Túrabeszámolók


Garam-menti Inóc

új túrabeszámoló rögzítése
 Túra éve: 2022
HeliosTúra éve: 20222022.12.23 20:54:12
megnéz Helios összes beszámolója

             Újbánya állomásáról gyalogolva és futva érkeztem a főtérre. Gyors benevezés, meg ruhacsere után kép a szentháromságról és indulás.


            Az út közti szigeten Szt. Flóriánt, a templom mellett kitárt karokkal Máriát fényképeztem le. Aztán emelkedés, néhol sár nehezítette a járást. A lábakon álló faházat természetesen megnéztük, ha ugyan magánterületen állt. A forrásnál fél liter megcsapolása alatt jónéhányan várakozásra kényszerültek. A sípálya (kép) utáni házaknál legfőbb ideje volt a tájékozódás, mivel 700 méterrel túlmentem az elforduláson. Vissza az utat futva tettem meg és a túrázók utolsóit az ellenőrzőponton csíptem el.  Kimelegedve a vizemet benyakaltam és a lejtős úton mindinkább előbbre kerültem. Közeledve a vízesés felé már csuszkálni is lehetett. Fákba kapaszkodva pihentek, esetleg mentek az előttük haladók után. Fényképezni készült a férfi és felhívta a túrázók figyelmét: „Mindenki jöjjön elő a fák mögül!“. Az útra kiérve nagyobb tempóra kapcsolt a társaság a buszmegállóig. Innen az emelkedő és a bokrok nehezítették a járást a jelöletlen úton a vár felé. Mindenféle úton mászkáltunk és néha elhangzott „Ez az út is oda visz!“. Na ebből elegem lett és saját irányt vettem a bokrok között a hirtelen emekedésig, ahol is vártam mit döntenek. Felém vették az irányt és az utolsó elhaladtával én is mentem utánuk. Néhányan leültek enni a várban. Én 3 férfival folytattam a menetet és megtaláltuk a zöld háromszög jelet (kép). Vitettem magam, amíg újra elegem lett. Ugyanis a derékig érő bokrok zsákutcába torkolltak. Ilyenkor jött a hátra arc és be a következőbe. Amíg jobbra nem irányultam méghozzá bokrokon, csóványokon keresztül. (Még másnap is viszketett a lábam.) Végül kiértem a rétre és fellélegezve a túloldalon álló jelzőoszlop lett az irány. Újabb emelkedő állta utamat a zöld jelzésen. Magasságban nem sokkal marad el az Inóc mögött, aztán lejtve érek a turistaházhoz (kép). (A dupla kép is itt lett fényképzve 1984 április 7-én.  Haver az épület előtt, a sziklán meg én.) Betérve az épületbe azzal fogadnak: „Káposztás- meg bableves van.“. Nosza! Az evés következett. Utána mindenkit a házban hagyva megyek a csúcsra (kép).

           Bukovina falujában a Jednota épülete felé nézve autóból integetnek. Mi ez, titkos ellenőrzőpont? Innen még a kálváriát kell útba ejteni és a házak között az állomás a cél. A város felé közeledve a szembeni hegyvonulaton kilátót fedezek fel és döntöm el, hogy oda fel kell mennem.

            Ami nem volt a túrában következett két hét után hétfői napon.

            Ha már az állomáson vagyok a bagolyt is lefényképezem. Ezen a szobron kívül még hatot helyeztek el a hegyen. Elérve a fekete jelet azon folytatom a hegyre menést. Hideg a szél, de belülről fűtve vagyok. Az irányváltásnál újabb szobrot találok, meg némi ismeretet. A hegyen főleg riolit kőzetet bányásztak, 7 méter mélyen párhuzamos aknákban. Kemény kő ellenáll a súrlódásnak, ezért malomköveket készítettek belőle. Tovább emelkedve két felújított lejáratot is látok. Valamikor levegőztető aknák is voltak, de mára csak a helyeik maradtak. A legfelső részen kihúzott kötél segít leküzdeni a morzsalékos talajt. Innen jó kilátás van a Garam medencéjére.

           Azt hittem az emelkedőt letudtam, de emelkedik tovább, ha nem is olyan meredeken. Két nagy kanyar után a kilátónál vagyok. Kép amelyiken szinte minden rajta van: a malomkő, légkalapácsok a kőzettel, csille és maga a kilátó. Két nagy asztal takarásban van hat – hat székkel. Megszabadulok beizzadt ruháimtól és szétaggatom a székek támlájára. A kilátóban 35 – szörös nagyítású látcső (binokulár) van felszerelve. Nem fogott meg, mivel egyben az egészet látva értékelem a táj szépségét. Az 57 lépcsőn lejutva megejtem az ebédet.

            A Háj kilátótól egyenletesen veszítem a szintet, mígnem elérem a K jelet (kép). Balra fordulok és meg sem állok a zarándokhelyig. Itt is készült egy kép mindennel. Jobbra a köszönőtáblák, mellette a forrás „NÁDEJ NÁŠ“ = reményünk felirattal. Malomkőn „KOHÚTOVO" „PÚTNICKÉ MIESTO“ = zarándokhely a felirat. Mária szobra a kápolna előtt (kép). Még szemet szúr a seqia-fenyő. Ismét fel a Zvonica – haranglábhoz. Kirándulóhely büfével (most is nyitva), gyerekeknek játszótér és ferrata. Folytatom a S-án majd a K-re váltok (kép).

            Nehéz terep, sok látnivalóval és gyönyörű kilátással. Kár kihagyni!