ezért tûnhet úgy, hogy eltávolodik az ember tõle, pedig nem. Egyébként 50 méteren belül van egy jel, igaz, hogy szürkére lefestve egy jobb oldali fán.
Eztán óvatosan haladva azért végig lesznek jelek (néha szürkék)

Hollókõ-Nagymezõpusztai elág.
A kemping elõtt nagy a kísértés rövidíteni, de mi csak kövessük a leírást. Ahogy átbukunk a hegyen, balra kell menni úgy 100 métert lefelé a poros úton, s egybõl balra kell tartani még a villanypásztor elõtt, tehát az erdõ szélén. Itt én a mezõn átvezetõ utat választottam, s csak a térképen is jelzett kútnál tértem fel balra az erdõszélre (ez különben az atlasz leírásával összhangban van). Az erdõszélen haladva megjelenik egy út, ami balra felfelé vezet, ha valaki ezt választja (mint én), akkor letér a kékrõl. EZ a NEM helyes út a csorda által kicsitt kitaposott szekérút. Ez egyébként párhuzamosan halad a kékkel tõle úgy 300-400 méterre keletre, s Felsõtold elõtt csatlakozik rá.

 
Tavaszi Széll Bejárás: 2005.10.15. Rögzítve: 2005.10.19 15:23:23
A Mátraverebély – Bableves Csárda szakaszt jártam be 10. 15-én. A mátraverebélyi cigányteleppel kapcsolatban az Index Kéktúra fórumán leírtam az általam tapasztaltakat, nem akarom ismételni magam, a lényege: nem emberevõ szörnyetegek lakják, hanem nehézsorsú emberek. Nagy-aszó után a szekérútról az erdõ szélén az elsõ, bozótos gyalogúton balra kell térni, az elsõ jel csak néhány 100 méter múlva található, a következõ elágazásnál pedig jobbra fölfelé kell tartani. Innen már jók a jelzések. Aki teheti, Szentkúthoz tegyen egy kitérõt, nagyon szép a templom, a szabadtéri oltár, a már sajnos kiszáradt Szent László forrás környéke és a kilátás a remetebarlangoktól. A Szálláska-völgy rendkívül sáros volt, és a közepe táján két, egymással párhuzamosan futó ösvényre is fel van festve a kék jelzés, de ne tegyünk meggondolatlan 180 fokos fordulatot, csak tovább, egyenesen, rövidesen lesznek jelzések. Sámsonházán a Fejérkõ várát kihagytam, de a védett kõbányát nem, nagyon érdekes még az olyan, geológiából felmentett személyeknek is, mint pl. én. Nagybárkányra egy legelõn keresztül jutunk el, a pecsételés délelõtt nem egyszerû (l. a bélyegzõhelyen leírtakat). A kéktúra vonala a faluban köszönõ viszonyban sincs a térképpel, de innen már nem jók, egyenesen kitûnõek a jelzések. Nagybárkánytól a Bableves Csárdáig számos, elkavarásra tökéletesen alkalmas elágazásnál, „ahol festéket nem lehetett használni a növényzet sûrû vagy vékony volta miatt”, kék szalagok jelzik a helyes irányt. Jó kis szuszogtatós, hullámzó szakasz az elõttünk álló 14-15 km. A Macska-hegy gerincérõl és a Tepke ultramodern kilátójáról nagyon szép a kilátás. A Tepkérõl lefelé, már a kék + beágazása után hirtelen az erdõig felszántott szántóföldre jutunk. Itt jelzés nincs, de balra kell fordulni, majd néhány 100 m múlva, már jelzett ösvényen ismét balra egy akácosba, és hamarosan jön az aszfalt.
Összességében: a korábban általam nem ismert, kicsit lesajnált Cserhátat a 112 km bejárásával nagyon megszerettem, az õsagárdi elkavarással, a ruhatépõ akácossal és a helyenként rakoncátlan jelzésekkel együtt.
 
Páldi Roland Bejárás: 2005.10.01. Rögzítve: 2005.10.02 17:47:27
Becske-Hollókõ szakasz:

Becske-Szandaváralja

Jól jelzett, de érdemes a térképet figyelni!
Figyelni kell, hogy a Szandavár elõtti nyeregben jobbra le kell térni a széles szekérútról a füves, széles ösvényre + Sz.vár után miután a Z betársul a bal oldali ágat kell választani, amely bekanyarodik a vár alá!! K csak késõbb lesz, majd egy vadászles mellett haladunk el ,innen nincs gond.

