OKT

OKT fórum 

lista a hozzászólások időrendjében

<<< 5.sz. túra: Tapolca - Badacsonytördemic7.sz. túra: Nagyvázsony - Városlõd
6.sz. túra: Badacsonytördemic - Nagyvázsony
KFeri Bejárás: 2021.06.05. Rögzítve: 2021.06.20 21:43:54

Káptalantóti - Szentbékkálla


Az OKT 6. szakaszának hiányzó nyúlfarknyi darabját teljesítettük két részletben ezen a napon. Reggel Szentbékkállán elsétáltunk a velétei palotaromhoz, majd buszra szálltunk és átgurultunk Káptalantótira. Onnan indulva meghódítottuk Csobánc várát, tettünk egy rövid kitérőt a Rossztemplomhoz, majd erdőn-mezőn-dzsungelen keresztülvágva, köves, poros és gazos keréknyomokat követve érkeztünk meg a Kőtengerhez. Megmozgattuk az ingókövet, sétáltunk egy kicsit a "tengeri kavicsok" között, majd amikor elfáradtunk, visszagyalogoltunk az autóhoz.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2021/06/okt-06-kaptalantoti-szentbekkalla.html

 

 
KFeri Bejárás: 2021.04.24. Rögzítve: 2021.05.08 22:57:59

Káptalantóti - Badacsonytördemic


Ezúttal egy rövid szakaszt jártunk végig a kisebbik fiammal, de közben megmásztunk három tanuhegyet és gyönyörködtünk a Balaton és környékének természeti csodáiban. Reggel Tapolcán hagytuk az autót, onnan busszal mentünk Káptalantótiig. Bemelegítésnek felmásztunk a Tóti-hegy kopár csúcsára, ahonnan igazi körpanoráma tárult a szemünk elé. A második tanuhegyen, a Gulácson a kilátás helyett az üde zöld aljnövényzetben gyönyörködtünk. A harmadik tanuhegyre, a Badacsonyra a Kőkapu szikláin keresztül másztunk fel, majd a Kisfaludy-kilátóból, az Egry József-kilátóból, a Ranolder-kereszt tövéből és a Tördemici-kilátóhelyről csodáltuk meg a Balaton csillogó víztükrét, a tanuhegyeket, a Káli-medencét, sőt még a Kab-hegyet is. A túra befejezéseként leereszkedtünk a bujdosókról elnevezett meredek bazaltlépcsőn és a tördemici vasútállomás várótermében beütöttük a füzetünkbe a szakasz teljesítését igazoló bélyegzőt.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2021/05/okt-06-kaptalantoti-badacsonytordemic.html
 
KFeri Bejárás: 2020.10.02. Rögzítve: 2020.10.17 21:51:03

Szentbékkálla - Nagyvázsony


Október elején a Balaton-felvidéken folytattam az OKT vándorlásaimat. Kora reggel Nagyvázsonyból Zánkán keresztül elbuszoztam Szentbékkállára. Mire pecsételés után útnak indultam a faluból, már csak néhány ködfolt és felhő akadályozta a kilátást. A település határában megnéztem a töttöskáli templomromot, majd sétáltam a leszüretelt szőlőültetvények között. Az ölelő fától már csak néhány lépés volt az Eötvös Károly-kilátó, amelynek tetejéről a Káli-medence mögött csak a bújócskázó tanúhegyeket láthattam. A hegyi tavak mellett elsétáltam a Vaskapu-árokig, majd egy újabb szőlőültetvényen átvágva megérkeztem Balatonhenyére. A pecsételés után felmásztam egy fennsíkra, hogy néhány kilométerrel később leereszkedhessek a Csicsói-erdőben futó aszfaltos útra. Az aszfalt után a Hátsó-völgyben gyönyörködhettem az erdőben. A Tálodi kolostor, a Szent Ilona templom és a nagyvázsonyi pálos kolostor romjainál megpróbáltam magam elé képzelni az egykori épületeket, majd elgondolkoztam rajta, hogy vajon csak felújítják vagy pedig átépítik a Kinizsi várat. A nap utolsó pecsétjét a Kinizsi sörözőben ütöttem be az igazolófüzetembe.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: turaelmenyeim.blogspot.com/2020/10/okt-06-szentbekkala-nagyvazsony-20201002.html
 
Artemix Bejárás: 2019.08.13. Rögzítve: 2019.08.15 17:19:20

 Balatonhenye-Szentbékkálla


A faluban ketten is megkérdezték, hogy hová megyünk és elmondták merre vezet az út. A kaptató nem könnyű, de túl lehet élni. A hegytetőn alig van kék jelzés, csak a piros T jeleket festették újra. Térerő sem volt, így kicsit intuitíven haladtunk. A kilátó után a lefelé vezető út sok helyen kavicsos, nehezen járható. Szentbékkálla előtt egy kb 500 méteres szakasz még az ösvény szintet is alig éri el.


 

 
Vöröss Bejárás: 2018.01.07. Rögzítve: 2018.01.08 12:26:40

2017. 01. 06-07.:Nagyvázsony-(Szentbékkála)-Káptalantóti

A pecsétekről: mindegyik megvan, többségében kiváló, Nagyvázsonyál még éppen megfelelő minőségben. A jelzések megvannak, többnyire nagyon jó minőségben és sűrűségben, de néhol be kell nézni az utakra, mert nem közvetlenül az irányváltás helyén vannak a jelzések. Ilyenkor 50-100 méter után megvannak, tehát eltévedni nem lehet. Rengeteg jelzés van külön erre a célra készített karókon, sőt, megvannak a műanyag üvegek belsejében a kék-fehér csíkos papírjelzések is, ezeket is lehet bátran követni.

Nagyvázsonyban kezdtem a túrát, 11 előtt pecsételtem valamivel. (Ahhoz, hogy ne csak rohanjak, hanem nézelődni is tudjak, idő kell, és Budapestről a közlekedés sem túl jó.) Az első, szerintem normálisan elérhető busz 9.55-re ér a faluba, ha nem késik, mint most. Így télidőben viszont számolni kell a korai sötétedéssel is, így bámészkodni, kíváncsiskodni, fotózni csak akkor lehet, ha jól van kitalálva a szakasz. Márpedig látnivaló sok van, a vár, a falu gyönyörű házai, a pálosok kolostorának romja, a Kinizsi-forrás (zöld és kék jelzés első találkozásánál jobbra fent), közelében a templomrom – mind-mind érdemes arra, hogy megálljak/megálljon a túrázó. (Egyébként is tele a környék középkori templomok, kolostorok romjaival, van, ahova be sem mentem. A haladást tovább nehezíti, hogy Nagyvázsony után az erdőben igen nagy a sár, a dagonya, és nem akartam kockáztatni a hasraesést meg a bokáig sáros bakancsot, így ilyenkor kiváltottam az erdőbe, többnyire a szélébe, de volt, hogy beljebb kellett menjek. Így viszont a haladás igencsak lassú. Aztán a nagyvázsonyi erdőből kiérve, és jobbra kanyarodva a mezőn (kőkupac a kanyarban jobb oldalon) lefelé már jobb a helyzet, de vissza-visszatér a sár, főleg az erdős részeken. /Főleg a járművek által járt részek ilyenek; ahol az avar nincs lekotorva az utakról-ösvényekről, ott kevésbé süpped. De persze alattomosan csúszik néha :-) Túrabot erősen ajánlott./ Bár az Eötvös-kilátóhoz vezető újabb út hosszabb, viszont a fennsík, meg az odáig vezető völgy miatt megéri a plusz fáradságot. Még sötétedéskor is látszott, hogy mennyire. A jelzések dicséretére legyen mondva, még sötétben, elemlámpával sem tévedtem el. A kilátó előtt egy kicsivel van egy keresztbe dőlt fa, itt bizony erősen hajolni kell, én csak a zsákot levéve tudtam átbújni alatta. A Szentbékkála felé vivő utat, ott, ahol az ösvény először a kövesútra ér, én szerencsésebbnek tartottam volna észak felől vinni, és onnan megközelíteni a falut...

Szentbékkála: A bolt-kávézó kertjében lévő kút oldalában megtaláltam a pecsétet, jó minőségű nyomatot sikerült produkálnom vele. A bolt hétvégén reggel csak 10-ig tart nyitva, erre figyelni kell. Itt aludtam a Tünde Vendégházban (Dózsa György utca 21.), egy nagyon kedves családnál, nagyon békés, barátságos környezetben. Külön dicséret illeti őket: pénteken ők voltak az EGYETLENEK, akiknél csupán egy nappal előre szállást tudtam foglalni. A padlástérben berendezett szobák (3 szoba) gyönyörűek, és olyan békés hangulata van az egész helynek, hogy alig akartam felébredni és továbbmenni. (Aludtam, mint a bunda... Nagyon jól éreztem magam.) Készültek mindenre, kisgyerekre (rácsos ággyal), lehet állatot vinni, stb. Mivel csak egy éjszakára kértem szállást, 5000 Ft-ba került, de 2 éjszakától már olcsóbb. Ja, és nincs semmilyen plusz költség, adó stb., az 5000 Ft tisztán annyi. A +36 30 641-49-03 és http://www.kali.hu/szallas/tundevendeghaz/ elérhetőségeken lehet keresni őket. Lehet, hogy van néhány olcsóbb hely is, de kedvesebb aligha...

A második napról: ne hagyjátok ki a kőtengert, érdemes elidőzni, sétálni, nézelődni itt, egészen meghökkentően szép, van róla fotóm is, de ha csak ezeket látnám, nem tudnám elképzelni, milyen élőben, és azt sem, hogy miből maradok ki... A viszonylag új, Mindszentkállát elkerülő terelésben van néhány húzósabb kaptató, ami igencsak csúszik, óvatosan! Aztán leérve a szőlőbirtokok közé kicsit figyelni kell. Nem az egyértelműnek látszó, lefelé vivő földúton kell továbbmenni, amikor kiérünk az erdőből, hanem kicsit balra, fölfelé, egy középső úton. Hamar megjön a jelzés, de elsőre nem vettem észre...

Ide is alkonyatkor érkeztem, a Csobánc, a kilátás a Szent-György-hegy fölött a naplementével, a várrom mind gyönyörű, az út lefelé ebben az irányban sem egyértelmű, de térképpel eltalálható. Ha más, jobb módszer nincs, végig kell menni (balról jobbfelé haladva) a hegy peremén körbefutó ösvényen, és a végén valóban ott lesz a kő a kék jelzéssel. A jelzések megvannak, de néha itt is kell 50-100 méter ahhoz, hogy egy elágazásban meglegyen a helyes út. Káptalantótiban viszont nem túl jó a közlekedés: a 17.30-as, Tapolcára vivő busszal éppen le lehet késni a 17.54-es, Budapestre még viszonylag normális eljutást biztosító vonatot. Vagyis érdemes viszonylag korán beérni a faluba, ha valaki itt akarja megszakítani a túráját.

Vöröss

 
Vöröss Bejárás: 2017.07.30. Rögzítve: 2017.07.31 19:21:52

Badacsonytördemic - Káptalantóti

A pecsétekről a megfelelő helyen már írtam, rendben vannak, de a Káptalantótiban megesett történetet azért megosztom itt is:

Vasárnap késő délután érkeztem meg a faluba - ami mellesleg nagyon hangulatos, szép -, és zárva volt a kocsma. A helyiek sem értették, sorra jöttek, hogy hozzájussanak a napi adagjukhoz - az arcokat elnézve ez nem csak sört jelentett... No de kocsmárosné sehol, üzenet nincs, a padok, táblák kint az utcán - mi lehet itt?! Pecsét máshol nincs, hát vártam. Kiderült, hogy a sörnél csak egy fontosabb van, a focimeccs! Hogy a focistáknak - no meg a közönségnek is - jusson ital. Kiparancsolták ugyanis a kocsmárost a falusi edzőmeccsre, hogy ne haljon szomjan se közönség, se focista. Helyettes szabadságon, hát be kellett zárjon. Meccsnapon ezért érhet mindenkit ilyen baleset... Viszont megerősítették a helyiek, hogy tényleg este kilencig szokott nyitva lenni a műintézmény.

Egyébként az útvonal jól jelzett, bár néhol nem sűrűn, ezért a "járt utat járatlanért el ne hagyj" érvényes. Nem kell bedőlni kósza ösvényeknek. Ahol meg igazán kell, ott lesz jelzés. A sárga táblákra szokás szerint jobb, ha nem hagyatkoztok, van néhány érdekes... A kilátópontok kötelező programot jelentenek, ahogyan a Kisfaludy-kilátó is. A felső szintjéről fantasztikus a kilátás. Viszont aki a bujdosók lépcsőjét felfelé mássza meg ilyen kánikulai időben, az mindenképpen iktasson be egy kis pihenőt, mert elég húzós ennyit felfelé caplatni. Ezen a szakaszon még pihenőhelyeket is kialakítottak, és viszonylag értelmes helyekre tettek padokat, tehát van alkalom leülni, pihenni.

