Túrabeszámolók


Wass Albert emléktúra a Börzsönyben 44/28/18

atomcatTúra éve: 20082008.01.07 17:01:30
Még a túrát megelõzõ nap is elmélkedtem, hogy a 28-as távot válasszam egy kedves kis hazakirándulásal Zebegénybe a célba érkezés után, vagy inkább a 44-eset hazavonatozással a végén. Az idõ nem mutatkozott túl barátságosnak, elõzõ éjjel javában záporozott az ónosesõ. Másnap reggel barátaimmal, a kocsiban ülve, Verõcére menet ráébredtem, hogy ilyen gány idõben nem fogom tudni rávenni magam, hogy hazagyalogoljak, szóval a 44-es táv mellett dönöttem:)

Barátom, és barátosnéja a 18-as távot célozták meg. Miután sikertelenül próbálkoztunk megközelítani a lefagyott utakon a dombtetõn lévõ plébánia épületét, a Csattogó-völgy egyik bejáratánál támasztottuk le a kocsit, és gyalog vettük be a magaslatot. Fent épp kifogtunk egy vonatérkezést. Mindenki rossz helyen próbált nevezni, valaki telefonált, majd népmozgalom indult a tényleges nevezési hely irányába. A botoknak köszönhetõen itt jópár embert le lehetett elõzni, ezzel gyorsítva a sorrakerülést:)

Nevezés, a fõrendezõ szónoklata a túrákon történõ rövidítések, pontkihagyások elnézésérõl (ami szerintem felesleges volt, annyira nem voltak rosszak a körülmények, hogy ne lehessen a távon végigmenni), aztán start 8:10-kor. A Borbély-hegyig, a bitumenen kalandos volt a haladás, de az erdõbe érve sokat javultak a körülmények. A starttól az 1.EP-ig ónosesõ örvendeztetett minket, ami egészen a Nagy-kõ-hegy gerincéig elkísért minket... Túratársaimtól egy újabb bitumenrodeó után Magyarkúton elváltam, és irány az Országos Kék, fel a 2. ep-hez. A Nagy-kõ-hegyre menet a magasság növekedésével az ónosesõ lassacskán átváltott jégdarába, és ez egész a Nógrádra történõ leereszkedésig kitartott. Nógrádon úgy éreztem, hogy önakaratomon kívül a helyi "Ismerd meg a falut" mozgalom tagja lettem, mivel a fél világon át kellett vágtatni, mire a vár tövében elértük az EP-t. Itt némi kaja, pia, találkozás névrokonommal - akivel a túra végéig együtt is mentünk -, és start.

Királyrétig könnyû utunk volt, addigra már totálisan hozzászokunk a mindent eláztató esõhöz. Azért a végén már nagyon vártam, hogy elérjük a Fatornyost. Itt gyors pecsét, kaja, egy kudarcba fulladt útvonal-térkép szárítási kisérlet, majd vissza, ki az esõbe...

A zöld szokásos kis sunyi emelkedõivel vitt minket az elõzõ EP-vel névrokon rétig. A rét szélén meg is találtuk a Darabos-hegy nyergét annyira nem preferáló pontõröket (lehozták a pontot a rétre, és nem is volt kötelezõ felcaplatni a nyeregig). A pontõrök mondták, hogy eddig kb. 7 túrázó vette célba az egyébként érintendõ magaslatot. Mi voltunk a 8. és a 9.:) Egy kicsit hosszabb, és az elõzetesen gondoltnál fárasztóbb mászás után csak felértünk. Odafent legalább nem esõ, hanem jég esett, és vastag páncél borította a völgyi rokonánál jóval mélyebb hóréteget. Rövid pihenõ, és usgyi le, vissza a zöldre.

Hamarosan Kisinócra értünk, ahol ismét rövidke pihenõt tartottunk némi sörözéssel és teázással. Kóspallagról kifelé felkapaszkodtunk a kék kereszten. Azt hiszem, itt kezdett el szakadni a hó.Furcsa is volt,hogy már a Darabos-hegy alja óta nem áztatott minket semmiféle égi áldás:) A hótól kicsit vidámabban (nem esõ!:)), jó tempóban haladva értünk Szokolyára. Itt már egyre inkább úgy tûnt, hogy sikerül a tervünk, és lámpa használata nélkül beérünk a célba. Szokolyán már csak egy hosszabb gerinc választott el minket a céltól, és hála Istennek, semmi sem örvendeztetett minket az odafentrõl... A faluból kiérve irányba fordultunk, és egy jellemzõen inkább enyhén felfelé emelekdõ dózerúton elértük a Csattogót. Itt az EP-n már nem volt ott a pontõr (ha jól tudom, 3-ig ért csak rá), így ezt a pecsétet nem sikerült begyûjtenünk a helyszínen...

Csattogóról hosszas oldalazásos ereszkedés után végre elértük a falu szélét. Itt már javában sötétedett, de a tervünk megvalósítása érdekében azért sem vettünk elõ lámpát:) A faluban már a közvilágítás segítõ fényei mellett értük el a plébániát, s végül 8:55-perces gyaloglást a hátunk mögött hagyva beértünk a célba.

Jó móka volt!:)