III. Hamahama Túlélõtúra
pályabejárása
Pálháza, 2007. december 14-18.
a fõszervezõ szemszögébõl
A Drégelyvárban kezdõdött... (persze nem a pályabejárás) :-) ... és egy kis visszaemlékezés
Az I. Hamahama Túlélõtúrán hajnalban érintettük a Drégelyvárat Marcsival, mint mozgó pontõrök, ahol a csapatoknak az volt a feladatuk, hogy személyenként egy vödör sódert vigyenek fel a várba, ezzel is segítve az újjáépítést. Remek feladat volt. Amikor Tibi elmondta, hogy ez lesz a feladat, nagyon örültem neki. Persze jól átgondoltuk a megvalósítását, hogy nehogy torlódás legyen ennél a pontnál. Mihelyt megérkeztünk, mi is felvittük a saját adagunkat. :-)
Itt Attila volt a pontõr, így alkalmunk adódott cseverészni kicsit a jövõt illetõen. Hol legyenek a következõ túlélõtúrák? Mit is fogunk mondani a túrázóknak a vasárnapi eredményhirdetésen? Ezen a beszélgetésen dõlt el a Bakony és a Zemplén. Sûrûn helyeseltünk, amikor érvelgettünk, hogy miért is kellene e két tájegységre röptetni a következõ versenyeket.. E-mailben át is beszéltük a tagsággal, és Zircen már plakátoltuk is a Zemplént!
Tapasztalatból mondhatjuk, hogy a túlélõtúrák megszervezése a fõszervezõ kiválasztásán túl, a bázis megválasztásával kezdõdik. Hiszen hiába lenne alkalmas a pálya, ha nincs megfelelõ szállás ekkora tömegre. Ebben az esetben – mind az iskolák számát és nagyságát, valamint a közlekedési lehetõségeket – Sátoraljaújhely van a legjobb helyzetben.
a bejárás elõkészítése...
Akkor hol is lesz a szállásunk a bejáráson? Kik fognak egyáltalán segíteni?
Viszonylag korán szerettem volna elkészíteni a pályát, mint ahogyan a Bakonyban is csináltuk, így decemberre sikerült a túra összes pontját összeszedni. :-) Én már tudom, hogy néz ki a pálya. :-)
Tisztán emlékeztem arra, hogy Hegedûs Zoli barátom és egyesülete (Bihari Természetbarát Egyesület) járt egy párszor már a Zemplénben, és Pálházán szálltak meg, a Hanyi Istók Turistaházban. Gondoltam, nekünk is megfelelõ lenne...
Zolit meg is kérdeztem a dologról, és arra a mondatára, hogy: „Nekem ez a kedvenc turistaházam” rögtön el is döntöttem, hogy a decemberi túránkon itt leszünk elszállásolva, ha minden jól döcög... www.hanyi-istok.hu
Babják Úrral le is egyeztettem, hogy 14-18-án ott leszünk Pálházán.
És hogy kik jöttek el segíteni?
Marcsi, Erika, Keresztesi Józsi, Attila és jómagam. :-)
A bejárás...
Pénteken este érkeztünk, elfoglaltuk a szállásunkat. A ház tágas. Mi két szobát kaptunk, de használhattuk az ebédlõt és a konyhát, az összes felszerelésével együtt. Remek! Az esti megbeszélést meg is tartottuk az ebédlõben, mint ahogyan azt a többi estén is tettük.
Szombaton Erika Attilával, Marcsi Keresztesi Józsival túrázott. Az idõ kellemes volt, mind a négy napon, jól haladtunk a pontok gyûjtésével.
Az egyik falucskában sikerült összefutnunk egy éppen induló vadászat tagjaival. Sikeresen egyeztettük is az útvonalunkat az övékkel. Persze a megbeszélést követõen mi változtattunk útvonalat. :-) Hiába volt a tervünkben csak turistaút. Mindegy, jobb a békesség!
Azért Attiláék mégis összefutottak a vadászokkal. Sikeresen vártak is egy félórácskát, míg a hajtás véget nem ért. A nap végén mindenkivel épségben találkoztunk. A szokásos megbeszélés közben megvacsiztunk, megfürdöttünk, tévéztünk, élménybeszámolóztunk.
A következõ napon Attila hazautazott, így Erika Józsival szedte a pontokat, míg én Marcsival. Aznap sok-sok szintemelkedést gyõztünk le lábainkkal. A nap végére kellemesen elfáradtunk. Újhelyen meglepetésemre összefutottam egy régi ismerõsömmel, aki meghívott minket másnapra a pincéjükbe bort kóstolni.
Aznap este paprikás krumplit fõztünk. Nagyon-nagyon finom lett! A pontok megbeszélése és a következõ napnak a stratégiájának megbeszélése után jót aludtunk.
A következõ napon már 99 %-ra készítettük el a pályát, a legnagyobb megelégedésünkre. Az utolsó napra már csak 2 pont maradt, amit meg kellett nézni. Este eleget tettünk Zsolti barátom meghívásának, és megkóstoltuk a finom borok mindegyikét, a szamorodnitól a sokputtonyos aszúig.:-)
Utolsó napra maradt az egyik legizgalmasabb és az egyik legérdekesebb fakultatív pont felkutatása. Ezt a pontot Józsiék már keresték az elõzõ napokban, de sehogy nem sikerült megtalálniuk. Végül a helyi erõk segítségével sikerült rálélnünk, de a térképen található megnevezés nem teljesen stimmelt a valósággal, és persze a jelölése is hibás, ugyanis egy heggyel arrébb találtunk rá, mint ahogyan az jelezve van.. Ez jó kis feladat lesz!
Természetesen a valódi megnevezését és a valódi helyét is meg fogom nektek adni az eligazításon és a menetlevélben.
Azt el kell azért mondanom ezek után, hogy a térképen a bejárt területet tekintve ennél több hibát nem igen leltünk. A térkép részemrõl elfogadható.
A hazaút jól sikerült, örömmel nyugtáztuk, hogy a pálya 100 %-ban kész van. Sikerült újból egy gyönyörû tájegységet és az ott élõ embereket egy kicsit jobban megismerni.
Kívánom nektek, hogy Ti is ismerjétek meg a Zemplént a mi túránkon legalább annyira, mint ahogyan azt mi is tettük.
Találkozzunk 2008. április 11-én Sátoraljaújhelyen a Sátoros - hegyek aljában, mert mint tudjátok: aki eddig a sátor tetején aludt, annak a sátor alja újhely. :-)
Józsi
www.hamahama.hu |
