Velence 35,2009.06.06.
Az idei nyár munka szempontjából hálisten elég sûrûre sikeredett eddig,így több betervezett túra elmaradt,illetve váratlanul mások ugrottak be az eltervezettek helyére.Mert,ugye menni kell,nincs mese,két hét gyalogláshiány után már viszket az ember talpa.Így maradt el a nagyon várt Õrség valamint az Odvas-Kõ-ris túra,jött helyette viszont egy Gulács 20.Mivel szeretném megcsinálni a Bakony túrázója mozgalmat,a következõ túra elvileg a Jutasi õrmester lett volna,de egy túrabeszámolóban elkapott félmondat egy pontõrtõl,miszerint"nem ám elkezd futni,ez nem teljesítménytúra" eltántorított az indulástól.Menni viszont "kell"mint említettem,így adott volt a következõ célpont:a Velencei-tó,fiatalságom legszebb nyári élményeinek helyszíne.
Túlélve a néhol katasztrófális állapotban leledzõ 81-es utat 7 óra elõtt pár perccel már a pákozdi Franci sörözõ elõtt voltam.Az idõjósok akár a zivatart sem tartották elképzelhetetlennek,némi jéggel megspékelve,így bakancsot húztam,és pakoltam esõkabátot,egy pulóvert,és bevallom csere nadrágot is,mivel nem szerettem volna bõrig ázva vizes ruhákban lenyomni esetleg 15-20 kilométert.Az óvatosság feleslegesnek bizonyult,de ezt elõre nyilván nem tudhattam.
Mostanában egyre több túrán találkozom a Tájoló Bt.által elkészített színes igazolólappal,itt is ilyet kaptunk,szint-és távadatokkal,viszont szöveges leírás most nem volt,olyan sem hogy a jelzések hogy követik egymást,amire igazság szerint nem is volt nagy szükség,elég érthetõ a térkép maga is.
Az indító néni megkérdezte hány óra,mondtam 07.05,ezután a lapon 07.00-val nekivágtam a távnak.A néni valszeg nem tudta,hogy aki véresen komolyan veszi az idõket,az ezért az 5 percért gyilkolni is képes lenne:-)).Szerencséjére én nem ebbe a kategóriába tartozom,bár mivel megjegyeztem ezt a momentumot,ezzel elárultam,hogy azért érdekesnek tartottam az eljárást:-))
Tehát Franciéktól jobbra kikanyarodva átkelve egy hídon,egy újabb jobb kanyarral megkezdtem az emelkedést.Egy ideig még a faluban haladtam,majd elhaladtam a Bella-tó mellett ami gyakorlatilag egy berothadt pocsolya,amit valószínû a Bella-patak próbál táplálni friss vízzel,nem sok sikerrel.A patak után balról vészjósló kutyahangok érkeztek,két db ebtõl.Az egyik valami irgalmatlan brutál kinézetû,és méretû állat volt,nagyon reméltem,hogy a pallókból épült kerítés telken belül tartja õket.Esélyem ellenük közelített volna a nullához.
A kutyák jó kutya módjára csak a területüket védték,így nem jelentettek rám veszélyt,tovább haladhattam.Hétvégi házak között talpaltam egy itt megismert túratárssal,majd elhagyva a telkeket rátértünk egy murvás útra a dombtetõn.Itt a beszélgetés hatására sikerült nem észrevenni azt a pontot ahol a jelzett út letér a murváról.Egy idõ után aztán furcsa lett,hogy nekünk határozottan jobbra kellene tartanunk az Anikó-forrás irányába,az út ezzel szemben egy erõteljes balossal vinne tovább minket.Idõközben négy fõsre duzzadt bolyongó csapatunk,én azt javasoltam,menjünk vissza az utolsó jelzésig,ugyanis ahol álltunk 4-5 felé lehetett volna tovább menni,kevés reménnyel a sikerre.Ezt(a visszafordolást)választottuk aztán,aminek meg is lett az eredménye,100-150 méter után meglett a keresett ösvény.
Anikó-forrásnál pecsét,sajnos a forrás nem iható,így a szokásos forrásvíz tankolás elmaradt.
Forrás után hamarosan kiértünk egy nyílt,dimbes-dombos részre,ami engem elsõre egy szovjet harckocsizó gyakorlóterepre emlékeztetett.Szinte nulla növényzet,"utak" keresztül-kasul mindenfelé.Késõbb néhány megmaradt mûtárgy csak erõsítette ezt az érzést.Amúgy a kilátás szép volt minden irányba.Látszott a Vértes,Székesfehérvár,a Velencei-tó,valamint a Meleg-hegy,amirõl azt hittem ekkor még hogy felmegyünk rá.
Itt az irány tartását szalagozás segítette,majd befutott a Z-,majd a P+jelzés.7-8 km után aztán végre "erdõt értünk",a napos,fülledt idõben már így reggel is kívántam az árnyékot.Következett a Hurka,majd a Bodza-völgy,szép vidék,itt is csak egy valami hiányzott:a víz a völgyekbõl.Aztán valami kis patakocska-kezdemény jelezte,hogy hamarosan elérjük az Angelika-forrást.Forrásnál ep.,sajnos ez sem iható.Elég bosszantó.Elõvettem egy szendvicset,gondoltam megpróbálom magamba erõszakolni,a pontõr úr hellyel kínált,megköszöntem,de inkább elindultam,és menet közben táplálkoztam.
