| larzen | Túra éve: 2002 | 2005.03.07 16:12:13 |
|
| megnéz larzen összes beszámolója |
2002-ben Salgótarján várossá válásának 80. évfordulójára egyszeri rendezésû teljesítménytúrát írt ki a Nógrád Megyei T.SZ.
2003-ben a túrát változatlan útvonalon Dornyai Béla Emléktúra néven írták ki.
---
80 éve város Salgótarján
Reggel katasztrofális viszonyok uralkodtak a Keleti jegypénztárainál, eléggé lincshangulat volt, de a túra kárpótolt minden idegeskedésért!
Zetével vonatoztunk, s egy kicsit együtt is mentünk a túrán. (Ha nem ilyen óriási zsákkal jön, talán jobban bírta volna a kocogást. :)
A salgótarjáni túra útvonala nagyon szép volt! Az eleje a Cserhátra emlékeztetett szép völgyeivel, dombjaival, bokros részeivel. Bár kissé párás volt az idõ, nagyon szép kilátások voltak. A 2. ponton a pontõr megmutatta nekünk a Karancsot, a Salgóvárat (amelynek csúcsa épp hogy csak kibukkant egy elõtte hullámzó dombvonulat takarásából), Pécskõt (azt hiszem).
A 3. ep-n Múzsla várt. Sejtettem, hogy õ kiabálta át a köztünk fekvõ párszáz méteres völgyet, de ilyen távolba már nem látok jól, ezért gyorsan odafutottam. És külön köszönet az ep. elõtt kifüggesztett papírért! Pár perc után befutott Zete is, s kis trécselés után indultunk tovább.
Zagyvapálfalva következett, ami meglátásom szerint Salgótarján déli városrésze, s a következõ ellenõrzõponton kicsit frissítettem. Nagy piros pont a rendezõknek, hogy volt lekváros kenyér is! (Nem bírom a zsírosat megenni.)
Innen már a keleti részen voltunk, ami kissé hegyesebb, nagyobb szintekkel kényeztetett. Somlyán a pontõrök tüzet gyújtottak, szóval hõség nem volt. A következõ hegy a Pécs-kõ volt, ahonnan kis kitérõvel csodálatos panorámát láthattunk. Ezután lelejtõztünk Salgótarjánba, ahol is elváltunk a rövid távtól, ami bement a célba, mi pedig az acélgyár (pfúj, undorító nyomortanya) mellett elhaladva a Salgóvár felé vettük az irányt.
Egész kemény mászással jutottunk fel a vár melletti Boszorkány-kõre, ahonnan ismét csodálatos körpanorámát élvezhettünk. Itt találkoztam ifj. Esti Kornéllal, ezúttal Vadmalac nélkül. Kiderült, hogy VM megszakítva a túrát elment a Samsung futóversenyre!!! Micsoda egy megszállott! :) A várban szintén csodálatos kilátás fogadott, már kezdtem megszokni. Innen már szinte csak lefele mentünk, át Somoskõújfalun, és a Karancs alatt vissza Salgótarjánba.
Nagyon szép túra volt, nagyon sok ellenõrzõponttal, ráadásul minden ponton legalább két ember! Az igazolófüzetbe részletes útleírás került, de adtak térképet is. Kicsit csalódottan állapítottam meg, hogy a tényleges táv csak 46.5 km (sajnos mostanában kicsit felületesen tudok topikot olvasni). Az ellenõrzõpontokon nem pecsételtek, hanem kis matricákat kaptunk, mindegyiken 1-1 betûvel, ami kiadta a SALGÓTARJÁN nevet + a végén egy "80" és egy "ÉVES" feliratú matrica. Ez ha jól számolom 13 ep. 46 kilométerre! Szerintem új rekord! :) Megjegyzem, hogy bár az ötlet jó, de a "J" betûvel kisebb gondok voltak, mert az istennek nem akart ragadni. :) Nagyon sajnálom, hogy kevesen voltak a túrán, mert megérte eljönni. Talán egy péntek éjszakai ottalvási lehetõséggel és a közlekedési lehetõségeket jobban figyelembe vevõ indítással több embert lehetett volna elcsalogatni.
Bruttó idõ: 6.10 perc, roppant kellemesen ment, nem kellett erõlködni. Igazi örömfutás volt. |
| |