Vöröss

 
aezs Bejárás: 2017.04.29. Rögzítve: 2017.05.03 22:28:31

káptalantótiból mentünk fel a csobáncra. az utolsó kék jel a dombra felérve jobbról egy sziklán látható. innen levágtuk a szakaszt a várhoz balra, gondolván, h nyilván majd ugyanonnan kell visszakanyarodnunk egy másik szakaszon lefelé a régi kékre, ahol az utolsó jelet láttuk, s haladni tovább mindszentkálla irányába. kb 1 órás ücsörgés után útra keltünk, vagyis keltünk volna, mivel a várt irányba nem vezetett ösvény, a kitaposott úton pedig jel nem volt több, bár hely lett volna rá bőven hova festeni, fa is, szikla is, pad is.. átkeltünk így a vár azon oldalára, ahol már látószögben tapolca felé vitt lefele az út - jelzés továbbra sem volt. nem tudom, a festők vajon miért épp itt gondolták egyértelműnek az utat? :D nekünk egyáltalán nem volt az, mivel konkrétan a célhoz képesti túloldalon kellett lefele indulni, jelzetlenül, így aztán gondolva, h itt hiába keresgélünk, visszafordultunk. megint kóválygás következett, már majdnem leereszkedtünk, ahol jöttünk, mikor egy kirándulót megkérdezve megkaptam a választ, h ott lesz a jel, csak menjünk a szerpentinen lejjebb..visszajátszás.


a jel ott volt. az első nagy kanyar után még kicsit lefele haladva.


evvel a nem megfelelően jelzett vonalátvezetéssel sikerült  kb 1 órát veszítenünk. pluszban nem is értem értelmét az átvezetésnek, a korábbi útvonal sztem szebb is, s célirányosabb is volt.. fel lehetett vna vinni a csobáncra úgy a jelet, h ne kelljen az egész hegyet megkerülni a murvaúton :D


az új táblák közül badacsonytördemic után kb a kisfaludy kilátó előtt van egy ellentétes irányba mutató, de ezeknek a tábláknak sajnos amúgysem érdemes hinni túl nagy arányban, így kb szóra sem érdemes ez a hiba, csepp a tengerben. sokszor láttam már effélét másutt is - már ha épp sikerül azt a helyet kiírniuk, ami rajta van a kéken és holléte infót is hordoz, nem csupán afféle földrajzi érdekesség :D


mindezen felül az útvonal csodaszépséges, efféle gyönyörű tavaszon pláne :) az eötvös kilátó után is átfestették a korábbihoz képest a jelet, de itt sztem nagyonis jól tették, mert szépséges vadregényes fennsíkszerűségen át ereszkedik le balatonhenye szőlői mellé a gyors meredek helyett.

 
DrSzolon Bejárás: 2017.04.08. Rögzítve: 2017.04.09 12:42:32

Badacsonytördemicről mentem Nagyvázsony felé. Szinte alig volt szükség térképre, nagyon jó a jelzettség. Egy-két résznél lehetett elbizonytalanodni. Volt egy valahol Szentbékkála előtt, ahol valaki (gondolom ott lakó) megpróbálta eltüntetni a jelzéseket, és mindenhova táblákat tett ki, hogy nem turistaút. Már többen írták itt a fórumon. Én is átmentem a szakaszon, pár száz méter után újra ott voltak érintetlenül a jelzések... Illetve volt egy másik rész, Szentbékkála és Balatonhenye között, ahol viszont elterelték az útvonalat, és szerintem elég kétértelmű volt, hogy merre kell menni. Azt hittem, hogy megint valami gazda aktivizálta magát. Végül a letakart "szürke" jelzéseket követtem, és ugyanoda lyukadtam ki. Igazából nem számított.


Nagyon szép ez a szakasz, a táj rendben van tartva, és látszik, hogy az emberek szeretnek itt élni. Alig van valahol illegálisan lerakott szemét például. A Badacsonytördemic - Szentbékkála szakasz azért elég húzós lehet, két és fél hegyre kell felmászni, több mint 1000 méter a szintkülönbség. Én egyedül bírtam, de csoportban lehet, hogy elosztottam volna két napra. A Balatonhenye utáni rész talán már annyira nem izgalmas, de még ott is van pár látnivaló.


Mindszentkállán szálltam meg a Kati házban, amit egy nagyon kedves néni üzemeltet. Valamint ugyanitt érdemes felkeresni a Káli Kapocs nevű helyet, ami ugyan elég drága (pesti árakkal dolgoznak), de a környékről sokan fordulnak meg ott esténként, szóval lehet jó történeteket hallgatni. Étkezést is tudnak biztosítani!

 
korbela Bejárás: 2015.11.12. Rögzítve: 2015.11.12 20:37:09

 Szentbékkállától Tördemic felé:


a jelzettség jó (az új festések hasznosan egészítik ki a régieket).


Az új sárga táblák koncepcionálisan vannak elszúrva (szerintem), néha nagyon zavaró, megtévesztő infókat adnak, de arról, hogy mennyi még a következő pecsételő helyig, arról néma csend.


A jelzéseket követve szépen feljutottunk a Csobáncra (szerintem a vár és környezete kissé elhanyagolt), ahonnan pazar kilátásban volt részünk. A levezető jelzést kerestük, de nem találtuk, csak lejjebb futottunk bele újra.


A legidiótább sárga tábla jelzéssel Káptalantótin találkozni, ahol azt írják OKT Szent-György-hegy 8,3km 2ó4p!!!!


Köszönet Káptalantótinak a Horvát kert melleti vízcsapért :)


Valamennyi pecsét újra lett cserélve. Arra láthatólag nem gondoltak hogyan lehet odatenni a füzetet szépen, megfelelő alátámasztással.

 
korbela Bejárás: 2015.10.24. Rögzítve: 2015.10.25 12:39:33

Nagyvázsony irányából:


a szakasz jelzettsége a korábban megszokott átlagtól kicsit jobb. Az új iránynyíl festések némelyike itt is zavaró, különösen ha egy nyílegyenes résznél egyszer csak egy irányba mutató nyilat látunk. A kritikus pontokon továbbra is a legnagyobb (vagy egyetlen) segítséget a régi idők megoldásai és a jó szándéku amatőrök kreativitása segíti tovább a túrázót.


A Csicsói Erdei Iskolánál megszereztem az első új tipúsú -nekem tetszetős- motívum bélyegzőt (mely szerintem csak a két héttel ezelőtti tévé műsor miatt került ide, tekintettel arra, hogy a szakasz összes többi stemplije a korábbi verzió). Itt épült egy klassz esőházikó és padok (és bár nekem nem okoz semmilyen problémát a szemetem hazacipelése, azért feltűnő, hogy ezen a forgalamas helyen, az iskola mellet, ahonnan amúgy is napi rendszereséggel vihatik a szemetet, nincs szemetes edény).


Az Eötvös Károly kilátó előtt módosíthattak az útvonalon (kicsit), mert a túraatlasz nem említi, hogy elhaladunk az egyik tó mellett, így igencsak meglepődtem. (Véleményem szerint minden módosításra fel kéne hívni a túrázók figyelmét a helyszínen. Minimum egy felkiáltójellel, a régi út irányában a jelzés áthúzásával és legjobb esetben egy rövid tájékoztatással, hogy mekkora távban és szintben a módosítás hatása az adott szakaszra. És olykor én bizony meghagynám a régi utat is, döntsön maga a túrázó, hogy belefér-e neki mondjuk a martonyi kolostorrom vagy menne inkább a régi úton, ami évtizedekig megfelelt. Aki azt gondolja, hogy az OKT egy-egy tájegység minden fontos látnivalóján végig visz, az úgyis téved.)


Itt ott van néhány kidőlt/kivágott fa, ami kihívást jelenthet a kevésbé hajlékonyaknak (Szentbéka előtt a szőlődombról lefelé van egy olyan, amit csak Indiana Johns-osan lehet megoldani: lsd. 3. rész "csak a bűnbánó ember").


Én most Szentbékkállán fejeztem be. Hétvégén 15,51-kor van busz Zánka vasútállomásra (32 perc), ahonnan pár perc múlva van csatlakozás Budapest felé (azért az beszédes, hogy ezt a 162 km-t bő 3 és fél óra alatt abszolválta a két közlekedési cég Kelenföldig....)


Aki teheti most menjen arra, mert az őszi lombszineződés most a legpazarabb :)))

 
Pulmy Bejárás: 2014.04.22. Rögzítve: 2014.04.19 13:41:23

 Befejezendő ezt a szakaszt a mai nap a Nagyvázsony -Szentbékkála etapot tudtuk le. Az élményeinkről bővebben itt olvashattok:


http://boglariturazok.blogspot.hu/2014_03_31_archive.html


 


 


  Ezzel a túrával befejeztük a 2013-2014-es túraszezont,mivel a munkánk végett nincs sok szabadidőnk,ezért szeptemberben folytatjuk az OKT és a DDK bejárását.

 
Pulmy Bejárás: 2014.03.27. Rögzítve: 2014.03.02 17:20:37

  A mai napra az eddigi legnehezebb túra útvonalat néztük ki,ami elég komoly szintemelkedést igért,bejárva a Káli-medencét és a tanúhegyeket,hogy a végén megmássza Badacsony bazalthegyét. Az autót Badacsonytördemicen a vasútállomáson hagytuk és busszal értük el Szentbékkálát. Érdekes,hogy a két település mindössze 13 km távolságra van egymástól.de busszal sajnos csak zánkai átszállással közelíthető meg ,ami 35 km-re növeli a távot nem kevés idővel megnövelve az utazást.


  Magyarország egyik legszebb része a Balaton-felvidék aminek egyik ékköve Szentbékkála a maga érintetlen hangulatával,távol a világ zajától. A bélyegzőpont a falu presszójában van ami egybe esik a bolttal.Így itt nyugodtan lehet pótolni az elfogyott készleteket és frissíteni egy jót. A presszóban nagyon kellemes árakkal találkoztunk ,így még jobban esett az elfogyasztott  kis sör,fröccs stb. A bélyegző az üzlet előtti oszlopnál van,de a személyzet be is hozza ha nem veszed észre. Záróra után beviszik a kis dobozkát amiben a pecsét és a párna van,de ha későn érsz oda akkor is meg lehet oldani a pecsételést ,egyeztetést követően.


 


  Miután összekaptuk magunk nekivágtunk az évszázados házak közt a túránknak.A tájképet meghatározza a Római  klat.templom,melyet egy Eszterházy püspök építtetett a falunak. Pár perc után felkapaszkodunk a falu temetőjéhez,mely mellet elhaladva nemsokára elérjük a Velétei Palotaromot,mely a falu földesúrának a veszprémi püspöknek volt a tulajdona és a XVI.sz.vágén pusztult el. Innét visszaereszkedünk a faluba és a kálváriát érintve elérünk a település fő látnivalójának a Kőtengernek a letéréséhez,jobbra,de a jelzések kitünően vezetnek. A Kőtenger a vulkanikus tevékenységnek az eredménye ,csodás látvány néhol ház nagyságú szikladarabokkal.A legérdekesebbek az "ingó"kövek,melyekre rálépve mozgást érzékelhetünk. Az Okt a Kőtenger jelentős részét bejárva ereszkedik le a Kő-hegyről és halad Mindszetkálla felé. Elhaladva a lovas póló pálya mellett elérjük Szentimrepusztát,majd az aszfaltos utat ,amin jobbra fordulva érintjük Mindszentkállát. A faluból kiérve egy keresztezzük,útunk során nem előszőr a Kékkő tanösvényt. A falu határában nem egyértelmüek a jelzések ,előszőr teljesen balra kell tartani,majd egyenesen ,elhagyva a Kékkő tanösvényt.Ezen a naghyon rövid szakaszon egyáltalán nem láttunk kék- jelzést,pedig a tanösvény oszlap útjelzőit bíztos fel lehetne használni.


  Ezután útunk egy mélyútban folytatódik ,emelkedik a Láz-tető felé. Hol hullámvasutazva hol meredekebben eemlkedve folytatódik az út néhol megművelt szőlők közt,de nagyon sok elhagyott szőlőt,földet látni errefele,melyet már mindnyájunk nagy példaképe (Rockenbauer Pál) is elmondott a közel 30 éve készült ,az OKT-ről szóló filmjében.Útunk ezen része végig dzsindzsás elhanyagolt ösvényeken vezet,jó jelzettséggel.Meredek,fárasztó kapaszkodás után elérjük a túra ezen részének a csúcspontját és megkezdjük a jelentős,néhol meredek ereszkedést már megművelt szőlő ültetvények közt. Jobbra kanyarodva az aszfaltos uton ,mely Diszelre vezet ,pár száz méter után balra térünk és megkezdjük a meredek emelkedést a Csobáncra.Útunk végig présházak és szőlők,gyümölcsösök közt megy egész a Simon Tanyáig ahonnét kezdődik a kéklL jelzést,melyen fel lehet kapaszkodni a Csobánci vár megmaradt romjaihoz,melyet mostanában kezdenek felújítani.A várat az 1250-es években kezdték építeni és a török soha nem tudta elfoglalni.Mint annyi más végvárnak is úgy Csobáncnak is az Osztrák császár parancsa lett a veszte az 1700-as évek elején. A fárasztó mászásért bőven kárpótol a panoráma ,mely elénk tárul. Csobáncról leereszkedve érünk be Káptalantótiba,mely már a XIII.-ik századba virágzó település volt.Látnivalói a  Sabar-hegyi templomrom és kézműves piac ,mely minden vasárnap kiváló programot igér.


   A faluban van a következő bélyegzőpont,a Horváth -Kertben ,melyet könnyű megtalálni,mert részint az OKT mellett fekszik részint több jelzés és tábla is útba igazít.  A bélyegző mellé kedves kiszolgálás és kedvező árak is várják a megfáradt túristát. Mi is frissítettünk ki sörrel ki fröccsel vagy csak ásványvízzel és közben összegeztük a mai túra első részét. 


