Túrabeszámolók


Mátrahegy

vaddinoTúra éve: 20082008.03.11 18:20:44
Mátrahegy 40

"gyalogos ember,tudatos ember..."
Kaukázus

Nem szeretek futni.
Soha nem is szerettem.
Hogy úgy mondjam,gyalogos ember vagyok.Ennek ellenére futva szándékoztam teljesíteni ezt a túrát.

Szombat reggel.Zuhogó esõben repesztünk az M3-ason Orsival.Terveim füstbemenõben.
7:15,Gyöngyös.Némi reményt önt belém,hogy az esõ elállt,és kelet felõl tisztulni látszik az ég alja.Buszra szállok,fejem makacsul a túrán pörög.

8:08-kor "elrajtolok",rövidgatyában,pulcsiban,és lendületesen eredek a többi túrázó nyomába.Fázok,de a Muzsla-tetõre felfelé szerencsére kimelegszek egy kicsit.Pecsét,majd usgyi.Egy sráccal kerülgetjük egymást,aki saját bevallása szerint a 40-esen seprû.A forrásnál el is visz rossz irányba,vagy 5 percig futok utána,amikor szitkozódva rájövök a szomorú igazságra,és visszafordulok.8:40 magasságában Sástón pecsét,majd újabb eltévedés,hiába,a terep ismeretlen.

Innen kezdek drasztikusan lelassulni,és sajnos az esõ is rákezdi.Lajosháza elõtt sikerül zakóznom egy nagyot,eredményképpen mindkét tenyerem vastagon sáros.Káromkodok,mint a kocsis.
9:15 körül Lajosházára érek,ahol kénytelen vagyok beállni az eresz alá.Sóvárogva nézem az esõkabátos túratársakat elõttem...Hamarosan mégis rászánom magam az indulásra,pulcsim,hajam tovább ázik,és kezdek megint fázni.

9:34-kor pecsételek Köves-bércen,csokit eszegetek,és kicsit ácsorgok-még esik,de szerencsére már alábbhagyott.Nemsokára meglódulok,hosszú-hosszú sáros kilométerek következnek...
Cipõm beázik,lábam vastagon sáros mire végre 11:07-kor Galyatetõre érek.Ücsörgök kicsit,eszek is talán,aztán kocogni próbálok tovább,de egyre csak gyalogláson kapom magam.Meredek lejtõkön pattogok lefelé,egy helyütt majdnem orrabukok,mert elakadok egy gyökérben-de az esõ legalább most nem esik.

Parádsasváron emberesen fogyasztok,majd kedvtelenül indulok tovább,Sós-cserire hatalmas sártengerben cappogok,de szerencsére rövid ez a szakasz.Fényespuszta után hegyoldalban,fenyõligetekben halad az ösvény-nekem ez a szakasz tetszett a legjobban.
Hamar megérkezek Parádóhutára,ahol csak addig idõzök,amig feltöltöm a palackomat.14:05-re érek a Pisztrángos tóhoz,pecsét után fáradtan és kedvtelenül vágok neki az utolsó emelkedõnek.
Ennek ellenére gyorsan haladok,14:43kor pecsételek az étteremben,majd Janival beszélgetünk a teraszon teát szürcsölgetve.
Innen futósra veszem a figurát,pacsi a csúcskövön,és már robogok is a zöld sávon.Még egy utolsó ellenõrzõpont a ködben/felhõben álló hegy oldalában,egyre sarasabb ösvények,majd megjelenik az emberi élet nyoma is.

Stopper állj:7:48.

Nem úgy sikerült,mint szerettem volna,de hát az idõjárás közbeszólt..
Köszi a szervezést,Orsinak a reggeli,Lacinak a délutáni fuvart.