Túrabeszámolók


Bakonyszentlászlói Mikulás

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2011 2012 2013
 Túra éve: 2012
nafeTúra éve: 20122012.06.12 22:18:30
megnéz nafe összes beszámolója

Bakonyszentlászló 20


GPS-el mért távolság: 22,1 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintemelkedés: 320 m.


A meteorológiai elõrejelzések elbizonytalanítottak kissé, viszont végül is túl csábító volt, hogy ismét biciklivel mehetek egy túra rajthelyére. Amúgy a 22 km-es gyalogos távot keveselltem. Ha éppen hogy csak formán is, de jól döntöttem. Fél órával az esõ elõtt értem haza. Nyolc után pár perccel érkeztem Bakonyszentlászlóra. Átöltözés, nevezés. Alig vannak. Mire beneveztem, megérkeztek Zsuzsáék is és el is dõlt együtt megyünk. Igazolólapot be a hátizsákba, nehogy most is a rajtban felejtsem, mint Bakonybélben. Gyorsan neki is vágtunk a távnak. Az elsõ kilométeren most sem esett jól a lábaimnak a tempós gyaloglás, utána viszont minden rendben. Érdekes, most valahogy könnyebben tartom a lépést a többiekkel, mint az Odvas-Kõ-ris túrán. Vagy õk mennek lassabban, vagy az én állóképességem jobb.


Az itiner, a távolságadatokon kívül utcaneveket is tartalmaz, amit tudok értékelni a lakott területi szakaszokon. Ezen kívül, az egész túrára jellemzõ kiváló szalagozás segítette a tájékozódást. A faluból kiérve, jó darabon a néhai bauxitbánya mellett gyalogoltunk. Kellemes, vegyes erdõ, alig van egy kis szint. Szép 100 évesnél öregebb fenyõk között ballagunk. Elérjük a fenyõfõi utat, egy kicsit megyünk rajta, majd letérünk jobbra, az üdülõk irányába. Itt egy hegyesszögû háromszög két befogóján megyünk, hogy megkaphassuk az elsõ ellenõrzõ pecsétet. Egy elágazásban, megszokásból irányba veszem a Zabolai-utat, de idõben rájövök, tovább kell menni az EP-re. Az ellenõrzõ ponton, már megkezdték a babgulyás fõzést, de mikorra lesz ebbõl valami! Talán a rajtidõ végén indulók érkeztéig elkészül. A fenyõfõi úttól Bakonyszentlászlóig meglehetõsen jól ismerem az utat, tehát a térkép és itiner békésen szundikál a GPS tokjában.


Békésen ballagunk. A Hódos-ér völgye szép, viszont elkezd szemerkélni az esõ. Nem örülünk neki. Ahogy közeledünk az Üveghuta helyéhez, úgy erõsödik az esõ. A túra legkeményebb, Kopasz-hegyre vezetõ kaptatóját igyekszünk a lehetõ leghamarabb letudni, hogy fák alá jussunk. Az emelkedõ tetején esõállósítom a hátizsákot, fölvesszük az esõkabátokat, s megyünk tovább. Jó kis erdei út következik Porva-Csesznekig. Az állomás büféjében megkapjuk a következõ pecsétet. Frissítünk, beszélgetünk Anitáékkal, majd megkezdjük a Cuha-völgyben vezetõ szakaszt. A Cuha-szurdokról többször is írtam már. Most is szép. A patakban kevés a víz, így a szakadt bakancsomban is száraz lábbal jutok át a gázlókon. Rengeteg hétvégi túrázóval találkoztunk. A gyerekek nem kicsit élvezték a gázlókon történõ átkeléseket. A vasúti híd alatt több kört is megtesznek.


A Vinye.hu büfében újabb pecsét és frissítés. Egy laza könnyû séta következett a célig. Ahol csak lehetett, földútra (szerintem lovas ösvényre) vitték a jelzést. A bauxitszállító úttól, ugyanazon az úton érjük el a célt, amin reggel rajtoltunk. A célban átvettük az emléklapot és kitûzõt, ettünk egy kis zsíros deszkát, átöltözés, s ki-ki hazafelé vette az irányt.


A Romándi elágazásig kínlódok a szembeszélben, utána viszont szerencsém volt. Az út délnyugatnak vezet, a szél viszont nem az ígért észak-nyugati, hanem észak-észak-nyugati. Ez pedig oldal, illetve inkább fél-hátszelet jelentett.


A túra, a Cuha alacsony vízállásánál könnyû, kellemes, igazából sehol sem unalmas. A Fenyõfõ-Vinye úttól északra kicsit monoton, viszont szépek az évszázados fenyõk.


A túra ár/szolgáltatás aránya igen jó. 500 Ft-ért szürkeárnyalatos térképvázlatos igazolólap (saját térkép nélkül kevés), itiner, emléklap, kitûzõ, Vinyén szõlõcukor, a célban pedig zsíros kenyér (hagymával, vagy metélõhagymával) és ásványvíz járt. Az útvonal jelzése, a szalagozás kiváló, az itiner jól használható.