 


  Szentbékkákától idáig  11,25 km-t tettünk meg 2 óra 56 prec alatt 3,8 km/h átlaggal és közben teljesítettünk felfele 326 m,lefele 376 m szintet. A szint és út körülményeket is figyelembe véve meg voltunk elégedve.


  Még egy frissítő kör után elkezdtük útunk második,de nehezuebbnek igérkező részét. Végig haladva afalun jó 2 km "aszfaltozás" után az Istvándy Pincészetet elhagyva kanyarodtunk le jobbra ,hogy megkezdjük a Gulácsi hegy meghódítását. Az Okt nem megy fel a hegy csúcsára csak a" válláig" kapszkodik fel.Akinek kedve és ereje van annak érdemes felkaptatni a csúcsra is. Mi kihagytuk ,egyrészt idő hiányában,másrészt még várt ránk Badacsony. A Gulácsi hegy is a tanú hegyek egyike és elsősorban szőlőtermesztéséről híres. Az aszfalttól való letéréstől a kékcsúcs jelig a kék- jel a zöld- jellel azonos útvonalon halad ,végig erdőben és erős ,farasztó emelkedőkkel. Az erdőben néhol balra már feltűnik Badacsony látképe is. Az elágazás után egy darabig még felfele tartunk,majd megkezdjük az ereszkedést előbb az erdőben ,majd kiérünk a mai útúnkat végigkisérő szőlők és hétvégi házak közé. Leereszkedve az országúthoz balra tartunk,majd kb 50 m után egy lépcsőn felmegyünk a Badacsonyra vezető útra.


 Badacsony a legmagasabb  és leghíresebb tanuhegyünk,a borvidék központja,mely a Balaton két öble közt helyezkedik el. Bővebben:


 


http://www.badacsony.hu/


 


   A lépcsőn felérve továbbra is szőlőültetvények között érjük el Köbölkút-hegyet,mely valamikor önálló település volt,jelenleg csak pár lakó van aki állandóan itt lakik,de a házak és pincék szépen fel vannak újítva.Innét  kezdjük meg a fárasztó kapaszkodást végig emelkedve hol házak közt,hol mély úton haladva.Vissza -vissza tekintve csodáljuk a Tapolcai és Káli -medence festői,csodálatos panorámáját ,mely egyébként mai útunk végig kisérte. A mászás után elérjük Köbölkút-hegy felső részét,hol egy pihenőhely is található és egy emlékmű a badacsonyi kőbányászoknak állítva emléket. Innét kapaszkodunk tovább a szintén nemrég felújított Kőkapuhoz,útunk végig a csodálatos bazaltoszlopok átnyékolják.Egy rövid szusszanás után megkezdjük a kiépített úton a mászást egész a Kisfaludy kilátó elágazásáig,melyet szintén a közelmúltban újítottak fel. Felkapaszkodva a kilátóba csodás kilátás tárul a szemünk elé. Lehet látni az egész Tapolcai és Káli medencét,a Tihanyi félszigetet,a déli partot. Kár szót fecsérelni rá.ezt látni kell. Tovább haladva a kék- jelen hullámvasutazva elértük a Rózsakőt,Hertelendy emlékhelyet.Közben néma főhajtás a Badacsony nagy szerlmesének,Dr.Jugovics Lajos, az emlékműve előtt. Érintjük az Egry kilátót,ahol megcsodáljuk a Balaton panorámájár a fonyódi heggyel,majd a monumentális Ranolder keresztet érintve eljutunk útunk utolsó nagy kihivásához a Bujdosók lépcsőjéhez ,melyen lefele haladva is nem sokára megjelennek a combfarkas harapásainak árulkodó jelei. A lépcsősoron leérve elérjük a valamikor szebb időket látott és jobb sorsra érdemes Rodostó Túristaházat.  A Bujdosók lépcsőjének rövidebb részének leküzdése után elérjük a szőlő ültetvények felső részét.Útunk innét végig pincék és hétvégi házak közt ereszkedik ,néhol meredeken egy szűk aszfaltos úton a badacsonytördemici faluig.


 


    Legnagyobb döbbenetünkre az egész faluban nem találtunk egy kocsmát,presszót,pincét stb,hogy leöblítsük az út porát,így kénytelenek voltunk a helyi vegyes"bót"-ban oltani a szomjunk,ahol viszont kocsmai árakkal találkoztunk és minden meleg volt.A hűtők ki voltak kapcsolva!


   Így itt összegeztük az útunk második távját,mely alatt 12,03 km-t teljesítettünk 4 h 11p altt 2,87 km/h átlaggal 556 m-t felfele és 553 m-t lefele. Az átlagsebességgel nagyon nem voltunk megelégedve,de ezt betudtuk a rengeteg látnivalónak,ahol nem kevés időt töltöttünk csodálkozással és fényképezéssel valamint kisebb szusszanásokkal. Ezenkíívül a kilátók megmászása és a körülnézés is csökkentette az értékét.


 


 


 Összegezve az eddigi túráink legszebb és legélvezetesebb távján vagyunk túl ,kiválóan kiépített útvonalakon ,jól jelzettség és egyébb kiegészítők mellett.


Sajnálatos módon ,pedig ez már a 6.ik OKT túránk volt ma sem találkoztunk természetjárókkal.leszámítva azt a 4 embert akik Badacsonyból jöttek fel körülnézni tűsarokban.


Bízunk benne,hogy a jó idővel a természetjárók is megjelennek az OKT útvonalán.


  


 


 

 
Pulmy Bejárás: 2014.03.22. Rögzítve: 2014.04.19 13:46:57

 A bejárás helyes ideje:2014.márc.22.

 
Pulmy Bejárás: 2014.03.22. Rögzítve: 2014.04.19 13:46:25

 A bejárás helyes ideje:2014.márc.22.

 
olsen Bejárás: 2013.10.25. Rögzítve: 2013.10.28 17:33:28

 itt is új bélyegző,szerencsénk van a párnával is..

 
Artemix Bejárás: 2012.08.03. Rögzítve: 2012.08.08 16:28:09

Csicsói Iskola-Balatonhenye


Jól jelzett szakasz . Ahol az út kiér a mezőre,ott egy ideig nincs jelzés, de a természetes irányérzék segít.


 

 
Artemix Bejárás: 2012.07.23. Rögzítve: 2012.08.01 12:33:09

Csicsói Iskola-Nagyvázsony


Álatlában jól jelzett szakasz, két helyen lehet elrontani:


1. Amikor kiérsz az országútra , akkor nagyon kell figyelni a jobbra letérésre. Egy kék szalag van egy fán, és ha benézel a,kkor látsz az erdőben egy kék jelzést.


2. A Szent Mihály-hegyen a balra letérés nincs jelezve. Amikor jobb oldalon látsz 2*2 jelzést, akkor kell figyelni balra: Ha túlmentél és visszanézel , akkor látsz egy kék jelzést egy kis oszlopon, ott kell bemenni az erdőbe.


 

 
aszala Bejárás: 2012.07.15. Rögzítve: 2012.07.17 20:13:26

Balatonhenye - Badacsonytördemic


A Szentbékkáláig tartó út nagyon szép, de nem szabad nagyon bámészkodni. A jelekre figyeljetek, mert a Kéktúra egészen meglepő helyeken tud letérni, nem sok nyíl segíti a pontos követést. MIntha "visszafele" festettek volna, de lehet, hogy aki szembe jön, ugyanezt gondolja. Ja, és köszönet a kék-szalagozónak, e privát jelzések nélkül valószínű megsokszoroztuk volna a kitérőink hosszát.


Szentbékkálán a bélyegző kocsma még mindig jó hely, nagyon kedves hölggyel, de a közvetlen szomszédban tartott tehenek - illetve az el nem hordott, állítólag méteres trágyakupac szaga és az ennek köszönhető légyhadsereg miatt az ebédszünetet szerintem ne ide tervezzétek. A faluból kifelé, a kőtenger után, ha szerencsétek van, lovaspolo edzést is láthattok.


A Csobáncra mi a ZL jelen mentünk fel és a KL jelzésen le, pontosabban kék romjelzést csak az út legelején és legvégén találtunk, de a kéket nem lehet eltéveszteni, úgyhogy bátran mentünk. Jó meredek út, eső után nem tudom, mennyire járható.


A Gulácsra felvezető út jóval hosszabbnak tűnik a térképen jelzettnél, az út eleje kivételével jelzést itt se keressetek.


Mind a két hegy jó szuszogtató, de ne hagyjátok ki. Igaz, több helyről is gyönyörű a kilátás, de ebből a sok se elég...


A szakasz második fele szépen van jelezve, de ami a teljes útvonalra igaz: a szőlők között néha fekete-lyuk. Általában van jelzés, lehet követni, aztán eltűnik, de nagyjából tudod vagy sejted az irányt, mész, aztán hopp, megint ott a kék, de hogy honnan? Igazából nem lehet eltévedni, csak furcsa, hogy az utak megszűnnek és így a szőlők között, valószínűleg a telkeken haladsz. (Szerencsére kerítések nincsenek és mérges gazdákkal sem találkoztunk.)

 
gyorkosattila Bejárás: 2011.05.10. Rögzítve: 2011.05.14 19:59:18

Összefoglalómban leginkább az egyes szakaszok kisebb-nagyobb problémáiról fogok írni szubjektív módon. A hibákért, pontatlanságokért elnézést kérek!


6. számú túra: Balaton-felvidék


(Badacsonytördemic vá.-Nagyvázsony)


Káptalantóti => Szetbékkálla


"A Horváth Kert büfében és a Zafir sörözőben", írja még most is a MTSZ honlapja. Ezek szerint nem sok értelme van jelezni a hibákat. :-( Innen indítottam a késő tavaszi négynaposra tervezett, de háromnaposra sikerült túrámat. Káptalantótin a faluközpontban lévő Tücsi élelmiszerboltja melletti Vándor fogadó zárva van, bélyegzés nem lehetséges (a játékterem nyitvatartási ideje jelezve van, de ez ne zavarjon meg senkit). A pecsét továbbra is kiváló minőségű. A háromnapos túrámra igaz (Káptalantóti-Városlőd) jelzések általában véve jók, követhetőek, a legtöbbször figyeltek a jelzésfestők az útelágazásokra, még arra is, hogy legyenek előre jelezve, sőt akár többszörös festéssel is felhívni a figyelmet a letérésekre. Némileg zavaró, hogy ha sok méterrel korábban tették ki a jobbra (vagy balra) nyilat, holott a kereszteződés még nem is látható onnan :-), de dicséretes, hogy a régi jelzések is megmaradtak néhol és plusz információt adnak. Meg is vannak tisztítva a környékük a lombtól, ágaktól, láthatóak távolról (egy-két extrém esetet kivéve).

A Csobánc oldalában van néhány gyönyörű régi felújított présház. Kerítés nélkül szép állapotban. Sokszor egészen meglepő helyeken halad át a szőlőhegyeken a Kéktúra útvonala, simán be a kertekbe, el a házak és a szőlőkertek mellett, ki hátul, keresztül-kasul mindenen átvágva. :-). Izgalmas és érdekes, itt – úgy tűnik – jóformán csak a tulajdonosok tudják a pontos telekhatárokat, de ők se nagyon törődnek vele. Említésre méltó pont a hegyen a hegytetőre vezető elágazás mellett a napelemekkel és mini szélerőművel felszerelt Simon tanya épülete, ami itt a legmagasabb pontján van az OKT útvonalának, innen lefelé haladunk már.

Áttérve a Köves-hegy és Láz-tető közötti felfelé vezető úton is van egy szép nagy hegyoldalba vágott régi pince, amit a Kék útvonala megkerül balról. Majd utána feljebb lesz megint egy kút és errefelé a hegyoldalakban ezek a kerekeskutak nem ritkák, bár legtöbbük már nincs használatban, de díszítőként, kuriózumként még megőrizték őket. Amit itt találunk, az éppen használható, úgy emlékszem (egy szép nagy Kék jelzés is van rajta). A két hegy között átvágva már csak egy szűk gyalogösvényen vezet a Kék, néhol igen vendégmarasztaló a cserjés, bokros növényzet. A Homoki-dűlőnél érdemes figyelni jobbra kanyarodásra, amikor a völgyfőt megkerüljük! Utána jön az a faragott kőkereszt, amit említenek a Kéktúra kalauzban is és jelölik is a térképen (már kiszabadították az orgonabokrok közül szépen látható). Ezután nem messze van egy útelágazás, ami három irányba vezet. „Betonozottá válik az út, amikor akácok alatt beereszkedünk egy víz, kerék és századok vájta mélyedésbe.” Az akácos jól rejti a mélyedébe vezető utat, de kék szalag jelzi a helyes nyomot, amely a középső és persze közelebbről már szembetűnő az egyik vékony akácfán (jobb oldalon) virító Kék jelzés is. Beérve a mélyútba lesz nemsokára egy leágazás jobbra, de ne törődjünk vele, a mi irányunk az egyenesen előre. Utána kiérünk egy betonozott útra. Ennek az érdekessége, hogy egyben vízelvezető csatornaként is szolgál, mivel mindkét oldalról a közepe felé lejt. Még Mindszentkálla előtt a falu határában fogunk találkozni a Theodóra-Kékkő Tanösvénnyel és különös jelzéseivel.

„A Theodora-Kékkő Tanösvény, a Theodora Tanösvény kistestvére, 2006 óta látogatható. A Káli-medence északnyugati részén futó tanösvény a föld mélyének titkaiba, vagyis a környék geológiai kincseibe nyújt betekintést a turistáknak. A gyalogosan bejárható, 15 állomásból álló tanösvény a Kereki-majornál kezdődik.

