Túrabeszámolók
 | Nagybörzsöny 20 |
új túrabeszámoló rögzítése |
Kiírások:2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 |
|
stabat | Túra éve: 2015 | 2015.11.02 13:04:32 |
|
megnéz stabat összes beszámolója |
Börzsöny Kör, 100K
"Nem tudhatom" hangulatban vágtam neki a távnak, a százszor bejárt utakon, a legkedvesebb útvonalon. Tegnapi önmagamtól elszenvedett vereségem után ma csak élvezni akartam a tájat, az utat, az illatokat, a tekerést, és egyáltalán nem utolérni másokat. Ez sikerült is.
A szentmise a Dómban egy kissé elhúzódott. Gyorsan átöltözve kerékpárra pattantam, de csak a vasútállomásig, így éppen 10 órára megérkeztem a rajtba. Nagymaroson a pontõr jó versenyzést kívánt, kivert tõle a víz. Nyugdíjas tempóban tekeregtem a kerékpárúton, majd jött a Katalin-völgy, ahol egy tehén grasszált az úton. A juhok fûkoptatásáról Erdély jutott eszembe. Diósjenõn elég jó idõ van délben, vízzel, ropival töltekezem. Közben azért rákérdezek, hogy az utolsó elõttem haladó mikor érintette a pontot, elég régen ahhoz, hogy ne siessek. Következik a kedvenc kerékpáros terepem, Závoz, majd a Kemence-patak völgye. Itthon vagyok. A lejtõn beállok egy országútis mögé (elõször nem akartam, de aztán mégis így alakult), Kemencéig megyek vele, ott utolérte társait. A faluban megállok szilvázni, tegnap erre is sajnáltam az idõt. Csak napközben jöttem rá, hogy fel kell menni Nagybörzsönybe, nem örvendtem túlságosan, de aztán megbarátkoztam a gondolattal. Még felfelé utol is értem valakit. Aztán más szembõl jövet közli, hogy a kisvasútnál nincs ellenõrzõ pont, kár is továbbmenni. Azért bemegyek a faluba, sõt a kisvasutat is felkeresem a feltúrt úton. Nagyon szép a vasútállomás, de pontõr egy szál sincs. Az ott ülõk már tudják, hogy miért jöttem és mondják is, hogy nem õk azok. Kavargok még egy kicsit a faluban, végül beérnek azok, akiktõl Kemencén váltam el és Attila kocsmájában pecsételünk, miután felhívtam az itineren szereplõ telefonszámot, ami nem volt kapcsolható. A célban aztán még rákérdezünk, ki-ki a vérmérséklete szerint, hogy mi volt ezzel a ponttal: lehet, hogy nem mondtuk el mindenkinek, hogy pecsételés helyett mi a teendõ?
Éppen bemondják, hogy jön egy nemzetközi vonat, sietek is a pénztárhoz. A most érkezõ vonat Vácra közlekedik? Igen. Belföldi utazásra igénybe vehetõ? Igen. Biciklit is szállít? Nem. Így végül megspóroltam némi pénzt, úgyis ódzkodtam ezen a szakaszon a kerékpár vonaton való szállításától, hát eltekertem Vácig. Tegnap úgyis kimaradt, ma pótoltam. A tegnap Kismaros elõtt földön heverõ zsebkendõt egy kedves lovag felkötözte a nádra. Mi lett a sorsa azóta? |
| | |
|
okt50tomi | Túra éve: 2013 | 2013.09.08 11:17:54 |
|
megnéz okt50tomi összes beszámolója |
Szobi Szuszogós 25
Most is a szokásos csapat állt össze. Rövidebb sorban állás után (picit jobb szervezéssel csökkenthetõ lett volna...) fél 9-kor indultunk el. Mi a Kopasz-hegyre is kitértünk, ahonnan nagyon a szép kilátás. Kicsit késõbb a Só-hegyrõl is pazar tájkép tárult elénk. :) Kellemes, könnyed séta volt, bár egy kicsit szûknek éreztem a szintidõt... de lehet, hogy a plusz 1 km-re miatt, illetve mert bujkált bennem a betegség, ami másnap már ki is jött rajtam... Amúgy határozott fejlõdés látszott a szervezésen (meg volt az a papír, amin az elõnevezettek voltak, rendben volt az ár/érték arány), a legutóbbi olyan túra óta, amit õk szerveztél és ott is voltam (Téli Gyermekvasút) Részletes értékelés:
Pozitívumok:
- Elõnevezés
- Stílusos kitûzõ és oklevél
- Jól használható térkép az itinerben
- Környezetvédelem (mindenkinek kellett poharat hozni vagy a rajtban vásárolhatott)
- Célban a zsíros kenyér mellé, még egy képeslapot is kaptunk a kisvasútól (Balatonfenyvesi)
- Pontos távadatok
Negatívumok:
- Nevezés rossz szervezése. Miközben a gyalogos indulóknál 5-10 perces sor volt és 1 ember intézte, addig a bicikliseknél két neveztetõ volt, és senki se állt sorba...
- Az útvonalleírás sokkal jobb volt, mint a másik túrán, de két hiba akadt benne. Egyik, hogy a leírás szerint a Rabtemetõtõl végig a Mária úton haladva kell lemenni a Kossuth Lajos útig, míg a térképen az volt, hogy a börtönig kell csak a Mária úton haladni, a templomnál jobbra fordulva kell leérni... A másik meg, hogy nem Sós-hegy, hanem Só-hegy.
- Ezeréves, kõvé száradt háztartási keksz és sós ropi a frissítõ ponton...
- Alulmért szintadatok
Javaslatok:
- Nevezésnél, míg a sok gyalogos induló, addig az egyik szervezõ a biciklisektõl átülhetett volna, hogy hamarabb elfogyjon a sor...
