szia emberek,a börzsönyi várakon toltam..a kistestvért,mert elõtte kétharmados munkanap vala kormányilag rendelve.....
akkor volt nyár és augusztus és huszonöt,a vonaton alig lézengtünk,persze,mert sokan elõtte is váraztak ugyanott és ottmaradtak aludni,alkoholszintet emelni a vérben és bujálkodni..de a vonaton alszik a titkár,õrizem az álmát,és virrasztok néhány biciklissel,egészen Szobig,ahol sokan leszállunk és buszt várunk,váci barátom,Károly is,és jõ a busz és indul és megérkez,ahol a fõszervezõ és Magdika,a helyiek üdvöskéje vár ,sokunkal paroláz és szívélyes..bemutatkozik többeknek is ,a lápi lidérc túratársnõ,aki fényképez folyvást,a két bihari,a fiú-lány páros,Moiwa Annával és hát még vagy sokan..mégse sör,papír a kézbe és nyomás utána,elsõ utunk a vízimalom mellett,körtézek és vizet veszek a kulacsokba,nem lesz sok forrás egy ideig,fölfelé vezet a jel,ami piros,sántikál a tegnap is túrázó meg aki mindig is szok,ha éppen nem statisztikázik,az élen a hosszú ember a botokkal,Magyar-hegy,ahol némileg elszakad az arcvonal,a hosszú ember vár és egynõ-három srác felállást adnak elõ,távolról követem õket,ez a kukkolás túrázós változata,izzadok is bele,meg persze a nap is kél,és melegséget áraszt,fotózok vadul,mert csak ez lassít,vagy a nõ..ez utóbbi nincs,csak elõttem An,beszélgetve sétálnak,én meg szakadok meg,hogy lépést tartsak,rövid távon sikerül,úgy tûnik,rossz napjuk van,két sõt többérintõs szakaszok,Salgóvár,Jancsi buckája,és lefelébe váltunk,négy meg egy,többi ember lemaradva,láthatáron túl..vált a jel,nem színt,csak formát,és Fekete völgy,az apróvasút vége,autósok ásítoznak,hajnali negyedtízkor,és indul a másik oldalon a zöld,csupa fölfelébõl,sávosan és négyzetesen,kanyarban szusszanás,odahagyom a társaságot,úgyis elfognak hamar,ha fogócskát játszanánk..de nem játék,a zöld jel húz és Godóvár három pöttye,a fiatalok elõttem,vezetnek át a Miklós-tetõn,izzadok,lehet,hogy meleg is van,betolok egy kis vizet,azonnal kicsap veríték formában,sebaj,Csóványos kilátója betonlik,bezárva az ajtó,ez sem túl gyakori.. épünk Pogányvárnak,még mindig igyexem lépést fogni a vadsertésekkel,elõre félve a Nagyhideghegyi lefelétõl,,a pogányvári jelzés ütött-kopott,és talán nem a helyén van,a GPS és a feliratok versenyébõl az utóbbit hozzuk ki gyõztesnek,narancsot osztok efölötti elkeserédesemben,mint elkötelezett kormánypárti..pedig nem is annyira..vissza Csovira,már szembejõnek ifjak,a veteránok kissé elvannak valahol..ez az a lefelé,amely mindig kihozza belõlem a rosszat,baltérd vonalon,ezúttal is óvatosan óvakodok,el is maradok rendesen,innen magányos harcost adok elõ,a turistaháznál érem utol Moiwát,éppen indul,meg van fésülködve és le is zuhanyozott bizonyára,veszek vizet,kávét és pecsétet,az elõzõ kettõ drágább,jelet fogok és nyomulok tova,csak szolid magány és az erdõ és egy-egy szembejövõ kiránduló..Fémedény és Fagyos kút,Rustok pazar kilátással,alig észrevehetõ kódok és már visszafelé kilométerek,éppen csak..Imre barátnõje fogad,kitûzõ és smaci,de máris csörtet a fõszervezõ,kotyog a búzasör a gyomrában,összefényképeztetem magam vele,annak bizonyítéka,hogy a jobb és baloldal elfér(het)egy padon,ha mindkettõ akarja.. a buszra várni kell,jöhettem volna lassabban,Magdika – a helyi üdvöske - vág át a téren a turul alatt a kocsma erányába több évtizedes rutinnal..jön a busz,Tiborral ismerkedek a vonaton és dicsérjük a túrát..
mert jó volt.. |
