Túrabeszámolók


Téry Ödön emléktúra 50/25/20

MacGyverTúra éve: 20082008.03.31 13:50:56
Téry Ödön 20

Fényképes beszámoló

Még év elején néztük ki a Téry 50-et, mivel jannesz szerint ez az egyik legkönnyebb 50-es, aztán végülis nem éreztem magam alkalmasnak a nagy táv megtételére, viszont így a Budapest Kupa miatt el kellett indulnunk a 20-as távon. Gondolatban elõre készültünk a legendásan igénytelen túraszervezésre, én azt mondtam, hogy ne is törõdjünk semmivel, arra kell gondolni, hogy kéktúrázunk. Tulajdonképp õsz óta nem voltunk a "kék országúton", túl sok teljesítménytúra van ilyenkor tavasszal.

Reggel az elõzõ napi jó idõ hatására felbátorodva végül kabát nélkül vágtunk neki. Hûvösvölgyben hatalmas tömeg fogadott minket, szerintem a szervezõk sem gondolták, így elég lassan, és nyögvenyelõsen haladt a sor.

Hûvösvölgybõl a már jól ismert kék jelzésen indultunk el, Nagy-rét érintése után felnéztünk a Gyermekvasútról ismerõs szörnyû meredek Villám utcára, majd tovább haladtunk a máriaremetei templom felé. Itt kellemesen meglepõdtünk, ugyanis budai teljesítménytúrán ilyet még nem láttunk, hogy senki nem vágja le a nyilvánvalóan hosszabb utat.

Párszáz méter múlva már itt is volt az elsõ ellenõrzõ pont, ahonnan a Remete-szurdokon át folytattuk utunkat. Már elõre féltem a szurdok végétõl, ahol jó meredeken kell kikapaszkodni. Átkeltünk a patakon, és már ott is voltunk, lassan emelkedni kezdtünk. Közben megelõztek minket egy kutyával, ami kb. olyan nehéz lehetett, mint én, és mégis lelkesen ugrálva haladt, már persze amikor nem az út közepén állt meg szaglászni. Felértünk, majd kisebb szuszogás után elég sokáig haladtunk szintben. Egyszer csak balról feltûnt a Muflon Itató, ezek szerint már Zsíroshegyre is érkeztünk.

Megállás nélkül robogtunk tovább, láttuk Nagykovácsi házait, majd a "Fokozottan védett terület" tábla után elkezdett ritkulni a növényzet, ismét fölfelé másztunk. Jobbról látszott a Pilis, majd egy nagyobb kupac kivágott fába futottunk bele, elég érdekes a védett területen... A Nagy-Szénáson körpanoráma fogadott, de sajnos elég párás volt az idõ hozzá.

Tovább haladva letértünk az útról, és rászántunk pár percet a GCSENA (Nagy-Szénás) geoláda elõvadászására. A leírásban lévõ magányos fenyõfát mondjuk nem találtuk, de attól még szép helyen van. Innentõl kezdve végre tudtunk kicsit sietni, ugyanis hosszasan lejtett az út, még bakancsban is lehetett itt-ott futni. Néhol kicsit saras volt, de nem vészesen.

Piliscsaba elõtt érdekes dologra lettünk figyelmesek: tõlünk balra a hegyre egy nagy fekete csõ vezetett fel, találgattuk, mi lehet benne. Aztán egyszer csak oda értünk, ahol éppen fektették le a csõ folytatását, ott haladtunk el fölötte.

Beértünk Piliscsabára, itt már örültem neki, hogy közelít a cél, de mint kiderült, sok volt még addig. Végigmentünk több hosszú utcán, át a vasút fölött, majd újra elkezdtünk emelkedni. Végül Klotildliget vasútállomásnál volt a cél. Itt emléklap már nem volt, (állítólag majd postán elküldik), viszont amikor megkérdeztük, hogy nem is jár-e semmi ellátás a túrán, közölték, hogy vehetünk magunknak 150 forintért. Ezt inkább kihagytuk, hazajöttünk töltött rántott húsokat gyártani :-)