Túrabeszámolók


Börzsönyi vulkántúra

-balazs-Túra éve: 20042005.04.12 14:46:15
Egy teljes Vulkántúra beszámolóhoz most lusta vagyok de azért van bennem egy pár bennragadt szó.

A Módszer* egyértelmûen reneszánszát éli és a szombati nap volt tündöklésének egyik csúcspontja. A nap egy 10.6 kilóméteres emelkedõvel indult, amiben volt majdnem 700 méter szint. Ez a terep a Módszer alkalmazásának melegágya. A szakaszt szinte belesétálás nélkül, keményen toltuk végig és 65 perc alatt értünk fel a Csóványosra, úgy, hogy ebben az idõben már volt egy pecsételésnyi megálló is.

A tempót elég brutálnak éreztem és Larzenhez hasonlóan én is azt gondoltam, hogy ebbõl vagy nagyon nagy borulás vagy szenzáció lesz. Aztán fura módon egyik se lett. A terv szerint érünk be és túra a szélsõségektõl teljesen mentesen volt. Érdekes. Az persze biztos, hogy a kemény hegyi menet megviselt, ezt a mozgás-koordinációm szétesése is szépen igazolta. Akkorákat estem, hogy öröm volt nézni bár a nevetõkém csak lassan melegedett be. Elégtétel volt, hogy egyrészt Tapír nem látta a taknyolásokat, másrészt én viszont láttam amikor Ákibácsi enbem utánozva ugrott fejest az avarba. :-))

Hatan indultunk, majdnem annyian mint a gonoszok, de szerencsére Tapír, a fõgonosz, már rögtön az elején úgy döntött, hogy befekszik egy árokba és hullagörcsöt színlel. Ezért Õt nem is nagyon láttuk aznap. :-D

A Börzsöny hátborzongatóan szép volt. Felesleges megpróbálni szavakba önteni, mert ilyesmihez túl szegényes a szókincsem.

Elindultunk kb. 250 méterrõl. Ahogy mentünk felfelé, úgy változott az idõ és a táj. Elõször belefutottunk egy szép nagy ködbe, majd ahogy hûlt a levegõ, megjelent egy két zúzmara folt is. 600 méter fölött már sok centi vastagon borított minent a zúzmara majd Magas Tax (736 méter) magasságáben elértük a felhõk tetejét. Innen szépen tisztult az ég és egyre melegebb is lett. A zúzmara inkább hóra váltott és a Csóványos alatt pár centi hó borította az egász erdõt. A gerincrõl fantasztikus kilátás nyílt, elsõsorban észak felé. Alattunk tejfehér köd borított mindent és csak egy egy csúcs kukucskált kifelé. Szlovákia felé szinte a végtelenségig el lehetett látni és bár a pára centi vastagon állt a szemüvegemen, azt mesélem mindenkinek, hogy láttam a Tátra csúcsait. (Valójában a lábamig se láttam el, de ezt majd jól nem mondom el senkinek. :-)) A túra vége felé, délután 1 magasságában értünk a Nagy Hideg Hegyre (865 méter) ahol úgyszintén tûzött a nap, de olyan erõsen, hogy kedvem lett volna a padon napozó pár mellé leülni egy pár órácskára.

Ez a liftezés annyira megtetszett, hogy azon godnolkodom, hogy szombaton ki kéne menni megint a Börzsönybe. Lehet, hogy csinálok egy Királyrét-Csóványos-Nagy Hideg Hegy-Királyrét háromszöget, de feltétlenül ügyelek arra, hogy idõközben megdöntsem a 46 perces Királyrét-Rakodó csúcsot. Esetleg a túristaházban a forralt bort is kipróbálom. :-)

Mást nem tudok mondani. Kérem kapcsolja ki.

* A Módszer = Larzen-Ákibácsi módszer melynek egyik lényeges eleme, hogy az elsõ emelkedõt max tempóban futjuk meg majd ezt a tempót tartjuk ameddig csak tudjuk. Utána pedig csak lesz valahogy.