Túrabeszámolók


Margita

dyanTúra éve: 20062006.02.11 17:49:49
Mivel most már ötödik alkalommal vágok neki Margita 20-nak, pontosan tudom, hogy ez egy kellemes beszélgetõs hétégi séta kellemes környezetben, szóval nem terveztem eleve korai indulást, jó volt az a nyolc óra :) Zsófi is jött velem, ennyire megtetszett neki a Hó-Fejérke, na és persze mivel ott nem volt ilyen szép hó hát ezt is ki kellett próbálni. A rajtban ott volt Andrási Gábor barátom is szóval hárman vágtunk neki a kirándulásnak.
Eszembe jutott mindenféli régi emlék sáros-csúszós Margita túrákról, így aztán jól meg is ijesztettem kettejüket hogy majd mekkorát fogunk seggreesni a Pap-Miksa kút felé; de ez technikai okok miatt elmaradt, mert a kellõen mély és épp hogy egy picit vizes hóban hihetetlen könnyû volt leereszkedni. Babatpuszta felé sikerült elfogyasztani az egyik szendvicset, pedig egy nagy fekete kutya (akit késõbb többször is láttunk) mindent elkövetett hogy félelmetes magasugrásokkal megkaparintsa - de mindhiába. A második bélyegzés után is beígértem egy jó emelkedõt fel a gerincre, de sajnos az is elég gyerekjáték volt. Na itt jött el a pillanat hogy rájöttem hogy ha nem akarom elveszteni a hitelemet, akkor többet nem ígérgetek a terepre vonatkozóan. A Domonyvölgybe telepített ellenörzõ ponton nagyon finom napközis tea (amit elfogyasztás után egy nyolcas skálán 6,5-re értékeltem) fogadott minket csokis nápolyival, igazán jól esett. Kis pihike után felkapattunk a pacik mellett az emelkedõn, ahol is Zsófi kegyetlenül lenyomta Gábort, amire Gábort azt a szánalmas kifogást hozta hogy nem tudta megelõzni az elõtte menõket :) ha nem tudnám hogy régebben a 100km-es teljesítménytúrákat rendszeresen nyomta, még jót is nevettem volna. Babatpuszta újboli keresztezése után nekivágtunk az utolsó kaptatónak, át az autópálya felett ahol viszont nagy meglepetésünkre egy hármasfogat ment el mellettünk: egy kutya húzott egy lányt, akire rá volt kötve egy másik ... lány. Igazán mulatságos látvány volt, fõleg hogy az emelkedõ alig volt érezhetõ :) Beérve a házak közé láttuk hogy igazán hõsök vagyunk, mert hogy akkor még csak fél12 körül járt, a célba érve, minden fáradtség nélkül az idõnk 4:15 lett.
És sikerült ma a TTT tagjává válnom, aminek igen csak örülök. A 2006-os naptár pedig igazán minden eddiginél komolyabb vastagságot öltött. Kellemes nap volt jó társaságban abszolút optimális idõjárással.