Túrabeszámolók


Normafa

asciimoTúra éve: 20072007.03.09 15:28:38
Normafa 20

Ujabb edzés gyanánt a T100-ra gondoltam elmegyek egy félmaratonra. Aztán rájöttem, sokkal jobb az erdõben futni egy 20as teljesítménytúrán, mint az aszfalton, még ha a ttúrákon általában több szint van mint az utcai futóversenyeken. A Normafa félmaraton szintideje 2:45 (360 méter szintre), ugyhogy ez volt a cél, de azért szerettem volna 2:30-at menni.

Reggel másodikként parkoltam le a síház mellé, majd rögtön jött Sistergõ turatárs.
2-es rajtszámot kaptam, kivártuk a 7 órát, és nekiindultunk kocogva.
Felfelé János-hegyre menet párszor meg kellett igazitani a polárt, amit Sisi adott kölcsön.
Ahol a piros jelzés indul neki az utolsó emelkedõnek, ott már gyalogoltunk 183-as pulzusom volt. Nem tudom ez mit jelent, de tuti mi tuti megjegyeztem :)
János hegyen pecsét, majd indulás lefelé. Petami kolléga kicsit lemaradt, lefelé nem ment neki a csuszos uton.
A második pont hamar jött, ráfordultunk a S jelzésre. Itt aztán petami elõreállt, de a 3. mini emelkedõn lemaradt, és onnantól nem is láttuk már. Sisi viszont kitartoan tapadt, elmondta, hogy számára a tájékozódás nehéz, és ha velem jön, akkor erre nem kell annyira figyeljen. Egész jól ment itt a futás, elértünk a pirosig,
majd felfelé a Csacsi-rétig már gyalogoltunk, pláne a sok bedõlt fa miatt. Amikor megkaptuk a pecsétet, és megettem a csokit, 4 fõs futótársaság tûnt fel, ismerõs arc nélkül. Sisi kérdezte, hogy köztük van-e Balázs, mondom nincs.
Elindultunk, majd utólérnek mondtam. Utól is értek. 4-en lehagytak, és Sisi mellett, mögöttem lelassitott az ötödik, aki mint kiderült, persze Balázs volt. begyorsítottunk, hogy tartsuk a "lazázó" tempóját....
Aztán jött a Z+, majd P, itt aztán hagytuk õket futni.. A Végvári sziklánál már gyalgoltunk, felérve az emelkedõ tetejére 2 srác jött szembe, mint kiderült õk a pontõrök, csak még nem értek a helyükre.
Az emelkedõ folytatódott, a mûut után is. Itt újabb 3 futó lépett el mellettünk, de a lejtõ végén, a Piktortégla üregeknél utólértük õket, mert éppen keresték a pontõrt. Mivel nem volt, ezért továbbindultunk. Kb. 1 km múlva
találkoztunk szembe a sráccal, megkaptuk a pecsétet. Innentõl megint begyorsultunk, a sár sem zavart. Az Irhás-árok tetején tea volt, zsiroskenyér még nem, töltöttem valamennyit az üvegembe, és nekiindultunk. A Hörcsög utcáig "gurultunk", majd rátaláltunk az AUDI-ra, kaptuk a pecsétet gond nélkül.
Innen fel a Zháromszögre kicsit bizonytalanok voltunk hol menjünk fel, szalag nem volt. Felérve pedig túl hamar, a betonon lódultunk neki, így a völgybe is túl hamar értünk le, még menni kellett felfelé, hogy elérjük a hidat. A Kápolnáig gyalogoltunk, utána a szerpentinen végig ment a lassú kocogás,
de felérve a Széchenyi-hegyre, a mezõn azért jól esett a pihentetõ séta. A kisvasút mellett a Z jelzésen végig kocogtunk, egészen a célig. Sistergõ mondta hogy menjek nyugodtan, de tudtam, hogy van egy mini emelkedõ a végén, meg hát nem akartam Sistergõt otthagyni.

9:42-kor értünk be, értelemszerûen 2:42-es idõvel.
Van hova fejlõdni.

Jövõre lehet hogy újra megpróbálom...

asciimo