Galga 20 teljesítménytúra.
Gondolkodtam, hogy szombatra hova is menjek, végül az idõjárás miatt a HEV féle jelzésfestést elvetettem, és egyéb távoli vidékre sem akartam menni, így jött a képbe, a Galga teljesítménytúra.
Eleinte a 25 km-es távot terveztem, de a Pygmea általi rábeszélõ érvek hatására, végül a 20 km-es távot választottuk.
A Nagykakas büfében kellemes meleg fogadott, így kényelmesen tudtuk összerendezgetni a felszerelésünket, amire a várható esõ miatt nagy szükség is volt.
Gyors nevezés, egy gyors feles, és végül 25 perc után el is rajtoltunk.
Bár az itiner az országutat javasolta, mi azért a párhuzamos sárga jelzésen mentünk, ha már úgy is ott van.
Persze hamarosan az is kivitt a forgalmas útra, de így legalább megfeleztük a balesetveszélyes szakaszt, és a szemerkélõ esõ miatt kialakult pocsolyák, autók általi ránkfröcskölésének is kevesebbet voltunk kitéve.
A Zöldházak mellett kezdtek a futó, azaz gyaloglómûveink bemelegedni, itt hagyott el minket Urs mosolyogva és futva az emelkedõn.
Szerencsére hamar vége lett az emelkedõnek, ami után a zöld jelzést kellett követni.
Egy kopott zöld fordító jelzés mellett szalagozás vitt egy alig járható ösvényre, ezen mentünk tovább mivel amúgy is jó irányba vezetett. Hogy ez a rendezõk szalagozása volt, vagy másé azt nem tudtuk.
Hamar ismét a zöld jelzésen folytattuk az utunkat, és láttuk, hogy jó páran a felfestett jelzést követték.
Az itiner szerint is a zöld jelzést kell követni, de azt elfelejtették megemlíteni benne, hogy a zöld jelzés két útvonalon is van, így aki nem tud róla, az könnyen mehet egy bónusz kört !
Kellemes idõben mentünk, mert a kezdetben csepegõ esõ is elállt, így érkeztünk a Nagyvölgyi ellenõrzõponthoz.
Ismét egy kis szuszogással küzdöttük le a következõ szinteket, majd a már ismert Gödöllõi kéktúra útvonalára tértünk, egy kilométer erejéig.
A letérés szépen ki volt szalagozva, így magabiztosan kanyarodhattunk rá, a Bika-tó felé vezetõ útra, ahol a Hévízgyörk ttúra is vezet.
A Bika-tavi ellenõrzõpont felé közeledve valami morgást hallottunk a távolból, de amint megláttuk a villámokat, már sejtettük, hogy itt valami kezdõdik.
A pontõröket mire elértük, már elég rendesen zuhogott, így a javaslatukra, a legrövidebb úton mentünk az õrházhoz, de még így is 11 percig tartott az út, ami elegendõ volt, hogy az esõköpeny alatti esõkabát is kezdjen átnedvesedni.
Remek hely az õrház, ugyanis az emeletén fûtött büfé van, így be is rendezkedtünk, mint ha egy mosodában lettünk volna, szépen kiteregettük a ruháinkat.
Természetesen mindezt azután, hogy az életmentõ unikumadagomat, orvosilag bevételeztem. Erre nagy szükségem is volt, mert egy gyomorrontásból kifolyólag, már 2 napja nem ettem semmit, és a taktikám alapvetõ része volt, az energia ily módon történõ pótlása.
A kinti cudar idõt ablakból szemlélve, egy kis powerballozással ütöttük agyon az idõt, mivel a szintidõnkbe bõven belefért, hogy megvárjuk, míg eláll az esõ.
45 perc után végül nekivágtunk a folytatásnak, és az itinerben Szent András dombnak hívott földvárhoz vitt, a szalagozás.
Az emlékmûnél hamar végeztünk az ellenõrzõponton, majd a szalagozást követve, néhol úttalan utakon haladva értünk fel egy mezõ szélére, ahonnan ismét megláthattuk a Mátra tömbjét.
Innen Délkelet felé vitt a szalagozás a mezõ és az erdõ határán, majd egy jobb-bal kanyarkombinációval folytatódott. Itt visszakiabáltunk egy fiatal párt, akiket már a buszon megismertünk, mert õk csak a jobb kanyart vették észre.
Galgahévízre beérve elfogyott a szalagozás, és az itiner kissé leegyszerûsített térképe, és szövege alapján ember legyen a talpán, aki megtalálja a célt.
A térkép eleve felejtõs, mert csak úgy be volt húzva, hogy valahol itt.
A leírásban meg annyi volt, hogy a célba a Bem utcán érünk. Még szerencse, hogy emlékeztünk a kiírás szerinti Széchenyi utcára, mert ki az, aki ttúrára túrabibliát cipel magával :)
Azért nem volt nehéz megtalálni az iskolát, mert érzésre toronyiránt menvén útba esett, viszont, hogy melyik ajtaján kell bemenni, azt csak a kijövõ túrázókból vettük észre.
Mindenesetre jó volt a túra, és a végén felszolgált rizseshús is jól esett.
Egy picit részletesebb itinerrel, és egy valamivel pontosabb térképpel, lehetne még javítani a rendezvényen, de így is nagyon jó volt !
Köszönet a rendezésért !
képek:
http://fotoalbum.hungarotel.hu/olahtamas2008/2793#2 |