A 8 km hosszú, önmagába visszatérő nyomvonalú ösvény változatos tájain kialudt tűzhányó nyomaira bukkanhatunk, megmászhatjuk például a Kereki-dombot vagy a Kopasz-hegyet, de felfedezhetjük az impozáns Szentbékkállai Kőtengert is. A tanösvény útvonalát kék színre festett kavicsokat, ILLETVE "BOGARAKAT" UTÁNZÓ ÚTJELZŐ OSZLOPOK (kiemelés tőlem) mutatják. Minden egyes információs táblán egy-egy, a következő megállóra utaló egyszerű kérdést is olvashatunk, majd tovább sétálva válaszaink helyességét is ellenőrizhetjük.” Forrás: http://bfnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=sub_514

Mindszentkállát csak éppenhogy érintjük az északi végénél és már el is hagyjuk. A Mindszentkálla és Szentbékkálla közötti Kéktúra útvonal szép és fontos. Egy hatalmas legelő és balra egy hosszú lovarda mellett kell áthaladni. Itt elémrontott két szabadon engedett kutya, de nem támadtak meg, csak jól megugattak. Pedig a nagyobbik, fehér színű simán elbánhatott volna velem reggelire. Csodaszép lovakban gyönyörködhetünk menet közben (az itatóvályú az úthoz közel van elhelyezve). Utána veszünk egy jobbost a lovaspoló pálya bejáratánál és az út jobb oldalán már előtűnnek a bokrok közül a hatalmas kősziklák, de itt még nincsenek kitisztítva a földből.

A Kőtenger nagyon látványos, de a hosszú platón nem találtam Kék jelzéseket. Szóval, ha felérünk a dombtetőre a sziklák közé balra kell menni, egészen végig és ott lefelé. Arra már van jelzés is és tettem egy szalagot is. (Egyébként a „bogarakat utánzó útjelző oszlopok” vannak itt, azokat lehet követni, mert egy irányba megy a két jelzés egy darabig) Aztán beérünk Szentbékkállára, de nem sokáig tekergünk a falu szélső házainál (közben néhány gyönyörű, régi, felújított parasztházat is megcsodálhatunk), mert hamar kifelé vesszük az irányt az akácos erdőbe, hogy megnézzük a velétei palotaromot, amely egy dombocska tetejére épült és most erdő veszi körül. Innen csak pár lépés a falu temetője, de mi lekanyarodunk jobbra, és a templom alatti kellemes, gondozott téren keresztül – amelyet egy kerekeskút is díszít – visszasétálhatunk a faluba.

Innen nincs messze a Kéktúra pecsét lelőhely. „Az ABC/Presszó komplexumban” Az MTSZ honlapja szerint

A kocsma most éppen aktuális (nyári (?))nyitva tartása: hétfőlől-péntekig: 07:00-9:00, 11:00-13:00, 17:00-21:00. szombat 07:00-21:00, vasárnap 07:00-11:00, 17:00-21:00-ig

A bolt nyitvatartása pedig: H-P: 07:13, Sz-V: 7-11-ig

Én persze 16:16-kor érkeztem meg ide, tehát se kocsma, se bolt (pláne!). Talán tíz percet sem üldögéltem a padokon az árnyékban, amikor jött kisteherautóval a tulaj, megállt a bolt előtt és kérdezte, hogy kéktúrás vagyok-e? Ekkor már tudtam, hogy szerencsém lesz. Morgolódott egy kicsit, hogy „Nincsen kint a bélyegző?” „Kint szoktuk hagyni ilyenkor, hogy tudjanak bélyegezni” Mivel nem volt a helyén intézkedett és kinyitotta nekem a kocsmát, adta a bélyegzőt. Még rendelhettem is. Ezúton is köszönöm neki a figyelmességet és a lehetőséget, mindkettő nagyon jól jött! A pecsét kiváló minőségű. Utána már kerestek is a szállásadóim és mehettem lepihenni. Én a Judit apartmanban szálltam meg, mert minden más itt ajánlott hely teltházas foglalt volt. (Habár én nem láttam egyáltalán akkora nyüzsgést a faluban, sőt kifejezetten nyugalmas, csendes helynek tűnt) Információk a szállásról: http://www.kali.hu/szallas/judit/ Szállásadó: Orbánné Németh Judit +36 30 421-80-52

A falu központjában, a buszmegállónál (a ház falánál) működő kút van!



Szentbékkálla => Balatonhenye


Szentbékkállát elhagyva sok helyen találkoztam fehér-sárga műanyag-, vagy papírszalagokkal a fákon, bokrokon a túraútvonalunkon, sőt még az általam használni szokott kékekkel is! Ez valamilyen verseny maradványa volt, mint később kiderült. Itt a töttöskáli templomromnál tévútra vezető volt ez, mert egy útválasztásos kereszteződésben jobbra vezetett, holott ott balra kanyarodik a kék. Ezeket leszaggattam és a Kéktúra helyes nyomvonalára kihelyeztem. Egyébként ez is nagyon szép és izgalmas szakasza a Kéktúrának itt a Köveskáli-hegy oldalában, ahol a szőlősművelés szinte az egész hegyoldalt lefoglalja. Vannak érdekes megoldások errefelé is! :-) (Kedvencem az volt, amikor egy telekre kellett bemenni (semmi kerítés, semmi jelölés), ahol a ház mellett elhaladni balról, majd a kert végében egy másik telekre behatolni, ott balra fordulni a szőlőskert mellett, majd felfelé. Közben a gazda odafönt foglalatoskodott és több száz wattal nyomatta a Kossuth rádiót, hogy a kert végében is jól hallja. Persze engem is észrevett, de nem foglalkozott velem, mert már megszokhatta a fura szerzeteket a telkén. Aztán a feltételezett telekhatáron lévő kis vízelvezető árkon átfektetett hidacskán átgyalogolva egy bokrosba kell hatolni, aminek a végén egy másik ilyen telekre bukkanunk ki! És így tovább, dús füves területek, szép és hangulatos kertek és házak között tekergünk felfelé az ösvényen. Úgy tűnik, itt karbantartják ezt, mert lehet rajta haladni, bár szűk – a jelzések jók. Egyszer-egyszer még fatábla is akad, ami mutatja a turistaút irányát! 

A bővizű Öreghegyi-kútnál mindig ihatunk egy jót és feltölthetjük a kulacsokat (nem lehet eltéveszteni), de később lesz egy másik kút is. Finom és jó hideg a vize.

Az Eötvös Károly-kilátóhoz felvezető út utolsó része jól megszuszogtatja az embert. Maga a kilátó jó állapotú és szép a kilátás belőle, bár nem lehet körbenézni sajnos, csak a Balaton felé és a Káli-medence felé látni. Lefelé vigyázni, a köves úton könnyen kibicsaklik az ember lába!

A hegyoldalban az út mentén – kis letérővel, melyet rossz minőségű kék kör jelzés mutat – van a Nagy-Csere-kút. Hasonló, mint az Öreghegyi-kút, talán egy picit elhanyagoltabb, de előtte le van nyírva a fű. Kitűnő a vize és egy pohár is van felakasztva a falra. A Kis-Csere-kutat, ami nem messze van innen a térkép szerint én már nem kerestem meg. Ezután az Öreg-hegy oldalában van egy sorompó egy figyelmeztető táblával: „Fokozottan védett terület” Ezután egy változatos, kanyargós útvonal jön, és itt az egyik kereszteződésnél én elnéztem a jelzéseket és rossz útra mentem, habár több jelzés is van a fákon (talán nem véletlenül). Van egy jelzésfajta, amit errefelé szívesen alkalmaznak a jelzésfestők. Ez a kombinált jelzés, ami a megszokott kék sávost kiegészíti egy jobbra- vagy balra mutató egyenes szárú nyíllal. Mint ez az aszfaltjelzés itt http://net.jogtar.hu/jr/gen/gp2_299_97500001$BKPM__22_149$BBMP_0.png

Itt van a képe a konkrét útkereszteződésnek, ahol sikerült félremennem: https://picasaweb.google.com/SulejmanSultan/Kektura20110511?authkey=Gv1sRgCNq00PTruf-NkAE&feat=directlink

Ráadásul az út folytatásában (a keresztúton túl) van egy másik (már egyértelműen) jobbra mutató nyíl is: https://picasaweb.google.com/lh/photo/gRdNAUpGBDuEx5yjPhLm_ky-KFAtTL-2VK4k0nR8rD0?feat=directlink

Igaz van itt több más jelzés is, ami alapján kivehető, hogy egyenesen kell menni, de ez így eléggé megtévesztő. Nem értem minek kellett egy egyenesen előre továbbvezető útra jobbra mutató nyilakat festeni? Főleg, hogy ezt a jelzést amúgy ritkán alkalmazzák a jelzésfestők, csak akkor, ha külön figyelmeztetésként külön jelezni akarják a turistáknak a lekanyarodást. Ha valaki jobbra megy, akkor egy kis tisztásra ér, ahol magasles van középen pedig kaja kiszórva a vadállatoknak (csali) és vadászidényben jó esélye van rá, hogy vadásztrófea lesz belőle. Egy szónak is száz a vége, itt figyelni kell, egyenesen továbbmenni (az út mentén sok a csalán).

Innentől Balatonyhenyéig nincs probléma, lent a faluban kerekeskút az út mentén. Szép, rendezett település, a központban, a templom+közösségi ház kombó előtt pihenő paddal és tájékoztató tábla fedett előtérrel. Itt is megcsodálhatunk néhány szép, felújított árkádos falusi házat.

„A vegyesboltban és a kocsmában” Az MTSZ honlapja szerint. A bolt+kocsma kombóban a bélyegzés problémamentes volt (a kocsma részlegben kaptam). A bélyegző minősége közepes, még olvasható.



Balatonhenye => Csicsói erdészház


A falu szélén van egy domb, ahol három irányba van elágazás. Így ír erről a Kéktúra atlasz: „A még mindig aszfaltos utca Balatonhenye „ipartelepig” vezet. Elhaladunk a sorompók előtt, és kicsit följebb három út közül a középsőt, az átlósan a dombra fölfelé vezetőt kell választanunk. A fennsík felé kapaszkodó úton a köveken pillanthatók meg a K jelek.” Nekem ez segített, mert itt egyébként tényleg semmi más támpont nincs ezen a nagy kopár domboldalon. Az atlaszban említett kövekre festett jelek legtöbbike már nagyon lekopott, alig kivehető és pont itt a domb aljában nincs egy sem! Én tettem ki néhány szalagot a bokrokra, de nem tudom megmaradtak-e, mert úgy kb. 500 méterrel feljebb találkoztam egy bringással, aki éppen azon munkálkodott, hogy leszedje a korábban említett fehér-halványsárga szalagjelzéseket és talán az enyéim is áldozatul estek a munkának. Egyébként a táj engem itt picit emlékeztetett a Bükk-fensíkra. A Csicsói ifjúsági táborig (mai nevén Balaton-Felvidéki Eredei Iskola) tartó hosszú úton nincs semmi említésre méltó, könnyen járható kellemes út, semmi probléma. Talán csak a nagyfeszültségű vezeték alatt áthaladás említhető, meg, hogy ezen a murvás, jó minőségű úton van autó és teherautó forgalom is, és amikor elhalad itt egy-egy jármű, akkor porfellegbe borítja a vándort.



A táborban semmi élet nem mutatkozott bár néhány autó állt a parkolóban és nyitva volt a tábor kapuja is. Meg lehet szabadulni a szeméttől (kihelyezett kukák) és lehet vizet vételezni (kerti csap), illetve szusszanni egyet a padokon a parkban. Hogy szálláslehetőséget biztosítanak-e egyéni turistáknak azt nem tudom, de érdemes lehet megérdeklődni annak, akit érdekel a dolog. Csodálatos a környezet! http://www.bakonyerdo.hu/felvideki/e_iskolak_1_a.php

„A felújított szálláshellyel szemben, az erdő szélén lévő pihenőnél, oszlopra szerelve, fémdobozban” Az MTSZ honlapja szerint. A pecsét minősége rossz, olvashatatlan, cserére szorul



Csicsói erdészház => Nagyvázsony



További végeláthatatlan, nyílegyenes, salakos erdei út következik, de kiváló a minősége és egészen jól járható a padkája (füves). A Vigándpetend-Nagyvázsony országút csak egy gyér forgalmú, erdei mellékút. Néha egy-egy autó erre téved, Kék jelzés alig. :-) Egyszer csak a baloldalon egy vékony vesszőt veszünk észre a bokrok előtt. Na, itt kell letérni a sűrűbe megint. Könnyű eltéveszteni, ezen kívül semmi sem utal itt a lekanyarodásra, hiszen a bokrok elfedik az ösvényt. Szalagok kerültek ki ide is, talán feltűnőbb lett. Egy nagyon kellemes erdei sétaút vezet lefelé a Viszont-völgyben egészen a Kinizsi-forrásig, valamint itt láthatóak a tálodi kolostor romjai is.

A Vázsonyi-sédig ereszkedő tisztáson talán csak egyetlen jelzést lehet találni, majd a Vázsonyi-séd kanyarulatait követő gyalogösvényen is csak ott, ahol az erdőben halad az út és ahol van itt-ott egy-egy fa, utána megint sehol.