Az út itt is többnyire erdõben visz szerencsére,a talaj változatos,néhol süppedõs homok,amin eléggé csodálkoztam,hogy hogy került ide,néhol apró kaviccsal borított,amit mi a kútfúrásnál csak "zizikavicsnak"hívunk,egyébként nagyon jó vízadó réteg a szinte nulla homoktartalmával.Ezt a zizit is nézegettem,hogy ezt most ide hozták,vagy ez itt az "eredeti burkolat"?És persze a hegytetõkön megszokott lekoptatott sziklás talaj is volt rendesen.
A Meleg-hegy mellett aztán csk elhaladtunk,meg is néztem még egyszer a térképkivonatot,nehogy kihagyjak egy ep.-t esetleg.Megerõsítést nyert tehát,hogy a következõ célpont a Nadap községben található Teke Sörözõ,amit kicsit alternatív úton értem el,mivel kiérve az erdõbõl elvesztettem a jelzést,így szó szerint toronyiránt a templom tornyát szem elõtt tartva jutottam el a sörözõbe,ahol a pecsét mellé kértem egy jó hideg kólát is.
Betájoltam magam,majd elindultam a fellelt P-jelzésen.A falu szépen felújított temploma után,jobbra visz a jelzés a Szintezési õsjegy,valamint a Szintezési fõalappont irányába.Az Osztrák-Magyar Monarchia 7 szintezési fõalappontja közül ez az egy maradt a mai országhatáron belül,a túristatérkép információja szerint.Az emlékoszlopon az MDCCCLXXXVIII-as évszám szerepel.Ezután is a P-jelzést követve kanyarogtam a falu mellett,egy részen egy gyönyörû ligetszerû erdõn át vezetett az út.Kiérve az erdõbõl balra fordulva megkezdtem a következõ emelkedést a Bence-hegy irányába.Hamarosan elértem a Panoráma utat,ahol finom ám igen apró cseresznyét találtam.A magokkal nem is igen foglalkoztam:-)Az út nem érdemtelenül birtokolja a nevét,ez hamar kiderült.Egyszerû "panelproliként" rácsodálkozhattam,milyen mélyszegénységben élnek egyesek:-))Félreértés ne essék,én senkitõl nem irigyelem a gazdagságát.
Ez a szakasz a szép kilátásokról szólt,szép panoráma,szép pincék,házak.Viszont aszfalt volt a lábam alatt,amit a "mindíg zárva tartó"Bence Vendéglõ után már kezdem rohadtul(gondoltam,hogy azt írom,hogy nagyon,de az nem fejezné ki a valós mértéket)utálni.Tulajdonképp nem is látom sok értelmét a Velence szélére való leereszkedésnek,majd a visszakapaszkodásnak,mindezt aszfalton.Hát ha csak nem a panoráma....na jó,az tényleg szép volt:-))
Aztán csak elfogyott a burkolt út,végre újra természetes környezetben vitt az utam.Visszatértem Nadap határába,ahol néhányan a S- helyett a S+ en akarták elhagyni a falut,szóltam,hogy az majd visszafelé lesz jó.Egy srác jelzett,hogy nem hallja,mit kiabálok,közelebb érve aztán kivette a fülhallgatóit....nem tudom megérteni....mit hall õ a természet zörejeibõl,a madárcsicsergésbõl...?
A S+ jelzésen értem be Sukoróra.És végre találtam közkifolyót!!!Felfrissítettem vízkészletemet,mivel ezután erre már nem igen lesz mód,valamint véghezvittem egy kisebbfajta fürdést.El nem lehet mondani mennyire jól esett.
Sok szépen karbantartott parasztház van ebben a faluban,a templom itt is szép,van kálváriadomb is domb nélkül.A pecsételés a Lesz Vigasz Sörözõben volt,ahol elég nagy sor gyûlt össze,és mivel sokan fogyasztottak is a fröccs,és a vadász helyi kisasszony által nem ismert fajtájából,elég lassan csökkent a sor hossza.Az egyik túratárs az idegösszeomlás határárra került ezáltal,az ingerküszübe itt már nem is volt mérhetõ,inkább egy mélyedés lehetett ekkor már,és mivel nem lehetett akkor ott tudni,mi lesz a következõ lépése,és már én is kezdtem türelmetlen lenni,elkértem a kisasszonytól a bélyegzõt.És láss csodát,megoldódott a helyzet,aki nem akart fogyasztani,bélyegzett és már mehetett is tovább.
Megúszva tehát az ideges túratárs által esetlegesen elkövetett tömegmészárlást elhagytuk a falut a Z-jelzésen.Ekkor kezdett el csöpögni az esõ,én bíztam benne hogy lesz belõle több is,de csak arra volt jó,hogy még párásabb legyen a levegõ...
