Ebben az évben még a 75km-es táv volt a leghosszabb, és Füzér -> Sárospatak volt a túra iránya. Bringával vágtam neki a távnak.
Elsõnek indultam, e pozíciómat az elsõ ep-ig minden nehézség nélkül õriztem. Innen egy (bringával) elég kemény mászás következett Telkibányáig, szerencsére ez még tekerhetõ volt. Felérve a tetõre már hallottam a telkibányai mûúton közlekedõ autókat. Lefele gurultam, amikor meghallottam, hogy valami minden fordulatnál hozzáverõdik a hátsó villához. Látom, egy ág 'ragadt' a hátsó gumira. Amikor eltávolítottam, akkor sziszegõ hanggal kezdett szökni a levegõ. :-( Lefutottottam a mûútig, mivel nem bíztam abban, h a pumpámmal fel fogom tudni fújni a kereket belsõcsere után. Még életemben nem cseréltem gumit, de most minden olajozottan ment, persze a pumpával fujatni nem tudtam. Vártam, míg jön egy autós. Elég gyér forgalom mellett a második autós tudott segíteni. Amikor végeztünk a fújással, akkor láttam, hogy ferdén raktam be a belsõt, a szelep úgy állt, mint a Pisai ferde torony. :-( Begurultam a faluba, és a kocsmában kerestem segítséget. Ketten segítettek, egy sört és egy vodkát ajánlottam fel nekik, ezt köszönettel elfogadták.
Itt a kocsmában már utolért az elsõ gyalogos! Tovább mentem. Potácsházig még tererhetõ volt a terep, innen a Pálos kolostorrom környékén elkezdtem dühöngeni a terep miatt. Jobbról balról csalán, tüskés bokrok, sár, stb. A láncom itt szorult be a kistányéron belül. Nem akart kijönni, én meg nem akartam erõltetni, nehogy itt a semmi közepén szakadjon el. Szerencsére ez nem történt meg, pedig igen keményen kellett onnan kirángatni. :-( Az utána következõ szakasz az Amadé várhoz nagyon durva emelkedõvel telt. Sólyomkõt 6 km kevergés után találtam meg. Regéc fele eltévedtem még kb. 4 km-et. Az volt a gáz, hogy lefele tévedtem el, onnan kellett visszamászni.
Pusztavár-tetõre felfele olyanokat káromkodtam, hogy öröm lett volna hallani. Szörnyû meleg, meredek fele mászás, út sehol, csalán. A tetõn szerencsére nem volt élõ pont, azt hiszem, csúnyán beszéltem volna velük. Lefele még rosszabb volt. Kb. olyan, mint a Mátrabércen lefele Ágasvártól! Bringával!!! "Khomlóskán" pihentem egy kicsit és mentem tovább. Újabb szemét szakasz jött Király-kút környékén, ugyanis kifagyás miatt összedõlt az erdõ (itt is), sokáig cipelni kellett a bringát, pedig itt jól lehetett volna haladni, ha van út, hiszen nem volt nagy szint. Az utsó ep. után buktam egy marha nagyot, a kerék beleszaladt egy aljnövényzettel takart 20cm mély keréknyomba én meg nyomba' röpültem át a kormányon. Self-test, végigtapogattam magam, de semmi törés nem volt, mentem tovább. Nekem speciel tetszett az utolsó 5 km, mert betonos volt. :-)
Össz. idõ 12 óra 20 perc, 12km eltévedés, technikai problémák, két gyalogos leelõzött. Megtudtam kedves futó barátunk nevét (õ most nem volt ott): Hámori. Keresztnevére nem emlékszem, szerintem megtalálható a K100 teljesítõk közt. |