„A vár pénztárában és mellette a kő támfalon fémdobozban” Az MTSZ honlapja szerint. A nagyvázsonyi pecsételés megoldott, mert a fémbélyegző mindig elérhető a pénztárnál. Ráadásul a maga nemében talán a legjobb minőségű eddig. A nyitvatartás a következő:

http://www.kinizsivar.hu/magyar/oldalak/informaciok/

Azt fontos tudni, hogy a pénztár fél órával előbb bezár. Én lekéstem a nyitvatartást, szóval csak a fém stemplivel sikerült bélyegeznem a szokásos módon. Bélyegző megtisztogat, tintapárnába erősen belenyom, hogy tocsogjon a tintában, pzs a lap alá, pecséttel jó erősen nyom a füzetbe. Bónuszként alulról a pzs-vel (nem szabad elmozdulnia!) még rá is lehet simítani a lapot a bélyegzőre.



A szállásom nekem is „a vártól ötven méterre lévő Kinizsi turistaszállóban, kívül-belül felújított épület,2500 huf/fő,abszolút rendben volt.”, ahogy tibi75 írta alább. Csak annyival egészítem ki, hogy erre még rá kell számolni az IFA-t (300 Ft).

Képek:

https://picasaweb.google.com/lh/photo/iXkp8vpeJZ97O6136uXy3ky-KFAtTL-2VK4k0nR8rD0?feat=directlink

https://picasaweb.google.com/lh/photo/tpJdoCcfxSDTvIEORsePQUy-KFAtTL-2VK4k0nR8rD0?feat=directlink

https://picasaweb.google.com/lh/photo/raKfyUNuRA_R2n4NBWtGVky-KFAtTL-2VK4k0nR8rD0?feat=directlink

https://picasaweb.google.com/lh/photo/KcO7gw3lq8X1wS-oBvmmrEy-KFAtTL-2VK4k0nR8rD0?feat=directlink

https://picasaweb.google.com/lh/photo/LTBmQ8VNLUp-ngj9vFylYEy-KFAtTL-2VK4k0nR8rD0?feat=directlink

https://picasaweb.google.com/lh/photo/1obdNiwFtI6LzEQN5nXNW0y-KFAtTL-2VK4k0nR8rD0?feat=directlink



 

 
gyorkosattila Bejárás: 2011.05.10. Rögzítve: 2011.05.14 19:54:25
 
hegyikalandorok Bejárás: 2011.03.12. Rögzítve: 2011.12.20 14:17:39

a szakasz leírása itt.


hegyikalandorok.blogspot.com/2011/03/magyarorszag-gyongyszeme-balaton.html

 
Kéklángos Bejárás: 2010.11.03. Rögzítve: 2010.11.08 10:06:19

Nagyvázsony - Csicsói kulcsosház (visszafelé)


Nagyvázsonyt elhagyva már kezdett sötétedni, a tájékozódás így kicsit bonyolultabb volt. A pálos kolostorrom elhagyása után nem sokkal kiérünk

egy tisztásra. Itt az út előre, balra megy. De ha rendesen követjük a térképet, látszik, hogy nekünk JOBBRA kell tartanunk az erdő mellett!!!  Mi egy kicsit kavarogtunk itt.

Másnap egyikünk szintén járt arra világosban is, a jelzések akkor sem voltak jól követhetők.  Ezután a jelzés egy patak völgyét követi. Utunk nemsokára délre fordul a Viszont-völgybe.

A térképpel ellentétben az út a patak túloldalán van.

 




Csicsói kulcsosház - Balatonhenye


Végig jól követhető a jelzés, egyedül Balatonhenye előtt van egy olyan rész, mikor kiérve egy nagy tisztásra (borókás), két út közül válazthatunk, az egyik megy egyenesen, a másik nagyon kicsit tőle balra tér. Nekünk egyenesen kell menni.

 
gyorkosattila Bejárás: 2010.10.15. Rögzítve: 2010.10.17 19:35:31

Összefoglalómban leginkább az egyes szakaszok kisebb-nagyobb problémáiról fogok írni szubjektív módon. A hibákért, pontatlanságokért elnézést kérek!


 


6.számú túra: Balaton-felvidék


(Badacsonytördemic vá.-Nagyvázsony)


 


 


Badacsontördemic vá. => Káptalantóti


 


Badacsontördemicen persze rögtön elszúrtam az irányt és azon a macskaköves utcán mentem fel a vasútállomástól, amelyik a bolthoz vezet. :-( Aztán persze könnyen lehet korrigálni a dolgot, mindenestre jól jött a bevásárlási lehetőség a hegymászás előtt) A Bujdosók lépcsője egy hihetetlen, gigantikus munkával létrehozott alkotás, le a kalappal minden készítője és kitalálója előtt. Az alján egy kicsit romos, de a legnagyobb részén tűrhető állapotban van; felvezet egészen a hegy nyugati platójáig. A kék majdnem teljesen körbejár a fennsík szélén és ahol csak lehet a fák között kilátópontokat érint. A Kisfaludy Sándor kilátóba szerintem nem érdemes felmenni, mert már szinte semmit sem lehet látni a tájból a fák miatt.


 A Gulácsra menet még a telkeknél, amikor a Kék jobbra bekanyarodik az egyik utcába, aminek a végén már kezdődik az erdő nincs egyetlen jelzés sem a teljes utca hosszában, csak az utca végén, pedig elég hosszú. Ez elbizonytalanított.


 

 
Janka és Zoli Bejárás: 2010.08.09. Rögzítve: 2010.08.11 15:26:24

Badacsonytördemic - Szentbékkálla (08.09-10):


A szakasz végig jól jelzett, szintén újnak tűnő festések. Ahol "gondunk" volt: a Köves-hegyi nyereg előtt a dzsindzsába egy pici présház után, rögtön jobbra kell menni, a térkép jól jelzi, jelek is vannak, de az ágaktól elsőre nem látszanak, a dzsindzsa rövidnadrágban is járható volt; a Viszkelén után, a Homoki-dűlőnél három út közül kell választani, a középső a jó döntés, a jelek itt is takarásban vannak. A Velétei palotarom után Szentbékkálla felé két út visz le, a széles és jól járható szekérutat kell választani a szűk ösvény helyett.

 
kovtams Bejárás: 2010.05.23. Rögzítve: 2010.05.25 12:55:35

Nagyon szép túra. Érdemes néhány kitérőt tenni, például fel a Csobáncra, vagy még jobban körülnézni a Káli-medencében, ha valaki nem ismerős errefelé. Hétvége lévén mindenhol tudtunk pecsételni, nyitva voltak a kocsmák, Budapesti árak után szinte ingyen adtak mindent. Szentbékkállán aludtunk, ahol meglepetésemre alig találtunk szállást, minden foglalt volt a pünkösdi hétvégére tekintettel, nem gondoltam volna, hogy ez a kis falu ilyen népszerű. Persze aki eljut ide, megértti miért, érdekes, hogy  közben néhány kilométerre a Balatonpart ilyenkor még teljesene kihalt.


Még bőven látszottak az egy héttel korábbi vihar nyomai, kidőlt fák, letépett ágak, Badacsonynál találkoztunk is egy figyelmeztető táblával, miszerint senki, semmilyen körülmények között ne másszon fel. A vicc csak az, hogy más ösvényeken nem volt ilyen tábla, és természetesen tele is volt a hegy kirándulókkal. Az erdő így megtépázottan sokkal természetesebbnek tűnik, persze már elkezdték feldarabolni és elszállítania  kidőlt fatörzseket, nem fog sokáig így maradni. Az is biztos, hogy a következő vihar ki fogja dönteni azokat a fákat, amiket az előzőnek csak félig sikerült, biztos, hogy egy darabig érdemes odafigyelni arra, hogy az ember milyen időben hová megy túrázni.


A jelzések akkor jók, ha valaki Badacsonytördemicről megy Nagyvázsonyba. Mi nem ezt tettük, volt is bőven problémánk, főleg a Balatonhenye - Szentbékkálla szakaszon, ahol rendszerint minden elegazásnál mindegyik susnyás mellékúton meg kellett tenni néhány száz métert, mire valahol megtaláltuk a jelzést (a másik irányból jövő egyértelmű nyilat lát, csak ez éppen rajtunk nem segített, mivel csak az egyik irányban van nyíl).


 


 

 
nim69 Bejárás: 2009.07.11. Rögzítve: 2009.07.12 15:47:10
Szentbékkálla- Nagyvázsony
Egyszerûen csodálatos környék, csak így tudnám jellemezni. Nagyon szép a táj, a rálátás a Balatonra. Mi Szentbékkálláról a Kõtengert megtekintve indultunk, ami számomra varázslatos volt. Ezt mindenkinek látni kell, ne hagyjátok ki! Ezt a szakaszt a romok és források útjának is hívhatnánk: kezdõdött a Velétei rommal, majd a pincéket elhagyva a Töttöskáli templomromot sem hagytuk ki. Aztán egy kis frissítésnek az Öreghegyi kút következett s a vízfolyásos, köves izzasztón az Eötvös kilátóhoz értünk.Innen Balatonhegyére egyszerû volt az út, s pont falunapot ünnepeltek, így a pecsételés is rendben ment ( nem volt zárva a kocsma). Innen néhol nagyon figyelni kellett a jelzéseket. Egy borókás mezõn át jutottunk el a Csicsói erdei iskolához (pecsételõhely: a bejárattal szemben a padnál egy kihelyezett pecsételõs fán található).Egy hosszú, de annál csodálatosabb ( fák felettünk összeborulva) egyenes úton értük el a mûutat, ahol pár száz méter után balra lefelé egy aszfalt kezdeménynél kell letérni a csalánosba (bokrokra dobozokat is tettek már néhányan) a kék jelzésre. Kis idõ múlva a Tálodi kolostorromhoz és a Kinizsi -forráshoz érünk. Innen egy tágas mezõn átvágva jobbról a Szent Ilona romhoz mutat egy tábla. Továbbfolytatva az utunkat megint a GPS-re voltunk néhol utalva mire megtaláltuk a balra bevágó utat ( mely végül kiderült, hogy a régi kék- leszürkítve a végén) egy magán területen átvágva villanypásztor mellett rátértünk a jelzésre. S még most sem volt vége a kolostor romoknak egy igen nagy és aránylag jó állapotúhoz a Szent Mihály kolostorhoz érkeztünk. Innen a temetõn át- ahol még a múlt század közepei sírköveket is megnézhettünk - jutottunk le a várhoz. Sajnos már a pénztár zárva volt, így csak rossz minõségû fém bélyegzõ jutott nekünk. Szóval igen szép, de néhol jelzésügyileg hiányos terepen sok látnivalóval tarkított szakasz.
 
prozak01 Bejárás: 2009.07.07. Rögzítve: 2009.07.08 00:10:02
Szentbékkálla-Badacsonytördemic

Hát ez gyilkos túra volt..a beígért hidegfront nem jött meg, így dögmelegben indultam Szentbékkálláról. A romantikus Velétei Palotaromot, és a kõtengert még harmatos fûben gázolva közelítettem meg/tekintettem meg, de utána..30 fok fölötti hõség, nyakig érõ csalán és gaz több szakaszon is, plusz szúnyogok. A pincék között meg rémesen égetett a nap, a Csobánc tetejére (ahonnan ejtõernyõsök is ugráltak) majdnem odafõttem, de ettõl függetlenül a kilátás csodálatos volt, akárcsak a romok. A jelzettség jónak mondható, de az utak néhol inkább bozótvágó késért kiáltanak, a Gulácsnál meg korábban nagy vihar lehetett, mert rengeteg kidõlt fa nehezítette a haladást. A Badacsonyra felkapaszkodni már erõsen mikrosütõs érzés volt a 40 fokos hõségben (ennyit az idõjárásjelentésrõl), rendesen megizzadtam..a kilátás viszont itt is kárpótolt, és azért örültem, hogy a Bújdosók Lépcsõjén most lefelé kellett mennem..Tördemicen már komikusan festettem paprikavörösre sülve, mikor betértem a helyi "Lebensmittel"-boltba, majd az állomáson meglepetésemre kibe botlottam? Az ellenkezõ irányból jövõ Hörpölinbe! :) Volt idõnk beszélgetni, mert a MÁV hozta a szokásos formáját, mind a Tapolca-Fehérvár, mind a csatlakozás késett, így 22 órára haza is értem -így elsõ lendületbõl vetem virtuális papírra soraim.

Tanulság: Ezt a szakaszt nem feltétlenül nyári hõségben érdemes megtenni..
 
prozak01 Bejárás: 2009.07.02. Rögzítve: 2009.07.03 14:35:17
Szentbékkálla-Nagyvázsony

Szavakkal le nem írhatóan szép út..a jelzettség rendben majdnem végig, csak a vigántpetendi országútnál való letérésnél kell figyelni, egy minimálisan kitaposott csalános útra kell rátérni, és az a kék folytatása.
Szentbékkállára én vonat/busz kombinációval jutottam el révfülöpi átszállással, és már 10:33-ra ott voltam. A kilátóig való feljutás az iszonyú melegben embert próbáló volt, eleinte 0 árnyék, majd az erdõben a kõfolyások nehezítik a haladást. A szõlõk, és a szép kilátás azonban enyhíti ezen gondokat. A kilátóig találkoztam néhány iskolás csoporttal is, kéktúrázóval azonban nem. A kilátót elérve veszélyre figyelmeztetés, és egy a nyomaték kedvéért letört lépcsõfok fogadott, így sajnos -gondolván a családra -inkább nem kockáztattam. Ezután hullámvasutazás, ide-oda kanyargás, és máris Balatonhenyén van az ember. Belegondoltam: de boldogok lehetnek itt az emberek..a kocsmáros simán tud sziesztázni, az átlagember meg egy multinál rohad naponta 12 órákat, és örül, ha nem úgy megy haza, hogy az IQ-fighter fõnöke beletörölte a lábát. De mindegy, elég a filozofálgatásból. Ezt követõen a filmsorozatból megismert "legfeljebb ha birkalegelõnek jó" karsztmezõn kell hosszasan átvágni -és tényleg voltak birkák, igaz az árnyékba húzódva. Utána a káldi erdõkre jellemzõ murvás úton a csicsói kulcsosházig, majd a vigántpetendi országútig. Nagyvázsony elõtt vannak a legszebb látnivalók (Tálodi kolostorrom, Kinizsi-forrás, Ilona-templom, Szent Mihály pálos kolostorrom), egyszerûen lenyûgözõek..a várat már láttam úgyhogy ezúttal nem mentem be, a központban pihentem egy kicsit, majd a 17:54-es busszal haza is indultam.