Itt újra erdõben haladtunk,egy idõ után a P háromszög jelzésen,néhol a kifejezetten jól jött a túrabot a sok szederinda miatt.Egy vadkerítésnél irányt tévesztettem,de hamar szóltak,hogy a jobbra tartás kifizetõdõbb lesz.A P háromszöget aztán a Barlang-kútnál P "pötty" jelzésre cseréltük,majd balra kanyarodva rátértünk egy reggel már bejárt szakaszra a P+-en.Innen a S-jelzésen haladva közelítettünk a Pandúr-majd a Pogány-kõhöz.Itt volt a túra legkomolyabb emelkedése,rövid,de annál meredekebb kaptatóval.A Pandúr-kõ az igazán látványos szerintem,a Pogány-kõ szikláit valami idióták összefestegették mindenféle feliratokkal,néhol cirill betûs mázolmányok emlékeztetnek bennünket a múltra.
A Pogány-kõ megtalálásával akadt egy kis gond,itt hiányzott talán egyedül a szöveges leírás,az látszott a térképen hogy a völgybõl a S háromszög jelzésen kell kikapaszkodni,a Pandúr kõ meg is lett,aztán még feljebb haladva újabb sziklaalakzathoz jutottam,már azt gondoltam hazament a pontõr,de aztán kisegítettek,és irányba állítottak.Ahol én álltam az a sziklacsoport a térképen Kocka néven szerepel.
Pogány-kõnél tehát meglett az utolsó pecsét is,az is kiderült hogy itt már a Z-jelzést használjuk.A Z-jelzést lefelé a dombról nem volt egyszerû követni,már azon voltam,hogy elindulok mindenen át,majd csak lesz valami,amikor egy kisebb fán meglett a jel,ettõl fogva nem volt gond.Érdekes volt,hogy sokan pontõri invitálásra kispistáztak ezen a részen,mondván nem kell lemenni vissza Kocka felé megcsinálni a kunkort,egyszerûbb a másik irányba elõbb-utóbb úgyis befut a jelzés.Persze ezután büszkén mutatják gondolom a kitûzõt,az oklevelet,amin a meg nem tett táv szerepel....
Z-és a reggeli szalagozott szakasz után kb. 1 km múlva lekanyarodtam a Z+jelzésre,és 2-2,5 km ereszkedéssel beértem a célba.Az idõm 7:10 lett,ami lehetett volna jobb is,ha leszámítjuk a reggeli 10-15 perc bolyongást,és mondjuk 20 perc fényképezési idõt.Jutalmul Emléklapot kaptam-érdekesen-név nélkül,valamint egy olyan pici kitûzõt,hogy mikor megláttam bevallom,magamban mosolyogva azt kérdeztem,hogy ez meg mi?:-))Amúgy szép a kitûzõ,csak én még nem kaptam ekkorát ezért volt a csodálkozás:-).
Gyorsan megittam a túra egyetlen szolgáltatásaként kapott italt(150 ft-ért fogyaszthatsz,amit szeretnél)a meglehetõsen füstös kocsmában,majd érdeklõdtem egy helyi túratárstól a fürdési lehetõségekrõl.Aztán átautóztam Agárdra,ifjúkorom legszebb 4 napos hétvégéinek helyszínére.Azok az Edda-táborok......
Kihalt volt minden,alig lézengett egy-két ember.Belevetettem magam a jó esetben 17 fokos vízbe,egyedüliként,mondanon sem kell,de a túra utolsó 10 kilométerén már csak ez lebegett a szemem elõtt:-))Minden túrának így kellene végzõdnie nyáron,így lenne kerek a történet!Ahol nincs tó,ott legyen medence,kedves rendezõk!!:-))
Autóztam még egy-két kört a településen,szomorúan konstatáltam,hogy ahol mi annak idején sátoroztunk,ott most egy csilli-villi Aldi áruház áll....eltörölték a múltam egy darabkáját a föld színérõl végleg....a pop-strand is omladozik...
Az említett helyi(pákozdi)túratárs említette,jöjjek el pár év múlva,rá sem fogok ismerni a tájra,nem lesz ám szabadstrand meg ilyenek...fürdõkomplexumot,bevásárlóközpontot mindenhova!!....nem vagyok rá kiváncsi...
Összefoglalnám.A túra szép vidéken vezet,sok kilátási ponttal,kedves kis falukat érintve.Az irány és a jelzések is gyakran változnak,így sûrûn vettem elõ a térképet,sok kellemetlen megállót beiktatva ezzel,mivel én túrabottal megyek és nincs 5 kezem.Jobban szeretem ha van szalag.Amúgy eltévedni elég nehéz,ha figyel az ember.Szolgáltatás az az egy ital,azt levonva ha jól rémlik 350ft a nevezés.Nem sok,de inkább fizetnék többet,20 km körül jól esne egy kis lekváros kenyér.Hát ennyi,jó volt,elfáradtam rendesen,ahogy illik.
jövök még szerintem.
dnvzoli
|
