Túrabeszámolók


Bia 25

csibaTúra éve: 20092009.03.22 22:05:42
Bia 25

Csonka hétvége zárásaként, ma már nem szabad elaludnom, elég volt abból egy szombaton. Zolival megbeszéljük a találkozót a Déli pályaudvaron, majd onnan egy gyors vonatozás után begurulunk Biatorbágyra. 8:40 körül meg is érkezünk, innen még egy kis séta után elérünk a rajtoz. Nevezés már gyorsan megy, nem sokan állnak elõttünk sorban, 600 fölötti számmal el is rajtolunk 9:05-kor.

Legszívesebben futnék ma egy jót, bár ki tudja, mennyire bírnám. Így maradunk a gyaloglás, futkosás mellett. Maga az útvonal nagyon szép volt végig, és ráadásul nekem ez volt ez elsõ alkalom, hogy errefelé túráztam. Kõ – hegy elõtti kis durva emelkedõ szép példány, majdnem olyanra sikeredik, mint a Tolvaj - hegy, csak ez most fölfelé. Kicsit szuszogva megérkezünk a tetejére, majd a szél lefúj. Hamarosan elsõ pontnál járunk, de még elõtte elugrunk egyet ládázni, amit sikeresen nem találtunk meg. 1:0 a ládák javára. De legalább jól elszórakoztunk egy jó 10-15 percig.

Pecsét után hullámvasutazunk egy kicsit, bár igazán nagy ez a hullám. Lefelé futás, fölfelé vánszorgás. Ez még talán durvább, mint az elõzõ, különösképp a sár miatt. Majdnem összejön a hasra vágódás is. Fentrõl visszatekintve csodálatos a kõ – hegyi panoráma. Innen szintén kicsit kocogósra vesszük a tempót, majd a Dobogó – hegy elõtti emelkedõt már szép komótosan, lépkedve küzdjük le. Pecsét, majd suhanunk tovább. Hamarosan kiérünk a fák közül a mezõre, ahol újra átjár minket a szél. Viszont kárpótol érte a kilátás, ami azért szép. Sóskút határán vár ránk az újabb pont. Sajnos épp akkor érkeztünk, mikor elfogyott a frissítés, de ha még vártunk volna kb 15 percet, már kaptunk volna. Mi inkább megyünk tovább, kocsmára gyúrok. Meg is találom, jó sok túrázóval együtt. Innen egy dobozos sör társaságában másszuk meg a Kálváriát. Majd lefelé, már amennyire a széltõl lehetett lefelé menni, elmegyünk egy kis újabb kitérõre, hiszen itt is van egy láda. Ezzel is elszenvedünk egy jó 10 percet, ráadásul a könyököm is jól beverem egy sziklába, és persze ez sincsen meg. Eddigi mérlegünk tökéletes, feltéve, ha a meg nem találást díjaznák, 2:0 a ládák javára. Sebaj, nem csüggedünk, még Nyakas – kõnél lesz egy.

Innen gyalog megyünk tovább, nemsokára a horgásztó partjánál járunk. Egy – két ember próbálkozik ekkora szélben is. Majd jön az elterelés egy lerobbant híd miatt, de a jelzések már szépen megtalálhatók ezen az új szakaszon is. Átérve a mûúton régi autókat csodálok, sajnos nem mindegyikre jövök rá, hogy mi lehet. aztán jön az utolsó mászás. Újabb pont, és elõttünk a Nyakas – kõ szinte kiugrik a tájból. Megmásszuk a láda miatt, és végre ez már megvan. Igaz fölfelé dobok egy kézzel tompítós hasast, aminek következtében az elvérzés határán küszködök a következõ kilométereken. Lefelé a kõrõl szerencsére a segges elmarad, és újra a P-n járunk. Jobbról elhagyott boros pincék kísérnek egy darabon, majd beérünk a nyaralók közé. Aztán újra erdõ, és a Szily – kápolna. Itt jár egy kis dobozos üdítõ is a pecsét mellé. Aztán lefelé újra beindul a futó gépezet. Lõtérnél lassítás, mert újabb pecsét, majd innen megint futkosásé a szerep. Pár perc és újra feltûnik a Viadukt, 13:50, majd beállunk a sorba, hogy megkapjuk a díjazásunkat.

Nagyon szép emlékekkel távoztam errõl a túráról. Csodás idõben, bár kicsit szeles, csodás rendezéssel. Amit ezért a nevezési díjért kaptunk… nem is mertem volna remélni. Minden elismerésem a rendezõké!

Gratulálok mindenkinek!


A túrán mért adatok: (GPSmap 60CSx & SRTM_HUN):

-táv: 24,24km
-szint: 650m