Túrabeszámolók


Téli Mátra

Rush2006Túra éve: 20082008.01.29 09:49:38
Téli Mátra XL

Péntek este munka után egybõl Mátrafüred felé vettem az irányt. Az autóbuszon csak egy nagy gyerekcsoport zajongott, de Gyöngyöstõl néhány ismeretlen turistát is felfedezni véltem.

Megérkezek Mátrafüredre, borzasztó hideg van.. A szállás kissé lejjebb van, de egy kis logisztikával megoldom.

Két futóval vagyok egy szobában, õk az L távot futják majd. Késõbb megjön még 4 gyalogos is a szobába, akik elmesélték este a fél életüket, de más azért aludt volna már..

Reggel 5:45-kor kelés. A többieknek nem nagyon tetszett hogy ilyen koránra húztam fel az órát, de ez van. Talán ha hamarabb fekszenek..

A rajtig Hajdú Ferivel és barátnõjével fuvaroztatom ki magam, utólag is köszönöm.

Ismét nagyon hideg van. Ez kemény lesz így. Beállok a Terep Ultra Kupa sorba, kb. 200-an állnak, majd mikor a szervezõ mondja hogy itt csak a futók lesznek, rendesen megcsappant a sor:) Sok-sok ismerõst köszöntök, látszik hogy rengetegen választották ma ezt a túrát kikapcsolódásnak. Na de hogy a tárgyra térjek: 6:59-kor elhangzott az indulás szó. Alig kaptam össze magam, már rohanhatok is 40 km-t.

A kemény mag már az elején elhúzott. Pár kilométerrel odébb már széthúzott a mezõny, én az elsõ felében voltam érzésre. Hamarosan utolér Németh Csabi, lekéste a rajtot kissé. Lajosházáig együtt toljuk, beszélgetünk. Örülök hogy sikerült megismernem õt. Leérve a ponthoz, pecsételtetek, majd már engem hamarabb megelõzõ 4-es boly jön jó 1 km-es kerülõvel. Köztük -balazs- és Kerékgyártó Peti aki ismerõs. Féltem hogy kispistáztunk, de nem hinném, mivel a meredek Z-n jöttünk le, így a lelkiiismeretem tiszta maradt:)

Csabi indul is tovább, én még iszok gyorsan egy kortyot, majd nyomás utána.

Megcsodálhatom ahogy a S-négyzeten megállás nélkül dzsoggol fölfele. Impozáns látvány :) Mögöttem Balázsék. Nem futunk az emelkedõn, de a tempós gyaloglás megvan. Egy idõ után utólérnek, hasonló tempóban haladunk mégis kissé hátramaradok.

Mátraszentimrén FUTURE-ék keresik az utat, végül egy meredek aszfaltúton érjük el a Vadvirág Turistaházat a többiekkel. Sajnos a tea forró, így két kis korty után szomorúan, de ott is hagytam. Közben megérkezik Nosza Gabi is, egybõl indul tovább, én is így teszek, és pár szót váltunk útközben.

Galyatetõ elõtt megérkezik akibacsi is, aki bíztat hogy nagyon jól megyek. Ez jólesik, és optimizmussal tölt el. Persze utána már csak a hátát látom egy ideig. Galyatetõre érve épp Balázsék indultak tovább Petivel az ellenörzõpontról, de úgy gondoltam nekem most nem kell a hajsza, így a ponton nyugodtan bevágtam egy energiaszeletet, meg ittam pár kortyot. Továbbindulva egy rafinált letérést épphogy észreveszek, egy kõre volt felfestve a jel. Kicsit megállok, kezdek fáradni.. De nem szabad! Itt a lejtõ, ilyenkor nem szabad kinyúlni. Ha emelkedõ jön akkor azt mondom ok, de most nyomni kell, ezért jöttem hogy bizonyítsak magamnak! Szerencsére ismét megindulok. Jó tempóban haladok, egy kopár részhez érve gyönyörû panoráma fogad. Kis idõ múlva Csór-hegy elõtt ismét egy emelkedõ. Megpillantom Balázst, már a hegyet falja, én még az aljában vagyok, de jó jel hogy nem vagyok lemaradva nagyon. Innen végleg eltûnik a látókörömbõl. Elérem az ellenörzõpontot, kérdezem hogy állok, azt mondják az elsõ 25-ben kb. bennevagyok.

Amilyen nevek indultak ma, ez nem rossz eredmény eddig.

Vörösmarty th.-nál nem élek a levessel, de viszont kicsit megzakkantam, és néha bele kell kicsit gyalogolni innentõl.. Egyre gyakrabban gyalogolok, de szerencsére eljön a pont, így be tudok vágni egy zsíroskenyeret, ami talán jót tesz majd kicsit.

Egyedül itt kaptam idõt, 3 óra 14-nél jártam eddig.

A kenyeret útközben ettem meg, de valahogy alig akart lemenni, meg is kellett állnom inni hozzá. Közben elmegy mellettem JB, és még jópár futó. Na puff.. Fene a Kékesbe.. A combom elkezd görcsölgetni a meredek K+-en éppen akkor amikor utólér csanya, és egy hölgy, aki mint kiderült meg is nyerte a versenyt nõk közül. A K-re érve se sokkal jobb a helyzet, szenvedek mint a kutya, és folyamatosan elõznek :-(

A csúcs elõtt ér utól László Szilvi. Közben esek egy jókorát a jégen, szentségelek is.

De többet nem is estem a nap során. Kékesen nagyon jólesett a tea, bár az izmaim csont merevek voltak már, de indultam is tovább. Szerencsére elmúlt a combgörcs, így ismét nyomhattam neki a tempót, persze csak óvatosan. Viszont ahogy a P-ra értem késõbb, elkapott a versenykedv, és már csak az órámmal szemeztem hogy 5 óra alatt legyek valamivel. Piszkosul megindultam, egy rövidebb távon induló futót is állva hagytam. Elérem az utolsó pontot, majd robogok is tovább, egyre gyorsabban.

Nem gondoltam volna hogy a végén még lesz ennyi erõm. Kerülgetem a rövidtávosokat, de nem zavarnak, mert némelyik szó nélkül elenged. Kiérve az aszfaltra még õrültebb tempóba kapcsolok. Egy gyalogos jegyzi meg a párjának fél füllel hallottam hogy "van ilyen aki végigfutja". Hát van, de én végig nem futottam az szent :)

Pár perc múlva beérek az iskolába, vagy inkább berohanok, és 4:45-nél lenyomom az órát. Az oklevélre már 4:48 kerül rá, de sebaj..

Álmomban nem gondoltam volna hogy így fog ez most menni. Nagyon boldog voltam, mert jól sikerült, és optimizmussal tölt el a jövõt nézve ez az idõ.

Zolinak köszönöm hazafele a fuvart! Margitán találkozunk!

40 km---> 1576 m-----> 4:45