Gyönyörû volt, már alig várom a Badacsonytördemic -Szentbékkálla szakaszt!
 
HEV Bejárás: 2008.09.13. Rögzítve: 2008.09.18 11:33:36
Badacsonytördemicrõl indultunk Szentbékkálláig , a jelzések jók, egy helyen egy kicsit leszaladtunk a jelzett útról. Mindszentkálla elõtt még a szõlõhegyen amikor egy szép présházhoz érünk az oldalán van egy ferdén jobbra kicsit felfelé mutató jel, a jól járható szép füves széles szekérút viszont balra lekanyarodik. Itt nem szabad lemenni, a ház mögött jobbra kicsit visszafelé kell fordúlni egy eléggé benõtt gazos ösvényen vezet a jelzés. Ezen a szakaszon volt a legrosszabb az út minõsége de a jelzések ennek ellenére kellõen sûrûek, csak itt ott bujkálni kell a gazban, bozótban.
 
allen Bejárás: 2008.07.10. Rögzítve: 2008.07.22 00:08:16
Három nap alatt értem Badacsonytördemicrõl Nagyvázsonyba, nagyon szép út, az elõzõ két túrával ellentétben sokkal kevesebb mûúttal, annál több hegymászással. Elsõ nap indításképpen a Bujdosók lépcsõje. Nem volt jó idõ, kb 22-23 Celsius, kis szél, de az elsõ negyed órában úgy leizzadtam, hogy csak... Combos a szakasz. Fentrõl a kilátás sajnos kicsit árnyékolva, benõve, de azért szép. Ami számomra megkapó volt: a Kõkapuról való rálátás a Gulácsra és mögötte a Csobáncra. Elõször láttam, lélegzetelállító. Leereszkedve a szõlõk közé, elkavarási lehetõség a temetõnél, a lényeg: egyenesen tovább. Aztán megkezdõdik a Gulács... Én felmentem a csúcsra, igaz, csak kb. 90 fokban nílik kilátás, viszont felfelé azt hinné az ember, hogy sose lesz vége a szerpentinnek. Persze vége lett, de azért szaporán kapkodtam odafent a ritkás levegõt. Leérve Káptalantótiig szintén aszfalt ugyan, de a környezõ hegyek látványa kicsit enyhít a szenvedésen. Következett a Csobánc, ami szerintem a túra csúcspontja, az út egy fokkal könnyebb, mint a Gulács, de a panoráma 360 fokos, és teljesen belátni a környéket, a tavat, mindent. Gyönyörû. A nap végére Szentbékkállára besétálni (útbaejtve a Kõtengert) már semmiség volt. Szállás: Öreghegy Fogadó, korrekt, bár lehet, ha nem az utolsó három napban kezdek keresni, lett volna jobb. Másnap az Ötvös-kilátóhoz vezetõ út izzasztó, de ezt az Öreg-hegyi kút hûsítõ vizével vészeltem át. Érdemes megkóstolni. A kilátóból a megszokott lélegzetelállító kép tárul elénk. Balatonhenye után a "legfeljebb, ha birkalegelõnek jó karsztos mészkõfennsík" még szinte ugyanolyan, mint csaknem 30 évvel ezelõtt, megnéztem a filmet. Ezután magántermészetû okoból letértem a kékrõl, és egy nagyon kedves apró faluban, Balatoncsicsón töltöttem két napot, megtámogatva egy borkóstolóval és egy zánkai strandolással. Érdemes kitérõt tenni, az egész kistérség, öt település (B.csicsó, Szentantalfa, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely) nagyon kedves vidék. Harmadnap Nagyvázsonyig könnyû, már-már unalmas murvás út az Erdei Iskolát érintve a Vigántpetend-Nagyvázsony országútig, innen horhos, vizenyõs erdõ sok szúnyoggal, a Tálodi kolostorromnál a Kinizsi-forrás vize jóizû. Innen az út viszont könnyen eltéveszthetõ, fõleg az Ilona-kápolna romja utáni rész. Szerintem én nem is a jelen jutottam be a faluba, de a lényeg: a várpénztárban a pecsét rendben megvolt. Szép szakasz, viszonylag jól jelezve, a tanúhegyek látványa és megmászása nagy élmény. Jó utat mindenkinek!
 
ZsZs Bejárás: 2008.05.11. Rögzítve: 2008.05.12 07:01:01
Badacsonytördemic-Mindszentkálla szakaszon, a jelzések jók, egyetlen helyen tévedtem el(?), amikor Mindszentkálla elõtt kiértem a nagyüzemi szõlõskertekhez, a jelzés nem volt egyértelmû. Balra az ellenkezõ irány (mint Mkálla) lett volna, így jobbra mentem, lefele, amerre a templom látszott (asszem az Szentbékálla). A korareggeli nap szembetûzött, de sehol egy jelzést nem láttam. Az út széles, majd kibetonozott vályúszerû. Amikor a betonozott útszakasz a végére ér, (mielõtt a pici emelkedõ kezdõdne) az út elágazik. Egyenesen van a korábban látott templom (tovább az úton), és jobbra feltûnik a fák között egy másik, ez van közelebb. És ez a Mindszentkállai templom tornya. Erre befordulva, az utolsó szõlõskarón van egy szép kékjelzés is, és elérni a kék útvonalát.

Nem tudom, a nap miatt nem vettem-e észre a jelzéseket, vagy tényleg eltévedtem-e, de az biztos, hogy az utoljára látott, majd amit Mindszentkálla elõtt megtaláltam ez lehet a legrövidebb útvonal.

Gulácsra nem mentem fel, Csobáncról a kilátás tényleg pazar! A hegy alatt, a Várkúton a lánc végén csak karika van, veder nincs.
 
visi Bejárás: 2008.04.20. Rögzítve: 2008.04.25 07:24:50
Szentbékkálla-Batacsonytördemic túrát jártuk most újra. A jelzések a néhány évvel ezelöttihez képest sokat javultak, térkép segítségével a jelzések jól kövehteõk, de azért a térkép kell, mert idõnként pont az elágazásoknál hiányos a jelzés. Összességében elmondtható, hogy ha 5 percig nem találkoztál jelzéssel fordulj vissza, mert valahol nem a megfelelõ utat válsztottad. A Balaton-felvidék meg ilyenkor tavasszal a legszebb. Ritkábnál ritkább növényritkaságok nyílnak, azt emberek ilyenkor még kedvesek és segítõkészek, nincsenek lestrapálva a nyári túristaáradattól, sehol egy nyaraló, csend és béke. (Ugyan ez nyáron errõl a tájról nem mondható el...) A Badacsony pl. fõszezonban halál, ahogy a tûsarkús tündérek a fellöknek a nagyhátizsákoddal és még csúnyán is néznek, hogy mit keresel ott stb. stb. Éjjen a tavasz!!!
 
Morcsi Bejárás: 2007.06.25. Rögzítve: 2007.07.03 23:12:25
2 hétköznap alatt jártam be Szentbékkállai szállással (saját présház :)

2007.06.25.
Badacsonyon hétfõ lévén nem volt egy lélek sem, már szinte féltem. Kõkapunál a bazalttörmelék között kicsit nehézkes a haladás, bokára veszélyes! Badacsony és Gulács között a szõlõtábláknál egyértelmû az út, a négysávos úton átkelésnél szintén.

A Gulács oldala kicsit elhanyagoltnak tûnik, a kék ösvényét néha vadcsapások keresztezik, ami megtévesztõ lehet, de mindig van jel. A csúcsára izzasztó a kitérõ (kb. 1 óra) de a kilátás kárpótol. Gulács után Káptalantótiig aszfaltút, a döglesztõ melegben jó ürügy volt a megállásra, hogy szürkemarhát kell fényképezni háttérben a Csobánccal :) Tótiban bélyegeztem, utána kicsit meghaltam a Csobánc felé a tûzõ napon, úgyhogy arra már nem volt lelkierõm felmászni (20 éve szemezek azzal a heggyel és még sosem jártam fent!!!).

A Köves-hegyi nyeregbe felfelé jól követhetõ a jel, de a hegytetõn nagyon csalános, majd lefelé combig érõ éles levelû fûben, szederben, akácban kell haladni. A túrabotjaimmal igyekeztem a lábaimat védeni, de még így is tiszta karmolás lett. Jel erre kevés, de egy ösvény halványan kirajzolódik, azt kell kitartóan követni. A bozótharcban az adott csak erõt, hogy innen már hazaláttam Szentbékkállára. A jel néha logikátlannak tûnõ kanyarokat tesz.

Furcsaság: a Köves hegyrõl leereszkedve, amikor balról egy nagyüzemi tramini tábla van, elágazik az út, középen fasor, jel sehol. A jobb oldali szekérút füves, a bal oldali homokos, majd betonos lesz. Én ezt választottam. Itt láttam friss jelet is, eközben a másik út a mélyben mellettem haladt. A hegy alján a két út újra egyesül, de az alulról jövõket egyértelmûen a másik útra irányítja a jel! Nem mentem vissza megnézni, lehet, hogy mindkét párhuzamos útra festettek?

Innen már "jutalomjáték" Szentbékkálláig, nagyon furcsa volt turistaszemmel nézni a 20 éve ismerõs helyeket, sok emlék jött elõ bennem. 20 év alatt az ösvényekkel együtt a kék is sokat változott errefelé! Az Öreghegyi kútig mentem, este onnan pillantottam vissza a megmászott hegyek sorára.

2007.06.26.
Reggel indulás a forrástól, a szokásosnál kicsit lassabban, 20 perc alatt a kilátónál voltam, de a nagy szél miatt most nem másztam fel. Továbbhaladva icipici kitérõt tettem a Shrsz-en az egyik kedvenc helyemre (Bika-tó) Felette áll egy magányos fenyõ, nem csak én szeretem, egy Jancsó filmben is megjelenik... A hegyrõl lefelé, technikás ereszkedõ, sok a morzsalék. Balatonhenye felé a szõlõk fölé érve hirtelen megritkultak a jelek, az az érzésem, hogy nagyon spóroltak a festékkel. Minden kanyarban erõsen figyelve kellett haladni, de annak ellenére, hogy ismerem a terepet, elveszítettem a kéket, bosszankodva érzésbõl haladtam egy km-t, majd a kék egyszercsak visszatért hozzám :)

A faluban szintén nagyon ritka jelek, de a kocsmát azért megtaláltam. A buszforduló után (ez is zsákfalu) hirtelen egy csomó jel, de késõbb megint megritkultak. Henye után a réten az átlósan felfele menõ utat kell választani, a rét közepén egy kövön csak P sáv van, a K lemaradt, de erre kell haladni. A domb tetején levõ fán végre jel is van, valamint jópár km-en keresztül lila szalagozás. Kiderítettem, a két hónappal azelõtti Óbudavár teljesítménytúra rendezõi "felejtették" kint. Khm...

Innen hosszan szekérút, kevés szint, visszatekintve csodás a tanúhegyek látványa. Elbúcsúztam tõlük szüretig, majd a táj kezd erdõsebb (bakonyibb) formát ölteni. Kiérek egy fehér köves útra, amin hosszú ideig kell haladni. Két helyen kell tájékozódni, egy Y elágazásban a jobb oldali, enyhén emelkedõ úton kell menni, illetve a távvezeték alatt szintén egyenesen a fehér köves úton.

A csicsói erdei iskolánál megtaláltam a bélyegzõt, kicsit talán erõsen nyomtam, így a hely felirata nagyon elmosódott. A kialakított pihenõhelyet igénybevettem, de hûvös volt a szél, fázott a hátam, kénytelen voltam továbbindulni. Itt kicsit unalmas a hosszú egyenes, az egyhangúságot egy közelemben felugró õz törte meg. Kiértem a mûútra, jobbra fordultam, az elsõ balra menõ szekérút nem jelzett, majd egy meredeken leereszkedõ ösvénynél (úgy néz ki, mintha leöntöttek volna pár talicska aszfaltot az útról) bizonytalankodtam egy sort. Meresztettem a szemem, de nem láttam jelet, így továbbmentem, de hamar biztos lett, hogy már le kellett volna térnem, így visszatértem. Amint lemásztam az útról, átvágtam a bokrokon és beléptem az erdõbe egy csomó jelet pillantottam meg.

Ez a Kinizsi Pál turistaút. Az ösvényen sok a lópatkó nyom, az erdõ nagyon szép. Hamar elértem a Tálodi kolostorromot, itt kicsit zavart a civilizáció (púposra pakolt szemetesek, összetört pad). Így rövid pihenõ és táblaolvasás után továbbindultam. Ismét nyílt terepre értem, ahonnan már elõttem magasodott a Kõris-hegy! A réten sokáig nincs jel, de a szekérût egyértelmû. Jobbra az erdõszélen a középkori Tálod falu romja, szemmel láthatólag feltárás alatt áll.

