Túrabeszámolók


Barbora

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2012
 Túra éve: 2022
HeliosTúra éve: 20222023.01.19 19:23:40
megnéz Helios összes beszámolója
            A vonat késve 8.25-kor áll meg az állomáson. A benevezés továbbra is ingyenes és most már Szt. Borbála a túra névadója. Indulásnál egy férfi csatlakozik hozzám (később azonosítottam Jušte S. túrarendező néven). Jó tempóval indultunk. Kolibánál már vetkőzött én meg kigombolkoztam. Nem tetszett a sebesség, de köd mutatkozott, ezért inkább talpaltam tovább. Kamzíkon hó és sűrű köd fogad. Csak a járt utakon volt sár. Chlmcom utáni emlkedőn én vittem a prímet beleadva apait-anyait. Felérve az emelkedőre társam már kapkodta a levegőt, a trikóm meg rám tapadt a nedvességtől. Gondoltam tudjuk mire vagyunk képesek, tehát nyugalom lesz. Így is volt, egy ideig. Aztán újra rákapcsolt. Én meg próbáltam tartani a tempót. Ebben a ködben gőzöm sem volt merre járunk. Fák mellett haladtunk meg néha piros jelet észleltem. Az első támpont a dolný Ćervený kríž volt. Ő meg húz, mint akinek az élete múlik rajta. Már maradoztam le (kétszer is bevárt), mire az álló autóktól emberi sziluetteket lehetett látni. Végre!... Az új erdei út a térképemen már piros jellel van jelölve, a régi pedig kerékpárút lesz.

            Térkép szerint U Kocmundu a kocsma neve. Földszintes fa épület. Oldalt ablak és ajtó egymás mellett foglalnak helyet. Az ajtón belépve balra a pult, szemben szociális helyiségek és jobbra a fal mellett U alakban padok vannak és két asztal. Középen gázmelegítő próbálja a meleget szolgáltatni. A hátsó falon az ablak előtt ül a rendező. Társam kézfogással ölelkezéssel üdvözli. Némi időt beszélgetéssel és kalács evésével töltött. Addig a teámat fogyasztottam. Indulhatunk? – kérdi és újra a ködben gyaloglunk tovább, néhány túrázót megelőzve. Mariankára érve se hó, se köd. Itt is szorgalmasan üdvözli a pontőrt és mellé telepszik, mivel idáig jött. Folytatom a túrát – bemondásra a pontőr 35 km-re teszi a pecsétet. Társam az asztalról felvéve a kezembe nyom egy füzetet – Ez is a tied. – szöveggel. A Kis-Kárpátok 2023-as Túranaptára.

            Húslevest ettem, a teát maradék teámhoz töltöttem és elbúcsúzva indultam tovább saját tempóval, de rendesen elázva. Sekyltől fakivágás tette járhatatlanná az utat a S jel elfordulásáig. A sífelvonótól emelkedve újra a hó és köd fehéríti a tájat. A nadrágra feldobált sártól az állomáson sem sikerült megszabadulnom.

A Kis-Kárpátok Túranaptára itt. 

 
 
 Túra éve: 2018
HeliosTúra éve: 20182019.07.16 19:20:55
megnéz Helios összes beszámolója
            A vonat megérkezik Pozsony állomására, ahol szállingózó hópelyhek fogadnak. Alakítják át a lejáratot így eltűnik a sikátor jellege, de városi betonrengeteg lesz helyette. Benevezés (ingyenes) és néhány tíz méter megtétele után abba is maradt a hó szállingózása. Mivel a hó nem olvadt egész nap, ezért 0 C° alatti lehetett a hőmérséklet.