Szandaváralja-Cserhátsurány

A faluból kiérve 200 m múlva keresztezzük a távvezetéket, majd a nyeregben srégan ÉNY felé a dombra, lesz K!
Innentõl a Csukor-erdõben minden Ok, majd a mezõre kiérve szembesültem vele, hogy az útvonal megváltozott és a K a Balassi-erdõt Ny-ról kerüli meg.(2001-es térkép)
Miután a K „kiterel” az erdõbõl kb. 100m múlva jobbra forduljunk és ezen az úton érjük el a fõutat.Jel van.
CS.surány felé szántó szélén egy „nem jelölt” víztározó mellett haladunk, de egyértelmû az út!

Cserhátsurány-Nógrádsipek

Kiérve a faluból a feszület kerítésén a K nyíl balra csalogat, mi megyünk egyenesen az erdõs rész csücskéig, majd annak a jobb oldalán oldalazunk felfelé egészen a P-ig (2,5 km)!
Miután a P elágazást elhagytuk kb. 300 m-re egy Y elágazásnál sárga szalag állja utunkat és a K jelzéseket „lefestették” szürkével.Itt elbizonytalanodtam, de mivel a másik utat nem jelölték, így ezen maradtam és elindultam a Hegyes felé.Helyenként kiváló jelzések, máshol szürke maszat, majd 2,5-3 km után újból sárga szalag, balról jól kijárt út. ????????
Miután a hegyrõl leérünk egy völgybe (jobbra tisztás) menjük egyenesen kb.500 m-t és balról megérkezik a K 4szög, majd jön jobbról az ominózus teniszbírói szék és végig a szántó mellett kapaszkodás a dombtetõre.Innentõl lejtõ,távvezeték, hatalmas sár,tehenek,major és Nógrádsipeken vagyunk.