Rövid ideig újra erdõ, majd megint rét. Itt két olyan fát is láttam, ami jelzett volt, de kidõlt. A réten megint megritkulnak a jelek, egy cölöpsorhoz értem, ahol a "Magánterület. Áthaladni tilos. Áramveszély" feliratú tábla fogadott. Szembõl éppen jöttek valakik, ez megzavart és jel keresgélés helyett a jobboldali, nem tiltott utat választottam. Motoszkált a fejemben, hogy mégis inkább a tiltott úton kellett volna menni, ami be is bizonyosodott, mert rövidesen a nagyvázsonyi focipályánál kötöttem ki.

Magamban a lekerítõ tulajdonos felmenõit szidtam, visszafordultam és csakazértis átkeltem a "lezárt" területen. Találtam is jelet a "kapu" melletti fán, illetve az egyik kerítéscölöp belsõ oldalán. Nem értem a festõt... Az átkelés után nem tudom, merre ment a hivatalos út, én egy jelzetlenen értem el a pálos kolostor romjait, ahonnan a kék ismét a kerítés felé vezetett volna, így továbbra is jelzetlen ösvényen haladva a temetõben kötöttem ki. Nem bántam, így jól megnézhettem a régi sírköveket és a vadonatúj kápolnát, mielõtt lesétáltam volna a vár pénztárához bélyegezni.
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2007.02.12. Rögzítve: 2007.02.14 16:31:08
2007. 02. 12. Káptalantóti – Badacsonytördemic, 02. 13. Káptalantóti – Szentbékkálla (nézelõdve, kényelmesen). Nagyon szép két nap, a jelzések tökéletesek.
Szentbékkállai „bázissal”, feleségemmel túráztam mindkét nap. Azért szeretek vele „természetjárni”, mert kifinomult szépérzéke van (egyetlen ellenpélda a házasságkötése), és nem rohanunk, minden látnivalónál megállunk.
Elsõ nap sûrû, tejfehér ködben, ezért némi rosszkedvvel indultunk Káptalantótiból, az aszfaltútról sem a Gulács, sem a Tóti-hegy nem látszódott. A Gulács oldalán kapaszkodva, a kék hrsz-höz érve tanakodtunk, hogy ilyen idõben felmenjünk-e a hegytetõre. Némi hezitálás után a felmenetel mellett döntöttünk, nem bántuk meg. Már a hegyre feltekeredõ ösvényen láttuk, hogy a tanúhegyek csúcsai, mint hatalmas bálnák az óceánból (elég lírai volt?), már kiemelkedtek a ködbõl. A csúcsról a Szent György-hegyet és a Keszthelyi-hegységet láttuk, idõnként Nemesgulács házai is kibújtak a ködbõl, de a csigavonalban kanyargó ösvényrõl a Badacsony és a Tóti-hegy is látszódott. A kényelmes ereszkedést a Gulácsról a rengeteg kidõlt fa és ág nehezítette. Majd szõlõ és szõlõ, és szépen eloszlott a köd. Köbölkútnál, a temetõben nagyon szép az ez évben felállított harangláb. A Badacsonyra igen izmos kapaszkodó, a Kõkapu szépsége nehezen foglalható szavakba. A Kisfaludy-kilátó valóban csak mérsékelt kilátást nyújt, de azt a néhány lépés kitérõt ezért is érdemes megtenni. A továbbiakban némi hullámvasutazás veszi kezdetét, az atlaszban leírt kilátópontok a Páholytól a Tördemici kilátóhelyig (pici kitérõ a kék hrsz-ön) megvannak, a kilátás mindenhonnan pazar. Az utóbbinál a Szent György-hegy hatalmas tömbje lenyûgözõ. Ereszkedés a Bujdosók lépcsõjén (599 lépcsõfok, Tavaszi Széllné, personal communication), a Rodostó turistaház földi halandó elöl elzárva, majd a hatalmas bazaltoszlopok látványával búcsúzunk a Badacsonytól, és szõlõk, hétvégi házak között érünk a faluba.
A második nap csöpögõ esõben, ezért ismét némi rosszkedvvel indultunk Káptalantótiból a Csobánc felé. Szerencsénk volt, a szõlõk közé érve már elállt az esõ. Nem sokkal a kék rom leágazása elõtt egy méretes, fekete keverék kutya és egy magyar vizsla csapódott hozzánk és feljöttek velünk a Csobánc tetejére is. Viszonylag tiszta volt az idõ, a hegy szélén körbejárva (néhol már elfoglalta a bozót) a kilátás fenomenális. Tényleg minden látszik, amit az atlasz leír (na jó, az Irott-kõ nem ...). Visszatérve a kékre, egy hétvégi ház tulajdonosától kérdeztük meg, hogy tud-e valamit a kutyák gazdájáról, mert nem szeretnénk, ha eltévednének. Állítása szerint a fekete eb rendszeresen elkíséri a természetjárókat. Mi kísérletet tettünk a visszazavarásukra, a magyar vizsla (szívet tépõ tekintettel) szót fogadott, a fekete kutya azonban 40-50 méterre lemaradva, bokrok, fák között lapítva velünk tartott. Kicsit eseménytelen úton vágtunk át a Köves-hegyi nyergen, alig 50 méterre voltunk a szõlõktõl, amikor fiatal szarvasbikacsoport vágott át elõttünk, a kutya dühödt ugatással zavarta el õket. Eseménytelen tekergés a lezárt szõlõbirtokok között, ezért ilyen sajátságos itt az OKT vonalvezetése. A kutya kispistázott. Megkerültük a Kopasz-hegyet, a kékkúti tanösvény ismertetõ táblája és sajátságos jelzései tûntek elõ. Mindszentkálláról már ki is mentünk, ahogy beértünk. Letértünk a Kõtenger felé, és már a lovaspóló birodalom közelében voltunk, amikor egy szembõl érkezõ postakocsi fékezett mellettünk. Javasolta, hogy forduljunk vissza, vagy várjunk egy kicsit, mert a lovaspóló centerbõl egy pitbull-szerû kutya rontott elõ, és le szerette volna rágni az autó kerekeit, õ pedig nem mert kiszállni a kocsiból, a küldemények kézbesítése így megoldatlan maradt. Nem akartuk tesztelni a postás kynologiai ismereteit, szégyen a futás, de fárasztó, visszabattyogtunk az országútra, miközben szomorkodtunk, hogy két tömegsport, a természetjárás és a lovaspóló gyöngyözõ kapcsolatán ejtett csorbát ez a fránya eb. Ha-ha. Országúton Szentbékkállára, és onnan föl a Velétei palotaromhoz és a Kõtengerhez, majd vissza a faluba. Kispistáztunk, no. A csobánci fekete eb pedig az Öreghegyi fogadóig kísért bennünket. Itt felhívták az illetékes állatorvost, aki rögtön tudta a kutya elõéletét, mivel notórius szökevény. Svájci tulajdonos (övé a magyar vizsla is), Gyulakeszin (is) van háza, ha itt tartózkodik, akkor a kutyák kinn vannak a szõlõben. Klassz.
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2007.01.06. Rögzítve: 2007.01.08 15:23:30
Szentbékkálla – Nagyvázsony
6.15-kor a Batsányi IC-vel Révfülöpig, onnan busszal Szentbékkállára, érkezés 9.35. Szenzációsan szép, szinte kora tavaszi, derûs idõ, frissen felújított, jól követhetõ jelzések. Szentbékkálla csodálatos kis falu, asszem, néhány napot el kellene tölteni itt és a térségben, nem csak a kék jelzés mentén végig járni. A faluból kiérve elhagyjuk az országutat, és emelkedni kezdünk a szõlõk között. A töttöskáli templomrom megkapó, egy régen kihalt település utolsó bástyája. Nyugatra visszapillantgatva a tanúhegyekre szép kilátás nyílik. A barlang-szerû gyalogösvény után az Öreg-hegyi kút ürege következik, majd az aszfalt utakról letérve (elõvillan a Fekete-hegyen a Keleményes-kõ) egyre durvább emelkedõ a Fekete-hegy platójára. Az Eötvös Károly kilátóról a panoráma azonban kárpótol mindenért. Csodálatos. Az atlasz által leírtak tiszta idõben remekül látszanak. A kilátó után kis séta a plató szélén, majd zuhanás-szerû ereszkedés a balatonhenyei szõlõkig. Több pontról is szép kilátás Köveskál, valamint a Hegyes-tû felé. A kényelmes útról a Vaskapunál felkanyarodunk az erdõk felé, elõször egy emelettel magasabban megyünk a szõlõk között, majd hosszabb, kicsit áttekinthetetlen vezetésû erdei szakasz Balatonhenyéig. Ez a falu is nagyon szép! Érdemes egy pillantást vetni a kisebbik templomhoz vezetõ utcára, mintha egy mediterrán faluban járnánk. A faluból kiérve a valóban birkalegelõnek alkalmas, egyre inkább elvaduló kopár domboldalról érdemes vissza-visszapillantgatni (jelzés kevés van, de igazán nincs hova festeni, az út pedig követhetõ) a Fekete-hegy felé. Egy szántóföld végénél, magaslest érintve érünk be az erdõbe. Jelzések bõven vannak, és már nem csak P. Elérjük a széles, murvás erdészeti utat, itt jól ki lehet húzatni a motort … A BNP erdei iskolája után két õzet cserkésztem hosszasan, néhány óvatos lépés, felém kapták a fejüket, megmeredtem, újra legelni kezdtek, ismét néhány óvatos lépés, és így tovább. A vigándpetendi országút elõtt favágókkal beszélgettem egy kicsit, majd jött a Viszont-völgy. Igen intenzív fakitermelés nyomai, szinte járhatatlan út egy szûk km-en át. Az utolsó néhány km-en aztán felpörögnek az események: a Tálodi kolostorrom, a Kinizsi Pál forrás és annak medencéje, remek rálátás a Kab-hegyre, ill. az OKT folytatására, a Ilona kápolna romja (csak az alapok vannak meg), jól követhetõ, kicsit sáros szakasz a Vázsonyi-Séd völgyében, majd kapaszkodó a Szent Mihály-hegyre (visszafelé nagyon szép kilátás), a pálos kolostorrom impozáns romjai és a Kinizsi-vár. Kigyalogoltam a pulai elágazáshoz, kívülrõl megnéztem a Szent István templomot, és a 16.06-os busszal hazaindultam
Nagyon megfogott a Balaton-felvidék, sajátságos, eddigi, több mint 800 km-es OKT-vándorlásom során nem tapasztalt hangulattal. Nagyon várom a folytatást!
 
PSP Bejárás: 2006.10.23. Rögzítve: 2006.10.26 01:11:24
Részletes leírás képekkel, GPS-es (valójában barometrikus és GPS-es kombinációja) szintábra és Google Earthben nézhetõ útvonal:

http://papics.web.elte.hu/06szakasz.html
 
penci Bejárás: 2006.08.19. Rögzítve: 2006.08.25 20:52:10
Aki az augusztusi utolsó hétvégén, vagy korán szeptemberben jár erre, annak kellemes meglepetésben lesz része: szederbokorból, több szilvafáról (fõleg a kõtenger után) és egy almafáról is csemegézhet!
 
speti Bejárás: 2005.10.10. Rögzítve: 2005.10.15 13:47:17
Badacsonytördemic-Nagyvázsony irányban.
Rövid leszek. Talán két hely van ahol el lehet téveszteni, de végig jók a jelzések, követhetõek.
Mindszentkálla elõtt ahogy leér a túristaút egy földútra ott balra kell fordulni Szentbékkálla irányába. Kicsivel késõbb lesznek jelzések is.
Szentbékkálláról kifele jövet a Töttöskáli templomromnál kell figyelni még.(itt mi is elkavartunk de egy szüretelõ, útba igazított) Ott meg egy bal oldalt hajtû-szerûen megy fel egy út kerítés mellett. Ha felértél a kanyarig ott egy palatetõs házat kell látnod. az elsõ úton balra fel, majd ismét balra egy kicsit be kell menni a szõlõk közé, de egy távoli jelzét jól lehet látni. Látszólag olyan mintha visszamennénk Szbékkállára, de egy keresztnél újabb hajtû jobbra és fel a szõlõkbe.
Úgy tûnik jó idõben voltunk, volt még helyenként szõlõ, és érett a dió, mandula is :) A gombákról meg nem is beszélek..
 
IgaziHõs Bejárás: 2005.09.17. Rögzítve: 2005.09.23 11:24:53
Nagyvázsony-Badacsonytördemic irányban:

Az elõzõ hozzászólók hatására kicsit félve vágtunk neki a szakasznak, de egyáltalán nem olyan vészes a helyzet! Az térkép jó, követhetõ az útvonal. Néhány irányváltoztatásnál, vagy elágazásnál tényleg nincs jel, de elindulva a helyesnek vélt irányban maximum 30 méteren belül MINDEN ESETBEN lehet egyet találni. Ja, és egy trükk, hátrafelé is figyelni kell, mert gyakran úgy van felfestve a jel, hogy csak az egyik irányból látszik. És mégegy apróság: gyakran vannak nyilazott jelek. Nem mindig egyértelmû, hogy melyik irányból jövõ vándornak mutatja az irányt, továbbá a hengeresség (fák) miatt nem is feltétlenül a helyes irányt. Próbáljuk csak sima kék jelnek látni.

