Túrabeszámolók


Gödöllő K30 (országúti)

MúzslaTúra éve: 20052005.09.27 10:44:02
Gödöllõ K30 tízedszer

Ez a teljesítménytúra biztos pontja minden évben a programjaimnak. Elõször 1996-ban indultam rajta és az évek során úgy alakult, hogy mindig el tudtam jutni, erre a tavaszi túrára. Valahol, a negyedik teljesítésnél határoztam úgy, hogy igyekszem minden alkalommal megjelenni itt.
Az útvonal többször változott. Elõször Isaszeg - Nagytarcsa felé kellett mennünk. Abban a változatban volt a legtöbb szint (330 m) amely két komoly emelkedõt (nagytarcsai, kerepesi) tartalmazott. A következõ évben a Hungaroringet érintettük, így ez volt a legrövidebb táv, a maga 29 km-ével. Késõbb a 3-as útról Mogyoródra mentünk, majd végül kialakult a mai útvonal, mely a Gödöllõ – Szada – Mogyoród – Fót – Csomád – Veresegyház – Szada – Gödöllõ relációban fut. Ezt néha megvariálták fordított iránnyal, de az elõnytelen volt a gyakori balra kanyarodások miatt. A táv így 37,5 km, a szint pedig 300 méter lett.
A teljesítménytúra rendezõje a Margita TE, mely színvonalasan tartja ezt az eseményt. Még arra is ügyelnek, hogy minden évben más kitûzõket osszanak.
Idén az idõjárás ismét a kegyeibe fogadott. Gyönyörû napsütés volt, némi szellõvel. (A 10 év alatt egyetlen egyszer sem esett az esõ.) Gödöllõn a kivezetõ úton nagy munkálatok folytak, de ezen hamar túl lehetett jutni és már másztam is a szadai hegyet. Ebbõl az irányból kissé lankásabbnak mutatkozik. Lefelé egy kissé „recegõs” volt az út, de aztán javult a minõség. Lassan elkezdett ismét emelkedõbe átcsapni a lejtõ, majd felkanyarodtam az M3-as autópálya mellé. Innen, még hihetetlennek tûnhet, de a balra felettünk futó emelkedõs pálya fölött (!) nemsokára mi is átmegyünk. Aztán hosszú gurulás várt rám, de az útminõség miatt azért néha a fékkarokat is használtam. Fótra kedvezõ hátszéllel érkeztem. Az ellenõrzõ pont évek óta az Ybl Miklós által tervezett, a „historizmus” stílusában épült templom elõtt van. Innen mellékutakon keveredtem ki a csomádi útra, amely mindig nagyon erõs forgalmú. Két vasúti átjáró is van útközben, de az emelkedõ szinte végig kitart. Aztán végre feltûntek Csomád házai és még elõttük jobbra tértem. Itt eleinte nagyon jó az út, de ahogy elkezd igazán lejteni, alattomos lyukak tûnnek elõ. Veresegyházát egy erõs jobb kanyarral kezdtem. Ismét erõsödött a forgalom. Egy lámpa megfogott, de utána jobbra kanyarodva lassan nekiláthattam a szadai hegynek. Párszor azt hihetné az ember, hogy már felért, de türelmesnek kell lenni. Aztán ezt is megmásztam és már zúdultam is be a célba. Ott aztán harapni és innivaló fogadott az elismerések mellett. Sõt, még egy kupát is kaptam a 10. teljesítésért. Azt mondták, hogy majd szóljak a 20.-nál is.