- Az ezeréves, kõvé száradt háztartási keksz és sós ropi helyett jobb lenne a frissítõ ponton, ha semmi nem lenne, vagy egy csokit/müzli szeletet kapnának a résztvevõk.
|
| | |
|
efemm | Túra éve: 2012 | 2012.08.25 19:56:35 |
|
megnéz efemm összes beszámolója |
Tisztelt Túrázók!
A mai (2012. augusztus 25-i) Szobi Szuszogós teljesítménytúra elmaradásának oka, hogy a fõrendezõt (Ujj Zoltánt) a túrát megelõzõ napon a Budai-hegységben súlyos kerékpáros baleset érte, azóta is az intenzív osztályon ápolják életét már nem tudták megmenteni, meghalt.
A vasárnapi Mátravasút túrát a Zöldgömb Sport klub még megrendezi, az év összes többi Zöldgömb Sport Klub túrája elmarad.
Megértéseteket köszönjük!
Fehérvári Máté
TTT alelnök |
| | |
|
Vagdalthús | Túra éve: 2011 | 2011.09.01 15:24:17 |
|
megnéz Vagdalthús összes beszámolója |
Szobi Szuszogás a vadásznapra
Reggel a Nagybörzsönyt kihagyó járatra szállunk Kemencén, nyilván csak azért, hogy az így keletkezett hiányt pótoljuk majd az ottani magyar-szlovák vadásznappal.
No de hol van az még! Elõtte adódik egy feladat Szobon, 25,7 km személyében, amelyben leledz 640 m szintemelkedés is. A Börzsöny keményít tehát, de inkább a klíma.
Elvileg épeszû ember ilyenkor valami egész mást csinál, tekintve, hogy vastagon 30 fok felettit ígérnek, de sosem ígértük senkinek az épészt, pláne magunknak.
9 órakor érünk a rajtba, szinte csak bringásokat látunk, nekik indul a százas viadal. Gondolkodtunk a duatlonon egy 25+25 formájában, de inkább a gyaloglás utáni vadásznapi hejehuja volt a 2. forduló.
De már megint elõre szaladtam térben és idõben - viszont ezt nem tettük meg ott és akkor, Szobról a Sukoláig, sõt Márianosztráig sem. Láb megremeg, ész megáll: épp cefregyûjtésben vagyunk jó ideje, s látnunk kell, hogy tengernyi fosókaszilva és vackor leszedetlen, sõt lerothadván, elaszva, parlagon... az emberi felelõtlenségnek hol a határa?
Nosztra 1.: pecsét. És kóla. Aztán tova. Azért izzadunk ám szépen, bár ha nem lennénk szépek, akkor is izzadnánk. Fûtenek fentrõl becsülettel. Mindenféle hegyek jönnek, továbbá egyre csinosabb kilátás. Duna, annak kanyarja, Hegyes-tetõ, Börzsöny, Pilis, ami szép az szép, nem csak mi vagyunk azok.
Nagyirtáspusztán érünk utol elõször gyaloglókat - addig úgy tûnt, csak mi indultunk kerék nélkül. Szörp, pecsét, bõ 13 km után, lovaglók, kirándulók, nagy élet, kis vasút.
Ekkor kalkulálunk: 12 km van hátra, és bõ 2 óra a 14:10-es buszig. Vagy odapörkölünk, és elérjük, vagy jöhet a 16:10-es busz, és akkor totyogós menet. Tekintve, hogy délidõ van, immár talán közelebb a 40 fokhoz, mint a 30-hoz, s kitett szakasz is jön majd kilométereken át, logikusnak és egészségmegõrzõ verziónak tûnt, hogy fussunk. És akkor majd megérdemeltebb lesz a nagybörzsönyi vadtáp, szörp, lekvár, pálinka, miazmás... és már megint ott jár az ember agya.
Tehát piros kereszt, kocogás, a kulacsom kocogós, ja ez már a bordal, átferdítve. Szelektív gondolatok.
Nosztra 2., meleg van és végre egyre inkább teljesítménytúrán érezzük magunkat, csoportosulásos helyzet kerekedik, zsíros kenyeret nem kérünk, csak egy nyomatot, hogy nyomhassuk. Ismét beleszaladunk az elágban a rallyba, legközelebb erre nevezünk, ekkor még nem tudom, hogy brahiból másnap meg is teszem a terepezést Legénden egy alapvetõen aszfaltra tervezett és szervizbõl frissen kijött Citroen Xsarával, de már megint elõre rohantam.
Miként mi is, a kék sávon Szobig, újból elkeseredünk a földön heverõ potenciális cefrén, majd leérünk a célba, bõven idõben, még szörpre és kekszre is van idõ, és nyertünk is egy megállót: nem kell visszagyalogolni az állomásra, mert a Préskerti lakótelep nevû zástavka tovább egyenesen és közelebb van.
Látjuk a kis vasúton álló kisvasutat is, így kerek a nap. Aztán a fenyõszörprõl, bõgõkürtrõl, vadpörköltrõl, õzsípról, vaddisznós pólóról, ipolyszalkai barackpálinkáról, perõcsényi zöldveltelinirõl már nem érdemes szót ejteni, mert már a nagybörzsönyi vadásznap története, és a másnapi offroadozással kevert legéndi jelzésfestésrõl sem, mert már tényleg offtopic.
A konklúzió: jó kis szombat délelõtti-kora délutáni túra volt, hangulatos vonalvezetéssel, és gyanítjuk, hogy a verítékveszteség tükrében nem híztunk meg e 4 óra 50 perc alatt. |
| | |
|
|