Túrabeszámolók


Bujáki kikelet

biborTúra éve: 20122012.05.04 16:01:58

Kikeleti Várõrület 55


A bujáki erdészet területe sokáig fehér zóna volt a turisták számára, azonban változnak az idõk és már 9. éve nyílt túrát szerveznek ide minden „kikeletkor”.Idén a Cserhát Kupa része, így „hivatalból” is illett ott lennünk, másrészt kíváncsian vártuk a nagyrészt jelzetlen, egyedi útvonalat.


Szombat este érkezünk a szállást adó iskola tornatermébe. Mivel napközben jelzést festettünk bokától nyakig fehér-sárga-lila színekben pompázva érünk ide, de azért beengednek:-). Hatan alszunk a tornateremben, elõtte persze közösségi élet zajlik:)


Reggel 7:45-kor több mint 3 liter folyadékkal kelünk útnak. Ezzel csak kihúzzuk Bokorig, hiszen addig érdemi vízvételi lehetõség nem lesz.Alig hagyjuk el az iskolát máris kivonatot kapunk a falu életébõl: kockalada vágódik ki a kanyarban, ablakok letekerve, rádióból a „hosszú még az éjszaka” mulatós dallamai szólnak, balkáni „Macskajaj”-hangulatot teremtve: -) Szabó Karcsi (BBTT) jön szembe, õ egyszerûen lereagálja: „Ez Buják”.


Az elõbb virtuális zöld tölgylevél tanösvény jelei elõkerülnek az emelkedõ során és a bujáki Kálvária alá mászunk. Megtesszük a kb. 100 méter kitérõt a Kálvária épületeihez, ahol az ódon falak mellett írisz és jó kilátás nyílik a falura és az andezitjérõl híres béri Nagy-hegyre.


Visszaereszkedünk az útvonalra és rövid hullámzással a bujáki vár alatt vagyunk. Felkanyargunk a kis ösvényen a megmaradt várfalak közé. Szilviék pontõrködnek, láthatóan nagyon vidámak és még ostyaszelet is van náluk, amitõl mi is vidámabbak leszünk:)


Rövid oda-vissza szakasz után ráakadunk a kis ösvényre, ami a folytatást jelenti a zöld tölgy jelzésen. A Selyem-réten koponyát találunk, majd a kiszáradt Eigidus-forrást. Jelzetlen úton folytatjuk, ahol átkelünk két árkon, az egyiken összedõlt híd - de ezúttal nem Vagdalthús tehet róla. Nyílt mezõ fogad Virágospuszta és a Hotel Andezit elõtt. Vagdalthús itt befektet egy doboz sörbe. A hotel elõtt a tavaly nyáron átadott „Magyarok Útja” emlékparkban fotózunk, ámulunk és bámulunk a vezérek faragott szobrain, Turulon.  Majdnem tovább is szaladunk a mûúton, szerencsére épp idõben olvasom a leírást. Két átkelés a Bér-patakon s a fényét vesztett zöld sávon menetelünk.


Elérjük a Nagy-hegy alját, innen a 2 héttel ezelõtti Andezit útvonalán folytatjuk Ordaspuszta felé. Árnyék nélküli, nyílt szakaszon többször megállunk inni, állandóan szomjazunk a hirtelen jött melegben. Ordaspusztától balra fordulunk a mûúton, Jákotpuszta irányába rójjuk a kilométereket. Az itiner néhol elég pontatlan a mai állapothoz képest, itt is. De a szalagok néhány kivétellel mindenhol a helyükön voltak. Cservölgypuszta után utolér a Tinca-Never85 páros. Õk már a pampuskán gondolkodnak:) Késõbb pedig az útirányon, velünk együtt. De Bell Sanyi emlékezete nem csal és hamarosan Szanda várát támadjuk. Itt viharos erejû szél fúj, ezért a pontõr leköltözött a csúcs alá. Fotózni azért feljebb merészkedünk.