Nógrádsipek-Hollókõ

A falu végéig nincs gond.Itt beérünk a patak mellé, megyünk a széles földúton 500 m-et balra a beomlott fahídon átkelünk a patakon.Rövidesen Y elág., melynek a bal oldali kimosott, rossz állapotú ágát választjuk.K lesz!Sokáig maradj ezen a széles ,sáros úton (kb.2 km-t), majd egy kis tisztásnál, ahol elõtted lesz kb. 4 elágazás a legszélsõ baloldalit válaszd!
K ezen a szakaszon elég ritka, késõbb több lesz!
(Én itt kavartam el, mivel megtévesztett az az írás: „végig a jobb oldalunkon marad a patak”, „a patakot ne hagyd el” + a térkép is sok utat nem jelöl!)
Én a lényeget abban látom:maradj a széles úton kb 3 km-t, amelybõl késõbb egy keskenyebb útra fogsz „átváltani”!K jelzés ritkán, de lesz!Ha a 4-es elágazás után kb.20 percig nincsen K ,akkor irány vissza, mert elkavartál!Késõbb az út közepén egy „3-dik keréknyommal" is találkozni fogsz.A dombtetõn találkozol a S-val, innentõl gond nem lehet Hollókõig!
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2005.09.24. Rögzítve: 2005.09.26 11:58:11
Mivel az elõzõ túrát Nógrádsipeken fejeztem be, és oda tömegközlekedéssel Budapestrõl, szombaton csak 11 óra körül lehet eljutni, ezért az eddig mereven betartott K-Ny irányt kénytelen voltam felrúgni, és a Bableves Csárdától indultam Nógrádsipekre. Egy cserhátszentiváni születésû munkatársam szállítmányozott autóval a csárdáig, és útközben sokat megtudhattam a környék szépségeirõl és problémáiról. A 4 km mûút nem hiányzott, a táj ugyan kivételesen szép, de az autós forgalom viszonylag nagy, az út viszonylag keskeny, és gyakran kell a padkára menekülni. Már az út elején, az Alsó-szurdokból kiérve látható balra a Bézma, Cserhátszentiván, jobbra a Nagy-Mezõ-hegy. Alsótold után szép rálátás a Bükk-hegyre, ÉK-re a Major-hegyre és a Szurdokon át a Tepkére. Megdöbbentõ és nagyon friss mementó az Alsó- és Felsõtold közötti iskolabusz baleset kis áldozatának virágokkal elborított helyszíne. Az elnéptelenedõ falvak és a bezárt iskolák szimbóluma.
Felsõtold után csalánnal gazdagon benõtt, mély, bokatörõ vízmosásokkal átszõtt és nagyon sáros szakasz következik az erdõig. Onnan szép erdõszakasz jön. Nyílt mezõ következik, nagyon szép panorámával. A jelek az erdõszéli fákon, de ott ösvény nincs, csak gaz és gödrök. Én a völgy közepén húzódó, letaposott szekérúton haladtam, majd újabb rövid szakasz az erdõben és újra legelõ. Itt, sajnos ismét eltávolodtam a járhatatlan erõszéltõl, és észrevétlenül ÉNy-ra „sodródtam”. A gerincre érve megpillantottam a hollókõi várat, de nem balra, hanem közvetlenül elõttem. Rövidesen feltûntek a Vár tanösvény, illetve a kék „vár” jelek, így ezen az ösvényen percek alatt felértem a várba. Rengeteg kiránduló, köztük egy nagy létszámú leányosztály csivitelése, 400 HUF a belépõ, szépen kialakított tárlat, 1-2, a diósgyõri várban látható kiállításra emlékeztetõ panoptikum. Sajnos, a legfölsõ szint le van zárva, de a panoráma így is gyönyörû.
Lementem az ófaluba, oda-vissza bejártam, részben a pecsételés, részben a palóc házak megbámulása, részben egy kis ajándékvásárlás miatt. Rengeteg itt is a kiránduló, az ófalu nagyon szép, de kicsit rezervátum-szerû.
A faluból kiérve É, majd ÉNy felöl megkerüljük a várat. Egy fatörzsön irányjelzõ kék jelek, de ne tartsuk be azonnal, mert akkor egy, a várhoz vezetõ ösvényen kapaszkodunk föl (mint én), hanem csak kb. 10 m múlva kanyarodjunk balra. Egy patakon történõ átkelés után egy agyagos úton leereszkedtem, vissza-visszapillantva még látszik a hollókõi vár, majd rövidesen egyre zártabb erdõ kezdõdik és tart, egy-egy irtás kivételével, szinte Nógrádsipekig. Innen izzasztó kapaszkodó a Dobogó-tetõ nyeregig. A kék háromszög a Földvár-tetõre vezet, jelek csak a fák kék felöl esõ részén, kilátás nincs, a földvár egykori alapjait max. a hozzáértõk vehetik észre (én nem). Viszont rengeteg – a hangyavár. A jelzések nem gyakoriak, de az elágazásoknál szinte mindig segítenek. Lassú ereszkedés után kezdetét vette a Malom-völgy fölötti, nagyon sáros, helyenként szinte járhatatlan, ezért annyira nem unalmas szakasz. Itt egyre gyérebbek a jelzések, de valóban csak a völgy mellett kell maradni. Nógrádsipek szélsõ házát mepillantva valószínûleg hajrázni kezdtem, ezért valahogy elnézhettem az ominózus fahidat, így szembõl a kerítés, balról a zárt, növényzettel benõtt patakmeder zárta le az utam. Visszafordultam, de szerencsére 30-40 m múlva átkelhettem a patakon, és néhány perc múlva már a Kemény Huszárban voltam.
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2005.09.03. Rögzítve: 2005.09.06 12:15:38
A Becske és Nógrádsipek közötti szakaszt jártam be. A jelzések a cserháti szakaszokhoz képest kifejezetten jól követhetõek. A kavarási lehetõségeket és a megoldásokat részletesen taglalták az elõttem szólók, ezeket + a kéktúra atlasz leírását figyelembe véve különösebb gond nélkül bejárható. Szandavárra nem szörnyû a feljutás, a (kör)panoráma lenyûgözõ, de az ereszkedés elsõ 20-30 métere hajmeresztõ. A Szandaváraljai bélyegzõ hiányáról és/vagy biztonsági bélyegzésrõl a bélyegzõhelynél írtam. A Csukori- és a Balassi-erdõ nagyon jól jelzett és szép. Cserhátsurány után nekem kicsit sunyinak tûnt a monoton emelkedõ az erdõ szélén, a Szécsényi (?) úton, bár lehet, hogy már elfáradtam. A piros jelzés után erdészek biztattak egy Lada Nivából, hogy viszonylag nem sokkal elõttem van a csapat. Reméltem, hogy õket üldözöm Szandaváralja óta a bélyegzõ miatt. Nógrádsipekig, a zöld teniszbírói székig jól követhetõ, onnan meglehetõsen hiányos, de egyértelmû. A kéktúrázó csoportot itt értem utol, irigylésre méltóan összetartó és jókedélyû gyöngyösi csapat.
Sajnos, a Becske-Mátraverebély szakasz Budapestrõl már elég neccesen járható be egynapos túrákkal, elég rossz a közlekedés és sok az átszállás, ezért túra közben idõnként rohanni kell, és kevesebb idõ marad a „rácsodálkozásra”. Itt már elõnyben vannak a többnapos túrák.
 
