Túrabeszámolók


Völgység IVV túra

LillaTúra éve: 20092009.04.28 08:21:53
Völgység 20

Múlt szombat (04.25.) reggel igen hûvös reggelre ébredtünk. Még kellett a mellény, de a kocsiban viszont már jóval melegebb volt. Idõben elindultam, hogy odaérjek Éviért és Krisztiért a megbeszélt idõpontra. Most viszont õk készültek el egy kicsit késõbb, meg egymástól és tõlem is igen messze laknak, tehát hárman háromfele lakunk a városban. Így bent Pécsen bõ egy órát idõztünk, majd a városból kiérve az 50 km-es utat csak fél óra alatt sikerült megtenni. Hát ennyit számít, hogy egy hétvégi reggel az országúton dinamikusan lehet haladni. A nevezési határidõ, vagyis 10 óra elõtt kb. 15 perccel érkeztünk Nagymányokra. Érdekes, hogy minden túrán az utolsó percekben rajtolunk. Tehát ha 8 óra a határidõ akkor 7.55, ha 9 óra, akkor 8.55 a rajtolásunk ideje.

Most 9.50-kor indultunk, ismét utolsó indulóknak a 20-as távon. Viszont egy bõ negyed óra után már szépen elõzgettük az elõttünk lévõket. Tempósan haladtunk tovább, s szerencsére szép napsütéses idõt fogtunk ki. 11 óra fele már jó meleg volt, Krisztirõl is már lekerült a kiskabát, nekem meg már egy szál pólóban is melegem volt, Vacakról meg már ne is beszéljünk, neki földig lógott a nyelve. Vizet vittünk eleget. A túra közben csináltunk sok szép tájképet. Évinek ez a túra százszor jobban tetszett, mint az elõtte lévõ szombati (18.-a). A széles földutak és a nyitottabb részek látványa engem is jobban lenyûgözött, mint a zárt erdõ a keskeny utakkal. Itt a Mecsek és a Tolnai dombság találkozásánál már lankásabbak a dombok, változatosabb a táj. Szint azért még van, az erdõs rész viszont már kevesebb. Egy határvidék, ahol két megye (Tolna és Baranya) és két tájegység ötvözõdik össze. Kriszti és én eredetileg Tolna megyeiek vagyunk, Baranyában pár éve lakunk, így még nagyobb öröm volt a két "haza" határvonalán kirándulni.

Nos, nagyon jól éreztük magunkat mindhárman, vagyis mind a négyen (Vacak is). A célban kellemesen csalódtunk, ugyanis lángost kaptunk a megszokott zsíros kenyér helyett. Ennek különösen örültünk, hisz zsíros kenyeret otthon bármikor készíthetünk, hisz fél perc alatt megvan, a lángos viszont jóval idõigényesebb. A finom, laktató lángoson kívül még egy szép kék színû emléklapot is kaptunk, és egy aranyos kis kitûzõt. Sõt, aki akart még bort is ihatott. Az ár-érték arány itt nagyon kedvezõ volt. Jóllakva, nem éhesen mentünk haza, kellemes emlékekkel, s már alig várjuk a következõ hasonló tájakon rendezett túrát, ami majd június 20.-án lesz, Váralja környékén.