 

 
 
tetova hegyi teveTúra éve: 20122012.06.09 21:14:25
megnéz tetova hegyi teve összes beszámolója

meravigliosa creatura


ez a dal zenelt vegig a fulemben, mikor a Bakony gyonyoru volgyeiben haladtam. Es milyen igaz, es milyen jokor.


A tura eleje es vege kevesbe tetszetos, de semmi gáz es keves gaz. Vak Bottyant is gyogyitotta forras mellol startolok kivalo idoben. Komforterzetem az erdo huvosetol csak fokozodik. Letudom a felvezeto reszt es maris a Hodos volgyeben futok egyedul. Egy helyen vadak szaga csap meg, de latni nem engedik magukat. Vegre egy kis balos felfele, de sajnos rovid es nem szintes. Hamar jon az allomas, ahol a jol ismert, szep zold pecset kerul papiromra. A Cuha volgyeben sok a toketlen turista, nemelyike majd lelok az utrol. De az erdo ma roluk is szol. Kedvenc reszemen a sziklas-vasutason viszont mar ujra csak maganyosan nyomom. Jolesik a szolocukor a nem virtualis Vinye.-hu-n es a klotyon hideg viz is van boven. Szeretem a kovetkezo fenyvesekkel tele reszt. Kozeledo felhok, mintha zavarnanak kisernek vissza a faluba. Nemi zsiros kenyeret fogyasztok s orulok az uj tetszetos kituzonek.


A tavalyi teli tura utan kivancsian vartam a zoldben megrendezettet. Es nem csalodtam. Ezen a huszason annyi a jo resz, mint mashol az otvenen. Aki nem ismeri az utvonalat annak azert, aki + igen annak + azert kotelezo. Koszonet a rendezesert. 

 
 
 Túra éve: 2011
dnvzoliTúra éve: 20112011.12.10 20:39:32
megnéz dnvzoli összes beszámolója

Bakonyszentlászlói Mikulás 20.


2011.12.10.


Mikor ezt a túrát utólag beírtam a túranaptáramba egy kellemes kis téli,havas túrát képzeltem el,ropogós hóval,mínusz 5-6 fokkal,szép havas tájjal.....


Aztán nem:)


Tíz fok körüli hõmérséklet,napsütésmentes,komor õszi idõ,nem az a hangulatjavító...


Reggel fél 8-kor már a rajtban vagyunk,3000 feletti a túrakiírás "letöltöttsége",meg is lepõdünk,hogy csak Kiss Pistiék elõztek be,miénk Sanyival a hármas és a négyes rajtszám.Komoly tömegre számítottunk,hát ez nem jött be.Na,mindegy,ezt egyáltalán nem bánjuk,induljunk hát meg!


A kapott igazolófüzet már-már megmosolyogtatóan amatõr,az efemm által már említett kézi rajzolású útvonalvázlat,hát az nagyon egyedi,ezzel szemben van szöveges leírás.Igaz a távmeghatározás "12 perc múlva jobbra,és 3 perc múlva át az úton" stílusa is elég egyedi,sosem találkoztam még ilyennel.Viszont a szalagozás korrekt,leszámítva azt,hogy a fórumon a szalagozókról tuti leszednék a keresztvizet az élõ fába való szegelés okán:)


No tehát felkúszunk Bakonyszentlászló fölé,egészen a Hódos-érig szalagozás vezet,néha feltûnik egy-egy jelzés,de a szalagozás a biztos.Hódos-érig nem történik semmi.Kiss Pistivel és a barátnõjével haladunk négyesben.Beszélgetünk.Hódos-ér egyik hétvégi házánál pecsét,tea.Aztán irány a völgy!


Végre szebb a táj,sok a nyáron láthatatlan sziklaképzõdmény,készülnek a fotók,le is maradok rendszeresen.Üveghutánál kanyar Porva-Csesznek felé,felkaptatunk a nyáron oly kellemetlen mélyúton,mezõ oldalán el,erdõbe be.Erdõben leelõz pár futó,rajtuk kívül a túrán résztvevõvel nem találkozunk.


Porva-Cseszneken Anita és Schoffi fûtött hellyel vár,a tea is finom,megnézzük a Mikulás helyi rezidenciáját aztán irány a Cuha-völgy.


Ezerszer lejárt útvonal-szakasz,mégis mindig van újdonság,most pl. egy népes muflon csapat,ami tõlünk nem messze szalad el a hegyoldalban,sõt a vasúti alagút közelében egész közel jönnek hozzánk.Kiránduló tinicsapat mindjárt kap is az alkalmon,és elkezdik dobálni õket murvával.A kísérõ felnõttek szótlan beleegyezése mellett.Marha mérges leszek,be is szólok,hogy ezt nem kéne már,ezért jöttök ti ide?A felnõttek mormognak valamit a bajszuk alatt,de nem mernek visszaszólni.Érzik,még ha nyers is voltam,igazam van.


