Túrabeszámolók


túra éve: 2007
HamuházTúra éve: 20072007.09.18 13:30:46
Tegnap kerestem a túráról a beszámoló(ka)t és mivel eggyet se találtam elhatároztam, hogy akkor majd én írok eggyet. Aztán elment az idõ a regisztrációval és tessék másnapra már született is két beszámoló. A tapasztalatok, élmények végülis hasonlóak a témában megszólalókéval, de azért ha már megígértem (magamnak) akkor gondoltam leírom.

Sajnos mostanában az egyéb elfoglaltságok miatt nagyon kevés idõm jut a túrázásra így a részvétel csak vasárnap reggel vált biztossá. Talán valami véletlen folytán, de úgy alakult, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is egyedül indultam útnak.
Bakonycsernyén már szinte rutinosan találtam meg a Kisgyónra vezetõ utat, ennek köszönhetõen sikerült 2 busznyi csoportot beelõznöm a nevezésnél. a nevezési díj valóban nem volt alacsony, de én úgy vagyok ezzel, hogy ha tudom, hogy az jó célra lesz felhasználva, akkor szívesen adom, és ez szerintem jelen esetben garantált.
Végülis 9 óra 10 perckor sikerült elindulnom. Jó volt látni, hogy rengetegen indúltak, úgyanakkor 1-2 túratárs sajnos nem az általam elfogashatónak tartott módon vetette észre magát az út során. Az erdõben való kiabálást, ordítozást valahogy nagyon nehezen viselem el.

Gyorsan túltettem magam a dolgokon és élveztem a gyaloglást és a lassan õszbe forduló Bakony szépségét. Az itiner valóban kiváló volt, de szinte nem is kellett használnom, szerintem szinte lehetetlen volt eltévedni.
Az elsõ négy ellenörzõ pontot jó tempóban tudtam magam mögött és a hosszú múrvás úton alig vártam már, hogy végre újra a Burok-völgyben legyek. Egy éve jártam itt elõször és természetesen, mint szerintem mindenkit teljesen lenyûgözött. Háromszor jártam itt azóta, az élmény mindannyiszor hatalmas. Kár is tovább méltatni LÁTNI KELL!!!
Talán sokakkal ellentétben én sajnáltam mikor 3,3 km után a túra útvonala elhagyta a völgyet.
Miután felkapaszkodtam a katlanból kissé rémülten nyugtáztam, hogy a hátralévõ kilóméterekre tartalékolt italom számomra máig érthetetlenül elveszett az övtáskámból. Csak arra tudok gondolni, hogy valamelyik lejtõn, ahol hagytam magamon érvényesülni a garavitációt és kocogósra fogatam az iramot kiesett az italtaróból, de hogy ezt a súlyveszteséget hogyan nem vettem észre, rejtély marad. Remélem legalább valaki jól járt vele.
Így aztán nagyon jól esett a cél elõtti ponton a frissítés.
Kényelmes lejtõs 2 km volt már csak hátra a célig, ahová pontosan 13 óra 30 perckor érkeztem meg.
Én annyi változást fedeztem fel a kitûzõn, hogy a szöveges részek más színnel vannak írva, mint az egy évvel korábbin.
Aztán a végén még ismerõsökkel is találkoztam, utólak szidtam is magam, hogy ha kicsi elõre gondolkodom, talán 3 csinos hölgy társaságában teljesíthettem volna a túrát.
Összegezve kellemes túra volt, helyenként extra látnivalókkal, ha tehetem én jövõre is megyek!
Köszönet a rendezõknek.



 
 
vissza az túrákhoz
<<== túranaptár