Túrabeszámolók

A túra kiírásban megjelölt cél nagyon szép, ezáltal az ember azt gondolná, ha egy ilyen túrára elmegy, vidám szervezõket fog látni, akiknek ott van az öröm az arcán, hogy segítenek másokon és látják, hogy mennyi ember tud összefogni egy célért. Ezzel ellentétben a túra kezdetekor csupa stresszes szervezõt lehetett látni.

 

A kiírásban megvolt jelölve, hogy tárgyi adományokat is lehet vinni, melyeket a start/cél állomásnál le lehet adni. Ennek ellenére amikor közöltük, hogy hoztunk pár dolgot a szervezõ arcán a stressz magasabb fokát lehetett észrevenni és kérlelte, hogy inkább a célkor adjuk le.

Túra: A túra egy aránylag egyszerû útvonalon halad, Szépjuhászné állomástól a piros jelzésen fel az Erzsébet kilátóig, onnan kék körtúrán, sárga kereszten, zöld jelzésen Makkosmáriáig, majd onnan a piros és sárga jelzésen vissza Szépjuhásznéig.

Az itiner az szinte használhatatlan volt, a szervezõk által "kijelölt" útvonal érthetetlen volt (segédletként két mondatban le lett írva a kívánt útvonal). A túra során ennek következtében elõfordult egy-két eltévedés.

Ellátás: Makkosmárián (egyetlen ellenõrzõpont), ahol zsíros kenyeret, lekváros kenyeret, illetve különbözõ ízesített üdítõket adtak a túrázoknak, mely a számomra, és talán mások számára is megszokottól eltérõen "csináld magad" módon zajlott, kellõen feszélyezve a túrázókat, hogy hogyan és miképp lehet/szabad...

Összességében a túra célja, a távok megfelelõk, azonban ha újbóli rendezésre kerül sor, egy "normálisabb" térkép vázlat, vagy szöveges leírás elférne, illetve egy halvány öröm a szervezõk arcán amikor látják, hogy a hátrányos helyzetû emberek segítésére szervezett túrán - még ha munkanapra is esik - mennyi ember elmegy és próbál segíteni.