visi Bejárás: 2005.08.19. Rögzítve: 2005.08.22 17:04:36
Mátraverebély után Szentkútnál aludtunk, ahol van kiépített szalonnasütõ, és ott lehet ingyen aludni, a WC kultúrált angol, és becsületkasszás. (Mi a maradék aprónkat odaborítottuk... Alsótold felé a kilátóba érdemes felmenni, a faluban pedig a focipályán aludtunk. Egyébként a Nefelejcs utca végén van egy forrás, tûzrakóval stb, ahol szintén lehet sátorozni, de ezt nekünk csak reggel mutatta meg egy jófej bácsi. Egyébként Alsó- és Felsõtold nagyon hangulatos palócfelvak, mindenképpen érdemes megnézni. (Nekem személy szerint jobban tetszett, mint Hollókõ.) A jelzések, a
Cserháthoz képest remekek, bár Hollókõ elött megszünnek, így a másik irányból se sikerült a kéken bejutnunk hollókõre! (Bár ezesetben szerencsésebbek voltunk, mert toronyiránt nekimentünk a várnak, és onnan a Kék L-en bejutottunk a faluba.

Hollókõre érve pedig kész lett a Kék túra keleti fel :-)
 
MacGyver Bejárás: 2005.08.06. Rögzítve: 2005.08.06 17:42:31
Autós körtúrát tettünk Alsótold - Nagymezõpuszta - Garábi-nyereg - Garáb - Felsõtold - Alsótold útvonalon.

Az aszfalton menni kényelmetlen és veszélyes, de ez mindenhol igaz. Amikor bemegy az út, ott sokáig azt hittem hogy már lement jobbra a kék csak nem vettem észre, de végülis jól látható helyen kanyarodik el, eltéveszteni nem lehet. A Tepke-hegyen a kilátót 2001-ban újították fel, de az atlasz meg azt írja, hogy életveszélyes (és közben részletezi hogy milyen szép róla a kilátás), úgyhogy azzal nem próbálkoztam. Az útvonalon van egy pár 500-as csúcs, a hozzájuk tartozó kódot mindenhol gyorsan megtaláltam. A kék jelzést néhol fóliacsíkokkal egészítették ki, ez talán két helyen hasznos megerõsítésképp, ahol amúgy ritka a jelzés, de az esetek többségében felesleges, amúgy is jól követhetõ. A Garábi-nyereg és a Nagykõ-tetõ között viszonylag nagy sár van.
 
visi Bejárás: 2005.07.29. Rögzítve: 2005.07.31 12:28:19
Mi nagyon, nagyon eltévedtünk Nógrádsipek és Hollókõ között!!! (Végül Herencsényben kötöttûnk ki !?) Szóval tényleg nagyon oda kell(ett) volna figyelni. Vszg. a térképen is jelölt éles kanyart rontottuk el? Viszont Herencsényben a focipálya mellett remekül lehet sátorozni! Egyébként máshol nem volt gond a jelzésekkel...
 
Vlaszij Bejárás: 2005.07.23. Rögzítve: 2005.07.23 23:43:36
Cserhátsurány - Nógrádsipek

Tökéletes útvonal gond egyszálse. Max esõs idõben.. akkor nyakig érhet a sár...

