Túrabeszámolók


Bakonyi Mikulás

kockaTúra éve: 20072007.12.09 20:42:00
Bakonyi Mikulás 50

Elösször is: a túratársnõmet (aki a túrán lelkileg és fizikailag teljesen apró darabokra szétesett, de végigcsinálta) semmilyen eszközzel nem kényszerítettem 50-es távra.

Hú, 3 hétig nem voltam túrázni, teljesen összegubancolódtak az agytekervényeim. Péntek este végre irány Zirc. Néhányórás zötykölõdés (vagy az út hullámos, vagy a kerék tojás alakú, de ez nagyon nem volt frankó, nekem vonat kell :-) ), rosszlevegõ, ilyesmi. Hamburger vacsira. Figyelemre méltó hogy Zircen semmi mást nem lehet enni csak hamburgert. Ez már amerika. Autó, hamburger. A tornateremben alvás egész nyugodt dolognak sikeredett, nem volt osztálykirándulás sem, csak néhány ember érezte úgy hogy kurvafontos amit mond.

Reggel 6-kor ébresztõ, 7:10-kor startoltunk és szerintem nagyon jó tempóban haladtunk. Kezdetben kicsit ködös volt ugyan az idõ, reggel még az esõ is szemerkélt, de ez 8 körül egészen elmúlt. Kitisztult az idõ, hátizsákba került a kabát. Cuha völgytõl észak felé bóklászva nekem teljesen új volt az 50-es kiegészítõ szakasza, ahol jónéhányszor át kell kelni a patakon. Na itt én alaposan lemaradtam, és sikerült párszor megmártani a bakancsomat a vízben. Egyszer ide nyáron vissza fogok jönni, mert csodaszép. A patakba pedig bele fogok feküdni. Aztán fel a 3. ellenõrzõponthoz Zörög-hegyre rendesen megizzadtunk, inkáb Tüdõ-hegynek lehetne nevezni :) bár inkáb a párás levegõ lehetett az oka. Cseszneken kocsmában olyan igazi, zaccos, cigi-izû tea. Nagyon jól esett, komolyan 20 kilóméter után télen bármi jól esik ami meleg. Innen egy ideig eseménytelenül tellett az út, azt dúdolgattam hogy a következõ buszon rajta leszek én is, jelzek majd egy réten, a busz megáll és én mégis... A télapónál viszont elhanyagoltam a nótázást, valahogy ez nem jó móka ha nem társaságban üvölti el az ember néhány régi túratárssal. Viszont a mikulás asszisztensétõl lejmoltunk egy fél liter vizet, ami nagyon jól jött, és mégegyszer köszi érte.
Ördögárok, a tavalyelöttihez képest teljesen száraz és járható. Gizike, kis logisztikai nehézségek és egy kis joghurt bátorítónak a hátrelevõ alig 20 kilóméterre. Vissza a télapóhoz, majd hazafelé mérsékelten sáros úton. A cél elött kicsivel ránkesteledett. Igazából az idõ is és a táj is nagyon kellemes volt. Sajnálhatja aki otthonmaradt a tévémikulást vizslatni helyette :)

Pont elkaptunk egy buszt, amivel este 9-re Pesten voltunk. A vasárnap a jólmegérdemelt punnyadás jegyében tellt el :-)

Ja és majdnem elfelejtettem levonni a tanulságot:

A törpök élete se csak játék és mese.