            Már messziről látom a nyilat, ahol el kell fordulni a hegyre. Felmenetben van kit leelőzni és engem is utolér egy magyarul beszélő csapat (lány és négy srác). A szlovákul társalkodók közül egy férfi magyarra vált és a következő héten tartandó túra lapjaival lepi meg őket. A beszélgetés oly irányban folytatódik, hogy minden túrán található valami szép, eddig nem ismert, amit érdemes látni. A főnök azzal hárít, hogy „A következő héten nagyobb túrára készülök.“. Egy ideig még társalognak, majd a férfi elfáradva bevárja a társait. Elérjük Kamzík zárt büféjét, ahol szlovák srác kínálja őket pálinkával. Folytatom a táv fogyasztását, meg még rákapcsolok a mögöttem létrejött hangoskodás miatt. Az ismert terepen könnyedén veszem az akadályokat, de nem annyira mint a pálinkát kínálgató srác. Oly tempóban előzött meg, hogy a hosszú egyenes úton nem látom és egyedül érkezem Včelín EP.-jába.

            Magyarországi túrán néhány fiatal egymást a szlovák szavaik tudásával szórakoztatta. Például a včelín méhkaptárt jelent. Ha délután jársz erre, megtudod miért ez a neve.

            A név és időpont (11.03) beírása után kifelé menet a magyar csapat érkezik. A sárga jelzésen két oszlop szentek tematikájával, néhány kerékpárossal találkozás és Máriavölgy előtt újra szállingózó hó fogad. Az EP.-on végződik a hosszútáv (Barbora) és kezdődik a rövidebb (Barborka). Bablevest (majdnem Jókai bablevest) eszem és tea után némi kitérő következik. Ekkor érkezik a kerékpáros kifejezést használva a boly. A kocsma épületéhez visszatérve, ott a főnök téblábol egyedül. Szerintem vele beszéltem egy régebbi túrán és e hónapban még találkoztunk a Gerecsében. „Merre kell tovább menni ?“ – szegezem neki a kérdést. Ő meg töviről hegyire magyarázza az utat. A tájékoztatást megköszönve húzok el. A faluból kiérve állapítom meg, két óra lévén késésben vagyok. Igyekvőre fogva magam, megérkezem Kačín elágazásához. Balra menve kerékpáros jelzőtábla fogad, csak a sárga jelet nem találom. A sárga kerékpáros úttal próbálkozom, de nincs jel. Vissza a táblához és újra ugyanazt az utat tesztelem, csak most messzebb megyek. Visszajőve jobbra nem érdemes, mert visszatérnék az előzőleg letért útról, marad az egyenesen folytatódó. Kevés a hóban hagyott lábnyom és vagy 50 m után találom a sárga jelet. Újra látok vastag kerékpár nyomát, 12 cm széles. Így könnyű a hóban tekerni! Itt-ott futásra váltok, hogy négyre a Kamzíkra érjek és éppen a tervnek megfelelően érkezem. A büfék kivilágítva várják a vendégeket. A bob meg szánkópálya fényárban úszik, az érkező és elmenő autók fénycsóvái pedig a sötétségbe metszenek. A tömeg forgatagában váltok a kék jelre és a további jelet nem találom. Lejjebb a sétálók felé veszem az irányt, ahol a jelet már látom. Elhagyom a második jelet, s a harmadiknál gyanússá válik, ezért előkerül a villanylámpa. Ettől a jel világossá válik, én pedig megvilágosodom. A Z jelet követtem. Ismét a táblánál indítom magam a K jelen. Most nincs az a nyüzsgés és követhetővé válik a jel. Távolabb előttem mennek és amint közelebb érek három lány alakja válik láthatóvá. Szemben épületek sejlenek és némi fény szűrődik a sötétből. A lányok jobbra, én meg egyenest folytatom. A főútra érve az út túloldalán Figaro csokoládégyára látható. Balra a gyár melletti mellékúton nappal könnyen megállapítható, hogy a fényjelzéses kereszteződésben  a jel az út túloldalán folytatódik. A sötétben már nem olyan egyszerű. Ezen is túljutva már könnyű megtalálni a célt jelző kocsmát.

            Labirintusával a kocsma is megér egy misét, de arról legközelebb olvashatsz.