| Jakab | Túra éve: 2008 | 2008.10.02 14:01:27 |
|
|
Kanizsa 30
Szombaton reggel álmos szürke nyúzott idõben indult a túra. A gimnázium elõtt jó sok diák csoportosult, láttam is, ezektõl Maci vérszemet fog kapni, és sietni fogunk.
És hát lõn, így is lett.
A városból kifele menet elhaladtunk a víztározó és néhány kocsma mellett, majd kiértünk a Csónakázó-tóhoz, ahol az elsõ etap volt.
Pecsét, és már indultunk is tovább.
Maci jó ütemet diktált, szokás szerint már az elsõ pár km után folyt rólam a víz.
Végül is így méregtelenítést is végzek túrák alatt. :-)
Beértünk hamarosan Bagolába, ahol a szõlõhegyre vezetett utunk. Igencsak szüret volt mindenhol, és nagyon élveztem a dimbes-dombos környéket, a friss must illatát, és az ápolt kis pincék, kertek sokaságát.
Elõjöttek a gyerekkori emlékek, a zalai nagyszüleimnél sokat szüreteltem.
Az idõ kegyes volt hozzánk, bár nem sütött a nap, a hõmérséklet kimondottan túrázós volt. Az õszi szõlõk között jó volt túrázni, a gesztenyék már potyogtak, és az õszirózsák színes fejecskéi sok-sok kertbõl nevettek ránk.
Sûrû réteken is áthaladtunk, itt meg gombák sokasága fogadott. Pöfeteg, csepörke, (ezt Zalában mondják így) és az erdõkben sok-sok õzlábgomba. Fájt a szívem otthagyni õket, de sajnos ez most teljesítménytúra, nem gombászás volt.
Az egyik etapnál egy szép erdei tisztáson finom üdítõkkel vártak minket a pontõrök. Mindenütt kedvesek és barátságosak voltak. Hiába no, zalai vér folyik az ereikben.
Nem emlékszem pontosan minden ellenõrzõpontra, (benne volt Liszó is) de az utolsó pontnál, Romlottvárnál kapott óriási pogácsát szívesen megettük.
No, megtette a hatását, el is tévedtünk.
Nem tudom hol mentünk félre, végül is pár plusz km után visszataláltunk a keresett útvonalra.
Így aztán egy-két emberkének sikerült elõbb beérnie mint nekünk, Maci nagy bánatára.
Az utolsó km-ek a városban már nagyon elfárasztottak, jó volt a kedves szervezõk tárt karjaiba érkezni.
A Kanizsa túrák híresek a tomboláiról, ezért a végén mi is húztunk egy cetlit, én térképet nyertem, Maci útijátékot.
Jó kis túra volt, ide szívesen visszajövök jövõre is.
Hazafele még begyûjtöttünk egy-két pecsétet a Dunántúli templomromok akció keretében, és meg kell jegyezzem, a Somogyvári történelmi emlékhely nagyon kellemes élményt és látványt nyújtott.
Ugyanígy a Somogyvámosi Pusztatorony is, amirõl még sosem hallottam, és nagyon érdekes.
|
| |
