Piros 35 - A második
Kiírás szerint:
Táv (terepen): 37.29 km Szint (térképen): 1605 m
A fokozatosság elvén haladván, a Vasas 25 után a Piros 35-re esett a választásom.
A második túrámra "elrángattam" magammal a páromat (kinek ez volt az elsõ), bár nagyon nem kellett rángatni, mert nagyon szívesen jött. Neki egybõl a "mélyvíz jutott", hisz a kisebb eltévedésnek köszönhetõen a bõven 38 km-es táv annak számít, amikor az ember elsõnek próbálkozik meg a sportnak eme nemes válfajával.
Idõjárás:
Mivel az idõjárás elõrejelzés esõs idõt mondott egész hétvégére, és fõleg a túra napjára, így rendesen felszerelkeztünk az esõ elleni védelemre. Esõkabát, esõnadrág, esõvédõ a hátizsákra, és ki tudja még, hány "esõ"-vel kezdõdõ dolog. Ehhez képest a túránk alatt kb. 5-8 percet csepergett (!nem esett!) az esõ. Mire feltettem az esõvédõt a hátizsákomra, addigra nagyjából az összes - az addigi napra "tervezett" - esõ lehullott az égbõl. <<-- szuper... mindegy, az erõnlét szempontjából jól jött a plusz felszerelésbõl adódó súly.
Itiner:
Ezzel nem volt sok baj, talán csak annyi, hogy túlságosan is bõbeszédû volt, sokszor talán zavarba ejtõen bõbeszédû. Megfogadtuk az egyik "bölcs" tanácsát:
- A Piroson vagytok?
- Igen.
- Akkor kövessétek a Pirosat, az itinert ne nézzétek, nincs értelme.
Hmmm. Logikus, már csak a túra nevébõl adódóan. Mindig tanul az ember. :-)
Csordaszellem:
Nekünk - mint kezdõknek - jól jön/jött, hogy mindig vannak elõttünk, és mindig vannak mögöttünk. Így sokszor a tájékozódásra sem kell nagyon figyelni: hogy ez most jó-e vagy sem? Erre majd akkor fogok gondolni, amikor ez elsõ nagyobb eltévedésemen túl leszek.
Azért a csordaszellemnek köszönhetõen egy kisebb csapattal 8-10 fõ sikerült egy kicsit eltévednünk. Szerencsére, tényleg csak egy kicsit. Idõnkbõl azért így is 15~20 percet elvesztegettünk, de nagy fáradságot nem okozott. Inkább csak tanácstalanság volt, mint sok "felesleges" lépés.
Ismerõs hely:
Már otthon tanulmányoztam a leendõ útvonalat, és örömmel nyugtáztam, hogy az egyik helyen már "ismerõsként" tekintek majd a tájra. Ugyanis egy hónapja, az elõzõ túrám egyik szakasza is Bükkipuszta és Király-kút között volt. Itt mentünk a leghatározottabban!! :-)
Új bakancs:
Hát igen, bakancsavatás/betörés is volt. Lekopogom, hogy én jól bírtam, semmi gondom nem volt az új bakanccsal. A párom már nem volt ilyen "szerencsés". Feltörte a lábát a bakancs, így hát a táv utolsó (nem is oly rövid) része már kínszenvedés volt. Így nem is futottunk olyan jó idõt, de azért idõben beértünk. Pedig reggel még arról beszéltem, hogy esetleg fent a Dobogókõn még válthatunk az 50-esre, ha lesz erõnk. Erõ lett is volna, csak ez a lábfeltörés...
A célban átvettük a jól megérdemelt oklevelet és kitûzõt, majd irány haza.
Összegzés:
- Szép, meleg idõ (esõre készültünk... vártam nagyon)
- A tájak pompásak (nem is lehetne más)... sok szép képet készítettünk
- Szervezés teljesen szuper (itiner túl!! bõbeszédû): a banán jól esett! :-)
- Kellemes fáradtság a végére
= Megéri eljönni a Piros túrák bármelyikére*
*Van egy olyan érzésem, hogy egyik túránál sem fogom azt mondani, hogy nem érdemes eljönni.
Kép 1: link
Kép 2: link
Szintmetszet*: 
tovább * A képre kattintva részletes térkép és adatok (Letölthetõ: GPS, Google Earth, stb.)
|
