| nafe | Túra éve: 2006 | 2006.08.31 22:25:06 |
|
|
Bakonyalja 25, ami a valóságban 30.
A már elõttem leírt beszámolókban megjelent kissé nehézkesre sikeredett rajt után, jelzettlen úton kellemes idõben gyaloglva értem az elsõ ellenõrzõ pontra. Ettõl kezdve már korábbi kerékpáros túráimból ismerõs volt a terep. A zöld , majd a zöld háromszög jelzésen egy társammal együtt megérkeztünk a Pápalátó kõre, ahonnan gyönyörû kilátás nyílt Fenyõfõ és a Kisalföld felé. Meglepõ volt a számomra, hogy az elvileg hideg front utáni tiszta helyzet ellenére, meglehetõsen párás volt a levegõ. A ponton sajnos nem találtunk pontõrt, s a telefonos próbálkozás sem vezetett eredményre. Tízegynéhányan jöttünk össze, s vártuk a pontõrt, majd úgy döntöttünk, hogy felírjuk az Öreg-Bakony Bakancsosa túra ellenõrzõ számát, s együtt folytatjuk tovább. Sikeresen megtaláltuk a következõ jelzetlen szakaszt, s azon elértünk a nagyon rossz állapotban lévõ Alizházáig. Itt szembesültünk azzal, miszerint a térkép kissé pontatlan, de azért rátaláltunk a szerintünk követendõ útvonalra. A szervezõ által kitûzött út ugyanis a térkép szerint a Zabolai út elérése elõtt véget ér az erdõben, ezért inkább másikat választottunk. Számomra kellemes volt kicsit jobban szétnézni ezen az úton, mivel a Gázló túrán lefelé döngetve, szó sem lehet nézelõdésrõl. Meglepetésünkre a pontõr (a túra szervezõje) ott várta a túrázókat, ahol a sárga jelzés lekanyarodik a Zabolai útról. A sárga jelzést könnyû volt követni, majd a sárga kereszt jelzést is egy darabig. Egy merdek kaptató után ugyanis kissé jobbra fordulva el kellett hagyni a földutat egy ösvény kedvéért, amely mellett helyismeret hiányában könnyû elmenni. Az erdõben egy nagyon kellemes sétával elértük Porva-Csesznek vasútállomást, ahol a csoport egy része, vasúti menetrendhez jötve lévén, nagyobb tempóra váltott. Mi pihentünk egy keveset a padokon ülve, majd folytattuk utunkat a Cuha szurdokban. Kerékpárral ezt a szakaszt is megjártam már néháyszor. A Hódos-ér völgyéhez hasonlóan itt is jólesett gyalogosan egy kicsit nézelõdni. Ezen a szakaszon nyolcan maradtunk együtt, s kisebb tempóban haladtunk, mint teljesítménytúrán szoktam, de a jó társaságban gyorsan repült az idõ. Egyébként ennek ellenére is sikerült néhány perccel szintidõn belül teljesíteni a távot (no meg annak ellenére, hogy 5 km-el hosszabb, mint a kiírásban). Figyelmetlenségem miatt tettünk egy kétszáz méteres kerülõt a Pokol csárdához. A túra következõ szakaszán még nem jártam, s az szolgált kellemes és kevésbbé kellemes meglepetésekkel. A Kõpince forrás után nemsokkal átvágtunk egy réten, s rövid séta után beértünk az Alsó-Cuha szurdokba, ami a túra legszebb szakaszának bizonyult. Szépségében a Bakonyban az Ördög-árokhoz mérhetõ, s ez volt a kellemes meglepetés. A kellemetlen pedig az hogy a legszebb szakasza nehezebben járható, mint az Ördög-árok, vagy a Burok-völgy. Egyik társnõnk, aki sima edzõcipõben jött, itt egy-kétszáz métert zokniban tett meg, mert cipõben túl veszélyesnek látta. Esõben nem tartom tanácsosnak bemenni a szurdokba, mint ahogy egyedül sem, kivéve aszályos nyarakon. Ezen a szakaszon való járást egyedül Buksi kutya élvezte, aki jókat úszkált a patakon keletkezett medencékben. A Zsivány-baralng után megtaláltuk az utolsó ellenõrzõ pontot, ahonnan kellemes gyaloglással értünk be a célba. Otthon számítógépen a megnézve GPS adatait, a túra hossza 30,1 km-nek bizonyult.
Remélem jövõre is megrendezik, mivel az egyik legszebb bakonyi teljesítménytúra útvonal. |
| |