Nógrádsipek - Hollókõ

Eleje kicsit technikás. Kifele haladva a faluból patak mellet haladva elérsz egy fahídat ami most már be van omolva,de biztonságos. Szerintem itt megy át a kék elvileg merrt a túloldalt már lesznek kék jelzések ha átmész. De ha ezt nem tartod biztonságosnak párszáz méter után lesz egy normális híd is. y elég bal oldali nagyon rrosszállapotú szekérúton meredeken felfele. Kék jel van! Innét nagyon sokáig ezen a szekérúton marad az ember szinte a völgy tetjéig. Néha nagyon nincs kék de a széles szekérutat és a patakot ne hagyd el! Nem lehet eltévedni ha kicsit koncentrálsz. Figyelni azt kell. Völgybõl kiérve Hollókõre sima az út!
 
Vlaszij Bejárás: 2005.07.23. Rögzítve: 2005.07.23 23:38:33
Becske - Hollókõ szakaszt jártuk be.

Becske - Szandaváralja

Izzadós jó jelkövethetõs. Gyönyörü a kilátás a várból. Magyarország egyik legszebb panorámája. Szerintem. Lejössz a várból. zöld jelés jön be jobbról ne menj le rajta hanem a két egyenesen továbbmenõ utat választva irány a jobb oldali zöld jelzés ismét csatlakozik Tovább a kéken!
Szandaváralján a vár bolt elvileg 6 ig van nyitva de csengetésre minket este 8 kor is kiszolgáltak! Szállás Kitünõ!!!!

Szandaváralja - Cserhátsurány

Útvonal elején kell figyelni. Faluból kiérsz magasfeszültség alatt át Balra tarts és ne az mobiltorony felé! Aztán egy nyeregben 200 méter múlva egy 4 es elég. Balra de nem a szekérúton hanem sréhen felfelé az ösvényen és ha maraszted a szemedet fent meg is látod a jelzést. Innét nem lehet gond!
 
varoslako Bejárás: 2005.06.19. Rögzítve: 2005.06.20 15:25:28
Becskérõl a Szandavár csúcsára kissé emelkedõs, de egyértelmû a szakasz. Eltévedni nehéz. A csúcsrõl a kilátás felejthetetlen. Tiszta idõ volt. Szinte Észak-Magyarország valamennyi hegysége látható volt. Utána életveszélyes ereszkedés, s a hegy aljában egy elágazásnál dilemma: nem szabad jobbra fordulni (ez a zöld jelzés, s kb. 30 m múlva látszik is a fán), hanem a vár alatti utat kell választani.
Innen a Szandaváralja feléli vezetõ út egyértelmû. A faluban a pecsételõ hely (Pince Sörözõ) nem üzemel, de a bélyegzõ (kissé kopott) a tulaj házának lépcsõjén a virágcserépben megtalálható. A folytatás válságos volt. A domra felérve hármas elágazás (itt nem szabad a bunkótorony felé menni, noha a kék nyíl jelzés erre utal), hanem a balra lefelé menõt kell választani. Utána 150-200 m-rel újabb keresztezõdés, itt balra kell fordulni a Csukori-Erdõbe(mi egyenesen mentünk, s utána "dzsungelharc" útján sikerült a kékre visszatérnünk). Innen utána Csehátsurányig egyértelmûek a jelzések. A Cssurányi szállást (Keresztény Otthon a Vadász Sörözõ mellett) mindenkinek ajánlom, mert nagyon kényelmes, mindennel felszerelt- nagy konyha, mikro, hûtõ, fagyasztó, stb.) s mindez nevetséges összegért.

Ezt követõen Nógrádsipekre indultunk, a jelzéek egyértelmûek, csak egy helyen lehet eltévedni (a dózerút kb 5-6 km útán élesen egy nyilt terepre visszafordul, de itt nem szabd befordulni, hanem egyenesen kell továbbmenni, kis idõ múlva megtalálható a jelzés. Nógrádsipekrõl (a Kemény Huszárban a bélyegzõ tuti, s nem zárt be a kocsma délben) kifelé menet viszont 3-4 km-re sikerült eljutnunk, (a patakon átvezetõ hídon át, s utána jobbra kell fordulni), utána totálisan eltévedtünk, hosszú jelzés nélküli koborlás után Hollókõ helyett a kutasói elágazás és Herencsény közti országútra tévedtünk.
 