A felújításra szoruló zöldön folytatjuk, a Peres-hegy gerincén. Utána a Ficsor-kút közelébe haladunk el, majd a Jákoti Jójárók útvonala szerinti kavicsos úton. A hõség egyre melegebbnek tûnik és égünk, és égünk a végtelen nyílt részen, mert a naptej otthon pihen.A Sas-bércre vezetõ mûutat elérve benyakaljuk  a maradék vizünket és pár deci édes, meleg lötty marad, amire csak szomjasabbak leszünk.


A szalagokat kergetve ballagunk a kilátó felé, ahol oázis fogad: VÍZ! A kilátó üzemel, épp elõtte nap nyitották meg ismét a felújítás után. Alaposan szétnézünk,hisz  ezelõtt nem találtuk egyszer se nyitva.


Innen a mûúton bõ fél órás lejtmenet lenne Bokor- de a rendezõk izgalmasabbat találtak ki.Úgyhogy eleinte a tervezett P4-en haladunk útba ejtve a Káva-hegyet és társait, majd arról letérve a Meredek-hegy oldalán át ereszkedünk Bokor felé. A patakon átkelve nem vesszük észre a szalagozást jobbra a patak mellett és továbbmegyünk a földúton. Késõbb olvasom, hogy arra kellett volna.. kb. plussz egy kilivel sikerült megtoldani a kirándulást ezzel. A kajapont elõtt még a faluban kitérõt teszünk a temetõdomb felé, a középkori eredetû õrtorony irányába. Ez a létesítmény a ravatalozó közelében leledzik, de különösebb késztetést nem érzünk a sírok közötti keresésére. Úgyhogy a patakon át ismét vissza a házakhoz, ahol végre a bokri asszonyok vendégszeretetét élvezhetjük! Kérésünkre a konyhán feltöltik friss, hideg vízzel kiürült palackjainkat és végigkóstoljuk a pampuska választékot. Nekem a 3 közül a fahéjas a favorit.


Nem nagyon akaródzik kimenni a napra, de nincs kívánságmûsor hátra van még bõ 18 km. A ház elõtti árnyékban cica nyújtózik ernyedten, tud valamit.. A távok szétválása után  kellemes árnyékban felfrissülve megyünk tovább. Elérjük Cserkútpusztát, ahonnan sámándobok hangja sokáig kísér, késõbb tudjuk meg, nekünk volt csak ilyen szerencsénk, az elõttünk járóknak beszóltak , hogy ez magánterület.


A Szuha-patak szurdokában nosztalgiázunk a tavalyi Cserhát50/30-on. Ilona-vár dombja messzirõl meredek, közelebbrõl megszelídül. Szegény pontõrök unatkoznak, elõttünk csak 4-en jártak itt, nem sokan neveztek a hosszabb távra. Kissé nehezen találjuk meg a merre tovább-ot, mivel az itiner „visszagyalogolunk a vizenyõs területhez (kb. 70 m) és balra kanyarodunk”. Ehhez képest kell menni olyan 300 métert száraz úton az ominózus elágazásig. Na de meglett karjelzésekkel a pontõrök segítségével:)


Ösvény, majd egy vadles után meglepetés,  hosszabb mászás a Cseres tetõ-Bokri-hegy oldalában. Vagdalthús itt már emlegeti, hogy a megadott 1000 m szint van 1500 is.Kiérünk a sûrûbõl és a távolban feltûnik Buják, majd a Bokri-kereszt. Innen át a Kesely-réti vadászházhoz, utána a bujáki várdomb reggel nem érintett, másik oldalában haladunk. Kibukkanunk az erdõbõl és a köves domboldalon lesétálunk Buják szélére. Ekkora már a vádlink ropogósra sült. Elhaladunk a kocsma elõtt- vigyázva, hiszen a hûsben bukni lehetne a szintidõt- és pár méter múlva a célban toporgunk. Kellemesen elnyomva a melegtõl és a levestõl könnyû az alvás a tornateremben, csak ki kell találni, hogy feküdjünk úgy, hogy ne az aszalt részeink legyenek alul. Köszönjük a rendezést!


Fotók a túráról:picasaweb.google.com/105277853971802705159/2012040501KikeletiVarorultKarancs