Pest megye turistája - PMP50, Csévharaszt-Isaszeg
Elõször is kezdjük a logisztikával: kelés 3:20-kor, készülõdöm, indulás autóval Vácról Isaszegre. A Falumúzeum (jut eszembe: nem nevezik majd át városi múzeummá idõvel?) elõtt parkolok 5:10 körül, indulás gyalog a vasútállomásra, ami van olyan messze, hogy áldom az eszem és a felkelõképességem: nem a célból kell majd visszagyalogolnom oda. És nem akkor kell majd Pesten keresztül hazautaznom. Tehát, 5:46-os sebesvonattal irány a Keleti, a pályaudvaron nagy futás, épp felugrom a 7-es buszra, azzal Bp-Zugló vasútállomásig pár megálló, onnan Monor vonattal, majd jön a Lipák Pista-féle különbusz Csévharasztig. 16-an szállunk fel rá, majd a rajt elõtt a fõrendezõ már a leszállás pillanatában kézbe nyomja az itinert és a nevlapot, és már megint leszállítja és egységesíti a nevezési díjat. Hihetetlen ember :-)
A geocacing.hu-ról ismert l@zy barátommal rajtolunk, erõs iram a terv, 6-os átlagot célzok meg, de vele még azzal együtt is sokáig a 7-es tempó megy, hogy kitérünk az õsborókásba geoládázni. Erõs az agrárfaktor az útvonalon, nagyon tetszik, szórvány tanyák, birkák, és sok túrázó, több, mint 300-an neveztek minden távra összesen tudtommal. Péterinél érjük utol Bubut, Gudlukingot, elõtte még DJ Rushboy-jal és Marosi Attilával is összefutunk, cejas bélyegez a horgásztónál. Gyömrõig picit visszaesik a sebességünk 6,5-re, ekkor mondom a túratársnak, hogy én biztos nem tudom majd tartani a célig ezt, futni nem szeretnék, így menjen nyugodtan. A városban szét is válunk, s innentõl kazettát cserélek fejben: megyek, ahogy jólesik, aztán lesz ami lesz, a tempó már nem izgat, veszek egy sört, a célig úgyis kimegy, mostantól lassítok. Fõleg, hogy a 32 km-nyi alföldi etap után beállt lábak új kihívást kapnak: a netes kiírásban 0 méternyi szintemelkedés szerepelt, ami a valóságban 500 feletti, ezt gyakorlatilag az utolsó 20 km-en kaptuk, kezdetnek a Bajtemetés személyében. Új ismerõsökkel -bmalag és társai- megyünk innen a célig, egyre nehézkesebben, mondom is, a Kinizsire való felkészülés nem feltétlen jelenti azt, hogy minden edzõtúrán rekordot döntögetünk, bizony el is lehet fáradni és csoffadtan célba érkezni. Sikerül is, elõtte Lipák Pista telefonál, merre járunk, mert szeretne még személyesen gratulálni. Mindig rácsodálkozom a lelkességére :-) A túra vége az Isaszegi csata-emléktúrákról ismerõs, roppant hangulatos, kedves szakasz a történelmi emlékekkel. Az 52 km/520 m szintemelkedésû túrát 9:40 alatt sikerül teljesíteni, ugyan 6-os átlag alatt, de soha rosszabbat. A célban megtekintjük a Falumúzeumot, az ólomkatonás csatajelenet elképesztõ munka, és még zsíros kenyér is dukál, a nevdíj szeirntem még az étkezéseket sem fedezte, ha utána számolok, elvégre útközben nem is tudom, hány helyen volt csoki vagy narancs...
Remek túra volt, mind a tápiószeleiek, mind az isaszegiek túráit nagyon szeretem, a Pest megyei piros túramozgalomban pedig már célközelben járok...
|