noi&rizsa Bejárás: 2004.08.10. Rögzítve: 2004.08.23 22:35:18
Mátraverebély vasútmegállójából mi a körtefa melletti köves úton, ahol a bélyegzõ is van, lementünk az elsõ házakhoz, majd jobbra haladva megtaláltuk a faluban haladó kéket. Jó a jel, keresztülvisz a falun, közben egy cigánytelepen is (így írja a térkép is). A meredek utca felér egy dombtetõre. Itt mi követtünk egy utat, mely a villanyoszlop mellett megy be az erdõbe. Ez nem a helyes út! Jobbra megy a mezõn keresztül egy út, az a megfelelõ. A hegygerincre felérve a másik oldalon csak lefelé van Sámsonházáig. A jelzés jó. A falu fõútján jobbra, ezen elhagyjuk a falut, majd egy épület mellett balra fel a dombtetõre, a másik oldalán van Nagybárkány. A faluban jó a jel, egy meredek utcában hagyjuk el a falut a templom mellett, egy szántóföld jön, majd hamar elérjük az erdõt. Emelkedik az út a Köves-bércig, onnan a Tepkéig hullámzik az út. A jelzés jó, de Nagybárkány után vagy kettõ kilométerrel olyan a növényzet, hogy csak kúszva lehet közlekedni. Minden szúrós és csípõs növény megtalálható ott. A Tepkétõl csak lefelé vezet az út Felsõtoldig. Nem lehet eltévedni, sokat kell menni betonon. Felsõtoldtól elhagyjuk a betont, gyenge emelkedõ, tiszta út vezet Hollókõre jó jelzés mellett. A falun átjutva (a kék levisz az Ófaluba) meg kell mászni egy kisebb hegyet, utána le a völgybe, aztán hosszú emelkedõvel a Dobogó-tetõ nyerge jön, aztán lejteni kezd az út Nógrádsipekig. Egyes szakaszokon lefelé tiszta csalán az út (nyáron). A falut elhagyjuk, és gyenge emelkedõ jön egy szántón, majd egy kis lefelé, és ahol bejön a kék kocka, ott balra le kell térni az erdõbe, itt egy ideig a völgyben kell menni, aztán majd jön egy tisztás balra egy vadlessel. Itt egybõl jobbra lesz egy út, ez visz felfelé a 399 méter magas hegy oldalába. Innen jó út le Cserhátsurányra. A falut a fõúton jobbra elhagyjuk. Balra le kell térni egy földútra, ez elér egy másik betonutat. Ezen balra, majd jobbra be egy nádasba, ami teljesen benõtte az utat. Ezen az erdõ nádas felõli sarkát kell megcélozni. Az erdõben már jó a jel Szandaváraljáig, az út hol le, hol felfelé visz. A faluból a betonon kell kimenni, a nagy meredek után jobbra be a földútra. Ezen fel a várig, az útnak csak a vége meredek nagyon. A másik oldalon lefelé az erdészház után át a villanyvezeték alatt. Elérünk a kék bal oldalán egy szántót, és egy utat. Ezen balra fel a dombra az erdõig, onnan jó jelzés mellett megint lefelé Becskéig.
 
lükepék Bejárás: 2004.07.18. Rögzítve: 2004.07.27 10:21:05
Szép az út, nagyon! a vízhiánytól féltünk kicsit, és mindig volt nálunk 5-8 liter, de végül nem fogyott el. Nagybárkányban a plébánián sátraztunk, kedves volt a tiszi. A kocsma pont nyitva volt, mert este érkeztünk. Sámsonházáig mi is jól ellötyögtük másnap az idõt, feltárást is néztünk, várat is másztunk. A helyi kocsmában ebéd közben melegen eltanácsoltak minket M.verebély megtekintésérõl, az épp otttartózkodók szakértõ szemekkel megbecsülték a cuccaink mennyiségét, meg ellenállóképességünket, majd közölték "hogy téged megszúrnak, a lányt meg megerõszakolják".. így aztán leslattyogtunk a mûúton a 21-es útig, megnéztük a sztupát, ami Körösi Csoma Sándor emlékhely is egyben, és ott száltunk buszra.
 
ktaxxyxx Bejárás: 2004.04.18. Rögzítve: 2004.04.22 16:50:33
Szandavár után, a zöld elágazója után kb. 1 km-rel a hegy aljától elfordulunk enyhén jobbra, egy magasles felé, de annak elérése elõtt a balra lejtõ úton megyünk tovább.
Sz.v.alja után, a Sukori-völgynél T alakban indul balra a völgyi földút, de mi a jól jelzett ösvényen balra elõre emelkedünk a gerincre.
N.sipek elõtt, a teniszbírói zöld szék után jobbra haladunk az erdõszélen, akármilyen régi is az ottani jelzés.
N.sipek buszforduló (faluvég) után kb. 800 m-re a patak bal oldalára kell átmenni, hídon, és utána is végig jobb oldalunkon marad a patak.
 
