Sajgó 30 éjszakai teljesítménytúra beszámoló
A jósolt idõjárás,meg a narancssárga meteorológiai riasztások miatt kicsit aggodalmasan,de persze azért vágyódva készültünk erre a túrára, ez ráadásul Zsuzsinak is nagyon fontos volt,lévén elsõ éjszakai túrája. Szerencsére éjszakára nyugodtabb körülményeket jeleztek, úgy gondoltuk végül,elindulunk. Este 3/4 9 kor érkeztünk a szarvashegyi buszfordulóhoz Szentendre határában, nem sokan voltak, tömegnyomorra nem panaszkodhattunk. Gyors nevezés,itiner átvétel,szerelvényigazítás, és elindultunk az erõs szürkületben. Egy kis darabon az erdészeti mûúton mentünk, itt csatlakozott hozzánk egy srác, Balázs aki szintén elsõbálozó volt éjszakai túrában,(õ a 20-asra ment)így inkább ránk bízta magát. A sárga kereszten kapaszkodtunk felfelé,közben teljesen ránksötétedett, az elemlámpákat bekapcsoltuk. Fújt a szél, szétszórta a felhõket,végül teljesen derült lett az ég és utunkat a jó öreg Hold szelíd fénye kísérte, a Göncölszekér társaságában. Ha gyönyörû, holdfényes-csillagfényes nyári éjszakát látott valaki akkor ez az volt. Álló-réten , a kopott emlékmûnélbecsatlakoztunk a sárga jelzéshez,itt több út is indult,kis keresés után megtaláltuk a folytatását is:)) A sárgán kaptattunk fel Vöröskõre, pecsételtek a pontõrök, majd kimentünk a csúcsra. Leírhatatlan! alattunk a Szentendrei-sziget, illetve a környezõ települések fényei, a holdfényben jól látszódtak a hegyek fekete körvonalai. Itt szusszantunk,ettünk, kicsit pihentünk,majd továbbindultunk az esõház mellett a piros sávon. Még "áthuppantunk" a Kis-Bükk-tetõn , majd kellemes lejtõ úton mentünk, a langyos nyáréjszakában. Kényelmes erdei úton festõi tisztások mellett haladtunk hármasban, de néhány túratársat már kezdtünk utolérni, nem voltunk egyedül.
A Zánkói réten (ha jól emlékszem a nevére) egy titkos pont is volt, igazoltunk, és jó kis ásványvizet is ihattunk. A piroson, Pap-rét érintésével, egyben az OKT-ra csatlakozva haladtunk Pilisszentlászlóig.Éjfél múlt nem sokkal. Itt volt az újabb pont, itt csokit is kaptunk,hogy bírjuk a gyûrõdést:)) Balázs itt elvált tõlünk, még saját csokimunícióját is megosztotta velünk,megköszönte a vezetést, de itt már egyedül ment mert a 20-as táv már visszakanyarodott Szentendrére. Még néhány tájékozódási jótanáccsal elláttam,aztán elköszöntünk. Mi Zsuzsival megkávéztunk (hozott kávé,persze) ,feltöltöttem a nyomóskútnál a vizespalackomat,és továbbindultunk. Felkapaszkodtunk a Kis Rigó vendéglõhöz, majd a kéken betértünk ismét az erdõbe és a Bükkös-patak völgyébe haladtunk az Öreg-Nyílás völgyön. Idõnként megálltunk még az elemlámpát is kikapcsoltuk, úgy hallgattuk az éjszakai erdõ neszeit. Majd leérve a patakhoz,egy kicsit megpihentünk,mert erõs emelkedõ várt ránk Lajosforrásig. Kicsit hallgattunk a víz csobogását, nagyon klassz volt itt az erdõ mélyén! Több túratársat is megihletett, többen "letáboroztak" kicsit,elõttünk is. (Olyan néhány tízen lehettünk kb, ezt saccolom.) Utána nehéz szakasz jött a K+ -en kaptattunk,egyre meredekebb emelkedõn Lajosforrás felé,de a fokozatosan ismét kibontakozó látvány Szentendre messzi fényeivel és éjszakai látképével kárpótolt bennünket, meg-megálltunk,nézgelõdni.Végre megkönyörült rajtunk az emelkedõ és megszelídülve kanyargott velünk az utolsó pár száz méteren Lajsoforrásig. A turistaház zárva,totál kihaltnak tûnt... De a pontõr amúgy is a réten volt,így oda mentünk. Itt ismét utolértünk egy csapatot,akikkel utána felváltva elõzgettünk egymást,nagyjából egy tempóban. Ismét a sárga jelzésen mentünk tovább, Kõ-hegy felé, nagyjából szintben, csak a vége felé emelkedett kicsit, fél 3 körül értünk a kõ-hegyi Czibulka János Menedékházhoz, a következõ pontunkhoz. Pecsételés után a kedves pontõr,még némi kis mazsolával-mogyoróval is kínált bennünket. Kicsit el is beszélgettünk,illetve ismét pazar kilátásban gyönyörködhettünk a hegy platójáról: Szentendre,Pomáz,mint ékszerdoboz ragyogtak,mögöttük a Szentendrei sziget sejtelmes sötét lapálya.Még a Megyeri hidat is láttuk a távolban,kivilágítva,nem mindennapi volt. Hajnali 3-kor indultunk lefelé, innét már csak a cél volt. Lefelé jövet az erdõben egy kecskenyáj tanyázott,mikor a erdõbe bevilágítottunk,sok pontszem nézett vissza ránk, érdekes látvány. Kiérve az erdõs részrõl, elõbb kopár lejtõkön majd hétvégi telkek között vezetett az út, a kutyák nagyon ugattak, de úgy tûnt kerítés mögött maradtak,amiben erõsen bíztam, kutyariasztó mindenesetre kezemben volt. Itt ismét beért minket egy kis csapat ,innét együtt baktattunk le Izbégre a sárga + leágazáson,majd egy szalagozott úton a településen át,ismét kiértünk az országútra, és befutottunk a célba. Hajnali négy volt. A céban a rendezõ hölgytõl megkaptuk a jól megérdemelt oklevelet és kitûzõt. Gratuláció, majd kis szusszanás után kocsival irány haza. Nagyon szép élmény szép útvonal,szép túra volt, köszönöm a rendezõknek! :))
Krisz |
