|
|
Hajdú 15
Ha május,akkor Nálam síkvidéki a teljesítménytúrán való részvétel.Véletlen, de ez most is így volt.A május elsejét általában a szabadban töltöm,ahol nem kell a tömegiszonytól tartanom.Elõször vettem részt a Hajdú túrákon,most is csak a legrövidebb gyalogos távon,mert erre a napra még más túramozgalomban való részvétel is tervben volt.A debreceni vasútállomástól busszal utaztam ki Bánkra,ahol a busz végállomásánál volt a túra rajtja.Rajtam kívül még vagy huszan utaztak a buszon hasonló tervekkel.Õk egy egyesület tagjai voltak,s együtt akarták teljesíteni a kihívást.Gyors regisztráció,csekély összegû nevezési díj,meglepett,máshol a Turistakártyámmal ennyi a kedvezmény.A csoport elõtt sikerült nevezni,s mihamarabb elindulni.Egy hangulatos fenyõerdõvel és a piros kereszt jelzéssel indult a túraút,azonban hamarosan a piros és a kéksáv homokos talajú közös szakaszán folytatódott a séta.Kicsit aggódva tapostam az utat,azon gondolkodtam,hogyan lehet majd ezen túrakerékpározni,mikor a gyalogos lábát is megerõlteti a süppedékes homok.
Ugyanis tervben van az Alföldi Kéktúra kerékpáros teljesítése,s épp ezen az úton járok most.Egy háromnegyed óra múlva kiértem az erdõbõl,egy tágas mezõgazdasági táj fogadott,s rajta épp egy hazatartó nagy létszámú gulya vonult át a csordással és a kutyájával.Itt a kék elvált a pirostól,és az utóbbin folytattam a túrát,ami hamarosan a Mézes-hegyi-tóhoz ért.Nem vagyok horgász,mert én inkább megyek,minthogy egy helyben ücsörögjek,de érdeklõdve néztem végig egy aktuális horgászszerencsét.
Remek hely ez a horgászoknak,de Én haladtam tovább,hogy mielõbb az elsõ ellenõrzõponthoz érjek,ami ennek a tónak a partján volt letáborozva.Gyors igazoltatás,Én folytattam a sétát,a pontõr pedig a távcsövezést.Újra visszatért a kék,s ezen vezetett tovább az út.Erõs szél kezdett fújni,ami a porhomokot tobbször megemelte,s vitte tova.A jó idõben ez volt csak kellemetlen.A bánki mûutat elérve innen Én tettem egy soron kívûli kitérõt a Fancsikai templomromhoz,ugyanis a mai napon a négy Debrecen környéki templomrom felkeresése is tervben volt.A négybõl egyet így könnyen letudhattam.A plusz két kilométer úgyse visz a sírba.Visszatérve a kékjelzésre folytattam az utat a Fancsika nevû határrészben,ahol három víztároló is található,sorban érintve mind a hármat.A másodikat elérve mûúton folytatódott a túra,de hamarosan elérve így a második ellenõrzõpontot,ahol müzli és ásványvízdömping volt.Cipeltem ellátmányt,de a szivélyes invitálásnak nem állhattam ellent.Közben kerékpáros teljesítõk is érkeztek,nekik hatvan kilométert kell teljesíteni Debrecen körül.Elindultam a müzlizés után,s hamarosan a mûutat is elhagytam,hogy mielõbb a legnagyobb víztároló partján gyönyörködjek a tájban.Délután egy felé járt az idõ,sok helyen a horgászzsákmány rotyogott már a bográcsokban,Nekem pedig csak a nyál futott össze a számban.A viharossá erõsödõ szél nagy hullámokat keltett a tavon,fotótémát szolgáltatva.A víztároló elhagyása után hosszú egyenes út vezetett a cél felé,ami az 1-es busz Létai úti végállomásánál volt.Beérve megkaptam a teljesítésért járó kis kitûzõt,majd türelmesen megvártam a városba induló buszt.Éljen május elseje máskor is, így. |
| |