lükepék Bejárás: 2003.11.23. Rögzítve: 2003.11.24 14:35:45
Nógrádsipek után Cserhátsurány felé nagyon figyeljünk!! A dombtetõ után talán 100 m-rel (a távsaccolásom rossz) a bal oldalon van egy út meg egy kék jelzés. Arra kell menni. (balra a fák között fekete pötty meg fekete sáv jelzések, de nm kell oda bemászni.) Az elsõ mezõt (jobb oldal, számozott magasles, teniszbírói szék benyomását kelti) elhagyva nemsokára egy második csücskére érünk (tetején magasles). na ott rögtön a mezõ alján kell bemenni az erdõbe jobbra, egy bénán jelzett úton (persze keskenyebb, mint az, amin eddig jöttünk).

Cserhátsurány a dombtetõrõl sötétben is jól megtalálható..
 
Múzsla Bejárás: 2003.11.08. Rögzítve: 2003.11.10 08:52:05
A Cserhát teljesítménytúra során jártam a Barát-hát - Garábi-nyereg ill. a Felsõtold - Hollókõ vonalon.
Szerintem a jelzések nagyon jól követhetõk. A Tepkérõl és a Macska-hegy egyik ormáról nagyszerû a kilátás.
 
verfarkas Bejárás: 2003.08.16. Rögzítve: 2003.08.26 10:00:46
A betervezett Bableves csárdás vacsoránk elmaradt, ugyanis ottjártunkkor a csárdában éppen felújítást végeztek. Szerencsére pecsétet és vizet kaptunk. Szóval egy telefont megér, mielõtt betervezi valaki. Van neki szép honlapja is:
www.macsett.hu/pages/bableves.html

Sátorral voltunk, a csárdát elhagyva (Nagybárkány felé menet) jön egy éles kanyar balra. Itt van az a bizonyos Nagymezõpuszta, ami jelenleg egy kerítéssel körbevett magánterület. Pontosan a kanyarban van egy buszmegálló is. Mögötte fasor, bokros és belül egy tisztás. Akik követik példánkat és sátorral kéktúráznak azoknak ajánlom ezt a helyet.

Nagybárkányig innen nincs víz, ami pedig van az a Tepkére menet biztos megisszuk. A Kék négyzeten lehet egy kis kitérõvel (2km oda vissza) vizet, netán sört szerezni Garábban.
Nagybárkányban ha éppen falunapok vannak, a helyiek szívesen vendégül látnak egy tál bográcsgulyásra. Ez pont ottjártunkkor volt esedékes. Mázli. Ezen okból még a kocsma is nyitva volt egész nap (ahol a pecsét van és állólag nehéz megszerezni).

Sámsonházán ne csak a geológiai feltárást érdemes megnézni, hanem a Sámsonvárat is. Igaz jó nagy kerülõvel lehet feljutni, de már csak a kilátásért is megéri. A várból néhány faldarab maradt csupán. Sámsonházán van egy turistaszálló. 700-800 Ft egy éjszaka.

A mátraverebélyi ciganytelepet is kíváncsian vártuk, tényleg olyan szörnyû-e mint ahogy többen írták. Valahol azonban könnyû elnézni az utat, mert egy másik kis lakott helyre jutottunk ki, ami gyanúsan nem ciganytelep volt. Mátraverebélyre végül a kisebbik országúton (nem a 21-esen) érkeztünk meg. A telep tényleg durva és jóval nagyobb mint gondoltam. Nem történt semmi attrocitás, de nagyon megbámultak minket. A kisebbég nagyobb része az utcán tartózkodott. A 21-es fõút viszont tényleg betölti az etnikai választóvonal szerepét.