Na,meg ha már az újdonságoknál tartunk,találunk egy piros barlang jelzést,amit eddig én speciel nem vettem észre.Azt láttam a térképen,hogy a völgy közepe felé jelöl valami Kõfülkét,meg valami Betyár Pamlagot,de eddig sosem éreztem késztetést a felderítésükre.Most megtesszük,mély avarban mászunk sziklát,meg is lesz a búvóhely a magasban.


Aztán vissza a túrába,Vinyére be,a pont a kiírással ellentétben a Vinye.hu-ban székel,begyûjtjük a pecsétet.


Piros kereszten hagyjuk el Vinyét,hamarosan már párhuzamosan haladunk a Vinye-Bakonyszentlászló aszfalttal.Mély a homok,nem mtúl érdekes a táj.Vegyes fenyves.


Visszaérünk a Szentlászló feletti dombra,legyalogolunk a célba.Oklevélrõl inkább hallgatnék,a kitûzõ tetszik,zsíros kenyér mellé nincs tea,nekem így nem megy,bedobok egy müzlit.Sanyi átveszi a kupáját,hazaautózunk.


Aki nem sokat jár erre láthatott szép dolokat különösen a völgyekben.Mi viszonylag sokat járunk erre,így annyira már nem estünk hanyatt a látványtól,de mint említettem számunkra is tartogatott újdonságokat a túra.


Jövõre viszont kérnénk hidegebb idõt és havat,valahogy nem passzolnak egymásoz a Mikulás,a tél,a plusz 10 fok,és a szürkeség szavak:)


Köszönöm a lehetõséget:)


Fényképek itt:


https://picasaweb.google.com/108946185154098013811/BakonyszentlaszloiMikulas202011?authuser=0&feat=directlink


dnvzoli

 
 
efemmTúra éve: 20112011.12.10 19:49:18
megnéz efemm összes beszámolója

Bakonyszentlászlói Mikulás

2011.12.10


Jó túra volt, nem igazi téli, de kiváló túraidõben, teljesen száraz terepen és számomra érdekes útvonalon.

A rajtidõ végén indultunk Padlerrel, így pár percet kellett várni, az itinerre, mivel a rendezõk kb. 200 résztvevõre készültek, a tényleges 260 helyett. Mondjuk tavaly is 300-nál többen voltak az ÉDK díjkiosztó zárótúráján.


Maga az itiner meglehetõsen minimál, kézzel rajzolt útvonalvázlattal. A térképvázlat önmagában használhatatlan lett volna, ha nincs a kiváló(!) szalagozás. (Itt azért meg kell jegyeznem, hogy én nem szoktam élõ fába szegelni, itt viszont mindegyik szalag így volt felrögzítve.)


Az útvonal érdekesre sikerült, magam is rendezek a környéken túrát, idén is festettem arrafelé (konkrétan a zöld sáv) turistajelzést, de a fenyõfõi mûútig tartó útvonal, a valamikori sárga sáv jelzés megszüntetett nyomvonala új volt számomra. Ez a jelzés valószínûleg a bauxitbányászat és a vadászház miatt szûnt meg, ahogyan a Bakonyszentlászló-Fenyõfõ közötti zöld sáv is, egy komolyabb, tájegységi jelzésrendezés során. Mindkét korábbi jelzésnek láthatók nyomai. Pár helyen kicsit az volt az érzésem, mintha a túra útvonalának kitalálói 30 évvel korábbi turistatérképbõl terveztek volna. A Hódos-ér másodszori keresztezésénél is felbukkant a volt sárga sáv jelzés, illetve Bakonyszentlászlón is adódott volna az jelenlegi sárga kereszt jelzés az oda-vissza útszakasz (a volt sárga sáv) helyett.

Az útvonalleírás egyedi, a Magas-Tátrában használatos turistatérképek stílusában készült, aholis az távolság mérésének az alapja a térképidõ (kalauzidõ). Idézet az egyébként alapos útleírásból: "Az utca végén (indulástól 9-12 perc) egyenesen megyünk földútra váltva. Ezen jobbra szép a kilátás, majd 3-4 perc után jobbra a víztorony...". Gyöngyszem a hosszú távról: "2 perc múlva a patak 1. hídján megyünk át. 10-12 perc múlva a 2. hídon is átmegyünk. A 3. híd 7-8 perc lesz." - Ez a fajta "táv meghatározás" teljesítménytúrán teljességgel használhatatlan. (Még jó, hogy nem vagyok terepfutó...)

Eltévedni természetesen nem lehetett, bár páran fordítva teljesítették a túrát, elnézve a rajzolt térképvázlat útirányát.

A 10km-es távon két ellenõrzõpont volt, a hosszú távon három. A Vinye.hu büfében, pecsételés után ittam egy forralt bort. A szolgáltatásokra nem lehetett panasz, a Hódos-éri pihenõházaknál tea, a célban pedig zsíros-kenyér várt. A díjazás kitûzõ és emléklap volt.

Átvettük a 2011-es ÉDK kupát is.


Összességében jól éreztem magam a túrán.