Szentbékálla elõtt az Öreg-hegyi kút után még kb 50 méteren van jel, és utána megszûnik. Az utolsó két jel hatalmas világoskék folt. Azután egybõl elindultunk lefelé egy úton (jobboldali), majd egy házhoz érvén a ház és a szõlõk mellett tovább lefelé, amíg kiértünk egy kavicsos útra. Ott ismét volt kék, haladtunk a Töttöskáli templomrom felé.
A Gulács és a Badacsony közötti 4 sávos útra kiérvén a buszmegállót kell figyelni, és a tõle nyugati irányban kb. 50m-re lévõ lépcsõn felmenni.
A többi szakasz sima ügy.

Mivel sikerült két napon keresztül esõben és szélben gyalogolni, meglehetõsen sok dagonyával találkoztunk. :-) A Viszont-völgy Nagyvázsony után mocsaras volt, Badacsonyon a Bujdosók lépcsõje pedig nagyon csúszós esõs idõben!
 
mricsi Bejárás: 2005.08.12. Rögzítve: 2005.09.15 22:10:11
Csatlakozom a morgók klubjába, rosszak a jelzések, fõként az Ötvös kilátótól(Szentbékkála felé) a szõlõsben(fõleg este) lehet bolyongani. Térképet buzgón kell nézni, de még akkor is...de szép helyek vannak és végén úgyis megtaláljuk az utat!
 
józsi.bácsi Bejárás: 2005.07.30. Rögzítve: 2005.08.08 13:38:24
A szöllõkben a jelzések katasztrófáliasak! Az elágazások egyáltalán nincsenek jelölve, szerencse kérdése, hogy a jó utat választottad e. A helyzet a 4 évvel korábbihoz képest is romlott! Csobáncra felvivõ jelzés Mindszentkála felõl a "Jéé, ez a ...."cégérû pince sarkán félig bevakolva a földtól kb 40 cm-re halványan látszik a kék L. Balatonhenyérõl az Eötvös kilátóhoz vezetõ kék is eltünik valahol. Jobb ha a sárga 3szög jelzésú utat válasszuk.Szentbékkálára a szóllók között levezetõ uton is lehet bolyongani!
 
tlb Bejárás: 2005.07.26. Rögzítve: 2005.08.04 13:19:56
Káptalantóti - Badacsonytördemic:

A Gulács nagyon gázos volt ezen a szép nyári napon: szúnyog, szemét, csalán... Nagyon vártam, hogy kiérjek már az erdõbõl! Miután kiértem, lementem az elsõ betonúton a szõlõstelkek között, és a térkép szerint át kell menni a négysávos úton és a buszmegállótól balra kell menni egy pár métert és ott be jobbra. De csak a térkép szerint, a valóságban ugyanis a buszmegállótól jobbra van egy beton lépcsõsor, azon kell felmenni a szõlõk közé.

A Badacsonyon a Kisfaludy-kilátót tök felesleges megmászni, a fák már teljesen benõtték, csak egy kis résen lehet kilátni, ja és a tömeg szinte elviselhetetlen (kedd délután kb. 20-an préselõdtünk fel a kilátóra).
 
padler Bejárás: 2005.07.20. Rögzítve: 2005.07.24 12:06:47
Nagyvázsony - Balatonhenye:

Az elõttem hozzászólótól eltérõen nem voltam oda a jelzések minõségétõl. Az elágazások közvetlen környékén esetenként jelzés sincs, a nyilak használata pedig esetleges, gyakran kellett térképet nézni.

Nagyvázsonyból kiérve a pálos kolostorrom táblákat lehet követni. A romnál van pihenõhely, innét az erdõ melletti földúton értelemszerûen jobbra, majd amikor kivezet az erdõsarokig, jobbra a mezõn át mindig kb. egyenesen.
Rövid idõre bebújunk az erdõ szélébe, ez kicsit dagonyás lehet, mert marhák is járják az utat. Utána tovább az erdõ mellett, az Ilona kápolna romjához van letérést jelzõ tábla. Amikor eléred a Viszont-völgy talpát, érdemes átmenni a kis vízfolyáson lévõ hidacskán, és utána fordulni balra az úttal együtt. A rét felsõ sarkában pihenõhely van, de kb. 200 m-re a bõvízû Kinizsi-forrásnál is találsz egyet, mögötte van a tálodi kolostorrom maradványa.

Innét a Viszont-völgy a vigántpetendi mûútig száraz idõben is elég sáros, ráadásul lóval is járják az ösvényt.
A mûúttól kitûnõ minõségû dózerút vezet a csicsói erdei iskoláig, a Z jelzéssel közös szakaszon a Z szinte nincs felfestve, csak nagyon régi elmosódott jelzések vannak.
Csicsón kiépített pihenõhely az erdei iskola területén.

Folytatva az utat, a Z jelzés elválását is csak a térképrõl sikerült beazonosítanom. Mielõtt közvetlenül felérnél a dombtetõre (Pirkanc), balról jön egy szekérúton a P jelzés, amit az utunkról benézve semmi sem jelöl. Közvetlenül utána bal oldalt van egy közös K, P jelzés. A dombtetõn jobbra kell fordulni, jelzés csak jóval beljebb van, innét mindig egyenesen kell menni.

Kb. egy km-re, amikor kiérsz egy rét sarkába, balra indul egy új Kn jelzés, ami a 2003-as térképen nincs rajta, de lehet, hogy régebbin igen, mivel nagyon régi jelet is láttam. A tábla szerint Hegyi-tó 1,5 km, Monoszló 2,5 km. A P jelzés innen esetenként jobban van jelezve, mint a K, de Balatonhenyéig a réti szekérutak ellenére sem lehet szerintem eltévedni.
 
visi Bejárás: 2005.07.18. Rögzítve: 2005.07.25 12:28:49
Balatonhenye és Szentbékkálla közt a jelzések katasztófálisak, szerinten csak a villanyvezeték segítségével lehet tájékozódni!! Ezt követõen a Gulács és a Badacsony között haladó mûútig nincs gond, vizsont a mûúton való áthaladást a buszmegállóhoz képest a térkép rosszul jelöli! Egy betonlépcsõn kell felmenni. A Köbölkúti keresztig a jelzések megint pocsékok (iánytú, térkép) de onnan minden rendben
 
Németh Kornél Bejárás: 2005.07.16. Rögzítve: 2005.07.18 18:20:49
Badacsonytördemic-Balatonhenye
Szentbékkálláig tulajdonképpen rendben vannak a jelzések, Kálla után a szölöhegyen akadtam el, azon a helyen, miután egy keresztnél jobbra fordulunk. Kb 100 m után egy 2003-as építésü ház jön szembe, jelzések sehol, az út is eltünt, úgyhogy a szölök között fölfelé indulva verekedtem el magam egy aszfaltútig,ami a Fekete-hegy felé tartott.Egy éppen arra járó traktorost megkérdezve már rátaláltam az Öreg-hegyi kútra.A térképet nem tudtam használni.A lényeg: a legfelsö szinten haladó utat kell megtalálni, onnan már követhetök a jelzések egész Balatonhenyéig, Köveskál magasságában pár darab zsír új kék sáv, kék kereszt volt található.
A Henye elötti csalános rész, amit az útikönyv említ, a gyalogút két szélén kaszálva van:)
 
kekdroid Bejárás: 2005.07.06. Rögzítve: 2005.07.09 16:09:25
Nagyvázsony és Balatonhenye között nem ütköztem semmiféle problémába az utat, illetve a jelzéseket illetõen, a P jelzést ráadásul mostanában újíthatták fel, sõt, ahol kellett, ott a K is újra van festve.
Balatonhenyérõl a jelzések egészen az atlaszon az Öreg-hegy déli végében lévõ bal kanyarig jól követhetõek, ott is megvan a jelzés, de elég félreérthetõ. Mindenesetre balra kell fordulni, majd a jobb kanyar egy szûk, gazos ösvényen visz le a földútról. Jelzés van, de ritkán, a kilátó elõtt egy - valószínûleg nemrég felfestett sárga háromszög jelzés is csatlakozik. A kilátótól Szentbékkálláig már nem lehet eltévedni.
Szentbékkállától a jelzések a kõtengeren át is viszonylag jól követhetõek, az egyetlen gondot a túrán a Láz-tetõ nyergében lévõ dzsungelszerû rész jelentheti, a sûrû növényzettõl a jelzések nehezen láthatóak, de legalább megvannak. A térkép sokat segíthet. Csobáncra érdemes felmenni, de a kék rom jelzést nehezen lehet elkapni (egy jól kijárt földúton kell elindulni nem sokkal azután, hogy a kék jelzés dél felé fordul), de utána már követhetõ az ösvény. A Vár-kútra nem lehet számítani, a lánc eltörött. Késõbb még a Gulács után lehetnek problémák, az atlasszal ellentétben jobbra kell fordulni. Innentõl már nem lehet gond a jelzésekkel.
 
padler Bejárás: 2004.08.09. Rögzítve: 2004.08.12 15:25:59
Badacsonytördemic - Káptalantóti:
A Kõkapu után, amikor a P- keresztezõdésbõl már lefelé jövünk, van egy útkeresztezõdés, ahova jobbról föntrõl érkezik egy sorompóval elzárt út. Itt az OKT atlasz szerint balra kell fordulni, amit elmulasztottunk. Ha rajta maradunk az úton, akkor jó 50 m múlva kiépített pihenõhely van. Az itt kezdõdõ aszfaltos úton mentünk tovább, balra az elsõ, házak közötti szekérúton bekanyarodva, mindig a nagyjából szintben lévõ utat választva a Köbölkút utáni temetõ sarkához lehet kiérni. Köbölkutat azért megnéztük:)
A temetõ utáni szakaszt az atlasz szerintem kicsit bonyolultan írja le, egyenesen megyünk a szekérúton, át egy árok feletti fakorlátos hídon/töltésen.
Wst által jelzett problémát megoldották, a mûútra tizenvalahány fokos széles betonlépcsõn lehet lejutni.
Az egész szakaszon váltogatják egymást a haloványabb régi és az új jelzések. Sok vizet kell vinni, útközben max. hétvégi házaknál lehet kérni.
 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2004.03.06. Rögzítve: 2004.04.05 13:50:51
Az összes korábbi figyelmeztetésbõl nekem a Henye elõtti rész tûnt valós problémának az ottjártamkor, illetve még a szakasz legelején Tördemicen volt egy kis problémám, ott, ahol V alakban "szétnyílik" az aszfaltút. Itt a bal oldali, erõsebben emelkedõ út az igazi.
 
Wst Bejárás: 2003.08.10. Rögzítve: 2003.08.14 17:42:41
Gulács felõl Badacsony felé menet, amikor átvezet a jelzés a mûúton nem lehet megtalálni a szõlõbe vezetõ utat, mert a mûutat teljesen felújították. Hatalmas árok van, híd nincs, vagy hasonló nincs, jelzés sehol. Támpontként: ha jól emléxem, egy sárga pince mellett kell átkelni az árkon, föl a meredek partoldalon, ott egy kicsit beljebb lesz egy diófán a jelzés. A mûútról gyakorlatilag nem lehet észrevenni.
 
Zete Bejárás: 2003.05.01. Rögzítve: 2003.05.06 10:27:19
Szentbékkálla után Káptalantóti felé, ahogy leérünk a kõtengertõl, belefutunk egy keresztbe futó széles dûlõútba, jelzést nem látni egyik irányba sem. JOBBRA kell elindulni, és kicsit késõbb lesz is néhány régi jel. Ha balra térünk, visszamegyünk Szentbékkállára!
A további úton a szõlõk között tul. képpen egész jól lehet tájékozódni, vannak jelek, igaz ritkán. Úgy találtam, az a legjobb, hogy ha 80-100 m múlva elfogy a jel, akkor mindenképp vissza kell fordulni, és másik dûlõutat kell választani.
 
asciimo Bejárás: 2003.01.04. Rögzítve: 2003.01.15 13:46:28
Ennek a turanak a vegere garantaltan jol tajekozodsz a szolohegyek kozott. Az atlasz idevonatkozo leirasa nagyon reszletes, es eleg jo, egy-ket problemas hely van csak.
(Badacsony->Nagyvazsony irany)
1. Kaptalantoti utan a betonon elerjuk a foutat, jobbra fordulunk, es eleg hamar balra megyunk. Nincs jelezve a leteres, sem az uton nem latni a kezdeti reszeken jeleket. Ez egy eleg szeles foldut, (meg Kaptalantoti elott a domboldalrol lehet latni ezt az utat) vegig a dombteton halad. A muutrol le kell terni meg mielott elernenk a bal oldalon levo hazat!
2. A Csobanc utan felerve a Laz-teto nyergebe, onnan lefele haladva megkerulunk egy volgyfot (tolunk jobbra a volgyfo), itt nem szabad egyenesen menni a nagyuzemi szolok kozott halado szeles uton, hanem jobb iranyba tartani!
3. A Kotengeren egyenesen vegighaladni, gyengen jelzett!
4. Eotvos kilato utan Balatonhenye fele az ut egy darabon nem jelzett, a balra fordulast nehez megtalalni!


 
vissza a listához

A szakaszhoz kapcsolódó helyek:

No.HelyUtolsó hozzászóláshozzászóló
30Badacsonytördemic2024-06-19 15:56:21Darko
31Káptalantóti és Csobánc2024-05-16 22:05:48Darko
32Szentbékkálla2023-09-13 18:30:22Pocimus
33Balatonhenye2021-10-08 23:07:01efemm
34Csicsói erdészház2022-09-15 20:11:41kaloz14
35Nagyvázsony2023-12-07 23:10:20Darko