 
Múzsla Bejárás: 2003.04.10. Rögzítve: 2003.04.10 10:56:33
A Nógrádsipek - Nagymezõ-puszta közötti szakaszról az alábbikat tapasztaltam.
Nógrádsipek után a jól járt földútról egy kanyarral, a patak fölött is átkelve balra kell kanyarodnunk egy másik szekérútra. Innen azt a taktikát kövesük, hogy maradjunk a kis patak bal oldalán. Van egy-két kavarásra alkalmas hely, de figyelmesen haladva ügyesen fel lehet érni a Dobogó-tetõ alatti jellegfához. Jó tájékozódási pontot ad útközben a Pusztavár-hegy valamint a nyereg elõtt található földvár is. Innen Hollókõig zavaró lehet, hogy több helyen a jelzések le vannak festve szürkére. Ettõl függetlenül nem veszélyes ez a rész sem. Hollókõ után a Szár-hegy megmászása után, a legelõn maradjunk a völgy bal oldalán és hamarosan jelzések is megerõsítenek bennünket a jó irányról. Innen Nagymezõig könnyen elnavigálhatunk.
Nyári idõszakban valószínûleg sokkal nehezebb lehet a tájékozódás.
 
Zete Bejárás: 2003.01.24. Rögzítve: 2003.02.12 14:38:05
Ha Matraverebelyrol indulunk, kifele a falubol, vigyazni kell, amikor kierunk a kopar dombtetore. Egy szeles dulout vezet a szemben lathato erdosav fele. Aztan mikor odaer az erdo szelere a szeles ut elkanyarodik jobbra, az erdovel parhuzamosan. Ezen kell meg tovabb menni, nem pedig azon az egyebkent jol jarhato csapason, ami egybol bemegy az erdobe.
Samsonhazan mindenkepp erdemes idot szanni a geologiai feltaras megtekintesere, ez akar plusz egy orat is igyenybe vehet!
Nagybarkany utan a templom mellett ki a falubol, egyenesen a beszantott dombhaton kell menni elore, nem szabad leterni semerre. A gerincen vezeto ut viszonylag! jol kovetheto, de azert nem mindenhol kello suruseguek a jelek, pl. a Garabi-nyereg kornyeken, komolyan eltedveni azert nem lehet, de nagyon elbameszkodni sem ajanlott.
A Macska-hegyre jo kis meredek kaptato visz fel, talan ez a legnehezebb. Telen lassu menetre kell szamitani, es vizveteli lehetoseg sincs persze Nagybarkany utan.
A Bableves Csarda nyitva szokott lenni hetkoznap is, de odaig ki kell tartani a magunkkal hozott italmennyisegnek.
Nagyon szep turaszakasz, a Tepkerol pedig kivalo a kilatas!
 
asciimo Bejárás: 2001.09.28. Rögzítve: 2002.09.19 09:09:45
Szandavaron vegyuk elo az atlaszt, es olvassuk el a lefele menetet, es az alattunk fekvo terepen egyeztessuk. Sokat segit majd. Szandavaralja utan a dombteton van egy trukkos balra fordulas, amikor is egy balra halado szekerut, es az egyenesen tovabbhalado szekerut KÖZÖTT kell egy alig kitaposott füves ösvenyen felfele indulnunk.

Nogradsipek utan Holloko fele haladva nagyon figyeljunk!!
Egy szepen kijart szeles folduton haladunk folfele, amikor jobbra elmegy egy osveny (erre NEM megy a kek!), es balra pedig egy fasor mogott egy ret talalhato. Itt BALRA kell menni, le a retre, es a reten az eredeti iranyban ( a folduttal parhuzamosan haladni) Elobb-utobb ritkan jelzett
keskenyebb folduton emelkedunk es egy Y keresztezodesbe erunk, balra egy tarvagassal. Itt a tarvagas mellett kell tovabb menni egyenesen(kicsi bal elhajlassal).

Holloko utan ha felertunk a dombtetore, akkor egy rohadt szeles volgy indul balra, ebben kell haladnunk tovabb.

Ezeken a szakaszokon jokat lehet kavarni.

 
vissza a listához

A szakaszhoz kapcsolódó helyek:

No.HelyUtolsó hozzászóláshozzászóló
92Becske2017-09-10 22:51:42Orgi78
93Szandaváralja2017-07-25 16:55:57leonardo
94Cserhátsurány2017-07-25 16:56:40leonardo
95Nógrádsipek2017-08-03 15:24:57leonardo
96Hollókõ2017-08-03 15:25:48leonardo
97Nagymezõpuszta2017-08-03 15:26:41leonardo
98Nagybárkány2017-08-10 18:10:36leonardo
99Mátraverebély2017-08-19 16:51:09hunkorodi